Csodaszép Magyarország 337. Dunakanyar

Dunakanyar

Fenséges Dunakanyar

Változatos felszíni formák, folyóvölgyek, hegyek, síkság

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. 

Duna, Fellegvár

Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A Dunakanyar (kultúrtáj) szerepel a világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneinek összevonásával. 2006 óta a Dunakanyar védőszentje Szent Hedvig, lengyel királynő.

Az 1997-ben alapított (60 314 hektáros) Duna-Ipoly Nemzeti Park a fővárostól északra, a Pilis és Börzsöny hegység mentén, a Duna és az Ipoly folyó között  helyezkedik el. 

Rám-szakadék

A folyók és hegyek kapcsolatának legjellemzőbb példája a Dunakanyar.

A folyó több ezer évvel ezelőtt tört át a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között.

Ez jelentette a mai táj kialakulásának alapját.

A folyón Esztergomtól Budapestig található szigetek is a nemzeti park részét képezik, mi több, még a Budapest területén található Pálvölgyi-cseppkő- és a Szemlőhegyi-barlang is.

A nemzeti park majdnem 200 barlangjának többségére is a Pilis hegységben bukkanhat az utazó.

Rosa pendulina

A nemzeti parkra jellemző növényzet értékei közt számos olyan fajt találunk, amelyek csak a Kárpát-medencében illetve csak a nemzeti park területén élnek.

Megkapó szépségű a leánykökörcsin, a pirosló hunyor, a nagytermetű bíboros kosbor, a májvirág, a sisakvirág. A kaszálórétek ősszel nyíló, védett növénye a kornis tárnics vagy más néven encián.

 

Szalamandra

Az állatvilág is igen sokszínű, fajokban gazdag.
A Duna-meder lakója a bödöncsiga és a rajzos csiga sehol máshol nem, találhatók meg a világon.

A bogarak rendjében különösen értékes a nagy hőscincér és a gyászcincér.

A sűrű erdőkben sok az énekes- és ragadozó madár (parlagi sas, kerecsensólyom, de előfordul réti sas is.)

Az emlősök közül kiemelt értéket jelentenek a denevérek.

Uhu

A védett kisemlősök mellett – nagy pele, hermelin, menyét, nyuszt – nagyvadjaink mindegyikével találkozhatunk a régió erdeiben

Csodaszép Magyarország 336. Pest megye

Kilátás a Dunakanyarra

Pest megye:  Közép-Duna vidéke

Síkság, bővizű folyók, magas bércek, pusztaság, egykori királyi székhelyek

A festői Dunakanyartól az Alföld határvidékéig húzódó térség hazánk etnikai szempontból talán legszínesebb vidéke.

Szentendre

Annak idején a török elől menekülő szerb népcsoportok e tájon leltek új otthonra

Szentendre, Ráckeve és a Csepel-sziget számos ortodox temploma, múzeuma, épülete emlékeztet a közös múltra.

A török és kuruc-labanc háborúk után a Habsburgok a megfogyatkozott magyar lakosságot főként az udvarhoz hű katolikus német ajkú lakossággal pótolták.

Erre utal Budapest közvetlen környékén Vecsés (Wetsches), Solymár (Schoumar), Budaörs (Wudersch) és még jó néhány település névtáblája is.

Zebegény

A pilisi falvakban jelentős sváb (német) nemzetiség él az odatelepült szlovákok mellett.
A nógrádi kis falvakban pedig palócok élnek, akikről az észak-magyarországi térség ismertetésekor beszélünk.
A térség Magyarország szívében szinte mértani középpontjában fekszik.

Gödöllő

 

A vidékre jellemző látnivalók:
Gödöllői királyi kastély, manapság is exkluziv rendezvények helyszíne,

Veresegyháza, medvemenhely,

Esztergom, Bakócz kápolna, Királyi Bazilika, egykori királyi palota,

Egri minaret,

Ócsai templom, amit a törökök dzsámivá alakítottak,

Ceglédi templom, Kossuth szobor,

Zebegényi Hajóskiállítás stb.

Egri minaret

Ócsai templom

Veresegyház

Csodaszép Magyarország 335. Szászvár

Szászvári kastély

Szászvár

A vár régészeti kutatás alatt áll.

Bányászemlékmű

Szászvár közép-kori várán kívül kőszén-bányászatáról is híres, évtizedeken keresztül bányásztelepülésként emlegették. Emlékét ma is őrzi a község Bányászati Múzeuma.

 Az idegenforgalmi célokat jól szolgálja a strandfürdő korszerű vízforgató berendezéssel, a település határában található horgásztó, a tájház valamint borház ahol a szőlőművelés eszközeiből és emlékeiből állandó kiállítás látható. A település központjában található a Főtér Kávézó és Étterem, ami vendégszobákkal, rendezvény-teremmel, kerthelyiséggel várja a látogatókat.

A Kelet-Mecsek északkeleti lábánál elterülő 3000 lelket számláló település várát

- amelyre a helység neve utal  - a 13. század derekán  Burgundiai Bertalan püspök építtette.

Az erősen romos vár régészeti kutatás alatt áll, ezért nem látogatható.

Strandfürdő

A vár visszafoglalás utáni sorsáról keveset tudunk, valószínű, hogy még hosszú évtizedeken keresztül romokban állt. 1776-ban Klimó György pécsi püspök rendelte el a lakatlan, romos épület újjáépítését, de az csak 1821-ben Király püspök idején készült el teljesen. A vár maradványait megőrző plébániaház épületének kutatása, a vár elpusztult részeit feltáró ásatás – dr. Sándor Mária és dr. Gerő Győző régészek irányításával – 1980-ban kezdődött. 2016 nyarára a várat teljesen felújították és megnyitották a turisták előtt.

Szászvár egykor – Komlóhoz hasonlóan – a gazdag szénlelőhelyeknek köszönhetően – bányászati központ volt, ám manapság csak a helyi Bányászati és Helytörténeti Múzeum őrzi e kor emlékeit. 

Máza-Szászvár állomás

Szászváron hideg vizes strandfürdő üzemel, s számos túraútvonal indul ki innen a környékre.  

 Szászvárhoz 1975-ben hozzá csatolták Máza községet, létrehozván Mázaszászvár települését. Szászvár 1991-ben vált ismét önálló településsé

Csodaszép Magyarország 334. Komló

Bányász

Komló

Az egykori bányászváros

A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Komló

A Kelet-Mecsekben fekvő Komló Baranya megye második legnagyobb városa.

Az egykori bányászfalu az 1980-as évekre a szénkitermelés baranyai központ-jává nőtte ki magát. A bányászat múltját a városi Helytörténeti Gyűjtemény mutatja be, a Kelet-Mecsek növény- és állatvilága pedig a természettudományi gyűjteményből ismerhető meg.

Komló – a szép környezetnek köszönhetően – számos túra kiindulópontja.

Bányász emlékmű

A közelben található például a Mecsek legmagasabb pontja, a 682 méter Zengő.

Komló közelében Mánfán több kedvelt kirándulóhely, illetve túracélpont várja a turistákat, így í Gyula-forrás, a Melegmányi-völgy vagy a Mánfai Kőlyuk.

A község festői szépségű római katolikus temploma (amely a 12. században román stílusban épült, majd a 15. században gótikus bővítést kapott) a lakott részeken kívül, a Sikondára vezető út mellett áll.

Róm. kat. plébánia

Nevezetességei

Városi Helytörténeti Múzeum

Komlói Természettudományi Gyűjtemény
13. századi gótikus templom romjai

 Komlosaurus Carbonis - egy Komlóról elnevezett dinoszaurusz-faj, amely nevét a város környékén fellelt lábnyomainak köszönheti.

 A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható. 

Fűtőerőmű

Mánfa, Melegmányi-völgy

Mánfa olyan Árpád-kori múltra visszatekintő település, amely a Mecsek hegyvonulataival határolva, Pécs és Komló között félúton elhelyezkedik el. Festőien szép község, a megye egyik legszebb települése helye, rendkívül változatos táji adottságokkal és jó közlekedés földrajzi viszonyokkal rendelkezik.

Az Árpád-kori templomtól délre elterülő Melegmányi-völgy, mely 1982 óta fokozottan védett természeti érték a Mecsek-hegységben, ezért és a környező túraútvonalai miatt is egyre több turista keresi fel ezt a települést. Mánfáról kiindulva gyalogosan vagy kerékpárral bebarangolható a Mecsek számos nevezetessége, például a közelben fekvő sikondai és magyarhertelendi gyógyfürdő, az orfűi tavak vagy az Abaligeti Cseppkő- barlang. 

Brooklyn, Komlói Napok

 

 

Pöndöly Néptánc együttes

                       Nemzetközi Gyermek Kórusfesztivál

 

Csodaszép Magyarország 333. Sikonda

Strand

Sikonda

Gyógyfürdő és lovassport

A Mecsek északi oldalán, Pécstől északra 18 kilométerre, Komlótól nyugatra 4 kilométerre, a 180 méter magasságban fekvő Sikonda-völgyben található.

Termálfürdő

 Sikonda szintén gyógyfürdőjéről ismert.

Szénsavas termálvize egy 1928-as, kőszén utáni kutatás során tört fel mintegy

500 méter mélységből.

1929-ben a Földtani Intézet a forrás vizét gyógyvíznek nyilvánította, és ásványvíz-palackozó, majd 1930-ban gyógyszálló épült. Ez 1933-ban megkapta a gyógyfürdő minősítést, 1948-ban a szállodából bányász-szanatórium lett. 1978-tól a fejlesztések abbamaradása, majd a bányabezárások miatt hanyatlásnak indult. 1996-ban felújították, 2004-ben wellness-szálló és élményfürdő nyílt a szanatórium mellett. Néhány évvel később a közelben található kempinget és turistaszállót is felújították.

Alkotóház

A Sikondai Pihenőpark számos sportolási lehetőséget kínál: a kézilabdázás, a futball, a teke, illetve a lovaglás feltételei adottak.

Kellemes kikapcsolódást ígérnek a közelben található horgásztavak és a környező dombok is.

Nevezetességei

Alkotóház, amelyben egykoron Göncz Árpád is lakott íróként. 

 Hotel

Sikondai tavak: két mesterséges tó, amely egyrészt a horgászat kedvelőit szolgálja, másrészt fedett tószínpadával és a hozzá tartozó fedett nézőtérrel kulturális rendezvények színtere. Itt rendezik meg nyaranta a Tóp-Art Fesztivált. 

TópArt Tófesztivál

Komló város pihenőparkja rendezvényházzal, sportpályákkal, fedett színpaddal, szabadtéri főzőhelyekkel, erdei tanösvénnyel.

A Baranya Megyei Önkormányzat gyermek- és ifjúsági tábora.

Gyermektábor és Erdei Iskola

Csodaszép Magyarország 332. Magyarhertelend

Termálfürdő

Magyarhertelend

Fürdőfalu ősparkkal

Vasútállomás

Baranya megyében, Komlótól nyugatra, Pécstől észak-északnyugatra, Barátúr (2 km) és Bodolyabér (3 km) között fekvő település.
Vonattal megközelíthető a Dombóvár–Komló-vasútvonalon.
Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre” , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallottuk, hogy a régi falu a mai határ „Tassonya” elnevezésű dűlőjében állott, s a török elöl menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába.

A falu a templommal

Római katolikus templomát 1777-ben emelték.
Az alig 600 lakosú, egykor a fazekas művességről híres falu ma elsősorban 36 Celsius fokos, termálvizes gyógyfürdőjéről ismert:
Az első kutat 1958-ban fúrták uránérc után kutatva.
A víz mozgásszervi, keringési és idegrendszeri megbetegedésekre javallt.
A fürdő négy medencéje körül őspark kínál kellemes időtöltést.

Termálfürdő

Nevezetességei:

Római katolikus templom

Magyarhertelendi Termálfürdő: vize 550 m mélyről érkező 38 Celsius-fokos és 1062 méter mélységből jövő 63 Celsius-fokos forrásokból táplálkozik. 2008-ban épült Gyógykertje a medencékben 36 Celsius-fokos termálvízzel működik. A vizet ivókúraként is alkalmazzák fogínybetegségekre (magas fluoridtartalma miatt). 4 nyitott medence várja a strandolni vágyó turistákat.

Forrás Kemping

Csodaszép Magyarország 331. Abaliget

Cuki denevérek

Abaliget

Az első denevérmúzeum

A Dunántúlon, a Mecsek nyugati részén fekszik. Pécstől kb. 15 km-re északnyugatra, Orfűtől kb. 5 km-re nyugat-délnyugatra.

Vasútállomás

Vonattal a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon – Abaliget vasútállomás kb. 3,5 km-re van a falutól. Közúton Pécsről, Orfűről, vagy a Szentlőrincet (6-os főút) Oroszlóval (66-os főút) összekötő útról érhető el.

Az Orfű szomszédságában, festői környezetben fekvő Abaliget elsősorban a Mecsek leghosszabb, legrégebben ismert és a Dél-Dunántúl egyetlen kiépített és a nagyközönség számára megnyitott Cseppkőbarlangjáról nevezetes.

Abaligeti tó

A barlang előtt két, csónakázásra alkalmas mesterséges tó található.

A barlang mintegy félmillió évvel ezelőtt alakult ki; a mészkőrétegekben levő karsztos járatokat és szerkezeti repedéseket a mélyben áramló, örvénylő víz  oldó-koptató hatása formálta mai alakjukra.

Az 1750 méter összhosszúságú barlangból csupán 500 méter látogatható, a felújított, kiépített  főág egész évben, utcai öltözetben minden korosztály számára könnyedén bejárható.

Barlangi séta

A barlangot egy Mattenheim József nevű molnár fedezte fel 1768-ban, amikor társaival a helyi plébános „Paplika” nevű pincéjének mélyére hatolt, és ott egy barlangi tavat talált.

A barlang levegőjének páratartalma 97 százalékos, évi középhőmérséklete 12,6 Celsius-fok.

A vízben vakbolharákok és a jégkorszakban elcsökevényesedett mikroélőlények élnek. A barlang mikroklímája légúti megbetegedések gyógyítására alkalmas.

Napjainkra – a természetvédelmi előírásoknak megfelelően – kiépült útrendszer, rozsdamentes acélkorlát és korszerű világítás várja a kalandvágyókat.

Denevérmúzeum

A volt turistaházban 2004 júliusában nyitották meg az ország első Denevér-múzeumát, amely a repülő emlősök jellemző élőhelyeivel, viselkedésével és az emberrel való kapcsolatukkal ismerteti meg a látogatót.

A múzeum preparált állatok, fotók, ismertetők, filmek és különböző számítógépes animációk révén Magyarország valamennyi, összesen 24 denevér-fajtát bemutatja.

Abaligeti templom

A Mecsek „gyöngyszemei” – Orfű és Abaliget – páratlanul szép fekvésű falvak.
Pécstől csupán 16 kilométerre található Orfű, ám a sok kanyar miatt hosszabbnak tűnik az út. Erősen kell tartani a kormányt, nem véletlen, hogy a Mecsek-rali útvonala is erre vezet. Érdemes meg-megállni, kiszállni, sétálgatni a szép hegyi úton; tavasszal medvehagyma nyílik erre, nyáron hűs árnyékot ad a gyertyános.

Korsós nő a barlang bejáratánál

Virginiai nagyfülű denevér

Csodaszép Magyarország 330. Orfű

Aquapark

Orfű

Bioőrlés és kemencemúzeum

A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illírek, őket a kelták követték. A római útvonalak nagyjából a ma is használt utak irányában futottak. Az egykori lapisi vadászház mellett feltárt római őrtorony nyomai meghatározzák az északra vezető út irányát. Az 1960-as években, mikor az orfűi tavakat létesítették, római pénzeket mosott ki az egyik hegyoldali forrás vize.

Tavak

Orfű mindössze 800 lelket számláló település, a nyári szezonban azonban napi 10-15 ezres vendégsereg lepi el.

A Baranyi-hegyháton fekvő község négy szomszédos település – Mecsekrákos, Bános, Mecsekszakál és Tekeres – egybeolvadásával alakult ki és nőtte ki magát országszerte ismert üdülőterületté, amelynek legnagyobb látványossága az 1960-ban kialakított négy mesterséges tó.
A legfőbb vonzereje a településnek a hatvanas, illetve hetvenes évek során megépített három mesterséges tó, név szerint az Orfűi, a Pécsi-, illetve a Herman Ottó-tó. Az első kettő turisztikai jellegű, míg a Herman Ottó-tó inkább tájvédelmi jellegű: fürdeni nem, csak horgászni lehet benne.

Sárkánykút

A település nevezetessége még az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum és a Vízfő-forrás, ahol tanösvény is található.
Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását és pihenését szabadvízi és kiépített strandok, sportpályák, lovardák, illetve a tavakon horgászati, kajakozási, vitorlázási és csónakázási lehetőség szolgálja.

Kemencés udvar és Tájház

Kemencés Udvar
Tájház, amely kivételes néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik
Az Orfűi Lovasnapok, díjugrató versenyek, öttusa és a régi időket idéző vadászlovaglások emelik ki Orfűt Baranyában a lovassportok központjává, továbbá lehetőség nyílik a Mecsek egyedülálló barlangrendszerében való kalandtúrázásra. Otthon érezhetik magukat a vadászat és a kirándulás szerelmesei is.
Orfűn két fokozottan védett barlang található, a Mészégető-források barlangja és az Orfűi Vízfő-barlang.

A szépen kiépített partok fürdésre, csónakázásra, vízibiciklizésre, napfürdésre egyaránt alkalmasak.

Jurtatábor

Számtalan lacikonyha, étterem, panzió, kemping várja itt a nyaralókat.

A két nagyobb tó mögött – Tekeres határában – kezdődik egy újabb tórendszer, amely korábban (Hermann Ottó ornitológus tevékenységének köszönhetően) hal- és madárrezervátumként működött.

Ma már engedéllyel horgászhatók a tavak és vadászhatók az erdők.

A csakis gyalogosan megközelíthető többhektáros terület páratlan madár- és vadvilággal várja a turistákat.

Medvehagyma ház

Igazi kuriózumnak számít az orfűi Malommúzeum, ahol az ország egyetlen üzemszerűen működő vízimalma, illetve az Észak-Baranyából származó úgynevezett járgányos szárazmalom található.

A vízimalom épülete mellett egy nyitott kéményes nyári konyha és sütőkemence is helyet kapott, ahol a látogatók számára kenyeret készítenek, megrendelésre pedig bioőrlést is vállalnak.

Orfű központja felé haladva újabb érdekességgel találkozhatunk: az egyik étterem udvarán Kemencemúzeumot hoztak létre.

A kiállítási tárgyak szintén működőképesek: pék-árúk készülnek bennük a lángostól a kenyérféleségekig.

Az Orfűi- és a Pécsi-tó közötti területen egy időszakos karsztforrás, a Sárkány-kút található. A hegy barlangrendszeréből – főleg nagyobb esőzést követően – sziszegéssel, pöfögéssel víz és levegő tör fel.
a legenda szerint egy sárkány rekedt a barlangban, s időnként újra és újra megpróbál kiszabadulni – ám eddig egyszer sem sikerült neki.

Fishing on Orfű

Öregpajta Vendégház

 

Kilátó