Csodaszép Magyarország 320. Kovácshida,

Kovácshidai horgásztó

Kovácshida,  Adorjás,  Kórós

Pingált templomok

Kovácshida: , Harkánytól délnyugatra, Drávaszerdahely mellett fekvő település.

Árpádházi szent Margit Múzeum és kiállítóhely

Nevezetességei:
Kazettás mennyezetű református temploma - klasszicista stílusban épült.
A református parókia épületében található a Baranyai Református Egyházmegye egyházművészeti kiállítása, melynek alapja Szigethy András lelkész gyűjteménye.
Közvetlenül a település mellett található a BCM Kovácshida Horgászegyesület tőzegbányászat következményeként visszamaradt három horgásztava:
A Szödönyi-tó
Kertalja-tó
Új-tó.
Mára mindhárom tavat birtokba vette a természet, változatos növényvilágukon kívül több védett vízimadárfajunk fészkelőhelyévé vált
A 3 tó összesen 30 hektár vízfelülettel rendelkezik. Szinte kört formáz a három víz, melyek között igazi vadregényes helyeket is találunk, pl. az Új-tavon, ahol a vízmélység egyébként több helyen eléri az öt métert!

Adorjási templom

Adorjás: Siklóstól nyugatra, Harkány és Vajszló között található.
Nevezetessége
Református templom és paplak
A község egyetlen műemléke az 1837-es évből származó toronysisakos, késő barokk stílusú
templom, mely a festett fakazettás református templomok egyik szép emléke.
A templom mellett egy műemlék jellegű paplak látható.
A templom másik oldalán szépen gondozott park húzódik, első és második világháborús emlékek.

Adorjási rózsaszirmok

Kórós, templom

Kórós:  Kórós Baranya megye Dráva-melléki részén, az Ormánságban helyezkedik el.
A falu neve a forrásokban legalább négyféle változatban szerepel: Koros, Kórós, Kóros és Kőrös. A nyelvtudomány álláspontja szerint a Kórós név a kóró szóból származik. A népi etimológia szerint Kőrösből azért lett Kórós, mert a 19. századi lecsapolások következtében a kiszáradt tavak földjét ellepte a sok száraz kóró. A névalak valójában sokkal régebbi és eredetileg a mocsári erdők valamely elterjedt növényére utalhatott. A falu határában ma is létezik Kórós cser és Kóróscseralja nevű határrész.

Hímes templom

 E három – száz vagy csak néhány száz lelket számláló – apró ormánsági falu nevezetességei a különlegesen pingált templomok.

A 18. század végén, II. József  1781-es türelmi rendeletét követően épült templomok mennyezetét, karzatát, szószékét a népi barokk stílus jegyében színes virág-, levél-, gyümölcsmotívumokkal díszítették a korabeli mesteremberek.

A hagyományos díszítőminták mellett az adorjási református templom karzatának egyik festett fatábláján például egy kehely, egy bárka és az özönvíz esőfüggönye látható.

Kőszikla-szurdok

 

Millenniumi sétakert