Csodaszép Magyarország 353. Verőce

Verőce, Múzeum

Verőce

Művészek menedéke

Vácot elhagyva először Verőce látképe tárul az utazó elé.

Migazzi kastély

Verőce a Börzsöny egyik legősibb települése, a "Dunakanyar kapuja".

Vác és Szob között a Duna bal partján fekszik. Közúton a 12. számú főútvonalon gépjárművel lehet eljutni Verőcére, de elérhető vasúton és vízi úton is. Kerékpárral, elkerülhető a közút a Váctól kiépített kerékpárúton. A községen két vasútvonal is áthalad, ezek közül a 70. számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonal, és a Vác–Balassagyarmat közti 75. sz. vonal.

Nevének eredetét kétféleképpen magyarázzák: az egyik változat szerint kaput jelent, míg a másik változat szerint nevét a Dunába torkolló Nagy-völgy patak régi elnevezéséről (Verőce-patak) kapta. A szó szláv eredetű és olyan vizet jelent, amelyben sok az örvény.
1965-ben változtatták Nógrádverőcéről Verőcére a település nevét. 1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Kismarossal. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé.
A település a 20. század elején írók, költők, muzsikusok pihenő- és alkotóhelye volt.

Huszár Pufi egykori villája

Jórészt ekkor épültek fel a folyóra néző villasor házai.

Gorka Gézának, a 20. század egyik legjelentősebb magyar keramikusának a házában rendezték be a róla elnevezett múzeumot, amely a mester – nagyobbrészt repesztett mázas – kerámiái mellett leánya, Gorka Lívia munkáinak, valamint különböző időszaki kiállításoknak ad otthont.

A meseszép Dunapart képének meghatározó eleme az Ybl Miklós tervezte, eklektikus stílusban épült  Sturm nyaraló (1889).

Helytörténeti Múzeum

Látnivalók:

Helytörténeti Múzeum - 2014-ben nyílt meg a település 770. évfordulóján

Barokk stílusú katolikus temploma – 1719-ben épült;

Református templom - (1785-ben épült copf stílusban).

Migazzi-kastély – Migazzi Kristóf váci püspök nyaralókastélya (1766–1774)

 

Katolikus templom

Botond vezér – a néphagyomány szerint Magyarországon halt meg, és itt, a Nógrád megyei Verőcén temették el, ott, ahol most a Migazzi-kastély áll.

Gorka Géza Kerámiamúzeum

Római kori hídfőállás, castellum (őrtorony) romja

Duna-parti támfal – Ybl Miklós egyedülálló tervei alapján

Duna-parti támfal – Ybl Miklós egyedülálló tervei alapján

 Rádiómúzeum    Jelenleg a helyiség remélt felújításáig nem látogatható.

Római-kori hídfőállás

 

Duna-parti támfal

Csodaszép Magyarország 352. Nagymaros

Kittenberger Kálmán ház

Nagymaros

A legszebb kilátás a Dunakanyarra

Megközelíthető vasúton a Budapest-Szob fővonalon Nagymaros-Visegrád vagy Nagymaros állomáson leszállva, menetrendi kirándulóhajóval, szárnyashajóval Budapestről és Esztergomból is, vagy Visegrádról komppal, esetleg a 12-es országúton gépkocsival.

A Duna Nagymarosnál

A csodálatos Dunakanyarban, Visegráddal szemközt (Visegrád légvonalban nem egész egy kilométer)  elterülő város lakóinak ősei javarészt német ajkúak.

A tatárok által kipusztított lakosság helyébe német származású telepesek (hospesek) érkeztek ide, és a szomszédos Verőcére.

Az 1709-es pestisjárvány teljesen kipusztította a lakosságot, s helyükre később németeket telepítettek.

Visegráddal szembeni oldal keskeny földnyelvére épült Maros az uralkodók kedvelt tartózkodási helye volt Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás korában. A Visegráddal szembeni Maros síksága különösen alkalmas volt lovagi játékok megtartására.

Róm. kat. templom

A település jellegzetes műemléke a gótikus eredetű római katolikus templom, amelyet más stílusban ugyan többször átépítettek, de (egyes források szerint a 14. századi) tornya máig őrzi gótikus jegyeit.

A 14. században épült. Lent négyzet, a második emelettől fölfelé nyolcszögletű torony.

A templom érdekessége, hogy tornya és a többi díszítő részlet csak később épült hozzá.

 

A templomtorony boltozata

A főtéren áll Kittenberger Kálmán (1881-1958) tudós és híres vadász szobra.

Kittenberger Kálmán

A Hegyes-tető (482 méter) Juliánus-kilátójából gyönyörű panoráma tárul a kiránduló elé, amelyet csak a leállított vízlépcsőépítés maradványai rontanak némileg.

A Budapest–Szob-vasútvonal kettészeli a várost, melynek három megállója is van a településen: Nagymaros vasútállomás a város Zebegény felőli végén található. 

 

Nagymaros-Visegrád mh

Nagymaros-Visegrád megállóhely a központban.  Dömösi átkelés megállóhely pedig, ahol a vonatok csak ritkán állnak meg, Zebegény és Nagymaros között.
Református templom: A templomot 1798-ban építették, a Türelmi Rendelet miatt torony nélkül. A tornyot az 1934-es felújításakor, Kós Károly tervei alapján építették.
Kittenberger Kálmán szobra

Szt István és Gizella

Julianus barát kilátó
Kálvária kápolna                                         
Szent István és Gizella királyné szobra
Szent Márton és a koldus szobra

Kálvária kápolna

Szt Márton és a koldus

Csodaszép Magyarország 351. Vácrátót

Vigyázó villa

Vácrátót

Tizenötezer faj az arborétumban

Vác felé tartva a következő állomás Vácrátót.

Vácrátót az Alföld északi részén található Veresegyházi-medencében fekszik. Keleten a Gödöllői-dombság, délen a fóti Somlyó-hegy és a Kő-hegy, északon a Cserhát peremén húzódó Kígyós-dombsor, végül nyugat felől a gödi lapály határolja.

A kastélykert egykori bejárata

Nevezetessége: A  Vigyázó-kastély és

A  nemzetközi hírű botanikus kert.

A község Arborétumában 28 hektáron Magyarország egyik leggazdagabb (15 000 fajt számláló) és talán leglátogatottabb növénygyűjteménye csodálható meg.

A botanikus kertet mai formájában az 1870-es évek elején kezdték el kialakítani a területet megvásárló gróf Vigyázó István ötlete nyomán.

Az ország leggazdagabb botanikus kertjének története csupa kaland, csupa fordulat és sokszor bizony szomorú történet. A kert igazi felvirágzását egy jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó grófnak köszönheti. Vigyázó Sándort ugyanis többek között felesége, Podmaniczky Zsuzsanna betegsége vette rá arra, hogy a kertet megvegye.

Ötvenezer tulipán virít

A Margitsziget parkosítását is megtervező Jámbor Sándor irányításával 35 évig tartó munka során nem csak a különböző növények otthonát teremtették meg, de kialakítottak egy romantikus környezetet is, mesterséges vízeséssel, vízimalommal, valódinak tetsző műromokkal és persze elsősorban virágokkal.

Az ország legnagyobb és virágokban leggazdagabb arborétumában a Föld talán szinte teljes növényvilágát bemutatják.

Nyaranta a park hangulatos, csillagtetős koncertteremmé alakul át:
a komolyzenei programokhoz a pompás növényeken túl méltó díszletet biztosít a Vigyázó-kastély romantikus stílusú épülete.

Az angolkert egész évben látogatható, s tavasztól őszig trópusi és mediterrán üvegház is várja a vendégeket, amelyekben többek között olyan – hazánkban ritkaságnak számító – növények is megtekinthetők, mint a termő kávécserje, a kakaófa vagy a virágzó orchidea több fajtája, a vasfa és az agancsfa.

Híd az Örökzöld szigetre

A botanikus kertet folyamatosan fejlesztik: elkészült a karbonház, a kaktuszház, valamint a bromélia- és orchideaház is.

Jelenleg az arborétum egyben a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, amelynek kiemelt feladata a hazai növényvilág veszélyeztetett fajainak védelme és szaporítása.

Helyi szokások: Vácrátóton a mai napig élnek a temetéssel kapcsolatos helyi népszokások. Míg régen a halottak mellett tartottak siratást és virrasztást a hozzátartozók, mára a közös imádkozás vált általánossá, melyet télen a halottak lakásán, nyáron kint a temetőben tartanak meg.

Római katolikus templom

Csodaszép Magyarország 350. Kismaros

ULMI SKATULYA Emlékmű

Kismaros

Sváb énekek hangfelvételről

Itt egyesül az északról (Szokolya felől) érkező Török-patak (más néven Morgó-patak) a keletről (Verőce felől) érkező Morgó-patakkal (más néven Les-völgyi-patak vagy Gimpli-patak). A Dunába torkollik annak 1689-1690-es folyamkilométerénél. A torkolat előtti néhány száz méteres szakasz Verőcéhez tartozik.

Kismaros vasútállomás

Királyréti erdei kisvasút Kismaros

A települést érinti a MÁV 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonala. Keresztülhalad rajta a 12-es főút is.

Róm. kat templom

 A Verőcével csaknem teljesen egybeérő Kismaros nagy becsben tartott műemléke a klasszicista római katolikus templom és a falumúzeum, amelyben a látnivalók mellett hangfelvételekről régi sváb világi és egyházi énekek hallgathatók meg.

 

Falumúzeum

Falumúzeum: Állandó helytörténeti kiállítás a falu életére jellemző muzeális eszközökből, régi okiratokból, fényképekből, a falusi gazdálkodás régi szerszámaiból, a vallási élet relikviáiból. A kiállítás a XVIII. századi első sváb telepesektől kezdődően napjainkig öleli fel a falu történetét.

Pincesor

 

Érdemes felkeresni a község Védett pincesorát is, amely 1830 táján épült ki.

A helyi svábok híresek voltak kiváló boraikról.

A település a Maros-napok keretében is őrzi, ápolja hagyományait.

A Kismarosról Királyrétre vezető kedvelt erdei kisvasút 12 kilométeres szakaszán fél évszázada folyik személyszállítás, de maga vasútvonal már 1893 óta működik.

A Börzsöny kapujában, a Királyréten kapott helyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Királyréti Oktatóközpontja.

1849 július 15-én, mikor Görgey hada Vác felé vonult, itt kötötték be Walcz Mihályné nevű parasztasszony fejkendőjével Görgey fejsebét.

Csodaszép Magyarország 349. Őrbottyán

Harangöntöde

Őrbottyán

A harangok hazája

A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével.

A rendszerváltás után következett be Őrbottyán történetének leggyorsabb fejlődési szakasza, 1990 és 2012 között a lakásállomány megduplázódott, a lakosságszám 4000 főről 7400 főre növekedett és 2010-re kiépült a közcsatorna-hálózat.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott
Sokan keresik fel a Csomád felé vezető út mentén levő Pest megyei falut, ahol különleges sóterápiás kezelésekkel gyógyítják a légúti panaszokkal vagy allergiás tünetekkel érkezőket.

Ahol a harangok készülnek

Aki azonban szeretne egy igazi kuriózummal találkozni, az – előzetes bejelentkezés alapján – mindenképpen keresse fel Gombos Miklóst, az ország két harangkészítőjének egyikét (a másik Monoron ifj. Farkas Titusz).

A mester keze alól kikerülő – nagy szakértelmet igénylő – különleges alkotásokra nem csak hazánk minden tájáról, de a szomszédos, sőt a távolabbi országokból is érkeznek folyamatosan a megrendelések.

A mester először elutazik a helyszínre, megtekinti a harang lakhelyét (milyen magas, széles hely van, mekkora harangot bír el). Milyenek a már meglévő harangok, mekkora legyen az új „hangszer”?

A harang rendkívül bonyolult folyamat során nyeri el végső formáját.

A megolvasztott fémet (réz és ón ötvözetéből készült bronzot) két agyagréteg közé öntik, majd miután kihűlt, a kész harangról eltávolítják az agyagot.

Református templom

Ismert Őrbottyániak:  Hűvösvölgyi Ildikó színésznő, Nagy Feró  zenész, énekes,
                             Kvassay Jenő vízmérnök.

Vasútállomás

Csodaszép Magyarország 348. Veresegyház

Asszonykórus

Veresegyház

Macirezervátum

Veresegyház, ez a Budapesttől 36 kilométerre található kora középkori eredetű kisváros nem csupán asszonykórusáról és termálfürdőjéről híres.

Ez még nem a téli álom

A település szélén, a Gödöllői-dombság lábánál, egy 2,5 hektáros területen található Magyarország első Medve- és farkas rezervátuma.

Ezt a községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven.

Hideg vizű tavát a szentjakabi pusztán eredő Sződ-Rákos patak táplálja.

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak.

A menhelyet, amelynek célja az volt, hogy a sanyarú sorsra jutott, fogságban élő medvéken segítsen, 1998-ban létesítették.

Termálfürdő

Az állatokat a rezervátum tulajdonosa helyhiánnyal küzdő állatkertekből, vadas-parkokból gyűjtötte össze, a létszámfeletti medvékre ugyanis altatás várt volna.

Veresegyház az állatok elhelyezésére felajánlotta a parkot, hogy a mackók a lehetőségekhez képest természetes körülmények között élhessenek.

Helyi vállalkozók segítségével épültek meg a mesterséges barlangok, a medencék és a kerítésrendszer.

2005-ben harmincnégy barnamedve élt a menhelyen, a kisebb erdélyi szalmasárga egyedek mellett nagytestű szibériai, kamcsatkai példányokat is láthattunk.

"Kezes"  farkas!

A medvék szigorú hierarchiában élnek, ez a rangsor minden új állat bekerülése esetén módosul.

Bár monogámok, szaporodásuk fogságban nem biztosítható.

Mindenevők és különösen ősszel esznek sokat, amikor téli álomra készülnek.

Decembertől háromszor kéthetes időtartamban alszanak vackukon, közben két-három napig kinn tartózkodnak, járkálnak eszegetnek.

A táplálékul szolgáló élelmiszereket a menhely ingyen kapja:  pékségek, nagy bevásárlóközpontok emberi fogyasztásra már nem alkalmas termékei kerülnek ide.

Az állatok egészségét a budapesti állatkert orvosai havonta ellenőrzik.

S ahogyan a budapesti állatkertben, úgy itt is beindult a macik „örökbefogadása” programja.

A medvék parkja mellett 1999 óta külön területen él a majdnem húsz farkasból álló falka, amelynek egyedei magánszemélyektől, állatkertekből kerültek ide.

Láthatunk még vaddisznókat és rókát is, a park további tervei között pedig egy állatsimogató létesítése is szerepel.

A látogatókat a helyszínen büfé és pihenőhely várja.

A park minden nap nyitva tart és a belépés ingyenes.

Szentlélek templom

Nevezetességei
Műemlék római katolikus templom: 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtette copf stílusban, tornyának homlokzatán is az ő neve s bíborosi címere látható. Híres félköríves szentélye, valamint XVIII. századi főoltárképe, amelyen Jézus elé egy gyermeket hoznak.
 a plébánia műemlék épülete és a tótól nem messze lévő kőkereszt, talapzatán Szűz Mária, Szent János evangélista és Mária Magdolna.
római katolikus temető: 1806 és 1849 közötti vörös márvány sírkövek
református templom: 1786-ban épült, féltve őrzött kincse az 1683-as óntányér, a száz évvel későbbi ónkehely és ónkanna, valamint az 1700-as réztányér.
medve- és farkasmenhely
Veresegyházi Termálfürdő
Veres 1 Színház
Szentlélek római katolikus templom 2016-ban épült, főként helyi összefogásból.

Kőkereszt

 

Református temető

Csodaszép Magyarország 347. Fót

Római katolikus templom

Fót

A romantika remekének tövében

A Gödöllői-dombság peremén, Budapesttől északra 17 km-re található. A fóti dombok az Északi-középhegység nyugati nyúlványai. Nyugaton Dunakeszi, északkeleten Csomád és Veresegyház, keleten Mogyoród, délen pedig Budapest a legközelebbi település. Legmagasabb pontja a Somlyó-hegyen található, ami 287 m-rel fekszik a tengerszint felett.

Károlyi kastély

A népnyelv Fót elnevezését 1074-re teszi, a mogyoródi csata emléke képpen. A csata győztese, Géza (legyőzte unokatestvérét, Salamont, mert Salamon túlságosan az idegeneket pártolta) letekintett a hegyoldalból, és látott egy települést. Megkérdezte a harcosait, hogy "mi az a folt odalenn?".
A másik elképzelés szerint a csata során Géza nadrágján egy lyuk tátongott, és azt a "lenti település" egyik lakója varrta meg. "Fót nélkül Magyarország lyukas lenne."

Fót határát is keresztülszeli az Alföldet északról és keletről körülvevő, a szarmaták által 324 és 337 között épített sáncrendszer, az úgynevezett Csörsz árka is.

Szűz Mária szobor a templom tetején

Az egykori Károlyi birtok 2004-ben emelkedett városi rangra.

A városka centrumában, a Vörösmarty téren emelkedik bástyaszerű tornyaival az Ybl Miklós tervezte, romantikus stílusú Szeplőtelen Fogantatás Római Katolikus Plébániatemplom, amelynek homlokzatán a Szeplőtelen Szűz három méter magas szobra látható.

A templom kör alakú ablakformája az úgynevezett rózsaablak, főként a templomok főhomlokzatát díszítik. A többnyire küllős szerkezetű, kőrácsos ablakok igen látványosak. Legszebb példái külföldön elsősorban Francia-országban láthatók (Amiens, Reims, Párizs, Strasbourg, míg Magyarországon a budapesti Mátyás templom rózsaablaka a legismertebb.

A négytornyú, háromhajós, neoromán architektúrával, gótikus részletekkel rendelkező épület és a mellette álló parókia romantikus építészetünk kiemelkedő emléke. Altemplomába a Károlyiak temetkeztek.

A Károlyi-birtok központjában álló kastélyt – amelyben a híres fóti gyermek-város (Károlyi István Gyermekközpont) működik – Koch Henrik tervezte (1823).

Ybl Miklós nevéhez fűződik az épület 1847-es bővítése.

Fáy-Présház

A kastély parkjában és dísztermében, a templomban és a város feletti Somlyó-hegyen – amely természetvédelmi terület – rendezik meg minden évben a Fóti Ősz rendezvénysorozatot.

Kellemes kikapcsolódást és kulináris élményeket ígér a szintén Somlyó-hegy lankáin található, 1837-ben épült Fáy-Présház is.

Vörösmarty Műv. Ház

A Fáy présház mellett áll a Vörösmarty kunyhó. A Fáy házaspár alvó helyiségéül szolgáló szobáját a család híres vendégei saját kezűleg építették 1837-ben.
Tettüket Ferenczy István emléktáblán örökítette meg, mely a kunyhó belső falán van felfüggesztve. E kunyhó falai közt írta 1842-ben Vörösmarty Mihály első hazafias bordalunkat, a Fóti-dalt.

Ha egyenesen haladunk tovább a gyermekváros mellett vezető úton, és átkelünk a síneken, elérhetjük a Mafilm fóti stúdióját, amelynek műtermeiben és külső helyszínein több magyar és külföldi film felvételei készültek. (Pl. Sorstalanság).

A Fáy-Présház névadója szervezte meg az első hazai takarékpénztárakat. Egykori pincéjében a reformkor nagyjai, Kossuth, Deák, Kölcsey vitázgattak, borozgattak.  A présház falát újabban Agárdy Gábor, a nemzet színésze által festett freskók díszítik.

Vörösmarty kunyhója