Csodaszép Magyarország 357. Márianosztra

Egykori kolostor, ma börtön

Márianosztra

Börtönné lett a pálosok otthona

A Duna vonalától kis kitérőt téve fejezzük be a Dunakanyarban tett kirándulásunkat.

Szobtól néhány kilométerre fekszik Márianosztra, ahol az erdő mélyén, I. Nagy Lajos kedvelt vadászhelyén a 14. században a pálosok emeltek kolostort.

Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta.

A barátok egészen a rend 1785-ös feloszlatásáig használták a kolostort, egy ideig a rend főiskolája is itt működött. Olyan kiválóságok jártak ide, mint Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek költők.

Magyarok nagyasszonya templom

II. József feloszlató rendelete után egy ideig raktárként, majd kórházként használták az épületet, 1858 óta börtön működik falai között.

1989-ben az épület egy részét visszakapták a pálosok, és azóta ismét ott szolgálnak.

A márianosztrai medencét nyugat felől szép kúp alakú hegyek szegélyezik. Ilyen a kettős csúcsú, 479 m magas Nagy-Galla, a 313 m magas Zuvári-hegy, a 400 m-es Varjú-hegy, illetve az 548 m magas Nagy-Koppány.

Márianosztra az ország egyik legismertebb búcsújáróhelye. A középkori alapokra emelt monumentális barokk plébániatemplom gótikus szentélyében a híres czestochowai kegykép 18. századi másolata fogadja a zarándokokat és a turistákat.

A júliusi, szeptemberi és decemberi búcsúra ezrével érkező hívők a falu keleti végén 1772-ben állított kálváriakápolnát és a stációkat is felkeresik.

Fontos ereklye az 1990-es évek végén szentté avatott lengyel királyné, Jadwiga

(Nagy Lajos lánya) egyik ujjperce, amelyet egy díszdobozban őriznek a mária-nosztrai pálosok templomában.

Címer

A címer pajzs alakja a középkori Anjou lovagi pajzs. Benne vaskesztyűs kéz tart egy liliomot. A liliom Nagy Lajos király aranypénzéről van mintázva. A pajzs alapszíne királykék, a liliom és a lovagi vaskesztyű arany.
Márianosztrán a pálos kolostort Nagy Lajos király alapította, és személyesen is többször járt itt. Hedvig leánya itt nevelkedett. Ezért a településnek szoros kapcsolata van az Anjoukal. De nemcsak velük, hanem az egyetlen magyar alapítású szerzetesrenddel, a pálosokkal is. Az arany liliom királykék mezőben azért kifejezi egyrészt az Anjou alapítást, másrészt a tisztaság erényét is jelképezi, így a pálosokra is utal. A vaskesztyű szintén a lovagi erényeket jelképezi. A becsület, tisztaság, bátorság, egyenes-lelkűség. Ezeket az itt élő emberek figyelmébe ajánlja a címer.

Mindszenty emléktáb

A Börzsöny gazdag állatvilágában található szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyest, réti és király sas, karvaly, és a Magyarországon csak itt élő szalamandra. Márianosztra területén számos tiszta vizű forrás és két patak található. A Rákos-patak különlegessége, hogy az ország területén, egyedülálló módon, folyami rák él benne. Kiemelkedő természeti érték a Kálvária területén található közel 300 éves hársfa sor.

Börtönmúzeum

Látnivalók:
kolostor és templom (Nagy Lajos építtette 1352-ben)

börtönmúzeum

Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

Kálvária és kápolna, kb. húsz perc gyalogút a központból.

 

Tájház

Faluház (múzeum és miniskanzen jellegű tájház) 

Börzsöny kisvasút

Szob–Nagybörzsöny erdei vasút

Mária-kút, Szob felé, az országút mentén

Zuvár romjai, nehezen megközelíthető csekély várrom

Rabtemető

Rabtemető, az országban egyedülálló módon őrzők és őrzöttek temetője

Érdekességek: Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:

• Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
• Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
• Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)

Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtön.