Csodaszép Magyarország 225. Tihany

Tihanyi félsziget

Tihany

A visszhang még néha-néha hallatja hangját

Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten.
Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. 
Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő.

A Tihanyi félsziget a leglátogatottabb hazai idegenforgalmi célpontok egyike, s nem csupán az apátság és a visszhang, de a természeti értékek és a fenséges panoráma miatt is.

A visszhang tiszta, szélmentes időben, főleg este és ősztől tavaszig ma is  „hallatja a hangját”.

Tihanyi Apátság

A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt.
Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, a vaskor és a római kor népei is lakták.
A római időkben átkelőhely is működött itt.

A tihanyi altemplom román kori építészetünk egyedülálló emléke.

I. András 1055-ben monostort és családi temetkezőhelyet alapított Tihanyban.

A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult

A monostort a török betörések ellen végvárrá építették át, ezt a török soha nem tudta bevenni.

Az egyre romosabb várat a kuruc időkben lerombolták.
Helyére épült (1749-54) a mai látható barokk templom és rendház.

Ennek egyik része az I. András nyughelyéül szolgáló háromajtós csarnokkripta.

Ez az ország egyetlen, a kora középkorból épségben ránk maradt temetkezőhely.

Komp Tihany és Szántód között

Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat, amelyet a halleső halász a parti hegy tetejéről figyelt, és észlelt sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak. Ezt nagyon szépen és részletesen leírja Herman Ottó. Aki a vonuló gardát a hegy tetején figyelte, az a hegyenjáró nevet viselte.

Tihany legjelentősebb épületegyüttese a dombtetőn álló Tihanyi apátság. 1055-ben alapította I. András király, akinek a síremléke a román stílusú altemplomban található; alapítólevele az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék. A ma látható, 1752-ben felépült barokk stílusú kéttornyú templom a település jelképévé vált.

Babamúzeum

Az apátságtól a Pisky sétány vezet a Visszhang-domb felé. Itt található a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (parasztgazda háza és halászcéh háza). Az Ófalu nevezetességei közé tartozik még a fazekasház, a református templom és harangláb, valamint a kálvária. A Babamúzeumban népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók.

Tihany, Yacht Club

Sajkod kis település a tihanyi félsziget nyakában, a Csúcs-hegy tövében.
A Csúcs-hegyről – amely néhány perces kapaszkodó Sajkodtól – látható a Tihanyi Apátságon túl megcsillanó Füredi-öböl, a falu a Belső-tóval, a híres levendulás a környező erdőkkel.

Kálvária

Levendula mező