Papa mesél 15. Trójai faló

Trójai faló

Először ismerjétek meg a trójai háború okozóinak történetét:

Helené (Szép Heléna) a görög mitológiában Zeusz és Léda leánya, aki egy tojásból kikelve látta meg először a napvilágot Lakedaimón városában.

Heléné

Léda tojásaiból két ikerpár kelt ki – Helené és Klütaimnésztra, illetve  Castor és Pollux, mindegyikből az egyiknek Zeusz volt az apja, a másiknak Tündareósz király, Léda férje.

Amikor házasulandó korba lépett a hercegnő a sok kérő közül Menelaoszt választotta, akinek szült egy kislányt, Hermionét.

Thetisz és Péleusz esküvőjére minden istent meghívtak, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét. Ezért Erisz megsértődött és egy aranyalmát dobott le közéjük, amin az állt: „a legszebbnek”. Az istennők összevesztek az almán. Zeusz úgy ítélt, csak hárman méltók a címre: Héra (akit nem mert megsérteni), Pallasz Athéné (a kedvenc leánya), valamint Aphrodité (aki valóban a legszebb istennő volt). Zeusz úgy döntött, a világ legszebb férfija, Parisz döntsön. Mindhárman megpróbálták megvesztegetni Pariszt: Héra az Ázsia feletti uralmat ígérte neki, Athéné bölcsességet, míg Aphrodité a világ legszebb asszonyának a szerelmét. Parisz nekiítélte az almát, ezért Héra bosszúból eltervezte Trója pusztulását.

Paris

Parisz Spártába ment, ahol visszaélve Menelaosz vendégszeretetével, megszöktette Helenét és Trójába vitte, közben kiderült ugyanis, hogy Parisz nem egyszerű pásztorfiú, hanem a trójai király fia, akit gyerekkorában kitettek, mert megjövendölték róla, hogy városa pusztulását fogja okozni.

Az ókori görög monda szerint a trójai háború azért tört ki, mert Parisz – aki a trójai Priamosz király ötven fiának egyike volt – elrabolta Helénét, Spárta híres királyának, Menelaosznak gyönyörű feleségét. 

Trója

A görögök, hogy visszaszerezzék Helenét, hatalmas hadsereget küldtek Trója ellen, és tíz éven át ostromolták a várost.

Bár Homérosz Iliász című epikus költeményében megörökítette a trójai háború utolsó napjainak történetét, évszázadokon át kételkedtek Trója létezésében.
De mindig voltak, akik feltételezték, hogy Homérosz eposza valóságos helyszínen játszódott. A siker 1870-ben köszöntött be, amikor Heinrich Schliemann német régész, a Dardanellák közelében, a török tengerparton ásatásokba kezdett a Hisarlik falu melletti domboldalban.  15 méter mélységig hatolva, hét különböző szinten városi települések rétegeit tárta fel, és a leletek kincsei minden kétséget kizáróan magas fokú civilizációról tanúskodtak.

Mára általánosan elfogadott tény, hogy Hisarlik azonos Trójával.

Trójai ásatások

Tíz év sikertelen ostrom után a görögök cselhez folyamodtak.
Elvonultak Trója falai alól a városon kívül hagyva egy hatalmas falovat.
A görögök olyan jóslat elterjesztése révén vették rá a trójaiakat, hogy az üreges falovat a falakon belülre vontassák, amely szerint, ha a lovat a trójai várban helyezik el, az örökre megvédi a várost a görögök támadásaitól.
A csel bevált.

A hatalmas faló Trója falai felett bámult le az utcára, ahol az emberek boldogan ünnepeltek, hogy hosszan tartó megpróbáltatásaik véget értek. A tíz éves ostrom alatt a kereskedelem szétzilálódott, éhínség fenyegetett, és sok bátor ifjú harcos,

Köztük Priamosz király legidősebb fia és a trón várományosa, Héktor is elesett  a falakon kívül folyó harcokban.

A görögök távozását ünneplő trójaiak szélesre tárták a kapukat és összegyűltek a ló körül, tanakodva, hogy mit kezdjenek vele. A legtöbben azt mondták, hogy vontassák be a lovat a városba és vigyék fel a fellegvárba. 

Priamosz leszúrása

Az óvatosabbak – élükön Laokoónnal, a főpappal, azt javasolták, hogy égessék el a lovat, vagy egy szikláról vessék a mélybe – nem bízván semmiben, amit a görögöktől kaptak.

Közben a pásztorok elfogtak egy görögöt és hadifogolyként hozták magukkal.
A görög elmondta, hogy Szidónnak hívják és Odüsszeusz katonái üldözik, így Priamosz kegyelmére bízza magát.  Elmesélte Priamosznak, hogy a görögök Pallasz Athéné, Trója védőistennőjének tiszteletére készítették a lovat, hogy kiengeszteljék bűneikért.

Laokoon a kígyókkal

Ez és még egy rettentő előjel hatására a kétkedőknek is megszűntek az aggályai.

Az történt, hogy a bizalmatlan Laokoón – amikor éppen bika-áldozatot mutatott be Poszeidónnak, a tenger istenének – két hatalmas kígyó jelent meg a békés tengeren.  Laokoónt fiaival együtt megragadták, rájuk tekeredtek és halálra szorították.  A trójaiak ezt úgy értelmezték, hogy Laokoón azért bűnhődött, mert vétkezett az istenek ellen, amikor dárdáját a lóba vágta.

Megszületett a döntés: a lovat bevontatják a városba. A faló olyan hatalmas volt, hogy ehhez a városfalat egy helyütt el kellett bontani. A faló nyakára kötelet kötöttek, lábai alá görgőket helyeztek és felvonszolták a fellegvárba.

Éjjel, amíg a trójaiak az ünneplés fáradalmait pihenték ki, a görög hajók észrevétlenül visszatértek.
Szidón, amikor megkapta a jelet Agamemnón király hajójáról, kibontotta a faló oldalán a deszkákat. A harcosok kiugráltak a lóból, megölték az őrszemeket a kapuknál, amelyeket szélesre tártak a kint várakozó seregek előtt.
A görögök feldúlták Tróját és lekaszaboltak mindenkit.
Priamosz király hiába csatolta fel bronzvértjét, a görög Neoptolemosz hajánál fogva megragadta és kardját oldalába döfte.

Aineias

Trója főembereit mind legyilkolták, csak Aineiász maradt életben. Amint Trója utcáin bolyongott, megpillantotta Helénét, a görög Menelaosz feleségét, akit Priamosz fia, Parisz megszöktetett, okot szolgáltatva ezzel a trójai háborúra.

Csak Aphrodité istennő akadályozta meg, hogy megölje, aki elmondta neki, hogy Heléné ártatlan és Trója pusztulását csupán az emberek okozták.

Az eposzköltők szerint Trója ostroma akkor ért véget, amikor a görögök egy furfangos „fegyvert” vetettek be tízévi háborúzás után.

Dido és Aineias

Aineiász számára nem maradt más, minthogy kimenekítse apját, feleségét és kisfiát. Elindultak a hegyekbe, ahol sok más trójai menekült csatlakozott hozzájuk.  Vezetőjükül választották és kijelentették, hogy követik, bárhová viszi is őket, hogy új életet kezdjenek  túl a tengeren.

Róla tudjuk, hogy az istenek Róma megalapításával bízták meg, amit rövid kitérővel – amit Karthagón töltött Didó királynő szerelmes társaságában – meg is valósított.
De ez egy másik mese lesz.