![]() |
Kovácshidai horgásztó |
Kovácshida,
Adorjás, Kórós
Pingált templomok
![]() |
Árpádházi szent Margit Múzeum és kiállítóhely |
Nevezetességei:
Kazettás mennyezetű református temploma - klasszicista stílusban épült.
A református parókia épületében található a Baranyai Református Egyházmegye egyházművészeti kiállítása, melynek alapja Szigethy András lelkész gyűjteménye.
Közvetlenül a település mellett található a BCM Kovácshida Horgászegyesület tőzegbányászat következményeként visszamaradt három horgásztava:
A Szödönyi-tó
Kertalja-tó
Új-tó.
Mára mindhárom tavat birtokba vette a természet, változatos növényvilágukon kívül több védett vízimadárfajunk fészkelőhelyévé vált
A 3 tó összesen 30 hektár vízfelülettel rendelkezik. Szinte kört formáz a három víz, melyek között igazi vadregényes helyeket is találunk, pl. az Új-tavon, ahol a vízmélység egyébként több helyen eléri az öt métert!
![]() |
Adorjási templom |
Adorjás: Siklóstól nyugatra, Harkány
és Vajszló
között található.
Nevezetessége
Református templom és paplak
A község egyetlen műemléke az 1837-es évből származó toronysisakos, késő barokk stílusú
templom, mely a festett fakazettás református templomok egyik szép emléke.
A templom mellett egy műemlék jellegű paplak látható.
A templom másik oldalán szépen gondozott park húzódik, első és második világháborús emlékek.
Nevezetessége
Református templom és paplak
A község egyetlen műemléke az 1837-es évből származó toronysisakos, késő barokk stílusú
templom, mely a festett fakazettás református templomok egyik szép emléke.
A templom mellett egy műemlék jellegű paplak látható.
A templom másik oldalán szépen gondozott park húzódik, első és második világháborús emlékek.
![]() |
Adorjási rózsaszirmok |
![]() |
Kórós, templom |
Kórós: Kórós Baranya megye
Dráva-melléki
részén, az Ormánságban helyezkedik el.
A falu neve a forrásokban legalább négyféle változatban szerepel: Koros, Kórós, Kóros és Kőrös. A nyelvtudomány álláspontja szerint a Kórós név a kóró szóból származik. A népi etimológia szerint Kőrösből azért lett Kórós, mert a 19. századi lecsapolások következtében a kiszáradt tavak földjét ellepte a sok száraz kóró. A névalak valójában sokkal régebbi és eredetileg a mocsári erdők valamely elterjedt növényére utalhatott. A falu határában ma is létezik Kórós cser és Kóróscseralja nevű határrész.
A falu neve a forrásokban legalább négyféle változatban szerepel: Koros, Kórós, Kóros és Kőrös. A nyelvtudomány álláspontja szerint a Kórós név a kóró szóból származik. A népi etimológia szerint Kőrösből azért lett Kórós, mert a 19. századi lecsapolások következtében a kiszáradt tavak földjét ellepte a sok száraz kóró. A névalak valójában sokkal régebbi és eredetileg a mocsári erdők valamely elterjedt növényére utalhatott. A falu határában ma is létezik Kórós cser és Kóróscseralja nevű határrész.
![]() |
Hímes templom |
E három – száz vagy csak
néhány száz lelket számláló – apró ormánsági falu nevezetességei a különlegesen
pingált templomok.
A 18. század végén, II.
József 1781-es türelmi rendeletét
követően épült templomok mennyezetét, karzatát, szószékét a népi barokk stílus
jegyében színes virág-, levél-, gyümölcsmotívumokkal díszítették a korabeli
mesteremberek.
A hagyományos díszítőminták
mellett az adorjási református templom karzatának egyik festett fatábláján
például egy kehely, egy bárka és az özönvíz esőfüggönye látható.
![]() |
Kőszikla-szurdok |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése