Csodaszép Magyarország 303. Sárközi lakodalmas

A menyasszony

Sárközi lakodalmas

Népi babonák

Az első Sárközi lakodalmat Bogár Pista bácsi rendezte 1966-ban Sárpilisen,

az első lakodalmas pár Oláh Zsuzsa és Mózes János volt.

Vőfély

Ez még egy kisebb rendezvény volt, ami később mondhatni hatalmassá nőtte ki magát.

A sárközi lakodalmak napja szerda volt, tehát a készítőt már vasárnap megkezdték és általában egy hétig tartott a lakodalom.

A lakodalomra egész héten készültek a faluban. Rokonok, barátok jártak a készítőbe, ahol süteményt sütöttek, tyúkot vágtak, stb. Az örömszülők természetesen a készítőben segítőket is vendégül látták. A férfiak dolga, hogy összehordják a karámot, sátorfát. Pántlikás kocsikkal a falut járva gyűjtötték össze a padokat, asztalokat. 

A vőfély hívásakor soha el nem maradt:

„Kést, kanalat hozzanak, hogy éhen ne maradjanak.”

Sárközben inkább a legényt búcsúztatták. Kimentek a tanyára és hajnalig tartó mulatságot  tartottak. Lányok oda nem mehettek ki. Csütörtökön tartották 2 nappal az esküvő előtt.  Majd később már leánybúcsúkat is tartottak, ahol csak lányok voltak és búcsúztatták ünnepléssel a leánypajtásukat.

A lányok minden úrvacsorakor új ruhát kaptak (6x egy évben). A módosabb házaknál akár 20 öltöző ruha is volt. A gazdag családokban a nők öltözködésükkel fejezték ki a vagyonukat, ami leginkább a drága anyagokon és a díszeken volt látható.

Üvegestánc

A sárközi lakodalmas során az esküvői előkészületektől a szertartásig és az azt követő mulatozásig számos babona kel életre:

A vőlegény és menyasszony cipőjébe pénzt dugnak, az esküvői ruhát visszájára  fordítva viselik, a templom kapuját bal lábbal lépik át a párok,

A pikáns rigmusok és csujogatók pedig a néphit szerint a rontást hivatottak távol tartani, illetve a gyermekáldásnak is kedveznek.

Menyasszonytánc

Vőfély

A lakodalom előkészítésében és lebonyolításában a legnagyobb szerep a vőfélyé, aki a régi időkben az ifjú pár rokonságából került ki, manapság „hivatásos” vőfély látja el ezt a feladatot.
Ízes rigmusokkal hívogatja össze és vezeti a násznépet a lányos házhoz, ő kéri ki a menyasszonyt, ő búcsúztatja el a „menyasszony-siratás” alkalmával,  s ő gondoskodik a vendégsereg szórakoztatásáról.

Menyasszonytánc

A szertartás egyik legizgalmasabb része a menyasszonytánc és a menyasszony-fektető gyertyatánc, amely a leány asszonnyá válásának ritusát, a nász beteljesedését, a termékenységet és a gazdagságot jelképezi.

Százszoknyás karikázó

Menyecske ruha

Csiszló

A lakodalomból hazatért, megfáradt vendégsereget másnap hajnalban tréfás mulatság – a csiszló – során gyűjtik ismét össze a kitartóbban mulatozó legények, s kényszerítik újra evésre, ivásra.

Másnapi kínálgatás (csiszló)

Legénybúcsú

Csodaszép Magyarország 302. Bonyhád

Templom

Bonyhád

A Völgység fővárosa

A Dunántúli-dombság keleti részén fekszik, Tolna megye és Baranya megye határán,

A Völgység legnagyobb települése évszázadokon át a magyar, zsidó, sváb, szerb együttélés mintapéldája volt.

Zsidótemető

A Völgység Múzeum néprajzi és történeti kiállításán keresztül ismerhető meg a térség múltja.

A nagyszámú németség hagyományait a Magyarországi Németek Háza, a tűzoltással kapcsolatos tárgyi emlékeket pedig a Tűzoltás-történeti Múzeum mutatja be.

Az 1914-16 között a helyi Gimnáziumban tanult Illyés Gyula szerint Bonyhád a legelragadóbb hely, maga az álomföld.

A várost a 6-os főútról lehet megközelíteni.

Vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehetett megközelíteni Hidas-Bonyhád vasútállomáson. 

Teherforgalom még van

Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra a Hidas-Bonyhád–Bonyhád-vasútvonalon, de ez a lehetőség 1960. után megszűnt, a személyszállítás a bonyhádi AKÖV vette át, azóta csak tehervonatok járnak a városba az iparvágánnyá lefokozott vasútvonalon. Az állomásépület ma is megvan.

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.

Zsinagóga

9 temetőjével (ebből kettő zsidó), ebben a tekintetben, az egyik leggazdagabb települések egyike.

Működő katolikus, evangélikus, református templomai mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).

 Bonyhád, a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.

Völgységi Múzeum 

Petőfi Gimnázium

 Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
 Óvodamúzeum

 Tűzoltómúzeum

 Szecska-tó

Kálvária

Ermel-Vojnits család sírkápolnája

Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.

Gencsy-kastély, más néven 'zománcos' Perczel-kúria

Székely emlékpark

A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek. 

Termálfürdő

Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.

Termálfürdő

Gótikus templom rom

A már több, mint 100 éve jól bevált, megbízható edények minden magyar konyhában megtalálhatók.

Bonyhádi "kökény fazék"

Csodaszép Magyarország 301. Decs

Katolikus templom

 

Decs

Népi hagyományok tisztelete

Decs Tolna megye délnyugati részén terül el, a Dunától 10 km-re nyugatra. Legközelebbi települések: Őcsény (3 km északra), Sárpilis (4 km délnyugatra), a legközelebbi városok: Szekszárd (11 km északnyugatra) és Bátaszék (14 km délnyugatra).

Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Őcsény és Sárpilis-Várdomb között található.

Tájház

Néprajzilag Sárközhöz tartozik, annak legfőbb települése, ezért is nevezik a "Sárköz fővárosának". Jelentős a község népművészeti gyűjteménye, mely megőrizte a sárközi ruhák, és a mezőgazdasági termelés emlékeit. A gyűjtemény a község múzeumában, a Tájházban tekinthető meg.

Minden év augusztusában tartják a népművészet napját, amikor tánccal, kiállításokkal, kirakodóvásárokkal ünnepelnek.

 

Sárközi lakodalom

A Sárköz legnagyobb ünnepe mégis a háromévente (2017, 2020) megrendezett Duna menti folklórfesztivál, amelynek egyik helyszíne Decs.

A hagyományosan júliusban rendezett lakodalmasban a látogatók csütörtök délutántól vasárnap hajnalig egy „igazi”, a hagyományos népviseletben megrendezett sárközi esküvőn, menyasszony-öltöztetésen és ünnepi vacsorán vehetnek részt.

Faluház

A település külterületén, a helyi vadásztársaság bemutatóhelyén (Cserenc) a gemenci élővilágot és a vadászat különböző eszközeit nézhetik meg az idelátogatók.

A község a Gemenci-erdő közelsége miatt vadászok körében ma is népszerű, a vadgazdaság szarvas állománya nemzetközi hírű.

A népi viselet itt volt a legcifrább, a legértékesebb. Pénzben is kifejezhetően, mert ha egy sárközi menyecske felöltözött, legalább egy hold föld árát vette magára. Igaz a ruhaanyagot egyenesen Lyonból hozatták, a gazdag gyöngydíszítés is külföldi portéka volt, miként a férfiak "tükörposztóból" varrott nadrágja is.

Padlásmúzeum

 Tájház: 100 éves hagyományos sárközi parasztház, melyben a régmúlt idők mindennapjait bemutató kiállítás kapott helyet. Az eredeti berendezési- és használati tárgyakon kívül az egyedülállóan gazdag népviselet darabjai is megtekinthetők itt. A jelenleg is aktívan tevékenykedő helyi népművészek, Népi Iparművészek zsűrizett termékeit lehet megtekinteni és megvásárolni a múzeum mellett berendezett üzletben.

Babamúzeum: Eredeti kiegészítőkkel és anyagokkal készített népviseletbe öltöztetett babák kiállítása, színes, érdekes tárlatvezetéssel. A születéstől a halálig bemutatja a Sárköz népének szokásait, viseleteit. A több mint 100 kézi munkával készített baba nagy része zsűrizett, készítőjük - a kiállítás tulajdonosa és tárlatvezetője - megkapta a Népművészet Mestere címet.

Faluház - Padlásmúzeum és galéria: Az ártérben élők hétköznapjainak: a kenderfeldolgozás eszközeinek, technikájának bemutatása, sárközi szőttesek kiállítása néprajzi-helytörténeti előadással kiegészítve.

Horgászegyesület

Cserenci Vadászkastély és Vadaspark: A Decstől kb. 4 km-re fekvő látványosság egy trófeákból, halászati- és vadászereklyékből álló kiállítást foglal magában, egy körülkerített területen a helyi vadállomány élő példányait lehet megcsodálni természetes környezetükben. Megközelíthető busszal, gépkocsival vagy igény szerint lovas kocsival.

Borkóstolás, pincelátogatás: A Szekszárdi Történelmi Borvidék részeként a "decsi hegyen" és a Szekszárd környéki szőlészetekben kiváló minőségű borok készülnek. Számos rangos borversenyen érnek el helyezést a helyi szőlősgazdák termékei. Több gazda is vállalja borkóstolók lebonyolítását. A község két borút-állomással is büszkélkedhet.

A református templom orgonája

Csodaszép Magyarország 300. Tolna

Tér a kanyargó Duna sziluettjével

Tolna

Visszafordul az utca

Közúton az M6-os autópályán, a 6-os és a 63-as főúton (közigazgatásilag itt ágazik el); vonattal a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon érhető el.

A megye névadó településének története a bronzkorig nyúlik vissza.

Kat. templom

A Római Birodalom bukása után az egykori erődítményeket az idesodródó népcsoportok vették birtokba.

Az 1055-ben kelt Tihanyi Alapítólevél már említést tesz Tolnáról.

A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik először. Neve valószínűleg a telona, azaz „vámok” szóból ered.

A települést a 15. század végéig Tolnavár néven említik.
 1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu.

Több országgyűlés színhelye volt (1463, 1465, 1518).

Itt gyülekezett 1526-ban II. Lajos Mohácsra induló serege is.

Napjainkban a település két részből áll, Tolna inkább városias, Mőzs inkább falusias.

Érdekesség, hogy az egyik leghosszabb Tolnai utca számozása az egyik oldalon elindul, majd az utca végén a másik oldalon „visszakanyarodik”.

Kékfestő műhely

Így lehetséges, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utca 116-os házával szemben találjuk a 12-es számú épületet.   (Idegen postás vakarhatja a fejét!)

A város műemlékei közül említést érdemel az 1773-ban, barokk stílusban emelt római katolikus templom,  a Bajcsy-Zsilinszky és Madách utcai eklektikus épületegyüttes, a Hősök terén létesített Emlékpark (az első és a második világháborús, illetve 56-os emlékművel), valamint a Festetics udvarház.

Sztárai Mihály Gimnázium

Az egykori huszár-, majd szovjet laktanya ma a Sztárai Mihály Gimnázium otthona.

A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket.1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet, ezzel egy időben városi rangot kapott.

Szentháromság szobor

Látnivalók:
Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
 Festetics-kastély
Szentháromság-szobor (1790)
Katolikus templom (1773)
 Kálvária-kápolna (1779)
Mözsi templom (1822)
Selyemfonó-emlékszoba
A tolnai hernyóselyem-fonoda 1900. tavaszán kezdte meg a selyemfonalgyártást, ami hetvenegy évi folyamatos termelés után 1971. augusztusában fejeződött be
Textil-emlékszoba
 Garay-kastély



MAG-Ház Turisztikai Látogatóközpont
Holt-Duna

Nepomuki Szent János szobor

Itt született   1130-ban II. Géza magyar király

Az 1720-ból származó Nepomuki Szent János szobor nemcsak Tolna, hanem a megye egyik legrégibb barokk szobra, a vízi emberek védőszentje. A Hősök tere és az Árpád utca találkozásában áll.

Feltehetően az 1061-ben alapított bencés apátság szerzetesei kezdték építeni a várpincét, hogy az apátságnak járó bort legyen hol tárolni.

selyemgubók

Hernyóselyem Fonoda                

Csodaszép Magyarország 299. Gemenc

Gyönyörű látvány

Gemenc

Királyi trófeák

Tolna megy különleges természeti adottságú vidéke Gemenc, amely a Siótól délre, a Duna hullámterén, mintegy ötvenezer hektáron terül el.

Burjánzó erdeinek látványa egy őserdő képét idézi, több. Mint száz éves kocsányos tölgyek, fehér fűzfák, fekete nyárfák és jegenyefák fogadják az ide látogatót.

Kikerics erdei iskola

Az ártéri erdők, a sűrű, szinte áthatolhatatlan bozótosok illetve a kis tavak és a Duna holtágai számos állatnak – vaddisznóknak, gímszarvasoknak, őzeknek, nyulaknak, fácánoknak – biztosítanak táplálékban gazdag élőhelyet.

Gemenci táj

Itt található Magyarország egyik legnagyobb, több mint 20 ezer hektáros vadászterülete is, ahol 1986-ban ejtették el azt a gímszarvasbikát, amelynek trófeája – agancsának mérete, átmérője, az elágazások száma, mintázata és tömege alapján – világrekord lett.

Gemencen e sport kedvelői nagy- és apróvadakra egyaránt vadászhatnak, mégpedig többféle módon.

A tapasztalt vadászok egyedül is „cserkelhetnek”, azaz gyakran megállva, lassan cserkészhetik be a kiszemelt szarvast, őzet, vagy a magaslesről figyelhetik ki prédájukat.

Kocsikázás

Esetleg „barkácsolhatnak” is, amely a lovas fogattal vagy szánnal történő vadkövetést jelenti; míg az állat a lovas kocsira figyel, a vadász leterítheti.

Az apróbb állatok elejtésének klasszikus módja a hajtóvadászat és az úgynevezett terelés.

Magyarországon a sikeres vadászat után a trófeát, agancsot, vaddisznóagyarat az elejtést követő 30 napon belül trófeabírálaton kell bemutatni.

A különösen értékes trófeákat az illetékes minisztérium nemzeti értékké nyilváníthatja,  s így joga van állami tulajdonba venni.

A „nagyvad” és az „apróvad” elnevezés történelmi eredetű; nem csak az állatok méretét jelentette, hanem az elejtésükhöz fűződő jogot is.

Nagyvadra csak a nagyurak, a kisebb, értéktelenebb állatokra az alacsonyabb rangúak, kisnemesek, polgárok is vadászhattak.

Erdei vasút

A Gemenci Állami Erdei Vasút a Duna–Dráva Nemzeti Park területéhez tartozó gemenci ártéri erdőben halad Pörböly településtől a Sió csatornáig mintegy 32 km-en keresztül. A kisvasút egész évben menetrend szerint közlekedik.

Az induló állomás Bajától 8 kilométerre, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjánál található, míg a másik végállomás Szekszárd közelében fekszik, 6 kilométerre a tolnai megyeszékhelytől; a vasútvonal csatlakozik az Alföldi Kéktúra útvonalához is, egyik állomásánál pedig sétahajó-kikötő is található.

Az állatbarátokat sétakocsizás, kisállat- bemutató, állatsimogató, erdei iskola és óvoda várja.

Duna-Dráva Nemzeti Park

 

 

Csodaszép Magyarország 298. Paks

Atomerőmű

Paks

Az atomváros

Város Tolna megyében, a Paksi járás központja. Közel húszezer lakosával Szekszárd után a megye második legnépesebb települése. Történelme az őskori civilizációktól egészen a legmodernebb korig ível, az egykor itt húzódott Duna-menti hadi út évszázadokra jelentőssé tette.

A 6-os főút és a vasút párhuzamosan fut

Közúton az M6-os autópályán, vagy a 6-os számú főközlekedési úton közelíthető meg legkönnyebben, vasúton pedig a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonalon érhető el. Lehetséges a vízi úton való elérése is, lévén folyami kikötője is.

A Paks helynév első ismert írott formája Pakws a 14. századból, majd előfordult Paxi, Pax formában is. Eredete a Pakus személynévre vezethető vissza, amely a ma is használt Bakos családnév változata lehetett.   Egy másik verzió szerint római eredetű, mivel pax latinul békét jelent és elképzelhető, hogy itt kötöttek valamiféle békét.

Paks ismertsége elsősorban az ország egyetlen atomerőművének köszönhető, amely előzetes bejelentkezés után felkereshető: a látogatóközpont az atomerőmű déli bejárata előtt áll a vendégek rendelkezésére.

Épülő tulipános házak

Kisváros létére igen sok rendezvénynek ad otthont, mint például a Gastroblues Fesztivál, a Paksi Harmonika Fesztivál, valamint a Szüreti felvonulás és mulatság.

A városban számos egyéb érdekesség is várja a kirándulókat.
A városi múzeumban kiállított tárgyak alapján megismerhető Paks története  az őskortól napjainkig.

Könyvtár (egykori zsinagóga

A 19. században, klasszicista stílusban épült ferences kolostorban található a Városi Múzeum, helytörténeti kőtárral.

Különleges épületnek számít a Makovecz Imre tervezése alapján készült Szentlélek templom.

A Paksi Képtárban időszakos kortárs és állandó kiállítás tekinthető meg.

A város természeti kincsei közé tartozik az ország legnagyobb, 50 méter magas lőszfala, amely a városból Dunakömlőd felé kivezető út mentén, a volt téglagyár után található.

 

Szentlélek templom (Makovecz)

A város határában az úgynevezett Ürgemező (a megye legnagyobb pusztagyepe) várja az érdeklődőket, védett növényekkel és állatokkal.

Dunaparti sétány

Halasfiú, díszkút

Csodaszép Magyarország 297. Bölcske

Róm. kat. templom

Bölcske

Víz alatti erőd

A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők körülményeit, létfeltételeit a mai napig nagyban meghatározza a község keleti határát átszelő Duna.
 A földrajzi sajátosságok közül említésre érdemes továbbá az alföldi jellegű tájból kiemelkedő, a falu lakói által „hegynek” nevezett, de inkább csak szelíd domboknak tekinthető vonulat, amelyen a középkorban még több apró falucska volt. 

Elhagyott állomásépület

Rajta fekvő kertjeinek tulajdonosai nagyrészt a szomszédos Madocsa lakói.
A megszűnt Bölcske vasútállomás a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonalon volt elérhető.

Bölcske neve összefonódik a magyar víz alatti régészet történetével. Itt zajlott hazánkban az első tervszerű víz alatti régészeti kutatás.

A víz alól

A Duna bölcskei szakaszán érdekes régészeti leletet tártak fel a szakemberek a kilencvenes évek elején:  egy római kori erődítményt.

A 76 méter hosszú és 56 méter széles egykori épület sarkainál tornyok maradványai láthatók, különösen alacsony vízálláskor.

Az erőd fontos kövei a katolikus templom melletti kőtárban láthatók.

Tátorján. Fokozottan védett

Bölcske természeti adottságai is egyedülállók: a falu határában található az ország legnagyobb TÁTORJÁNOS populációja, amely májusban mutatja legszebb arcát.
A fokozottan védett tátorján jelentős hazai állománya található itt. A löszgyepekre jellemző fajgazdagságot találunk. Megtalálható a védett borzas len.
1982 óta fokozottan védett növény, meleg kori maradványfaj. A szakirodalomból ismert korábbi állományainak jelentős része mára kiveszett; csak néhány helyen, löszsztyeppek és erodálódó, meredek löszfalak növényzetében találhatók izolált, néhány száz tőből álló populációi

Ref. templom

 

Hanzely kastély

Nevezetességei

Római katolikus temploma a Szentháromság tiszteletére szentelve (1796, barokk), az egykori madocsai apátság köveiből épült

 Református templom (1844, klasszicista)

Hanzely-kastély (1915, szecessziós)

Szakáts-kastély (ma Szent András Kastély) 

Pincefalu

 Pincefalu

A pincefalu közel 400 pincéből áll. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására

 Helytörténeti és régészeti magángyűjtemény

Római-kori kő  (A  Kőtárban)