Csodaszép Magyarország 228. Zalaszántó

Buddha Emlékműve

Zalaszántó

Buddha emlékműve

Zalaszántó a Keszthelyi-fennsík közepén, a Tátika-csoportban, a Keszthely–Sümeg út mellett fekszik.

Zalaszántó Árpád-kori település. A templom és a falu egyaránt ismert a 13. század eleje óta

Árpádkori műemlék

Római katolikus plébániatemploma - műemlék, melyet már 1236-ban említettek az oklevelekben.

Szent Donát  Kápolna Az 1236-os oklevélben említik először az itt levő Szent Kozma és Damján tiszteletére emelt kápolnát (ennek eredetére és fennállására ma csak feltételezések vannak).

Szent Donát kápolna

Béke-sztúpa

A település Európa-hírű látványossága a földrész legnagyobb Buddhista sztúpája.

A falu határában hepehupás földút vezet az erdőn át a 316 méter magas Világosvári hegyen álló, 30 méter magas és 24 méter széles emlékműhöz, amelyet a 14. dalai láma, Tenzin Gyatso szentelt fel  1993 június 17-én.

A sztúpa, amelynek belsejébe buddhista emléktárgyakat helyeztek, körbejárható ugyan, de az építménybe bemenni nem szabad

Várrom a Tátikán

Tátika-vár  Szántó története a Tátika várának történetével vált azonossá.
                        A belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú vár a XVIII. században rommá lett, de az elmúlt évek rekonsturkciója nyomán egyre több látszik a falakból.
A Tátika-hegyen 1246 és 1257 között a veszprémi püspök felépíttette a várat.
Majd a király tulajdonába került, s valószínűleg a király adományaként kapta meg a csáktornyai Lackfi család. Később különböző nemzetségek birtokolták. A törökök a XVI. század végén kifosztották, lerombolták. 1703-ban a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották, így a következő évtizedekben az itt birtokot szerző Festetics család már csak romvárat mondhatott magáénak.

Kotsy-vizimalom

 

Mézeskalács Múzeum