REJTÉLYES ESETEK 26. Nagy Katalin

   24.     Nagy Katalin

Zsófia néven született egy német hercegi család sarjaként.
Pontosabban Spohie Friderike von Anhalt-Zerbst-ként a hercegi rangú porosz tábornok lányaként.
II. Frigyes támogatásával és némi diplomáciai ügyeskedéssel, a kissé csúnyácska  Sophie-t választották ki 15 évesen a jövendő orosz cár , III. Péter feleségének.

III. Péter

Az uralkodópár beköltözött a szentpétervári Téli Palotába, ahol rengeteget veszekedtek.

A családi perpatvar odáig fajult, hogy Péter nyilvánosan is megsértette feleségét, majd rövid időre bebörtönöztette őt egy monostorba.

A fiatal lány mindent megtett, hogy leendő anyósával sőt az orosz néppel megkedveltesse magát. Megtanult oroszul és áttért az ortodox hitre.
Az új vallással együtt megkapta a Katalin nevet.

Rövid idő alatt szenvedélyes és meggyőződéses orosszá vált.
Házassága azonban teljes csőd volt.  A fiatal cár szívesebben szórakozott  ólomkatonáival, mint fiatal feleségével. A cárnő emlékirataiban csak részeges és hisztis alakként jellemezte.

Nem csoda hát, hogy a cárné felnőtt, érett férfiak társaságát kereste - az ágyban is.

Ólomkatonák

1762-ben egy palotaforradalom keretében magához ragadta a trónt. Néhány nemessel, köztük az akkori szeretőjével, Orlov gróffal sikerült megfosztani III. Pétert hatalmától, (aki könnyedén, a legkisebb ellenállás nélkül lemondott, hogy minden idejét szeretett ólomkatonáira fordíthassa.)    majd néhány nap múlva meg is ölték az excárt.

Ezután Katalin 34 évig tartó regnálása alatt több, mint félmillió négyzetkilométerrel növelte birodalma területét  és a felvilágosult abszolutizmus képviselőjeként jelentős reformok fűződnek a nevéhez.

Orlov (az öccse ölte meg a cárt)

A sikerrel azonban törvényszerűen együtt járt az ellenségek nagy száma is úgy külföldön, mint a cári udvaron belül is.

A francia forradalom idején röppentek fel az első pletykák. Miként korábban Marie Antoinette esetében is, tekintélyét azzal igyekeztek lerombolni, hogy egy végtelen szexuális étvágyú nőszemélyként mutatták be az akkor már a hatvanas éveiben járó uralkodónőt.
Gúnyolódó pletykák céltáblájává vált.
Kleopátrához hasonlították, akiről a római történetírók azt híresztelték, hogy minden férfivel hajlandó volt lefeküdni (igaz, hogy a „kuncsaftoknak” az életükkel kellett fizetni az éjszakáért).
Vagy Boleyn Annához, akiről udvari riválisai azt terjesztették, hogy öt férfival, köztük saját testvérével is megcsalta VIII. Henriket, amely alaptalan történetek végül az angol királyné fejét követelték.

Katalin élete során valóban számos férfival folytatott kapcsolatot. Férjét nem számítva összesen 12 szeretőjéről tudunk bizonyosan.  De 19-et emlegetnek.

Patyomkin-falu

Közülük a későbbi lengyel király Poniatowszki Szaniszló Ágost, valamint a tehetséges hadvezér és államférfi, Grigorij Patyomkin voltak a legismertebbek.

Szerelmei nem hirtelen fellángolások voltak, hanem általában legalább két éven keresztül tartó kapcsolatok. Egyébként a tíz évvel fiatalabb, állítólag igen jóképű Patyomkin haláláig hű maradt Katalinhoz.

Nevéhez fűtődik a Patyomkin falvak legendája, miszerint a cárnő annak érdekében, hogy átverje a külföldi követeket, egy színházi díszletszerű modern és virágzó – ám papírmaséból készült – falut építtetett fel.

Ebből annyi igaz, hogy a cárnő tényleg felkérte Patyomkin tábornokot, aki akkoriban a szeretője is volt, hogy a török háborúban elhódított Krim-félszigetet és környékét fejlessze, amit a tehetséges ifjú véghez is vitt.

Katalin uralkodása alatt az ország helyzete jelentősen megerősödött.

Ermitázs

Szentpéterváron számtalan palotát építtetett, a Téli Palota mellé megépíttette az Ermitázst (remetelakot), ami máig a világ legszebb és legnagyobb múzeumai közé tartozik.

Szokatlan nevét annak köszönheti, hogy a munkamániás cárnő kedd és vasárnap este a legnagyobb művészek festményei között pihente ki magát.

Azt, hogy a valaha élt legnagyobb műgyűjtők sorába emelkedett, valamelyest a véletlennek köszönhette.

Nagy Frigyes porosz király megbízott egy berlini kereskedőt, hogy a postdami Sansoucci Palotába vásároljon festményeket a régi mesterektől. Mire a gyűjteményt a kereskedő összegyűjtötte, a háborúskodás annyira megterhelte az államkasszát, hogy Frigyes csak néhány képet tudott átvenni.

A kereskedő gondolt egy nagyot és felajánlotta Katalin cárnőnek a teljes gyűjteményt, aki okos asszony lévén kapva kapott az alkalmon.

A remek vételtől olyan kedvet kapott, hogy teljes információs hálózatot építtetett ki Európa-szerte, így nem egészen 30 év alatt csaknem 4000 festménnyel, több tízezer grafikával felépítette Európa egyik legjelentősebb gyűjteményét.

Külön érdekesség, hogy a történelem során a műgyűjtemények nem csekély részét a hadizsákmányok tették ki.

Azonban Nagy Katalin kora legnevesebb kollekcióját vásárlások útján hozta létre, s ez a z Ermitázsban található egyedülálló műgyűjtemény a cárnő legszebb és legkevésbé ellentmondásos hagyatéka, amit Oroszországra és a világra hagyott.

Katalin és Patyomkin