Csodaszép Magyarország 222. Keszthely

Helikon-Park

Keszthely

A múzeumok városa

Keszthely a Dunántúlon, Zala megyében, a Balaton nyugati szegletében fekvő, élénk turizmussal, fontos gazdasággal, ősi történelemmel és kultúrával rendelkező város.

A Balaton nyugati végén, a Keszthelyi-öböl partján, a Zala folyó torkolatától északra fekszik, délen sík, északra kissé dombos területen. A környéken található Zalai-dombság és Keszthelyi-fennsík dombjai, hegyei ölelik körbe a várost.

A város a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon van.

A 2014-2030 Balatoni Területfejlesztési Koncepcióban megjelent tervek szerint a Keszthely mellett fekvő, gyógyvizéről híres Hévízet és Keszthelyt egy villamosvonallal kötnék össze.

Keszthely és környéke ősidők óta lakott hely, itt volt átkelőhely, rév, a Balatonon. A kőkor és a rézkor emberei után éltek itt kelták, rómaiak, keleti-gótok, longobardok, szlávok. Két hun, egy lovas harcos és egy kislány sírját is megtalálták. Keszthely első írásos említése 1247-ből maradt fenn: Keztel.   A név a délszláv eredetű vár, erőd, kastély szóból származik, az avar időkben betelepülő szlávok még megtalálták itt a római erődöt.

Keszthely neve talán a latin Castellum szóból veszi eredetét.

Gótikus templom

Keszthelyt sokan a Balaton fővárosának mondják, bár más város is igényt tart e szép címre, Keszthely mégsem elsősorban fürdőváros. Élénk és élhető település ősszel és télen is, benépesíti a tóhoz közeli dombot és a távolabbi völgyeket. Egyébként a legrégebbi magyarországi városok egyike, ott volt, amikor ezt a vidéket még Pannóniának hívták, a Balatont pedig Pelsónak.

Ha nem is éppen ott, ahol manapság, de a közelben. Négyszögletű római erődváros volt, Valcum néven, 44 bástyával, helytartói palotával, légiósok lakótornyaival, kereskedőházak sorával. És a környéken olyan villákkal, amelyekben padlófűtés szolgáltatta télen át a meleget. Bazilika méretű keresztény templom állt benne, igaz, csak rövid ideig. A szomszéd dombokon kelta szőlőtermesztők laktak, akik aranyból vaddisznó-szobrokat készítettek. Később hunok, avarok jöttek a helyükre, az erődvárosból romváros lett, a hatalmas négyszög egyik csúcsa a Balatonba süllyedt, régészek máig keresik. A környéket (Keszthely és a Zala-torkolat között) ma Fenékpusztának nevezik, a különös név egy híres versenylóra emlékeztet. (De nem Festeticsék négylábú büszkesége volt az egyetlen, aki ilyenfajta nevet viselt, Mátyás király pej ménjét Sódarnak hívták.)

Könyvtár

A könyvtár hazánk egyetlen olyan – főúri – gyűjteménye, amely a II. világháború folyamán nem károsodott.
Köszönhető ez annak, hogy az épületet elfoglaló szovjet csapatok egyik parancsnoka civilben történelem-francia-latin tanár volt, s a könyvek védelmében a teljes könyvtárat befalaztatta.

                        A 600 éves templom alapjait a 14. század második felében rakták le.
Marcipánmúzeum  (a szomszédos épület makettje is meg van mandula masszából).

Kocsimúzeum 2004-től a régi fényében látható.

Kocsimúzeum