Csodaszép Magyarország 227. Siófok

Sió-zsilip

Siófok

Az operett király, Kálmán Imre szülővárosa

Kálmán Imre Múzeum

Már Galerius római császár is szabályozni igyekezett itt a Balaton vízszintjét.

Sectus Aurelius Victor 3-4. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a Lacus Pelso (a Balaton latin neve) ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki.

Hozzá tartoznak a 20. században a városhoz csatolt Balatonkiliti és Balatonújhely.
A település a Sió előnevet az 1901-ben átadott Sió csatornáról kapta.
Később a krónikák Fuk néven említik a mai Siófokot, amely nyáridőben több százezres vendéget fogad.

Evangélikus templom (Makovecz)

A Balaton Déli partján, a Sió kifolyásánál fekvő Siófok a környék legnagyobb városa.
Érdekes, hogy fejlődését Fürednek, továbbá a Déli vasút megépítésének (1861) köszönheti.

1904-ben elkészült az új vasútállomási épület, melyet 1989 óta ismét az eredetihez hasonló pompájában csodálhatunk meg. A régi épületet, amely a mostani épület és a felüljáró között helyezkedett el, lebontották.

Vasútállomás

 

A Füredre igyekvők Siófokig vonattal utazhattak, majd a tavon hajóval átkelve jutottak
úti céljukhoz.

Siófok nagyjából három részre osztható.
Keletre az Aranypart, ami a Sió-zsilipig tart.

A sétány mentén helyezkedik el a fizetős Nagy-strand, amely jelenleg (2007-től) a Coke Club nevet viseli. Kicsit tovább haladva keletre található a szabadstrand, amely kilométereken keresztül egészen Szabadi fürdőig húzódik.
A városközpont a régi villákkal (Krúdy, Jókai, Karinthy egykori nyaralójával), üdülőkkel és szórakozóhelyekkel várja a vendégeket.

Ennek folytatása az Ezüst part, amely mára már egybeépült Balaton Széplakkal.

A vasútállomással szemben áll Makovecz Imre fatemploma (1940), kicsit nyugatabbra a város jelképének is nevezhető ipari műemlék, az 1912-ben épült, impozáns, 45 méter magas víztorony.

Obszervatórium

                      

Víztorony