Csodaszép Magyarország 260. Balatonszemes

Róm.kat. templom

Balatonszemes

A Bagolyvár árnyékában

Balatonszemes a Balaton déli partján, Balatonlelle és Balatonszárszó illetve Balatonőszöd között fekszik. Vasúton a Budapest-Nagykanizsa vonalon, közúton a 7-es főúton, illetve az M7-es autópályán közelíthető meg. 

Állomás

A Külső-Somogyi dombvidék északi, Balatonra néző lejtőire települt, melyek a község területén majdnem mindenütt meredek letöréssel mennek át a part menti fél-egy km széles síkságba.

Első említése Samas alakban írva a Tihanyi Alapítólevélből való, majd a Villa Scemes elnevezés tűnik fel II. Endre idejéből. Később – egészen 1912-ig – Faluszemesnek nevezték, valószínűleg megkülönböztetésül a közelben, Balatonföldvártól délre fekvő Pusztaszemes községtől. A mai név első tagja a tó közelségére utal, második tagja a szem szóval függ össze. A szemes minden bizonnyal őrhely szerepére utal, ugyanis az ókortól itt haladt a Balaton déli partját követő kereskedelmi és hadi út, melyet figyelni kellett.

Bagolyvár utcai kápolna

Szemes egyik jellegzetes látványossága az egykori végvár helyére épült úgynevezett Bagolyvár, amelyet építői a lovagvárakra emlékeztető stílusban emeltek.

A mai Bagolyvár helyén még a középkorban is földvár állt (Bolondvár néven), mely a török időkben a végvári láncolat részét képezte, s mint ilyen hol a magyarok, hol a törökök kezére került, többször lerombolták, majd újra megerősítették.

Róm.kat. templom

Műemlék templomának legkorábbi részei a 12. századból származnak. A templom értékes nevezetessége a hazánkban ritkaságnak számító 16. századi reneszánsz pastoforium (szentségtartó fülke), mely a szentélyben található.

A Hunyady kastélyban a Zeneiskola egyik része működik.

Reich Károly grafikusművész ( a község szülötte) munkásságát emlékház és állandó kiállítás idézi.

A kolostor romjai

A falutól délnyugatra, Rád-puszta határában 13. századi templom romjai állnak. A községtől délre, a Bagó-dombi kemping közelében feltáratlanul rejtőznek egy 14. századi pálos kolostor romjai.

Műv. Ház

Szemes központjában várja a látogatókat az elmúlt fél évszázad talán egyik legvitatottabb életű színművészének Latinovits Zoltánnak emlékmúzeuma.

Rajongóinak, a színházba járóknak kihagyhatatlan zarándokhely a balatonszemesi kiállítás.

Síremléke

Síremléke a szemesi temető dísze.

A Latinovits emlékházzal szemközt, az út túlsó oldalán a nyári hónapokban látogatható a Postamúzeum, amelynek érdekessége, hogy udvarán máig áll a 18. század végén épült barokk stílusú lóváltó állomás és istálló.

Latinovits szobor

 

Kikötő

Csodaszép Magyarország 259. Andocs

A Mária szobor

Andocs

Öltöztetős Madonna

A Szántódtól Kaposvár felé tartó műút mentén, a Balatontól délre Szántódot és Kaposvárt összekötő országút felénél fekszik Andocs  Kőröshegy és Kereki után érhető el.

A Siófok-Kaposvár vasútvonal Nagytoldipusztán, Andocs központjától hat kilométerre érinti a falut.

A házak között kanyarodva szinte mindenhonnan látszik a falu közepére épített magas , sárgára festett templomtorony, a hozzá tartozó kolostorral együtt. 

A templom

Andocs fő nevezetessége barokk kegytemploma, a 14. századból való szentéllyel. Az egykori középkori település plébániatemplomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék említi először. A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme.
A Szent Ferenc téren áll a polgármesteri hivatal, az iskola , és itt ágazik el az út Karád felé, amely szintén egy Balaton parti városba, Balatonlellére visz.

Az 1536 évi adóösszeírásban három Andocs nevű helységet találunk: Egyházas-Andocs, mely a toldi pálosoké, Nemes-Andocs Uzdy Mihály, és Ispán Mihály birtoka, végül Kápolnás-Andocs, a lövöldi perjelé volt.

A község évszázadok óta búcsújáró hely, ahova a katolikus hívek évente, pünkösd táján elzarándokolnak.

. A nagy látogatottság miatt növelni kellett a kegytemplom búcsúinak számát, ezért van pünkösdi, nagyboldogasszonyi főbúcsú, Őrangyalok búcsúja, Kisasszony és Mária nevenapi főbúcsú, Rózsafüzér és Magyarok Nagyasszonya napi búcsú is. Évente összesen 13 búcsúnap és hat Fatimai engesztelés szerepel a naptárban.

A kegyszobor több mint 800 éves és a 13. századbeli fekete madonnáknak hű másolata.

A legenda szerint 1520 táján egy éjjelen az angyalok Kalocsáról Andocsra hozták az alföldi város kegykápolnáját, a csodatevő Mária-szoborral együtt.

Andocsi templom

Ez a hiedelem annyira tartotta magát a nép körében, hogy a törökök, miután elfoglalták a vidéket , épen hagyták az épületet, mi több, egyedülálló módon, többször adtak a falunak adományt a templom karbantartására.

Az Andocsiak a templom kegyszobrát igazolhatóan 1747 óta öltöztetik.

Kis ruhácskákat készítettek a csodatévő Szűznek, és ezeket rendszeresen cserélték is a szobron.

Mária ruhák

Az évszázadok során sok ruha megrongálódott, de a bizonyíthatóan legrégebbi darab így is 1852-ből származik, s azt Széchenyi Katalin varrta a Szűzanya részére.

A parókia földszintjén több teremben megtekinthető 261 ruha között találni Afrikából, Venezuelából, Mexikóból, az Egyesült Államokból, de még Tibetből származót is.

Ez utóbbit buddhista miseruhából alakították át a Szűz ruhájává.

Természetesen az átalakítás után megkeresztelték a selymet.

A „ruhatár” a világon egyedülálló.

Az utazók védőszentje

Az Andocsi Szűz Máriát a helyi plébános kéthetenként, pénteki napon öltözteti át.

A Szűzanyáról a híres papköltő, Sík Sándor írt egy csodálatos verset Az Andocsi Máriához címmel.A história szerint az andocsi templomhoz számos csoda kötődik. Erről tanúskodnak a Mária Múzeumban látható ruhák ajánló címkéi is. A kolostor parkjában Szent tó és Szent kút is van. Szabó Imre esperes elmondása szerint 1944-ben egy négyéves kislányt hoztak ide, aki agyhártya-gyulladásban szenvedett, s már járni sem tudott. Mivel az orvosai semmi jót nem ígértek, nővérei megfürösztötték a kolostor szent tavában. Amikor a kislányt otthon leemelték a szekérről, saját lábán elindult az anyja felé. A gyógyulásáról a korabeli lapok is cikkeztek, s csodának nyilvánították a jelenséget. A kislány felnőtt korában atletizált és vegyésztechnikusként dolgozott, életében mindig is mélyen keresztény vallású maradt.

A visszatérő csalódott kivándorlók  állíttatták!

A kolostor előtt áll az a szobor, amit az 1900-as évek elején kivándorlók csalódottan visszatérő csoportja állíttatott.

Csodaszép Magyarország 258. Kereki

Katolikus templom

Kereki

Fejérkő-vár

Kereki rovásos névtáblája

A Balatontól délre 7 km-re, Külső-Somogyban, a Kőröshegy-Pusztaszemesi völgyben található, Kőröshegytől pár kilométerre fekszik Kereki.

Neve „a kerek főnév -i képzős származéka. A kerek szó körhöz hasonló erdőt jelöl (kerek erdő).”   Mások szerint azonban az idők folyamán elpusztult kerek templomáról kapta nevét.

A kereki vár

Nevezetessége a falu határában álló, mára nagyrészt elpusztult Fejérkő-vár, amelynek első írásos említése 1336-ból való.

Régi templomának romjai 1878-ban még megvoltak. Az alapkövek felszedésekor emberi csontokat, olvasószemeket, és egy kettős rézkeresztet találtak ott. 1451-ben már két Kereki nevű helységről is megemlékeztek az oklevelek.

Fejérkő-vár:

Nevét a középkorban téglából rakott falának fehér vakolatáról kapta.

A török időkben már nem volt hadászati jelentősége, így pusztulásnak indult, mára csupán az egyik falrész áll, igaz, az több emelet magasságban.

Kereki mellett találhatók Katonavár (Kupavár) romjai is, melyet Fejérkő várával azonosnak tartanak.

Harangláb

A 18. század–19. században köveit, tégláit széthordták, és részben belőle építették 1830-ban az új kereki templomot, és a közelében egy vadászkastélyt is. Ez a kastély a második világháborúban elpusztult. 1961–1962-ben ásatásokat végeztek, de teljes feltárására még nem került sor.

A római katolikus templomot 1830-ban klasszicista stílusban építette Vizeki Tallián Boldizsár császári kamarás. Szent Anna nevére és tiszteletére szentelték. A reformátusok által építtetett harangláb a falu északi részén a főút mellett áll.

Horthy szobor

Horthy Miklós kormányzó szobrát a róla elnevezett téren 2012. május 13-án avatták fel. A fából faragott, egész alakos, életnagyságú szobor Kücsön Norbert alkotása. A szobrot 2012. május 16-án hajnalban egy Dániel Péter nevű ügyvéd vörös festékkel öntötte le. A megrongált emlékművet a javítás után újra elhelyezték a téren.

A "festékes"

Bár rongálásnak számít, de "erkölcsileg pozitív" és "társadalmilag hasznos" volt, hogy az aljadék zsidó Dániel Péter Kerekiben piros festékkel öntötte le a Horthy-szobrot - mondta ki ítéletében a Siófoki Városi Bíróság.
Forrás: https://kuruc.info/r/26/101825/

Csodaszép Magyarország 257. Kőröshegy

Viadukt

Kőröshegy

Középkori épületegyüttes

A Balaton déli partjától 3 km-re, egy völgyben fekszik. Mára összeépült Balatonföldvárral.

Kőröshegy legfőbb vonzereje a községen áthaladó út mellett álló Ferences Rendi Templom és az egykori kolostor épületegyüttese, illetve annak romjai (a kolostor a 18. században elpusztult).

A templomot a 14-15. században emelték gótikus stílusban, igaz, ez a többszöri átépítés miatt már csak részleteiben látható.

Szent Ferenc templom

A templomban tartott orgonakoncertek és zenei rendezvények maradandó élményt kínálnak az érdeklődőknek.

A római katolikus templomot  gótikus stílusban építette: Báthory István országbíró.
A templom teljes hossza kívülről 33,7 m. Az aránylag hosszú szentélye 14,5 m, szélessége 7,7 m. A hajó 16,1 m hosszú és 8,9 m széles. A templom nyugati kapuja fölött kerek ablak az ún. rózsaablak vagy Szent Katalin kereke található, melyben egy középső hatszöget kőrácsos halhólyagmintával díszítettek.

Református templom

Református templom  Miután a török elhagyta a falut, a templomot leromboltatta és felégette. A ma is fennálló templomot 1813 tavaszán kezdték építeni, 1818 augusztusában készült el. Renoválása 1987-ben és újabban 2004-ben történt.

A faluból Kaposvár felé haladva az út jobb oldalán áll az 1790 körül épült késő barokk Széchenyi-Kastély, amelynek utolsó tulajdonosa Széchenyi Zsigmond, a híres vadász volt.

 

Széchenyi Kastély

A Széchenyi-kastélyt Széchenyi György, a pölöskei és egervári végházak főkapitánya építtette 1680 körül. Erre az épületre vagy ennek helyére épült a jelenlegi késői barokk kastély 1780 körül. Leghíresebb lakója a vadász-író Széchenyi Zsigmond 1923-tól, nyolc éven keresztül , 1931 őszéig lakott a kastélyban. Itt született meg első máig is nagy sikerű műve – első vadászexpedíciójának élményéből – a Csui.

 
Nevének eredete

A legnagyobb valószínűség szerint a kőrisfáról kapta nevét. Ez a fafaj ennek a területnek jellemző fája. A középkori határleírásokban Kreuris tue (azaz Kőristő), mint határjel szerepel. A „-hegy” utótag Somogyban csak dombot jelent, Kőröshegyet félkörben dombok veszik körül.

Darnay Kajetán szerint egy szittya király neve volt Kőrös, akinek országa Ázsiában terült el. Népe magával hozta ezt a nevet, és elhelyezte Magyarország számtalan helyére.

Népi etimológia szerint: mivel a falut körös-körül hegy veszi körbe, erről kapta a nevét.

Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-os írásában Kereszthegynek nevezi.

Parasztház

A településen népi parasztházak találhatók:. A fehérre meszelt, oromfalas, nádtetős parasztházak legattraktívabb része az oszlopos, boltíves tornác.

Muskátli Vendéglő

A Kőröshegyi völgyhíd viadukt az M7-es autópályán, Magyarország leghosszabb hídja.
A kiválasztott nyomvonalat – és annak részeként a völgyhíd megépítésének szükségességét – számos kritika érte, elsősorban magas költségei miatt; ennek elsődleges oka, hogy az engedélyeztetés jogszabályi háttere miatt a gazdaságossági szempontokat felülírták az önkormányzati érdekek. Maga a műtárgy ugyanakkor vitathatatlanul egyedülálló mérnöki alkotás, melynek építése során csúcstechnológiákat alkalmaztak.

A Balaton partjától 2–3 km-re húzódó változat Balatonföldvár és Kőröshegy települések között vezetett volna. A tervező és az Autópálya Igazgatóság ezt tartotta a legkedvezőbbnek és legköltséghatékonyabbnak; a lakossággal csak ezt a változatot egyeztették. Ez a nyomvonal azonban lakott területet átvágva haladt volna, ezért az érintett önkormányzatok nem járultak hozzá (abban az esetben sem, ha föld alá süllyesztették volna), ennek hiányában pedig nem kaphatott építési engedélyt.

Csodaszép Magyarország 256. Balatonendréd

Endrédi csipke

Balatonendréd

A balatoni csipke hazája

A Zamárditól néhány kilométerre délre érheti el a turista  Balatonendrédet, amelynek első írásos említése 1082-ből való, Villa Endre néven.

Az M7-esről közvetlen lejárattal rendelkezik, a tó felől pedig Zamárdiból ágazik el az út, amelyen végighaladva a községbe jutunk.

Közúton vagy kerékpáron lehet csak megközelíteni, vasútja nincs ugyan, de az autóbuszjáratok Siófok felé viszont rendszeresek és gyakoriak.

Egy 1082-ből származó oklevél említi először a falu nevét, melyet az Endre-András névből eredeztetnek. A község védőszentje is Szent András.  A Karancsó-hegyen egy honfoglaláskori lovas sírjára bukkantak.

Katolikus templom

A hangulatos község rokokó stílusú temploma – egykori fényében pompázva – a dimbes-dombos falucska egyik halmán fogadja a látogatókat.

A megszállók kiűzésekor állítólag a menekülő törökök a Várcsige-hegy oldalában ásták el kincseiket, amit azóta is hiába keresnek!

Kájel Csipkeház

Nevezetességei:

Nyári hónapokban érdemes felkeresni a Kossuth utcában található Kájel Csipkeházat , ahol a Dél-Balaton vidékére jellemző csipkeművészet álomszép remekei nyújtanak felejthetetlen élményt.

A balatonendrédi vert-csipkék a határainkon túl is ismertek.

Endrédi csipkék

A flandriai eredetű csipke készítésének meghonosítása Kájel Endre református lelkész nevéhez fűződik, aki a századfordulón hozta  „haza” e nagy pontosságot és türelmet igénylő foglalatosságot.

Egy magánházban áll az a csipkemúzeum, melyet Kájel Endre református tiszteletes gyermekei készítettek édesapjuk, az endrédi csipke meghonosítójának emlékére. A múzeumban több, mint két szobára való, 80 féle csipke van tablókra, vitrinbe rejtve. Maga a gyűjtemény Magyarországon egyedülálló.
(az angol gépi csipke az olcsósága miatt kiszorította a piacról).

Vadfőző verseny                      

Vadétkek sütő-és főzőversenye

Szüret

Csodaszép Magyarország 255. Zamárdi

Kőhegyi kilátó

Zamárdi

A Szamárkő falva

Zamárdi a Balaton déli partján, Somogy megyében, a Siófoki járásban, Siófok és Balatonföldvár között fekvő város. Neve 1932 és 1943 között Balatonzamárdi volt

A déli part egyik legkedveltebb fürdővárosa Zamárdi, amely mára szinte egybeépült Széplakkal és Siófokkal.

A lakott terület legmagasabb pontja a Kőhegy (176 m).
Megközelíthető a 7-es főúton, az M7-es autópályán, illetve a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon.

Tájház

A falu nevét a mellette álló, 174 méter magas kőtömbről, a Szamárkőről kapta, amelyhez turistaút vezet.

A település neve először 1082-ben tűnik fel Scamard alakban egy határjárási iratban, majd 1171-ben Zamardként egy hiteles oklevélben. Nevét a 13. századtól Somárd, Somárdi, majd a 18. századtól Szamárdi alakban írták. Zamárdiként először egy községbírói számadásban szerepelt 1828-ban.

A község Fő utcájában található Tájházban tájtörténeti és néprajzi kiállítás fogadja a vendégeket.

1939-ben, Lengyelország lerohanása után itt létesült az első gimnázium és líceum a Magyarországra menekült lengyelek számára. 1980-ban emléktáblát avattak az egykori iskolaépület falán, amelyben akkor a Fővárosi Gyermekotthon és Általános Iskola működött.

2008. július 1-jén kapott városi címet.

A város egyik legfőbb nevezetessége a Szamárkő. A Szamárkő a város nyugati végén, a Kiserdő szélén található.

A Szamárkő legendája: A képződményhez több legenda is kapcsolódik. Az egyik szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A kisebb kövön látható két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma. Más legendák pedig arról szólnak, hogy a követ a tihanyi tűzhányó vetette mostani helyére, vagy éppen a vízözön hagyta ott. Egy régebbi balatoni ismertető szerint pedig a Szentföldről hozták a keresztes lovagok.

Hősök kápolnája

A kirándulóúton megközelíthető Kőhegy tetején található kilátóból gyönyörű panoráma tárul elénk. A 2000-ben, a Millenium emlékére épült kilátó helyén egykoron a tihanyi apátság présháza állt egészen 1948-ig.

A Kőhegyre a Zamárdi vasútállomásról induló sárga jelzésű túraútvonalat követve juthatunk fel

A Tengeri Akváriumban a látogatók különleges élőlényeket, többek között remeterákot, szirti cápát, tengeri pókot, doktorhalat is láthatnak.

A Kálvária-dombon álló Hősök-kápolnája (1934) neobizánci stílusban épült, Gecse Viktor tervei alapján, s ma a két világháború áldozatainak állít emléket.

A Honfoglalás emlékmű (1996) Szervátius Tibor alkotása.

Zamárdi temploma

A Fő utcában található római katolikus templom 1771 és 1774 között épült barokk stílusban. Az oltárkép, a szószék és a keresztelőkút műemléknek számít. A templom nyaranta hangversenyek helyszíne, búcsúja szeptember elején van (Kisboldogasszony). A templom előtt kőkereszt áll, amely 1862-ből származik. Mögötte Nepomuki Szent János szobra áll egy falazott fülkében, amely szintén műemlék.

Magyar fájdalom szobor

A Magyar fájdalom című szobor a vasútállomás közvetlen szomszédságában, a Szabadság téren található és Margó Ede (1872-1946) szobrászművész alkotása. A magyar fájdalom emlékművét a Trianoni békeszerződés miatt érzett fájdalmának kifejezésére ajándékozta a városnak. A szobor egy izmos férfialakot ábrázol, aki csónakjában a viharos vízen hánykolódik és ezzel a magyarság magányos küzdelmét testesíti meg. Csak 1956-ban kerülhetett ismét köztéren kiállításra.

 

MIG gyakorlógép

Military park (Szent István utca, a Magyar Néphadsereg muzeális eszköz- és gépparkja, a második világháborúban és az ötvenes, hatvanas, hetvenes években használt tankok, rakétalövők és egyéb harci eszközök kiállítása).

Néprajzi gyűjtemény

Csodaszép Magyarország 254. Balatonfőkajár

Református templom

Balatonfőkajár

Ezeréves község

Balatonfőkajár, ahogy a neve is utal rá, a Balaton fejénél fekszik, kb 4 km-re a közvetlen partvonaltól. Eredetileg közvetlen vízparti település volt, de a tatárjáráskor a völgyben húzódó nagy kiterjedésű mocsárba menekültek az emberek. Ezt a mocsarat lecsapolva alakították ki a mai falu helyét

Pannóniában római provinciában hadi út haladt rajta keresztül, amelyen később III. Henrik német császár is hadba indult I. Endre ellen, és 1050-ben már pontosan meghatározták a település helyét az akkori térképeken. A települést a tatárok és a törökök is feldúlták és megsemmisítették. Első írásos emléke 1086-ból származik, amikor is Villa Quiar néven ismerték.

Szebb napokat is megért állomás

A községnek két vasúti megállója van: a Lepsény–Veszprém-vasútvonal 2007 tavaszán szűnt meg. A vonalat teherszállítás céljából és mentesítő vonalként meghagyták. A másik állomás a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon van.

I. világháborús emlékmű

A falura az I. és a II. világháború is súlyos csapást mért. A II. világháborúban itt haladt át a Margit-vonal.

Ma legfőbb vonzereje a Védett Pincesora, amely a helyi borkultúra évszázados hagyományainak és egyedi örökségének ékes tanúbizonysága.

Balatonfőkajár legmagasabb pontján, a Somlyó-hegyen lévő, felhagyott kis kőfejtő ópaleozolos, 400 millió évnél idősebb kvarcfillitet tár fel, mely a Dunántúl legidősebb, felszínen található kőzete.

Szintén Balatonfőkajáron épül meg Magyarország első motorverseny pályája, a Balaton Park Circuit, ami 2017-re egy teljes turistaközponttá és szórakoztatócentrummá alakul.

400 millió éves kőzet

Nevezetességei

Református templom: 1794-ben épült késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített templom.
Helytörténeti múzeum
Eixner-kereszt (1886)
világháborús emlékmű
Sportrepülőtér
Szőlődomb (Somlyó)
Karika hegy, eredeti pincesorral
Feind Borház, kiváló minőségű és többszörösen díjnyertes borairól híres, melynek alapját balatonfőkajári és balatonaligai ültetvényeken szüretelték.

Épülő versenypálya irányítótornya

Falumúzeum                        

Sárkány a sportrepülőtéren