REJTÉLYES ESETEK 26. Nagy Katalin

   24.     Nagy Katalin

Zsófia néven született egy német hercegi család sarjaként.
Pontosabban Spohie Friderike von Anhalt-Zerbst-ként a hercegi rangú porosz tábornok lányaként.
II. Frigyes támogatásával és némi diplomáciai ügyeskedéssel, a kissé csúnyácska  Sophie-t választották ki 15 évesen a jövendő orosz cár , III. Péter feleségének.

III. Péter

Az uralkodópár beköltözött a szentpétervári Téli Palotába, ahol rengeteget veszekedtek.

A családi perpatvar odáig fajult, hogy Péter nyilvánosan is megsértette feleségét, majd rövid időre bebörtönöztette őt egy monostorba.

A fiatal lány mindent megtett, hogy leendő anyósával sőt az orosz néppel megkedveltesse magát. Megtanult oroszul és áttért az ortodox hitre.
Az új vallással együtt megkapta a Katalin nevet.

Rövid idő alatt szenvedélyes és meggyőződéses orosszá vált.
Házassága azonban teljes csőd volt.  A fiatal cár szívesebben szórakozott  ólomkatonáival, mint fiatal feleségével. A cárnő emlékirataiban csak részeges és hisztis alakként jellemezte.

Nem csoda hát, hogy a cárné felnőtt, érett férfiak társaságát kereste - az ágyban is.

Ólomkatonák

1762-ben egy palotaforradalom keretében magához ragadta a trónt. Néhány nemessel, köztük az akkori szeretőjével, Orlov gróffal sikerült megfosztani III. Pétert hatalmától, (aki könnyedén, a legkisebb ellenállás nélkül lemondott, hogy minden idejét szeretett ólomkatonáira fordíthassa.)    majd néhány nap múlva meg is ölték az excárt.

Ezután Katalin 34 évig tartó regnálása alatt több, mint félmillió négyzetkilométerrel növelte birodalma területét  és a felvilágosult abszolutizmus képviselőjeként jelentős reformok fűződnek a nevéhez.

Orlov (az öccse ölte meg a cárt)

A sikerrel azonban törvényszerűen együtt járt az ellenségek nagy száma is úgy külföldön, mint a cári udvaron belül is.

A francia forradalom idején röppentek fel az első pletykák. Miként korábban Marie Antoinette esetében is, tekintélyét azzal igyekeztek lerombolni, hogy egy végtelen szexuális étvágyú nőszemélyként mutatták be az akkor már a hatvanas éveiben járó uralkodónőt.
Gúnyolódó pletykák céltáblájává vált.
Kleopátrához hasonlították, akiről a római történetírók azt híresztelték, hogy minden férfivel hajlandó volt lefeküdni (igaz, hogy a „kuncsaftoknak” az életükkel kellett fizetni az éjszakáért).
Vagy Boleyn Annához, akiről udvari riválisai azt terjesztették, hogy öt férfival, köztük saját testvérével is megcsalta VIII. Henriket, amely alaptalan történetek végül az angol királyné fejét követelték.

Katalin élete során valóban számos férfival folytatott kapcsolatot. Férjét nem számítva összesen 12 szeretőjéről tudunk bizonyosan.  De 19-et emlegetnek.

Patyomkin-falu

Közülük a későbbi lengyel király Poniatowszki Szaniszló Ágost, valamint a tehetséges hadvezér és államférfi, Grigorij Patyomkin voltak a legismertebbek.

Szerelmei nem hirtelen fellángolások voltak, hanem általában legalább két éven keresztül tartó kapcsolatok. Egyébként a tíz évvel fiatalabb, állítólag igen jóképű Patyomkin haláláig hű maradt Katalinhoz.

Nevéhez fűtődik a Patyomkin falvak legendája, miszerint a cárnő annak érdekében, hogy átverje a külföldi követeket, egy színházi díszletszerű modern és virágzó – ám papírmaséból készült – falut építtetett fel.

Ebből annyi igaz, hogy a cárnő tényleg felkérte Patyomkin tábornokot, aki akkoriban a szeretője is volt, hogy a török háborúban elhódított Krim-félszigetet és környékét fejlessze, amit a tehetséges ifjú véghez is vitt.

Katalin uralkodása alatt az ország helyzete jelentősen megerősödött.

Ermitázs

Szentpéterváron számtalan palotát építtetett, a Téli Palota mellé megépíttette az Ermitázst (remetelakot), ami máig a világ legszebb és legnagyobb múzeumai közé tartozik.

Szokatlan nevét annak köszönheti, hogy a munkamániás cárnő kedd és vasárnap este a legnagyobb művészek festményei között pihente ki magát.

Azt, hogy a valaha élt legnagyobb műgyűjtők sorába emelkedett, valamelyest a véletlennek köszönhette.

Nagy Frigyes porosz király megbízott egy berlini kereskedőt, hogy a postdami Sansoucci Palotába vásároljon festményeket a régi mesterektől. Mire a gyűjteményt a kereskedő összegyűjtötte, a háborúskodás annyira megterhelte az államkasszát, hogy Frigyes csak néhány képet tudott átvenni.

A kereskedő gondolt egy nagyot és felajánlotta Katalin cárnőnek a teljes gyűjteményt, aki okos asszony lévén kapva kapott az alkalmon.

A remek vételtől olyan kedvet kapott, hogy teljes információs hálózatot építtetett ki Európa-szerte, így nem egészen 30 év alatt csaknem 4000 festménnyel, több tízezer grafikával felépítette Európa egyik legjelentősebb gyűjteményét.

Külön érdekesség, hogy a történelem során a műgyűjtemények nem csekély részét a hadizsákmányok tették ki.

Azonban Nagy Katalin kora legnevesebb kollekcióját vásárlások útján hozta létre, s ez a z Ermitázsban található egyedülálló műgyűjtemény a cárnő legszebb és legkevésbé ellentmondásos hagyatéka, amit Oroszországra és a világra hagyott.

Katalin és Patyomkin

REJTÉLYES ESETEK 25. Boleyn Anna

Boleyn Anna

Boleyn Anna

Boleyn Anna nem élt még 30 évet sem, mégis élete, házassága, későbbi kivégzése miatt kulcsfigura volt a korabeli politikai és vallási játszmákban.

Igaz, hogy fejetlenül végezte be életét, de nincs olyan ember, aki ne hallott volna róla.

Jómagam itt vagyok lassan 80 évesen,  igaz,  hogy a fejem még a helyén van, de ki ismer engem.
Igaz, hogy, ha a fejem nem lenne a mostani eléggé elfogadható helyén, nem tudnám elmesélni mit művelt ez a Boleyn Anna, hogy ilyen ismert lett.
Apja ugyan gróf volt, de csak házassága révén.
Leányukat Annát Hollandiában majd Franciaországban taníttatták, ahol előbb
VIII. Henrik húgának Mária királynénak, majd pedig Klaudia királynénak volt udvarhölgye, aki I. Ferenc király első felesége volt.

Aragoniai Katalin

15 évesen visszatért Angliába, hogy családjaik kívánságára összeházasodjanak ír unokatestvérével Ormond grófjával (így egyesítvén birtokaikat). A házasság valami miatt nem valósult meg.
Anna  VIII. Henrik akkori feleségének Aragóniai Katalinnak udvarhölgye lett.

Bár nem volt olyan szép, mint húga, Mária, de jóval intelligensebb, és megfontoltabb volt nála. Tele ambicióval. Öntörvényű és temperamentumos természet volt, akárcsak későbbi férje, VIII. Henrik.
Gyönyörűen énekelt, kecsesen táncolt, rendkívül elmésen társalgott, ezenkívül folyékonyan beszélt franciául.  Kitűnően lovagolt, továbbá tudott sakkozni és kártyázni is.   Akkora tudásra tett szert, mintha királyi családból származott volna.

VIII. Henrik nem az első szerelme volt.  Találkozásuk előtt már kétszer férjhez ment.  A feljegyzések szerint titkos szerelmi viszonyt folytattak Henry Percyvel, második jegyesével, amire mikor fény derült Annát rövid időre ki is tiltották az Udvarból. 

VIII. Henrik

Bár akkor még nem létezett feminizmus, de a mögötte húzódó eszmék annál inkább.  Olyan felvilágosult asszonyok udvaraiban szolgált, mint Habsburg Margit vagy Valois Margit és hitt a férfiak és nők egyenlőségében.

Mielőtt VIII. Henrik felesége lett, róla is szólok néhány szót.

A felesége Aragóniai Katalin csak egy lányt tudott neki szülni, a későbbi I. Mária királynőt, ami miatt el szeretett volna válni tőle, de mivel ezt a válást a pápa nem ismerte el, úgy döntött hogy alapít egy saját egyházat, amelyik engedélyezi a válást, mert mindenképpen el akarta venni Annát.
Henrik persze Anna nővérének Marynak is csapta a szelet, sőt a szeretője is volt, de az igazán durva az volt – az udvari pletykák szerint – a királynak a Boleyn lányok anyja, Elisabeth Howard is megvolt….

Az anglikán egyház alapítása után feleségül is vette Annát, aki így az új egyház anyjának is tekinthető.

A koronázás után Anna a Greenvich Palace-be költözött, hogy felkészüljön a szülésre (ez volt a király kedvenc tartózkodási helye).

Greenvich Palace

Még ez év őszén Anna életet adott egy kislánynak, a későbbi I. Erzsébet királynőnek.
A király bizakodva várta, hogy a két lánya mellé Anna egy fiút is fog neki szülni.

Ezzel szemben a királyné három magzatot veszített el, s emiatt Henrik csalódottságában már Lady Jane Seymournak udvarolt.
Közben Anna túlélt egy borzasztó gyors lefolyású betegséget az „angol izzadást”, ami olyan hirtelen támadt, hogy aki délben még élvezte az életet, estére már alulról szagolta az ibolyát.

Anna testvér bátyja

De mindent nem tudott túlélni.
A király hűtlenséggel, felségárulással és vérfertőzéssel vádolta meg.

A királynénak állítólag volt szeretője, sőt azzal vádolták, hogy saját bátyjával is egymásba szerettek.
Ilyen vádak alapján letartóztatták és a Towerbe zárták.

Még az esküdtszék hivatalos ítélete előtt bűnösnek találták és elitélték.
Négy nappal később a Tower parkjában lefejezték.

A Towerben

A legenda szerint nem lehetett szívbajos asszony. A lefejezése előtt hallották, hogy valakivel a hóhérjáról beszélgetett:  Úgy hallom elég ügyes. És nekem vékony a nyakam.”

Azért szerintem az, hogy a saját kivégzése előtt ilyen szinten meg tudta őrizni a humorát és a hidegvérét, egészen elképesztő teljesítmény.

REJTÉLYES ESETEK 24. A "csejtei rém"!

                            

A grófnő

A „csejtei rém”  történetét nagyon sokan ismerjük.
Jómagam ezt a történelem tanáromnak kell, hogy megköszönjem, mert állítólag, nem minden iskolában beszéltek róla.
Ezt abból gondolom, hogy ezt az írásomat beküldtem a POET, amatőr irodalmi  könyvtár  oldalra, persze előtte már néhány versemet elfogadták és közzé tették, de ezt nem.
Elutasították arra hivatkozva, hogy olyanok szerepelnek benne, ami az irodalmi oldal fiatal résztvevőit illetlen irányba befolyásolná.
Hiába hivatkoztam arra, hogy ezt én már iskolában megismertem és egyáltalán nem tévelyegtem el tőle.
A híres törökverő „fekete bég” felesége, miután megözvegyült Nádasdy gróf felesége lett, akinek öt gyermeket szült.
Most a facebookra is felteszem, remélem nem botránkoztatok meg senkit! 

Báthory gróf

 Walter István

 Az özvegy kálváriája

Befolyásos család lányaként született

De leány csak tizenöt évig lehetett.

Ekkor hozzáadták egy nemes emberhez,

Akivel viszont nem sokat élhetett.

Férje hamarosan ment a csatatérre

Tizenöt éves háború hadvezére

Lett, ahol kiváló érdemeket szerzett.

Eközben elesett és a nő özvegy lett.

Ekkor kezdődött el a kálváriája,

Záporesőként hullt rá a nádor vádja.

Gyilkosság volt, amit felhozott ellene.

Pert azonban soha nem folytattak vele.

Ám ítélet nélkül is börtönbe zárták,                               

A csejtei kastély

Ahol a bűneit még gyarapították.

Levélben írta egy ellenlábas lelkész:

Hogy boszorkányság is terheli a lelkét,

Miszerint macskákat küldött a házába

Mégpedig az ő elpusztítására.

Ennyi is elég volt, hogy bűnösnek mondják.

Per alá viszont csak szolgálóit vonták.

Azok közül gyorsan hármat kivégeztek,

Negyediket örök fogságra ítéltek.

A szokásjog szerint megillette volna

Törvényes per lefolytatásának joga.

Vérben fürdik

Az özvegy ezt maga is kezdeményezte,

Kérése nem talált csak süket fülekre.

A nádor ezt azért húzta, halasztotta,

Mert szert akart tenni a hamis tanúkra.

Mert a tárgyaláshoz bizonyíték kellett.

Bárhogy iparkodott, elégséges nem lett.

Olyan történt, ami az ügyet lezárta.

És ez nem volt más, mint az özvegy halála.

A legenda viszont most már szárnyra kapott,

Állandóan új tétellel gazdagodott.

Szűzlányok vérében fürdőzött az özvegy,

Kínozta, azután meggyilkolta őket.

Egy jezsuita pap még olyat is ráfog,

Hogy bizony az ördöggel is cimborázott.

A híre elterjedt Európa szerte

A „népszerűsége”  Drakuláét verte.

Horror filmeknek lett gyakran szereplője.

Úgy mutatták be, hogy mindenki félt tőle.

Lejárató kampány olyan sikeres lett,

Amit a kitalálója sem tervezett.

Ha a nádor utódai nem halnak ki,

Talán még jogdíj is kijárhatna neki.

De, mi az alapja eme legendának?

Mi oka az özvegy kálváriájának?

Történt haláleset a nő udvarában,

Orvosnők voltak alkalmazásában.

Az ő sebészeti eljárásaikat

Tudatlanok kínzásokká torzítottak.

Támadást a nádor azért indította,
Mert szert akart tenni hatalmas vagyonra.

Ezért lett célpontja Báthori Erzsébet,

Akit úgy ismerünk, mint csejtei rémet.

Lady Drakula

Így tette őt tönkre egy gonosz koholmány

És emiatt lett szadista boszorkány.

Hogy mi lesz a köztudatra ható érzés?

Legenda vagy tények ?  Ez már egy más kérdés.

Akárhogy is történt, szomorú történet ez egy magára maradt özvegyről, akiről tudjuk: odaadóan gondoskodott szolgálóiról, iskolát működtetett, miközben szegény sorsú nőket és özvegyeket látott el. Persze, lehet, önzésből tette, hogy magához csalogassa áldozatait...

Csók István   Báthory Erzsébet

REJTÉLYES ESETEK 23. Szerepcsere

Szerepcsere

A szurdokban

A gyanútlan király későn értette meg, hogy csapdába csalták az egyébként kiválóan felszerelt és harcedzett seregét, amely ellen a tatár-vlach horda hagyományos ütközetben nem győzhetett volna.

Innentől az út sokak számára a halálba vezetett.   Fentről dárdák, nyilak, és óriási sziklák kezdtek hullani a magyar seregre, és nem tehettek ellenük semmit. Az ellenség ezer és ezer harcosa ontotta rájuk a gyilkos lavinát. De a had még így is napokig (egyes forrás szerint négy napig) állta a támadást. Már nagyon sokan odavesztek, amikor döntés született a kitörésről. Ekkor, mint a történelmünkben már oly sokszor győzött az erény és az önfeláldozás. 

Kitörés

Egyetlen lényeges kérdés volt: hogyan lehet innen a királyt élve kimenekíteni?

Dénes fia Dezső báró a Hédervári családból vállalta, hogy páncélt és ruhát cserél az uralkodóval, amíg a Lackfi István vezette csapat megkezdi a kitörést a testőrséggel a végzetes gyűrűből.

Ez sikerült is. A király egérutat nyert a csapdából, bár amikor a lova már kezdett kimerülni Péternek fia,  Csór Tamás adta át a lovát, hogy a király életét mentse. Akik élve estek fogságba azt Basarab emberei kifosztották, és főleg az uraknak faékeket vertek a koponyájukba. Dezső vitézt (aki a királlyal ruhát cserélt) is kegyetlenül felkoncolták.

 Ebből megtudhatta Károly Róbert, hogy vele is ugyanezt csinálták volna, ha elfogják.

Hitt a többszörösen áruló fejedelemnek, majd hitt a kísérőknek is, akik a szurdokba csalták. Bevezette egész hadseregét a csapdába, és amikor ezt felismerte már majdnem késő volt. Sok forrás utal rá, hogy a Zách Felicián és családja ellen elkövetett roppant szigorú megtorlások után egyfajta átok ült Anjou Carobertón, és az elbizakodottsága is e kelepcébe vezette. Hédervári Dezső báró önfeláldozása viszont lehetőséget nyújtott a királynak a menekülésre, aki  hibáitól eltekintve legjelentősebb királyaink egyike volt.

Ércszobra méltán ékesíti a budapesti Hősök terének Pantheonját.

Hédervári Dezső

Walter István

Szerepcsere

Négy napja állták - csapdába csalva;

záporként hullott a nyílzuhatag,

hegy tetejéről támadt a horda,

álnokul szegve adott szavukat!

Felkele egykor a vad Basarab;

kellene néki Szörényi bánság,

de látva a nagy magyar hadakat:

semmibe veszett ez a kívánság.

Béke helyett - ám hitszegő módon

lesből támadta magyar sereget;

szűk hasadék, mely hegyektől óvott,

innen senki nem menekülhetett.

Maga a király úgy menekült meg:

alattvalója magára vette
címeres mezét és fegyverzetet,

így aztán őt ölték meg helyette.

Néhány hívének védelme mellett

jó Carobertó és pár embere

életben maradt - de ehhez kellett

önfeláldozva egy szerepcsere.

Dezső vitéz halála

 

 

 

 

 

 

 

Károly Róbert szobra a Hősök terén

REJTÉLYES ESETEK 22. Egynapos házasság

VIII. Henrik élete röviden:

1491. június 28-án született az angliai Greenwich-ben.
Apja, VII. Henrik angol király (u. 1485-1509) és anyja, Elizabeth of  York második fia volt.

1509. április 22: VIII. Henriket - apja halálát követően - megkoronázzák.

1509: VIII. Henrik feleségül veszi a nála 6 évvel idősebb Aragóniai Katalint, a spanyol Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella leányát.

1516: Aragóniai Katalin életet ad Mária hercegnőnek, aki később (1553-1558 között) Bloody Mary (Véreskezű Mária) néven Anglia királynője, még később egy híres koktél névadója lesz. Kis híján Szapolyai János magyar király felesége lett.

Érdekesség:

1520: VIII. Henrik békét köt I. Ferenc (1515-1547) francia királlyal. A béketárgyaláson az angol király birkózásban legyőzi francia kollégáját.

Clevei Annáról mesélek

1533: Thomas Cranmer érsek érvényteleníti VIII. Henrik és Aragóniai Katalin házasságát.
Az angol király feleségül veszi a francia származású Boleyn Annát.
   Róla még fogok mesélni!

1533: VII. Kelemen pápa kiátkozza VIII. Henriket a viharos válási ügy miatt.
Boleyn Anna világra hozza Elizabeth-et, aki később I. Erzsébet néven (1558-1603) angol királynő lesz.
1536: a boszorkányság vádjával perbe fogott Boleyn Annát kivégezteti VIII. Henrik király. Ezúttal az angol nemes hölgyet, Jane Seymour-t veszi feleségül,  aki VIII. Henrik egyetlen igazi szerelme.
1537: Edward herceg születésekor jelentkező komplikációk miatt Jane Seymour életét veszti. A herceg 1547-ben (10 éves korában) örökli a trónt VIII. Henriktől, de betegsége miatt még a nagykorúságot sem éri el (1553-ban meghalt).

1540: VIII. Henrik - Cromwell kancellár unszolására - feleségül veszi a protestáns Cleves-i  Annát, de a házasságot már fél év elteltével érvénytelenítik.
A legenda szerint el sem hálták. Ezért mesélek én egynapos házasságról.

Henrik szerint csúnya volt

1540: Cromwell kivégzésének napján VIII. Henrik feleségül veszi a mély katolikus Catherine Howard-ot, Boleyn Anna rokonát. 1542: Ötödik feleségét is kivégezteti VIII. Henrik.
1543: Ezután az angol király feleségül veszi Catherine Parr-t, a gazdag özvegyasszonyt, aki szerencsésen túlélte férjét

1547. január 28: VIII. Henrik éppen apja 90. születésnapját ünnepli, amikor rosszul lesz, és meghal.

Olvassátok az én mesémet Clevei Annáról:

VIII. Henrik

 

Walter István

Egynapos házasság

A királyon erőt vett a búskomorság

Bárhol nősült volna, elutasították.

Igaz, hogy már három házasságon túl volt,

Csakis azért lett így, mert kegyetlen úr volt.

Első feleségnek azért kellett menni,

Mert sehogyan nem tudott anyává lenni.

Másodikat azért küldte a vérpadra

Mert úgy vélte, nem ő gyerekének apja

A harmadik szép volt, mint a rózsabimbó,

Gyorsan kiderült, hogy ő is csak halandó.

Mikor ugyanis a gyermekét megszülte,

Hát bizony az anya meghalt a műtétbe.

Az özvegy király most azon búslakodott,

Akárhol volt kérő, csak kosarat kapott.

Bár, királynak akad, akit sanyargathat

De erre legjobb a feleség mégiscsak.

Ekkortájt jutott egy festő műtermébe,

Ez a festő volt az udvari festője,

Aki szeretett az úr kedvében járni,

Hisz a pártfogója mégsem volt akárki.

Most is éppen egy fiatal leányt festett.

Megnézte a király.  A szája nem tetszett.

Mivel a festőnek jó volt az ecsetje,

Olyan szép lett a száj, mint egy nyílt cseresznye.

De most meg a füle nem sikerült jónak,

Úgy elálltak, mint egy hatalmas kancsónak.

Másnapra a fülek nagyon szépek lettek.

De most meg az orra, miért olyan töppedt?

A festője azt is szépen helyrehozta,

A szemöldökét is keskenyebbre vonta.

S hogy a szépítésben idáig elértek,

A csúnyácska lányból gyönyörű tündér lett.

Bárcsak ne lenne oly marhahús-szín arca,

Azt is átfestették szép alabástromra.

A király csak nézte:  Ki ez az istennő?

Ez bizony csak szomszédjából, a hercegnő.

A király haza is vitte a szép képet.

Másnap el is indított egy küldöttséget.

Egyenesen át a clevei herceghez,

Hogy a lánya kezét magának kérje meg.

Sőt kancellárjára nagyon ráparancsolt,

Hozza is magával egyből a menyasszonyt.

El is hozták szépen.  Ám mikor meglátta,

A festőt azonnal pokolra kívánta.

Olyan csúnya volt, hogy borjúnak nevezte.

De szavát adta, így feleségül vette.

Reggel azonban az lett az első dolga,

Hogy a parlamentet gyorsan összehívja.

Kimondatta velük:  A házasság semmis!

De ehhez bármilyen indok is kell mégis.

A válást az apa nem is ellenezte

Hisz a hercegnő már rég el volt jegyezve.

Hat éves korában, bár nem is sejtette,

Hét éves lotharing herceg eljegyezte.

A király, mivel ő lovagias ember!

Ilyen ősi frigyet szétbontani nem mer!

Így a hercegnőnek, ki Clevei Anna,

Egy napig tartott csak ez a házassága.

S a festő, Holbein, -  nem saját kedvéből -

Így esett ki nyolcadik Henrik kegyéből.

Hans Holbein a festő

A Gyermeknap ürügyén mese: Vörösről és Feketéről

  Walter István

                                                                                                

Figyelj csak...!

 Vörös és Fekete

Figyelj ide                                                                  
kis Bertike,
mert mesélek
néked szépet,
érdekest.
Ne légy rest,
mond meg gyorsan,
de azonnal,
miről szóljon a mese,
melyikbe kezdjek bele.
Mert van ám sok,
amit mások
nem hallottak még soha.
Nem a gonosz mostoha
kiről néked
most mesélek,
mert így van az eleje:

Vörös és Fekete

Volt egy cica, Fekete.                                      

Játszótársa,
jó pajtása,
testvére a Vörös volt.
Selymes hátán
szőr-bundáján    
 húzódott egy vörös folt.                   
Játszadoztak,
ugrándoztak,
néha jókat aludtak.
Egér-fogni nem tudtak.

Gazda

Ennél fogva
egérlyukba
volt nagy dínom-dánom
ott fenn a padláson
vígan rágták
a sok árpát.

Míg a gazda,
észbe kapva,
a cicákért elszaladt.
Megfogta a hátukat,
bajsza alatt így morogva:
Kezdjetek a dolgotokba
két mihaszna kis csibész!
S Vöröset és Feketét
jól bezárta
a padlásra.

Ijesztő!

Lett erre nagy lárma
az egércsaládba.                                                                       
Szaladgáltak össze-vissza,
nem találtak be a lyukba.
Siránkozott egérmama                                                    
legeslegkisebbik fia,
mi is lesz most ővele,
megeszi az
egyik cica,
Vörös vagy a Fekete.
De a buta
két kis cica,
ahelyett, hogy egerészne
játszadoznak, kergetőzve.
Míg az egyik kisegér
megharapta Feketét.                                                                      

Játszadoznak

No de erre
teringette
hozzáláttak szaporán.
És hogy mi lett ezután
az egér családdal?
Aki tudott
szerte futott
az egész világban.
De amelyik
valamelyik
cica útjába került,
az jobb létre szenderült.                                        

Megfogta!

 

 

Ettől kezdve
egérlesre
jártak a padlásra,
ügyesen vadászva,
akikről szól a mese:
Vörös és a Fekete.

Vörös és Fekete

REJTÉLYES ESETEK 20. A barát füle

Walter István 

                                           A barát füle

Martinuzzi Györgyként született a gyermek,
Aki Corvin János mellett nevelkedett.
Húszas éveiben pálos rendbe állott.
Kincstartónak tette Szapolyai János.
S a halála előtt esztergomi érsek.
Követte a pálos-rendi szegénységet,
Rájuk jellemzően, az egyszerűséget.
Végig a fehér rend ruháját viselte,
„Fráter” név is utalt szerzetességére.

Fráter György

Kincstartósága és püspöksége alatt
Megszerzett vagyona mindvégig megmaradt.
Ország érdekében vágyta felhasználni,
A fiatal János Zsigmondot szolgálni.
A távlati célja: béke teremtése,
Három részre szakadt hon egyesítése.
Ennek érdekében jó viszonyt tartott fenn
A nagy hadsereget birtokló törökkel.
Habsburg Ferdinánd ezt nem nézte jó szemmel:
Miért megalkuvó a törökkel szemben?
Fogalma sem volt az oszmán haderőről,
S a két irányban is engedményt tevőről
Árulást gyanított, kissé félt is tőle.
Több címmel látta el, mint annak előtte.
Akképp szándékozott megnyerni magának
Kinevezte Erdély főkancellárjának,
Esztergomi érsek kinevezést kapott,
S kijárt a pápánál bíboros kalapot.
Gyanú és félelem ezzel még el nem ült,
S ez az erős ember életébe került.

Érsek

A bűntényt remekül előkészítették,
Királyi parancsra szépen kitervelték.
Bele lett avatva az érsek titkára,
Mert neki volt hozzá szabad bejárása.
Hajnalban, a barát éppen imádkozott,
Titkára belépett:  üzenetet hozott!
A megbeszélt módon tőrét beleszúrta.
„Mit művelsz?” – a pap csak e szavakat szólta.
Erre már a többi bűnrészes ott termett
És valamennyien a főpapnak estek.
„Mi rosszat tettem?” - ez tört fel a torkából,
S ezzel eltávozott az élők sorából.
Két puskagolyó és hatvanöt késszúrás.
A védelmezőjét is hétszer megszúrták.

Az alvinci kastély

A merénylők saját zsoldosai voltak,

Kik a kastélyban sok kincsre számítottak.

Hogy mennyi volt a kincs soha meg nem tudták.

Az alvinci kastélyt talpig kifosztották.

Az érsek tetemét – jó két hónapjára –

Vitték koporsóban Gyulafehérvárra.

De a teste nem volt sértetlenül hagyva,

Mivel szükségük volt a bizonyítékra,

Hogy a merényletet tényleg elvégezték.

Levágták emiatt a barátnak fülét.

Első Ferdinándhoz külön futár vitte.

Hogy a Fráter Györgyé, a király elhitte
   Dús szőrzetű volt az esztergomi érsek.

   És a fül is az volt.  Övé, nem kétséges.

   Bizarr egy eljárás, sosem tudhatjuk meg

   Kinek az agyában születhetett ez meg.

A király a bűntényt magára vállalta

És ezért őt senki nem is kárhoztatta,

Mert Machiavelli elmélete szerint,

A szent államérdek mindenkit erre int:

Hisz az ország javát szem előtt tartotta

A gyanús elemtől így megszabadulva.

I. Ferdinánd

Fráter György a pálos szerzetes, a “fehér barát” Szapolyai János egyik legfőbb bizalmasa, diplomatája volt, Váradi püspök, majd utolsó “nemzeti” királyunk halála után a gyermek János Zsigmond gyámja lett. Oroszlánrésze volt abban, hogy 1541-ben megvédte Budát – és a trónt – az ugyancsak magyar királyként fellépő Habsburg Ferdinánd hadaival szemben.

Csakhogy nem sokkal később megérkezett a török, és a jól ismert csellel elfoglalta a várost, az egykori Magyar Királyság hosszú időre három részre szakadt. Nagy Szulejmán sátrában “megalakult” a szultánnak adót fizető, János Zsigmond nagykorúságáig György barát és Izabella királyné irányítása alatt álló keleti magyar királyság

Ezt viszont egyedül a Habsburgoktól remélhette, így Buda várának visszafoglalását kérte a keleti királyság és a Szent Korona átadásáért cserében Ferdinándtól.
Több elvetélt kísérlet után végül 1551-ben sikerrel járt: Ferdinánd megbízottai átvették Erdélyt, a keresztény kézen lévő magyar területek egyesültek. Csakhogy a török ezt nyilván nem hagyta, elkezdődött a harc. A király vajdává, esztergomi érsekké nevezte ki Györgyöt, III. Gyula pápánál pedig kijárta neki a bíborosi rangot.
A helyi viszonyokat egyáltalán nem ismerő Castaldo, a császári sereg helyi fővezére úgy látta, a barát kettős játékot játszik.
Ferdinánd pedig hitt neki, és jóvá hagyta annak az embernek a meggyilkolását, aki tíz évig harcolt, hogy Magyarország a Habsburgok kezében egyesülhessen.
A főparancsnok Sforza Pallavicini tábornokot bízta meg a merénylet megszervezésével, és spanyol gyalogosok mellett saját írnokát, Marco Aurelio Ferrarát küldte segítség gyanánt. A helyszín a bíboros alvinci kastélyának kápolnája, a dátum 1551. december 17-ének hajnala. A írnok azzal kopogott be, hogy egy Ferdinándnak szóló levelet írt a barát nevében, amit kér, hogy ellenőrizzen és írjon alá.

Fráter György meggyilkolása

Az akkor 69 éves Fráter György mellett egyedül apródja volt, aki fegyvertelenül, villámsújtva nézte végig a jelenetet, őt hét sebbel, vérben hagyva hagyták hátra. Távozásuk előtt azonban még bizonyíték gyanánt a gyilkosok “jobb fülét, mely természettől veleszületetten teljesen szőrös volt” levágták és magukkal vitték.

III. Gyula pápa felmentette a királyt, a meggyilkolt bíboros ügyében az igazságszolgáltatást pedig az Úr kezébe adta.
És az Úr ítélt. Egy év nem telt el, Sforza török fogságba esett, ahol csúful megvesszőzték, szabadulására temérdek aranyat kellett fizetnie. Ferrarát, a titkárt később mint rablót akasztották fel. Egy harmadik gyilkos
… a jobb kezét, amellyel a barátot megölte, egy éjszakai verekedés alkalmával Augsburgban levágták, nem sokkal később pedig, amikor […] vadállatokra vadászott, egy hatalmas vadkan agyarával szétszaggatta, belei kifordultak, s meghalt.
A negyediket Franciaországban érte utol a vég: “néhány katona darabokra vagdalta, s így rút halállal halt meg. A többiek meg más-más gyalázatos halállal lakoltak meg” – tudósít Istvánffy Miklós. És hogyan bűnhődött a parancsot kiadó Ferdinánd király? Legügyesebb diplomatája nélkül nem tudta megakadályozni a török 1552-es bosszúhadjáratát, majd rövidesen Erdélyt is elvesztette.