Csodaszép Magyarország 313. Nagynyárád

Nagynyárád

A kékfestők falva

Nagynyárád Baranya megyében, Mohácstól 12 km-re, Bólytól 7 km távolságra a Villány–Mohács-vasútvonal mellett található, alig 800 főt számláló község

Nagynyárád elsősorban kékfestő-hagyományairól híres.

A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, lakói – a mohácsi csata helyének közelsége miatt – a környéken zajló csaták áldozataivá váltak, vagy elmenekültek. A török uralom után a faluban a Rajna vidékéről származó német földműves családok telepedtek le.

Kékfestő Találkozó

A mesterség a németség körében elterjedt tradíciónak számított, manapság csupán néhány képviselője őrzi az utókor számára.

A hagyományok Nagynyárádon élénken élnek, ennek ékes bizonyítéka például, hogy évente július utolsó szombatján itt rendezik meg az Országos Kékfestő Fesztivált.

Nevezetességei
Márton napi búcsú, búcsúfa állítás
A búcsúfa állítása egybe esik a Márton nappal. E népszokás a helyi német kisebbség ünnepe, mely még máig is él. Az őszi betakarítás befejezését ünnepelték ilyenkor úgy, hogy egy kb. 10 méter hosszú farúdat – melyen három kerékforma is volt – feldíszítették színes őszi virágokkal, beásták a földbe és körbetáncolták. Ezután következett a búcsúbál sok tánccal, vigalommal. E néphagyomány ugyanígy elevenedik fel napjainkban is minden második évben.

Muskátlis-ház

Falumúzeum
Nagynyárád, Kossuth L. u. 5. A régi iskola egyik nem használt épületszárnya lett átalakítva 2002-ben múzeummá. A múzeumban az iskolatörténeti kiállítás mellett egyéb régiségek, régi használati eszközök tekinthetők meg. Például itt látható a régi templomóra szerkezete.

Kékfestés
A falu fő vonzereje a sváb hagyományok mellett Sárdi János országos hírű kékfestő mester műhelye. A műhelyében megtekinthetők a kékfestés munkafolyamatai és munkaeszközei. Az elkészült kékfestő anyagok megvásárolhatóak.
Kékfestő Fesztivál
Minden év július utolsó szombatján és vasárnapján megrendezett, már tradicionálisnak számító kulturális rendezvény a Kékfestő Fesztivál.

Róm. kat. templom

A római katolikus templom
Mária Terézia királynő építtette. A díszes barokk-stílusú templom építése 1757-ben kezdődött, és mint az ország egyik legszebb barokk alkotása 1766-ban fejeződött be. Építője Fischer von Erlach volt.

Lakodalmas

A kápolna
Állíttatója ismeretlen, adományokból tartották fenn. Különösen a nők keresték fel, és végezték ott ájtatosságaikat. A toronyba kis harangot is szereltek. Az ünnepélyes felszentelés az első szentmise napján, 1897. szeptember 29-én történt meg.