2017. szeptember 13., szerda

Csodaszép Magyarorszá 315. Máriagyüd

Kegytemplom


Máriagyűd

A Mária-kultusz központja

A Tenkes-hegy lábánál elterülő csendes falucska szinte egybenőtt Siklóssal.
Római katolikus Kegytemploma a 17. század óta a Mária-kultusz egyik központja. Népes búcsúk helyszíne és európai zarándokok célpontja.
Szentkút

Szép környezete a turizmus kedvelt helyszínévé is teszi.
A kegytemplomtól keletre található a Szentkút. Ennek vizét a „gyűdi korsókban” vitték haza az idelátogató zarándokok. Máriagyűdön minden Márianapkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsüli.
A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a már a Római Birodalom idején természetes pihenőhelyként szolgált, amikor erre futott a Sopianae-t (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út.
Kegyhely

A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd, Gyödö) vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta.
A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: benne mecsetet alakítottak ki.
Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török időkben azonban eltűnt. Ma Eszéken látható. A Rákóczi-szabadságharc idején került oda és azért, hogy a várható harcok nehogy kárt tegyenek benne. A szatmári béke (1711) után a gyűdiek visszakérték, de nem akarták nekik visszaadni, és hiába fordultak a római egyházi törvényszékhez is. Így Rudnay Mátyás más képet állítatott a gyűdi oltárra.
A kegytemplom délnyugatra néző főhomlokzatát hangsúlyozó, egyenként 56 méteres tornyaiban 4 harang lakik. Mind a 4 harangot Szlezák László, a leghíresebb magyar harangöntő öntötte 1935-ben Budapesten.
Akinek(jó)füle van:   Alaphangjaik: c1, g1, c2, esz2.

Szabadtéri oltár

A kegytemplomtól keletre található a Szentkút.
A kegytemplomi dombon Kálváriát építettek. A stációk domborművei a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült kerámia kegyképek.
A kegyhely búcsúnapja július 2-án van. Ezen kívül sok kisebb és öt nagy búcsút tartanak.
Máriagyűd közvetlen környezethez tartoznak, s gyalogosan megközelíthetők:
Kálvária kápolna
  • Szentkút: A kegyhely parkolójától keletnek induló utca visz ki a Szentkúthoz.
  •  
  • Csukma-hegy: kereszt. A Plébánia épülete alatt induló turista-ösvényen egy óra járásnyira fekszik erdős hegyoldaltól és szőlőültetvényektől övezve, tövében gyönyörű kilátással.
  • Máriagyűdi református templom: A máriagyűdi reformátusok a használatukból kikerült kegytemplom helyébe csak a XVIII. század második felében építhettek fatemplomot a mai református templom helyén, amit 1770 és 1775 között rossz állapota miatt bezárattak. 1807-ben emeltek helyébe kőtemplomot az eklézsia költségén copf stílusban.
  • Fájdalmas Szűzanya
  •  
Csodabogyó tanösvény A kegytemplom főlépcsőjének lábától indulva máriagyűdi református templomnál hagyja el a falut a tanösvény, hogy kellemes sétaút során vezessen fel a kilátóhoz, bemutatva a Tenkes-hegy növény- és állatvilágát. Innen a vadászház mentén továbbhaladva több kirándulócélpontot is választhatunk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése