Csodaszép Magyarország 319. Harkány

Harkányfürdő

Harkány

A híres fürdőközpont

Harkány Pécstől 25 km-re, a Villányi-hegység lábánál, a Siklósi járásban található nevezetes fürdőváros.

Korábban két vasútvonal is vezetett a városon keresztül, mára azonban mind az Alsómiholjác-Pécs, mind pedig a Sellye-Villány vonal személyforgalma megszűnt.

A harkányi fürdőközpont  a Dél-Dunántúl legjelentősebb, legjobban kiépített és legrégebbi gyógyfürdője.

Gyógyfürdő

A gyógyvizet állítólag már a törökök is jól ismerték, ám egy időre feledés homályába merült a föld e kincse.

Így aztán – a néphit szerint – igazi meglepetésnek számított, amikor 1823-ban a környékbeli mocsarak lecsapolásán fáradozó egyik munkás lába – úgymond véletlenül – meggyógyult, mivel munka közben a vízben állt.

1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.

A hír gyorsan terjedt, Batthyány Antal 1824-ben fürdőházat építtetett, 1866-ban pedig Zsigmondy Vilmos bányamérnök artézi kutat fúratott, ahonnan 60 Celsius fokos víz tört fel: a kénes gyógyvíz reumás, ízületi és bőrbetegségek kezelésére egyaránt alkalmas.

Jézus Szíve templom

A fürdőközpont teljes rekonstrukcióját 2003-ban fejezték be.

A harkányi fürdő a 21. század elvárásainak megfelelően jacuzzival, pezsgő-medencékkel, gőzkamrákkal, szaunával, a strandján pedig óriás csúszdával, különböző játékokkal, éjszakai fürdőzési lehetőséggel, bárral és étteremmel várja a vendégeket, mindez egy 13, 5 hektáros ősparkban.

Hétköznaponként gyógytornász által vezetett ingyenes vízi tornán lehet részt venni.

A  Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vizet szállítanak. A víz összetétele: alkáli-hidrogén-karbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják. 

Harka kút

Harka Kút: A Gyógyfürdő melletti Zsigmondy őspark hűs árnyat adó fái közt találjuk a Harka kutat, mely a Harkányi legendában szereplő leányra emlékeztet. A 2000-ben elkészült, Zsolnay alapanyagú értékes szökőkutat a harkányi víz legendáját szimbolizáló motívumokkal díszítették. A kút motívumait a Gyógyfürdő medencéi közötti szoborban is viszont látjuk.

Katolikus templom

Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)

Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)

Katolikus templom (1906)

 Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik.

 Országalmás szobor.

 

Országalmás szobor

 Harkányban  mindenki ismeri a gyógyvíz keletkezésének legendáját, melyet így mesélnek:
Élt egyszer a harsányi hegy tövében egy vénséges vén özvegyasszony, tán még boszorkány is volt.Volt neki egy egy leánya. Ez a Harka nevű leányzó olyan szép volt, de olyan szép, hogy még az ördög sem maradhatott közömbös iránta. 
Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani.
Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan Harkát. Ígért az  anyjának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Nem hagyta nyugton Harka anyját, ijesztgette, szekálta szegény asszonyt, hogy így-úgy adja neki a lányát. Az  végül ráállott, de egyrészt kemény feltételhez kötötte, másfelől meg fifikás egy asszony volt. 
Ezt  ajánlotta az ördögnek: Ha éjjel, kakasszóig felszántja a kőhegyet,  a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, viheti Isten ( illetve ördög) hírivel, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére.
Az ördög erre nem mondott sem igent sem nemet, de  befogott az ekébe hat pár fekete macskát ( lévén a  macska az ördög cimborája), és esti harangszókor a nyugati hegyrésztől neki is fogott a  munkának. Éjfélkor kiment az öregasszony, hát  látja, hogy az ördög már majdnem az egész hegyet felszántotta! Ennek fele sem tréfa!
Nagyon megijedt, de - mint mondottam - okos egy asszony volt, hát nem adta könnyen a lányát. Bement a tyúkólba és mint aki megbőszült, kezdett el éjfélkor kukorékolni. Erre aztán felébredt a falu összes kakasa, és azok is kukorékolni kezdtek mind egy szálig. Az ördög, aki a vége felé járt a nagy és kegyetlen munkának,  igen megdühödött, nem vette észre  ugyanis a cselt.  Mérgében elhajította az ekéjét, na abból lett a beremendi Szőlő-hegy. Ahol meg kirázta a földet a bocskorjaiból, ott lett a Göntér és a siklósi-hegy. Ezután dühében hatalmasat ugrott és  bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ott még  ma is kénes víz zubog, amelyet a  Harka lány után úgy hívnak: Harkány. A felszántott hegy meg ott maradt, még a macskák körme nyoma is ott van a sziklán.

Harkány, kilátó

 

Rovásírásos névtábla