Korhű öltözékben |
Szigetvár
A hazafias város
Vasútállomás |
A város közúton Barcs és a főváros felől a 6-os, Balatonszemes-Kaposvár irányából a 67-es főútvonalon közelíthető meg. Érinti a Gyékényes–Pécs-vasútvonal, amelyhez Szigetvár vasútállomáson az 1977-ben történt megszüntetéséig csatlakozott a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal.
Leghősiesebb város |
A Somogy megyéből átnyúló
Zselic dél-délkeleti részének legjelentősebb városa
A település a hazafiasság és
az önfeláldozás szimbóluma lett, hiszen még ma is jó állapotú várában vívták
elkeseredett harcukat a Zrínyi Miklós vezette magyar csapatok 1566-ban.
A törökök egy hónapos ostrom
után foglalták el a várat és ezzel a várost.
A győztes ostrom idején
elhunyt II. Szulejmán emlékére dzsámit építettek, a vár pedig még ma is a török
kori átalakításokra emlékeztet.
A kapu előtt Tinódi Lantos
Sebestyén szobra áll, aki Török Bálint alatt szolgált a várban.
Az épületegyüttesen belül
vártörténeti kiállítás, 16. századi fegyvereket, illetve a híres ostromot
bemutató kiállítás látható.
Az egykori dzsámi
kupolafreskóján II. József rendeletére Dorfmeister István a vár ostromát,
elestét, valamint Zrínyi és a szultán halálát örökíttette meg.
A város mai főterén áll Ali
pasa egykori dzsámija (1568), ami 1788 óta római katolikus templomként működik.
Egyedülállóan jó állapotban
maradt fenn a piactéren a 16. századi Török
ház,, amely egykor karavánszeráj lehetett, ma múzeumi kiállítóhely.
Török ház |
Szigetvár a török kori
emlékek mellett egyéb érdekességeket is tartogat az idelátogatóknak: a Tinódi
utcában Termálfürdő található, amelynek 62 Celsius fokos
sós-jódos vize mozgásszervi, ízületi betegségek gyógyítására alkalmas.
A 2005-ös felújítás után
téliesített medencével egész éven át várja a látogatókat.
Strandfürdő |
A krónika szerint két nappal Szigetvár eleste előtt
meghalt II. Szulejmán, ám a törökök eltitkolták a szultán halálát.
A hős szigetváriak történetét a várvédő ugyancsak
Zrínyi Miklós nevű dédunokája (1620-64) Szigeti veszedelem című eposzában
énekelte meg.
A túlerő, a tűzvész és az élelemhiány miatt a maroknyi védőcsapat az északi kapunál álló ágyú tűzjelére utat tört magának a török ostromzárban, s a biztos halálba rohant 1566 szept. 8-án.
A túlerő, a tűzvész és az élelemhiány miatt a maroknyi védőcsapat az északi kapunál álló ágyú tűzjelére utat tört magának a török ostromzárban, s a biztos halálba rohant 1566 szept. 8-án.
Zrínyi és Szulejmán |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése