Papa mesél 13. A világ közepe

A világ közepe

Delphoi a híres ókori görög jóshely múzeumában sok látogató elsétál egy különlegesen vésett, egy méter magas kőoszlop mellett anélkül, hogy tudná, mi is az. 

Delphoi

A legenda szerint Zeusz isten a világ két végén két egyformán gyors-röptű sast engedett útjára, hogy megállapítsa, hol van a világ közepe, az a szent hely, ahol a káoszból majd kibontakozik a rend.

A madarak Delphoiban találkoztak.
Így Zeusz ezt a helyet egy omphalosznak – köldöknek – nevezett kővel jelölte meg.

A görögök úgy tartották, valóban Delphoi a világ közepe, de minden vidéknek meglehetett a maga szent köve.

Sok görög templomban van még hasonló kő, lehetséges, hogy ezek a későbbi nyugati építészetben található alapkő előfutárai.

Izsák feláldozása

Az omphalosz állítólag azt a pontot jelezte, ahonnan a négy égtájat jelölő egyenesek kiindulnak, amelyek a horizontot négy részre tagolják.
Tehát a kő szab rendet térnek és időnek.

Több világközpont is lehetséges, mert az omphalosz tulajdonképpen az emberi test térbeli kiterjedése különböző irányokból: szemből, hátulról és két oldalról.

Így mindnyájan saját világunk középpontjai vagyunk.

Az omphalosz megjelöli egy ország, egy város vagy egy szent vidék középpontját, s így a fizikai világban a szellem jelképes megjelenítőjévé válik.

A világ köldökének vagy szent középpontjának ősi eszméje számos kultúrában fellelhető.
Egy délnyugat-amerikai indián legenda elmondja, hogyan találkoztak az első zunik vándorlásaik közben a „vízen sikló”-val, aki hosszú lábait kinyújtva megmutatta nekik az égtájakat. Amikor hasával a földet érintette, így szólt:
„Ez a Földanya középpontja, köldöke.”   Ezen a helyen megerősített pueblókat, falvakat építettek.
Az észak-itáliai etruszkok a maguk szent központját mondusnak nevezték el, ami világegyetemet jelent. Ez egy kővel befedett üreg volt, innen indultak ki a városuk utcái. Bizonyos időnként felemelték a követ, hogy az alvilág szellemei kiszabaduljanak, s egy időre elvegyüljenek a földi emberekkel.

Batu Caves

A Maláj-félszigeten élő szemang törzs hite szerint az omphalosz egy Batu-Ribn nevű hatalmas, természetes szikla.

Az iszlám fő omphalosza a Fekete Kő, a Kába, amely egy meteorit lehetett, s melyet egy kocka alakú ládában őriznek Mekkában.
Hinduk és buddhisták egyaránt azt hiszik, hogy a világ közepe a Meru- vagy Kailasa-hegy a Himalájában.

A világ legjelentősebb középpontja valószínűleg Jeruzsálem, mely a kereszténységnek, az iszlámnak és a zsidóságnak is szent helye.
Az omphalosz-pont maga a Moria-hegy vagy a „szikla”.
A legenda szerint ez az a hely, ahol Ábrahám Izsák feláldozására készült, s ahonnét Mohamed a mennybe ment.
Itt állt Salamon legendás temploma is.

Kába kő  (Ádám könnyeitől lett fekete)

 

Mont Kailasa

Magyarország földrajzi középpontja Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen található.

Pusztavacs

Az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában épült tornyot Kerényi József Péter építész tervezte. A jeltorony egy 11 méter magas, nyolcszögű gúla vasbeton vázon vörösfenyő deszkafedéssel. Tetején aranyszínű félgömbön álló toronycsúcs jelöli a pontot. A napóra Gáti Gábor szobrász munkája.
Magyarország jellemző pontjai között az ország közepét a Magyar Természetjáró Szövetség is megjelölte faragott tölgyfa oszlopon álló bronz jelvénnyel. A jelvény kör alakú, zöld mezőben fehér színű Magyarországon piros pont jelzi a nevezetes helyet. A rajz háttere aranyszínű szélrózsa.

A történelmi Magyarország közepe (Szarvas)

A történelmi Magyar Királyság középpontjának helyét 1880-ban mérték ki Szarvas közelében. Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek. A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét sokáig mindössze egy malomkő jelölte. A jelenlegi szélmalmot Gödri István tervei alapján 1940-ben készítették el. 1932-ben újra felmérték a Magyar Királyság földrajzi középpontját. Az ekkor korrigált országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabbra került, a szarvasi arborétummal szemben fekvő területre, a Holt-Körös és a Zöldpázsit-körgát közé. A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből.