Papa mesél 17. Churchill

Churchill

A híres brit államférfi, Winston Churchill (1874-1965) egész életét végigkísérték az ösztönös megérzések: befolyásolták a cselekedeteit, s nem egyszer megóvták a bajtól.
Gyermekkorában történt érdekes esetet versben is leírtam.

                Apák és fiaik

Egy szegény skót farmer a földeken járva                   

Sír Alexander Fleming

Figyelmes lett egy nagy segélykiáltásra

Odaszaladt nyomban a hang irányába

Rémült fiút látott a zord ingoványba

Derékig elmerült a sötét iszapban

Egyedül kimászni végrehajthatatlan

Sikerült kihúzni borzalmas halálból

Biztos helyre vitte, az iszaptól távol.

Másnap a házánál díszes hintó állt meg.

A fiúnak apja jött, kit ő kimentett.

Jutalmat ajánlott az életmentésért

Mit el nem fogadott a világ kincséért.

S amikor a farmer fiát is meglátta

A nemes úr egy új ötletet ajánla:

Tanuljon a fiú a fiával együtt.

És a két kisfiú tanult is egy helyütt.

A farmernek fia így diplomát szerzett,

Egy londoni kórház híres orvosa lett.

S amidőn a nemes úr fia beteg lett

A találmánya volt, mi életet mentett

Hathatós gyógyszer volt, neve: penicillin

Aki feltalálta, jól ismerjük, Fleming.

A megmentett fiút - érdekes a helyzet,

Hívták világszerte sir Winston Churchillnek.

Így mentettem ki Winstont

1940-41-ben London német bombázása, a blitz idején egy este a miniszterelnök  a légelhárító ágyúk legénységének munkáját szemlélte. Hazainduláskor közönséges hivatali kocsit kért a kényelmetlen páncélozott autó helyett.

A sofőr kinyitotta neki a bal ajtót, mivel Churchill mindig a járdához közelebb eső ülésre szokott ülni.  Most azonban, maga sem tudta miért, megtorpant, sarkon fordult, kinyitotta a túloldali ajtót, és oda ült be.

Száz kilométeres óránkénti sebességgel mentek egy mellékúton, amikor a közelben becsapódott egy bomba. A robbanástól a kocsi két kerékre dőlt, de aztán visszahuppant, és tovább ment.  Biztosan az ő súlya húzta vissza az autót –  mondta fanyar humorral Churchill.

Mikor a felesége később megkérdezte, miért ült a másik oldalra, némi tűnődés után így válaszolt:   „Odaértem a nyitott kocsiajtóhoz, s valami azt súgta: Állj!
Majd olyan érzésem támadt, hogy a másik oldalra kell ülni, s így is tettem”.

Az ifjú Churchill

Önéletrajzi írásában Churchill elmeséli, hogy amikor a búr háborúban újságíróskodott, a búrok elfogták. Sikerült megszöknie a fogságból, de lemaradt a vonatról, amellyel tovább menekülhetett volna. Kétségbeesve, céltalanul bolyongott, s egyszerre égő tüzeket pillantott meg a messzeségben. Azt gondolta, egy benszülött falu lehet arrafelé – s ekkor, mint írja: „hirtelen minden kételyem elillant…a kafferek falujába indulok”.
Hosszas gyaloglás után ráébredt, hogy egy szénbánya fényeit látja.
Bekopogott a bányaigazgató ajtaján, és elmesélte a történetét a gyanakvó férfinak.   „Hála Istennek – mondta az - , húszmérföldes körzetben ez az egyetlen ház, ahol nem jelentik fel. Itt mindannyian britek vagyunk”

Churchill úgy érezte, megérzései valamiféle magasabb hatalomtól származnak, az irányítja, oltalmazza és teszi legyőzhetetlenné.

Az intuicióra való érzékenységet valószínűleg egész életútja és egyénisége is erősítette benne.
Az ő nevéhez fűződik a „vasfüggöny” kifejezés, ami a fultoni beszédében hangzott el.
Erősen hajlamos volt a depresszióra, és szüksége volt rá, hogy elterelje nyomasztó gondolatait.
Gyermekkora magányosan telt, szüleitől nem sok szeretetet kapott, és nehezen tanult. Talán épp élete eme árnyékos oldalai fejlesztették ki benne azt a gazdag képzeletvilágot, amelyben oly nagy szerepe volt a megérzéseknek.

Amit még tudni lehet róla:
     Churchill ereiben a család állítása szerint anyai nagyanyja révén irokéz indián vér is folyt. A későbbi miniszterelnök koraszülött volt, anyja – aki éppen egy fogadáson tartózkodott – a Blenheim Palace öltözőszobájában hozta világra fiát.
      Churchill élete során számos balesetet szenvedett. Fiatalkorában volt agyrázkódása, megrepedt egy veséje, később majdnem belefulladt egy tóba, többször leesett a lováról, New Yorkban pedig elütötte egy autó, mert elfelejtette, hogy az USA-ban jobbkezes közlekedés van.
      Édesanyja minden eszközzel próbálta meggyőzni a fiatal Winstont, hogy szokjon le a szivarozásról. Egy alkalommal egy fegyvert és egy pónit ígért neki, ha hat hónapra felhagy a szokással. Bár Churchill fél évig tényleg nem gyújtott rá, miután anyja beváltotta az ígéretét, újra szivarozni kezdett.
      Churchill olyannyira nem tudott lemondani a szivarozásról, hogy amikor a II. világháború alatt repülővel utazott, még az oxigénmaszkját is úgy alakították ki, hogy azon keresztül tudjon füstölni. Az anekdota szerint Churchill volt az egyetlen, akitől Montgomery tábornok elviselte, ha a jelenlétében dohányzik..
       Churchill alkoholszeretete közismert. A búr háborúban 36 üveg borral, 18 üveg tízéves whiskyvel és 6 üveg brandyvel ment a frontvonalba. Életének utolsó tíz évében minden ebédhez megivott egy üveg pezsgőt, és sokszor még vacsorához is elfogyasztott egy üveggel.
        A Churchillt 1921-túl 1935-ig, majd a II. világháború alatt szolgáló testőr, Walter H. Thompson mintegy húsz alkalommal mentette meg a politikus életét, többek között srapneltől, valamint arab, indiai és ír nacionalisták, náci ügynökök és görög kommunisták merényleteitől.

Festés közben

        Churchill egyik hobbija Hitlerhez hasonlóan a festés volt. Életében közel 600 képet alkotott. Picasso egy alkalommal azt mondta róla, hogy ha hivatásként űzné a festészetet, nem lenne gondja a megélhetéssel. A háborús miniszterelnök emellett a kőműves munka nagy rajongója volt. Chartwelli házait jórészt a saját kezével építette.

Miután Winston Churchillt a második világháború második évében, 1940 májusában miniszterelnökké választották, ezekkel a cseppet sem megnyugtató szavakkal szólt a tömegekhez:
 "Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket!"
Ez a frázis azonban már egy jóval korábbi beszédében is megjelenik, amikor azt mondja, hogy "a nemzeti lét új alapjait a vér, verejték és a könnyek emelték fel", de kísértetiesen emlékeztet Byron 1823-as művében, A bronzkorban leírtakra is: "milliók vére, verejtéke és könnyei".

Papa mesél 16. Salamon

Salamon

(Egy eltűnt király nyomában)

Első András gyermekként megkoronázott fia, Salamon volt, akinek történelmünk folyamán talán a leghányatottabb sors jutott.
Többször is hazája elhagyására kényszerült.

Az Árpád -ház egy kis része

Saját unokatestvérei fordultak ellene, akik végül megfosztották őt a tróntól is.

Kétségkívül halála a legtitokzatosabb – lehet, hogy remeteként végezte be életét az Isztriai-félszigeten - , ám kalandos életútja sem kevésbé izgalmas.

A magyar királyság történetében a két testvér, András és Béla között konfliktus keletkezett a trón megszerzéséért, ami a gyermekeik életében tovább gyűrűzött.
András (I.) öccsét Bélát nyilvánította örökösének, mivel neki fia nem volt.

Később Béla helyzete megingott, mert Andrásnak leánygyermeke után végre fia született, Salamon, sőt nem sokkal utána testvére Dávid is.  Sőt Salamonnak született egy féltestvére is (György)  apjának egy falusi szeretőjétől.

Salamont öt évesen eljegyezték (a későbbi) IV. Henrik nővérével Judittal, aki nála 6 évvel idősebb volt.  Előtte Salamont trónörökösként meg is koronázták.

Salamon apja halálos ágyánál

Béla lengyel segítséggel megdöntötte András uralmát, aki nem sokkal később meghalt.  Özvegye (Anasztázia) gyermekeivel Ausztriába menekült.

Béla lett a király. 

Salamon német seregekkel támadt  Bélára, akit ez nem ért váratlanul. Seregével elébe ment, de a legenda szerint a dömösi kúriában rászakadt a trónszék építménye.  Ez a szimbolikusnak is tekinthető esemény Béla részére tragikus véget ért.  A balesetben  (vagy merényletben) halálos sebet szerzett király ugyan még így is hadba vonult, de hamarosan eltávozott az élők sorából.

Dömösi kastély, ahol Bélára rászakadt a trón

Fia Géza nem vállalta az összecsapást és Lengyelországba menekült, így a német király Salamont ültette a trónra.

Az unokatestvérei, (Béla fiai), Géza,  László és Lampert nem sokáig várattak magukra és a lengyel uralkodó támogatásával akarták letaszítani Salamont a trónról.

Dezső püspök békítő tárgyalásainak eredményeképpen a háború elmaradt és egy győri találkozó alkalmával – látszólag – kibékültek, és egy darabig békében éltek.
Olyannyira, hogy az országra támadó „kunokat” vagy besenyőket fényes  diadallal közösen verték vissza.
Nándorfehérvár ellen is közösen indultak ám ez nyílt összetűzéshez vezetett, mert Géza a király tudta nélkül kötött fegyverszünetet a várvédőkkel.
Salamon haragjában a zsákmányból kevesebb részt juttatott a rebellis kuzinnak.

Mindenki igyekezett külföldi szövetségesek után nézni;

Szent László pénze

Salamon megindította a támadást Géza ellen.

Ám, amíg a szekszárdi monostorban szőtték intrikáikat, a monostor apátja az olasz származású Vilmos kihallgatta a beszélgetésüket és személyesen vitte el a hírt Gézához. (A monostort Géza édesapja, Béla alapította).

Géza összehívta csatlósait és a Tiszántúlra indult.  Salamon azonban beérte és Kemejnél összecsapást erőszakolt ki és megverte Gézát, amihez hozzájárult, hogy Géza katonáinak soraiban árulók lapultak és egy adott jelre megadták magukat.

A mogyoródi ütközetben azonban Géza és László kisebb létszámú seregét a király alábecsülte és László roppant jó taktikájának következtében teljes vereséget szenvedett.

A Képes Krónika szerint: 

A későbbi Szent László király vitézei Salamon ide-oda kanyargó dandárát rémítő kardcsattogással adták kegyetlen halálra. Másfelől Géza vitézei ízleltették meg velük a halál keserves poharát….”

Salamon pénze

Salamon megfutamodott és Mosonba menekült anyjához és feleségéhez, majd Pozsony várába húzódott vissza és a vármegyét ellenőrzése alatt tartotta. Saját pénzt veretett és a nyugati határszélen királykánt uralkodott tovább.
Hét évig nézett farkasszemet a királlyá koronázott Gézával, később Lászlóval.

Géza a bizánci császártól kért és kapott koronát – ez lesz a Szent Korona alsó része, a görög, vagy bizánci korona.

A mogyoródi csata után hét évvel Salamon teljes királyi ellátás fejében lemondott a koronáról. László egyeduralkodásával helyre állt az ország egysége.

Ám Salamon egy év múlva merényletet tervezett a király ellen, ami kudarcba fulladt és egyéves fogság után örökre elhagyta Magyarországot.

A bizánci korona

A legenda szerint Regensburgba utazott sógorához, IV. Henrikhez, aki most sem sietett a rokon segítségére (ahogy mogyoródnál sem).
A császári udvarból a besenyők földjére utazott, ahol a besenyő vezérnek felajánlotta Erdélyt, ha segít László hatalmának megdöntésében. Még a vezér lányának kezét is megkérte, pedig Judit személyében törvényes felesége volt.
László azonban kiverte őket az országból.
Salamon az utolsó róla szóló hírek szerint a  besenyők oldalán  harcolt a bizánciak ellen. Nem tudni, hogy innen élve keveredett-e ki, de tény, hogy Judit egy évvel később új férjet választott magának.

Pulai szent Ferenc templom

A legenda szerint szent életű remeteként fejezte be életét az Isztriai-félszigeten Pulában.  Az ott bekövetkezett csodák és gyógyulások miatt sokáig a környékbeliek kedvelt zarándokhelyének számított állítólagos sírja.

Ereklyéjét – faládikába tett vélt vagy valós hamvait – a pulai Szent Ferenc templom oltárában őrzik.

Salamon vár

László állítólag azért engedte szabadon, mert abban az évben (1083) avatták az első magyar szenteket, többek között Szent István is, akinek fehérvári sírját addig nem tudták felnyitni – és a szentté avatás szertartását megejteni -  amíg a híres rab el nem hagyta börtönét.

Ha nem is ez az oka a megbocsátásnak, az ünnep azért szerepet játszhatott benne; László talán így kívánta megmutatni milyen a kegyes keresztény uralkodó.

A köztudatba nagyon mélyen beleivódott az a vélekedés, hogy a tornyot azért hívják Salamon-toronynak, mert a XI. században ez volt Visegrádon raboskodó Salamon király fogságának a színhelye. Ezt a történetet mindenki így ismeri, de ennél a történelmi eseménynél lényegesen később, a XIII. század második felében épült a torony, tehát értelemszerűen Salamon király nem raboskodhatott a Salamon-toronyban.

Salamon királyt valójában az Alsóvártól északra elterülő Sibrik-dombi ispánsági várban tarthatták fogságban. Ez a vár nagyrészt már a XII. században elvesztette a jelentőségét, és az 1241-42-es tatárjárás idején néptelenedett el teljesen.

Egykor a visegrádi Alsóvár központját alkotó lakótorony volt, és egyúttal a XIV. század első felének egyetlen megmaradt magyar királyi lakhelye is. 

Ha már a Salamon-torony elnevezésnél tartunk, akkor indokoltabb lenne I. Károly Róbert toronynak nevezni, ugyanis Salamont – mint említettem – nem ott tartották fogva, I. (Anjou) Károly viszont rövid ideig ott lakott.

Töklámpás

Salamon töke legendája:

A Salamon-toronyhoz fűződik a mondás, miszerint „Fénylik, mint Salamon töke”. Ugyanis amikor Salamont bebörtönözték, a torony összes ajtaját befalazták, az ablakokat ökörhólyaggal takarták, az őrség éjjel nappal őrizte. Az őrök feladata volt, hogy sötétedés után minden ablakba tegyenek egy-egy töklámpást, hogy éjszaka is lássák a rabot. Ezek fénye messziről látszott, s aki feltekintett a toronyba, láthatta, hogy fénylik Salamon töke...!

Papa mesél 15. Trójai faló

Trójai faló

Először ismerjétek meg a trójai háború okozóinak történetét:

Helené (Szép Heléna) a görög mitológiában Zeusz és Léda leánya, aki egy tojásból kikelve látta meg először a napvilágot Lakedaimón városában.

Heléné

Léda tojásaiból két ikerpár kelt ki – Helené és Klütaimnésztra, illetve  Castor és Pollux, mindegyikből az egyiknek Zeusz volt az apja, a másiknak Tündareósz király, Léda férje.

Amikor házasulandó korba lépett a hercegnő a sok kérő közül Menelaoszt választotta, akinek szült egy kislányt, Hermionét.

Thetisz és Péleusz esküvőjére minden istent meghívtak, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét. Ezért Erisz megsértődött és egy aranyalmát dobott le közéjük, amin az állt: „a legszebbnek”. Az istennők összevesztek az almán. Zeusz úgy ítélt, csak hárman méltók a címre: Héra (akit nem mert megsérteni), Pallasz Athéné (a kedvenc leánya), valamint Aphrodité (aki valóban a legszebb istennő volt). Zeusz úgy döntött, a világ legszebb férfija, Parisz döntsön. Mindhárman megpróbálták megvesztegetni Pariszt: Héra az Ázsia feletti uralmat ígérte neki, Athéné bölcsességet, míg Aphrodité a világ legszebb asszonyának a szerelmét. Parisz nekiítélte az almát, ezért Héra bosszúból eltervezte Trója pusztulását.

Paris

Parisz Spártába ment, ahol visszaélve Menelaosz vendégszeretetével, megszöktette Helenét és Trójába vitte, közben kiderült ugyanis, hogy Parisz nem egyszerű pásztorfiú, hanem a trójai király fia, akit gyerekkorában kitettek, mert megjövendölték róla, hogy városa pusztulását fogja okozni.

Az ókori görög monda szerint a trójai háború azért tört ki, mert Parisz – aki a trójai Priamosz király ötven fiának egyike volt – elrabolta Helénét, Spárta híres királyának, Menelaosznak gyönyörű feleségét. 

Trója

A görögök, hogy visszaszerezzék Helenét, hatalmas hadsereget küldtek Trója ellen, és tíz éven át ostromolták a várost.

Bár Homérosz Iliász című epikus költeményében megörökítette a trójai háború utolsó napjainak történetét, évszázadokon át kételkedtek Trója létezésében.
De mindig voltak, akik feltételezték, hogy Homérosz eposza valóságos helyszínen játszódott. A siker 1870-ben köszöntött be, amikor Heinrich Schliemann német régész, a Dardanellák közelében, a török tengerparton ásatásokba kezdett a Hisarlik falu melletti domboldalban.  15 méter mélységig hatolva, hét különböző szinten városi települések rétegeit tárta fel, és a leletek kincsei minden kétséget kizáróan magas fokú civilizációról tanúskodtak.

Mára általánosan elfogadott tény, hogy Hisarlik azonos Trójával.

Trójai ásatások

Tíz év sikertelen ostrom után a görögök cselhez folyamodtak.
Elvonultak Trója falai alól a városon kívül hagyva egy hatalmas falovat.
A görögök olyan jóslat elterjesztése révén vették rá a trójaiakat, hogy az üreges falovat a falakon belülre vontassák, amely szerint, ha a lovat a trójai várban helyezik el, az örökre megvédi a várost a görögök támadásaitól.
A csel bevált.

A hatalmas faló Trója falai felett bámult le az utcára, ahol az emberek boldogan ünnepeltek, hogy hosszan tartó megpróbáltatásaik véget értek. A tíz éves ostrom alatt a kereskedelem szétzilálódott, éhínség fenyegetett, és sok bátor ifjú harcos,

Köztük Priamosz király legidősebb fia és a trón várományosa, Héktor is elesett  a falakon kívül folyó harcokban.

A görögök távozását ünneplő trójaiak szélesre tárták a kapukat és összegyűltek a ló körül, tanakodva, hogy mit kezdjenek vele. A legtöbben azt mondták, hogy vontassák be a lovat a városba és vigyék fel a fellegvárba. 

Priamosz leszúrása

Az óvatosabbak – élükön Laokoónnal, a főpappal, azt javasolták, hogy égessék el a lovat, vagy egy szikláról vessék a mélybe – nem bízván semmiben, amit a görögöktől kaptak.

Közben a pásztorok elfogtak egy görögöt és hadifogolyként hozták magukkal.
A görög elmondta, hogy Szidónnak hívják és Odüsszeusz katonái üldözik, így Priamosz kegyelmére bízza magát.  Elmesélte Priamosznak, hogy a görögök Pallasz Athéné, Trója védőistennőjének tiszteletére készítették a lovat, hogy kiengeszteljék bűneikért.

Laokoon a kígyókkal

Ez és még egy rettentő előjel hatására a kétkedőknek is megszűntek az aggályai.

Az történt, hogy a bizalmatlan Laokoón – amikor éppen bika-áldozatot mutatott be Poszeidónnak, a tenger istenének – két hatalmas kígyó jelent meg a békés tengeren.  Laokoónt fiaival együtt megragadták, rájuk tekeredtek és halálra szorították.  A trójaiak ezt úgy értelmezték, hogy Laokoón azért bűnhődött, mert vétkezett az istenek ellen, amikor dárdáját a lóba vágta.

Megszületett a döntés: a lovat bevontatják a városba. A faló olyan hatalmas volt, hogy ehhez a városfalat egy helyütt el kellett bontani. A faló nyakára kötelet kötöttek, lábai alá görgőket helyeztek és felvonszolták a fellegvárba.

Éjjel, amíg a trójaiak az ünneplés fáradalmait pihenték ki, a görög hajók észrevétlenül visszatértek.
Szidón, amikor megkapta a jelet Agamemnón király hajójáról, kibontotta a faló oldalán a deszkákat. A harcosok kiugráltak a lóból, megölték az őrszemeket a kapuknál, amelyeket szélesre tártak a kint várakozó seregek előtt.
A görögök feldúlták Tróját és lekaszaboltak mindenkit.
Priamosz király hiába csatolta fel bronzvértjét, a görög Neoptolemosz hajánál fogva megragadta és kardját oldalába döfte.

Aineias

Trója főembereit mind legyilkolták, csak Aineiász maradt életben. Amint Trója utcáin bolyongott, megpillantotta Helénét, a görög Menelaosz feleségét, akit Priamosz fia, Parisz megszöktetett, okot szolgáltatva ezzel a trójai háborúra.

Csak Aphrodité istennő akadályozta meg, hogy megölje, aki elmondta neki, hogy Heléné ártatlan és Trója pusztulását csupán az emberek okozták.

Az eposzköltők szerint Trója ostroma akkor ért véget, amikor a görögök egy furfangos „fegyvert” vetettek be tízévi háborúzás után.

Dido és Aineias

Aineiász számára nem maradt más, minthogy kimenekítse apját, feleségét és kisfiát. Elindultak a hegyekbe, ahol sok más trójai menekült csatlakozott hozzájuk.  Vezetőjükül választották és kijelentették, hogy követik, bárhová viszi is őket, hogy új életet kezdjenek  túl a tengeren.

Róla tudjuk, hogy az istenek Róma megalapításával bízták meg, amit rövid kitérővel – amit Karthagón töltött Didó királynő szerelmes társaságában – meg is valósított.
De ez egy másik mese lesz.

Papa mesél 14. Europé

Európé

A szépséges Európé  a görög mitológia szerint Agénór föníciai király és Télephassza leánya. Testvére Kadmosz. A szépséges hercegnőbe beleszeretett Zeusz.

Europé

Attól a pillanattól fogva, hogy Zeusz meglátta a türoszi királylány ragyogó szemét, hosszú, feketén fénylő haját, karcsú, hajlékony testét, elvesztette a nyugalmát, és egyfolytában azon törte a fejét, hogyan tehetné magáévá Európét.
Rendkívül óvatosnak kellett lennie, nehogy féltékeny felesége, a tehénszemű Héra istennő bármit is megsejtsen. Végül csalafinta cselt eszelt ki. Megvárta, hogy születésnapjuk reggelén Európé és barátnői elinduljanak a tengerpartra virágot szedni. Amikor az istenek királya meglátta az éneklő, vadrózsát gyűjtő királylányt, késedelem nélkül leszállt az Olümposzról.
Hamarosan erőtől duzzadó, aranyszőke szőrű, fenséges bika képében, nyugodt léptekkel közeledett a lányok felé a parti fövenyen. A homlokán ezüstkorong csillogott, szarvai a holdsarlót mintázták. Európé és társai mindjárt abbahagyták a rózsacsokrok kötözését, és ámulva nézték az állatot. Sohasem láttak még bikát ilyen szelíden néző szemekkel, s ilyen aranyló szőrrel, amely szikrázott a délelőtti napsütésben. 

A tenger felé nyargalt

Az állat azonnal bizalmat ébresztett bennük. Lelkendezve állták körül, meg-megsimogatták, magasztalták szépségét és kedvességét.
A bika letérdelt a királylány mellé a langyos homokra, s nagy, okos szemeivel mintha azt mondta volna Európénak:
"Mit se félj, szép hajú leány, ülj csak fel a hátamra!" Európé így is tett. A bika abban a pillanatban talpra szökkent, és gyors galoppban egyenesen a tenger felé nyargalt.
Másnap a bika végre lassította futását, és a leány számára ismeretlen földön, Kréta szigetén finoman partra tette Európét. Vén platánfák árnyékos, hűs tövébe vezette a királylányt, kristálytiszta vízű, lágyan sustorgó patak partjára. Zeusz itt emberi alakot öltött, s feltárta szívét Európénak. Ő, az istenek királya alázatosan bocsánatot kért a földi király leányától, amiért csellel és erőszakkal ragadta el.

- Szeretlek - mondta -, ezért kellett megtennünk ezt a hosszú tengeri utat. Ez a sziget, ahol nevelkedtem, téged is befogad. Itt ülünk menyegzőt, szép hajú kedvesem, és híres, nagy királyok származnak majd tőlünk.
Európé zavarodottan hallgatta a vallomást. Ám végül meghatotta, hogy Zeusz választása éppen őrá esett, s nem állott ellen az istenek királyának. Gortüna virágfürtös platánfái alatt Zeusz és Európé egymáséi lettek.Itt azután a fõisten – szokásához híven mentve kalandját – a krétai királyhoz adja a megejtett leányt, még tõle születik azonban a három legendás krétai õsatya: Minósz, Szarpédón és Rhadamanthüsz.

A dühös Agenor

Ahogy Európé már megálmodta a földrészek érte folyó versengését, Zeusz valóban a mi kontinensünknek ajánlja õt, nevét pedig örök emlékül amannak adja.

Théba romjai

Agénór nem hagyta annyiban leánya elrablását, így Európé keresésére küldte fiát, Kadmoszt, aki azonban egy delphoi jóslat nyomán inkább megalapította Thébai városát.  A három fiú bejárta a fellelhetõ helyeket, de sehol sem találták a királylányt. Hazatérni nem mertek apjuk dühe miatt, így mindegyikük inkább saját várost alapított. Kadmosz sok veszélyes kaland után megalapította Thébát, Kilix Kilikiát, Phoinix pedig Phoinikiában (Fönícia) vetette meg gyökereit.

Talosz a bronzember

Zeusz Európénak adott három ajándékot, hogy megvédhesse magát: a bronzembert, Taloszt, hogy védje őt, a zsákmányát sohasem tévesztő kutyát, Lailapszot, és a mindig célba találó gerelyt.
Lailapsz: Több tulajdonosa is volt. Eredetileg Európé kapta Zeusztól, egy szintén csodálatos tulajdonságokkal rendelkező gerellyel együtt (utóbbi sosem tévesztett célt).
Talósz:  bikafejű réz óriás, amelyet Héphaisztosz készített; testében egyetlen ér volt, amely a nyakán indult és a sarkáig tartott, s itt rézdugóval volt bedugaszolva. Zeusz adta Minósz királynak, hogy védje szigetét. Talósznak naponta háromszor körbe kellett futnia Kréta partjait, s a közeledő hajókat kőzáporral tartotta távol; ha mégis sikerült partra szállnia valakinek, akkor tűzben felizzította magát, s az illetőt ölelésével pusztította el. Amikor az argonauták kikötöttek Krétán, hogy vizet vegyenek, Talósz őket is harciasan fogadta, Médeiának azonban sikerült megbűvölnie; ekkor hirtelen kirántotta a rézdugót az óriás sarkából, mire éltető vére kifolyt, s azzal vége is volt. – Talósz az első ember alakú robot a képzelet történetében; a későbbi gólemhez is hasonlítható.

Héra

Ezzel zárul is a történet, sajnos Európé életének egyéb fejezeteirõl nem mesél a mitológia. Zeusz szeretõi általában Héra bosszújának lettek áldozatai. Európét Héra haragja nem sújtotta, emellett bizonyíték, hogy volt ideje három gyereket is szülni Zeusznak. De ismerve a mitológiai történetekbõl Héra féltékenyégi rohamait, kérdés marad, hogy vajon miért nem bántotta Zeusz szeretõjét az istennõ. A válasz elég kézenfekvõnek tûnik: Zeusz kivételesen el tudta titkolni felesége elõtt Európéval való szerelmi kapcsolatát.
A földrészeket egymástól elválasztó Égei.tenger volt az oka már igen korán Európa és Ázsia megkülönböztetésének.
A monda városalapításokról szóló utalásai, bár egyik város sem kapta Európé nevét, de mégiscsak valamiféle névadó, dinasztialapító mozzanatra utalnak, mintegy érzékeltetve, hogy az addig lakatlan területek Európé elrablásának következtében benépesülnek. Nyilvánvalóan ez szorosan kapcsolódik ahhoz a tényhez, hogy a görögök az általuk még be nem népesített északi területeket európé szóval jelölték. 

Lailapsz őrzi gazdáját

A név etimológiája vitatott, talán az este szó sémi megfelelõjébõl származik.
Lássuk tehát mit is jelenthet az õsi ógörög szó: európé? Az egyik jelentése „szélesarcú”, „tágszemû” és általában a telihold jelzõjeként fordul elõ. A „tágszemû” szinonimáját többnyire a szép nõk jelzõjeként találjuk meg a homéroszi eposzokban. Természetesen a mondában szereplõ név, Európé elsõsorban a leány szépségét hivatott jelezni, másodsorban pedig a tengerek által el nem választott területeket, ahol fivérei új hazát alapítanak elrablását követõen. Egyébként a leányrablás, mint városalapító motívum igen gyakran elõfordul a görögöknél, és persze a római mondavilágban is, gondoljunk csak a szabin nõk elrablására. 

A név másik jelentése szerint eu-rópé összetett szóként értelmezhetõ, jelentése: „ami jó a fûzfáknak”, valószínûleg Európa bõvizû folyóira utalhat ez a körülírás. A fûzfa a szent év ötödik hónapját jelképezte a görög naptárban és egész Európában összefüggésbe hozható a vízvarázslattal és a termékenységi rítusokkal. 
Érdekességként megjegyzem, hogy a görögök általában május elõ estéjén tartották a fûzfák  ünnepét, amikor Démétérnek mutattak be áldozatot a jó termés és gazdagság reményében. Ennek fényében Európához való csatlakozásunk május elsejei idõpontját igazán jó ómennek könyvelhetjük el!

Athéné

Kadmosz legendája:

Kadmosz megparancsolta társainak, hogy egy tehenet azonnal áldozzanak fel Athénének, és elküldte ôket szentelt vízért Árész forrásához, amelyet most "Kasztalia forrásnak" neveznek. Csakhogy nem tudta, hogy a forrást egy nagy kígyó ôrzi. A kígyó majdnem valamennyi emberét megölte, de Kadmosz bosszút állt, s egy sziklával szétzúzta a szörnyeteg fejét. Amikor bemutatta Athénének az áldozatot, az istennô azon nyomban megjelent, megdicsérte hôstettéért, és megparancsolta, hogy vesse el a kígyó fogait. Kadmosz engedelmeskedett, mire a földbôl fegyveres sparsusok, vagyis "Vetett Emberek" bújtak ki, és azonnal egymásnak akartak esni. Kadmosz közéjük dobott egy követ, mire veszekedni kezdtek, mindegyik azzal vádolta a másikat, hogy ô dobta a követ, s olyan ádáz harc tört ki köztük, hogy a végén csak öten maradtak életben

Miután Kadmosz nyolc évig szolgált Árésznél, vezeklésül a kasztaliai kígyó megöléséért, Athéné nekiadta Boiótiát. A "Vetett Emberek" segítségével felépítette a thébai Akropoliszt, és saját emlékezetére elnevezte "Kadmeá"-nak. Miután beavatták a misztériumokba, amelyekre Zeusz tanította Iasziónt, feleségül vette Aphrodité és Árész leányát, Harmoniát.

Papa mesél 13. A világ közepe

A világ közepe

Delphoi a híres ókori görög jóshely múzeumában sok látogató elsétál egy különlegesen vésett, egy méter magas kőoszlop mellett anélkül, hogy tudná, mi is az. 

Delphoi

A legenda szerint Zeusz isten a világ két végén két egyformán gyors-röptű sast engedett útjára, hogy megállapítsa, hol van a világ közepe, az a szent hely, ahol a káoszból majd kibontakozik a rend.

A madarak Delphoiban találkoztak.
Így Zeusz ezt a helyet egy omphalosznak – köldöknek – nevezett kővel jelölte meg.

A görögök úgy tartották, valóban Delphoi a világ közepe, de minden vidéknek meglehetett a maga szent köve.

Sok görög templomban van még hasonló kő, lehetséges, hogy ezek a későbbi nyugati építészetben található alapkő előfutárai.

Izsák feláldozása

Az omphalosz állítólag azt a pontot jelezte, ahonnan a négy égtájat jelölő egyenesek kiindulnak, amelyek a horizontot négy részre tagolják.
Tehát a kő szab rendet térnek és időnek.

Több világközpont is lehetséges, mert az omphalosz tulajdonképpen az emberi test térbeli kiterjedése különböző irányokból: szemből, hátulról és két oldalról.

Így mindnyájan saját világunk középpontjai vagyunk.

Az omphalosz megjelöli egy ország, egy város vagy egy szent vidék középpontját, s így a fizikai világban a szellem jelképes megjelenítőjévé válik.

A világ köldökének vagy szent középpontjának ősi eszméje számos kultúrában fellelhető.
Egy délnyugat-amerikai indián legenda elmondja, hogyan találkoztak az első zunik vándorlásaik közben a „vízen sikló”-val, aki hosszú lábait kinyújtva megmutatta nekik az égtájakat. Amikor hasával a földet érintette, így szólt:
„Ez a Földanya középpontja, köldöke.”   Ezen a helyen megerősített pueblókat, falvakat építettek.
Az észak-itáliai etruszkok a maguk szent központját mondusnak nevezték el, ami világegyetemet jelent. Ez egy kővel befedett üreg volt, innen indultak ki a városuk utcái. Bizonyos időnként felemelték a követ, hogy az alvilág szellemei kiszabaduljanak, s egy időre elvegyüljenek a földi emberekkel.

Batu Caves

A Maláj-félszigeten élő szemang törzs hite szerint az omphalosz egy Batu-Ribn nevű hatalmas, természetes szikla.

Az iszlám fő omphalosza a Fekete Kő, a Kába, amely egy meteorit lehetett, s melyet egy kocka alakú ládában őriznek Mekkában.
Hinduk és buddhisták egyaránt azt hiszik, hogy a világ közepe a Meru- vagy Kailasa-hegy a Himalájában.

A világ legjelentősebb középpontja valószínűleg Jeruzsálem, mely a kereszténységnek, az iszlámnak és a zsidóságnak is szent helye.
Az omphalosz-pont maga a Moria-hegy vagy a „szikla”.
A legenda szerint ez az a hely, ahol Ábrahám Izsák feláldozására készült, s ahonnét Mohamed a mennybe ment.
Itt állt Salamon legendás temploma is.

Kába kő  (Ádám könnyeitől lett fekete)

 

Mont Kailasa

Magyarország földrajzi középpontja Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen található.

Pusztavacs

Az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában épült tornyot Kerényi József Péter építész tervezte. A jeltorony egy 11 méter magas, nyolcszögű gúla vasbeton vázon vörösfenyő deszkafedéssel. Tetején aranyszínű félgömbön álló toronycsúcs jelöli a pontot. A napóra Gáti Gábor szobrász munkája.
Magyarország jellemző pontjai között az ország közepét a Magyar Természetjáró Szövetség is megjelölte faragott tölgyfa oszlopon álló bronz jelvénnyel. A jelvény kör alakú, zöld mezőben fehér színű Magyarországon piros pont jelzi a nevezetes helyet. A rajz háttere aranyszínű szélrózsa.

A történelmi Magyarország közepe (Szarvas)

A történelmi Magyar Királyság középpontjának helyét 1880-ban mérték ki Szarvas közelében. Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek. A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét sokáig mindössze egy malomkő jelölte. A jelenlegi szélmalmot Gödri István tervei alapján 1940-ben készítették el. 1932-ben újra felmérték a Magyar Királyság földrajzi középpontját. Az ekkor korrigált országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabbra került, a szarvasi arborétummal szemben fekvő területre, a Holt-Körös és a Zöldpázsit-körgát közé. A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből.

Papa mesél 12. Tündéri szerető

Tündéri szerető

A frank földön kb. 940 és 1003 között élt reimsi Gerbert, aki korának egyik legnagyobb tudású embere volt.
Filozófiát tanított, de különösen azok a tudományok érdekelték, - a matematika és a csillagászat – amelyeket akkoriban a boszorkánysággal hoztak összefüggésbe.

Meridiana

Egy 12. századi Walesi klerikus a következőket írta róla:
Gerbert egyszer szegény diák korában az erdőben sétált, amikor egy gyönyörű nő a nevén szólította. Az asszony selyemszőnyegen ült, egy nagy halom pénz mellett.  Gerbert azt hitte jelenést lát, megfordult és el akart menekülni, de a nő – egy Meridiana nevű tündér – megnyugtatta: ne féljen, ő maga éppannyira Isten teremtménye, mint Gerbert.  Ezután arra kérte az ifjút, vegye magához a pénzt és legyen a szeretője.
Gerbert nem tétovázott, elfogadta az ajánlatot és attól fogva gazdag ember volt.

Gerbertet később III. Ottó német-római császár nevelőjévé nevezték ki.
Előbb Reims, majd Ravenna érseke lett, elnyerte a bíborosságot is, míg végül 999-ben II. Szilveszter néven pápává választották.

II. Szilveszter

II. Szilveszter

Felszentelése után I. Szilveszter pápa emléke előtt tisztelegve felvette a II. Szilveszter nevet. Elődje Constantinus császár tanácsadója volt, és mivel ő hasonló viszonyban volt Ottóval, ezért megalapozottnak látta döntését. A történelem első francia pápája volt. Pontifikátusa során szoros barátságban és szövetségben maradt az aacheni udvarral. Ottó és Szilveszter többször is együttműködtek egy szilárd keresztény birodalom megalkotásában. Mindemellett az egyházfő új hivatalát a lehető legkomolyabban vette. Buzgó vallásossága és hite a krónikák alapján szinte minden döntését áthatotta.

Esztergom

Európa keleti népeinek térítésében pontifikátusának igen nagy szerep jutott. Megalapította Lengyelország és Magyarország első érsekségét. A korabeli források szerint Gniezno központtal hozott létre metropolita hivatalt a lengyel egyház vezetésére, és Esztergom központtal jött létre a magyar metropolita tisztség.

Róma független keresztény királyságnak ismerte el a Magyar Királyságot.

A pápa a Szentszék vikáriusává tette meg Szent István magyar királyt.

A Nagyobbik Legenda szerint ő küldte első királyunknak a koronát. Ezen kívül Szilveszter felvette a kapcsolatot I. Vlagyimir, kijevi fejedelem udvarával is. Ő tekinthető az első keresztény orosz uralkodónak.

Szent Korona

Meridiana pedig biztosította róla, mindaddig nem hal meg, amíg Jeruzsálemben nem celebrál misét.
Minthogy Rómában élt, Gerbert teljes biztonságban érezte magát.

Egy reggel azonban, amikor éppen misét készült bemutatni az egyik helybeli templomban, szeretőjét látta az oltár felett lebegni, mint aki ujjongva az ő jöttére vár.   A körülötte lévőktől sietve megkérdezte a templom nevét és elborzadva hallotta, hogy azt a Jeruzsálemi Szent Kereszt templomának hívják, mivel itt őrizték a szent kereszt egy darabját.

Basilica di Santa Croce Jeruzsálem

Gerbert ekkor térdre hullva bevallotta a démonnal kötött egyezségét és megszámlálhatatlan bűnét.
Bár javait ezután nagy sietve szétosztotta a szegények között, nemsokára meghalt.

Hogy mi lehetett a megszámlálhatatlan bűne sehol nem beszélnek róla, de  a legenda szerint  - többek között - a mi István királyunk is tőle kapta a koronáját.
Én ezt egyáltalán nem számítanám bűnnek!

A tündér