Papa mesél 11. Püthagorasz

Püthagorasz

Azt állította magáról, hogy valaha Aethalidész volt a neve, Hermész istennek a fia, és több inkarnáció után Püthagorászként született újjá.

Püthagorasz

Amikor Hermész felajánlotta neki, hogy a halhatatlanságon kívül bármit kérhet tőle, ő az emlékezés adományát választotta, hogy sose felejtsen el semmit, ami élve vagy halva történt vele.

Püthagorász élete a legendákba vész. Állítólag arany combcsonttal született Szamos szigetén, tanulmányait pedig Egyiptomban és Babilóniában végezte.
I.e. 530 körül Krotónban vallásos jellegű társaságot alapított, amely férfiak és nők előtt egyaránt nyitva állt. A tagoknak szigorú szabályokat kellett követniük -  például nem ehettek babot.

Egy ellene szőtt összeesküvést követően a bölcs visszavonult az ugyancsak Itáliai Metapontumba; később ott érte a halál.

Itt, a lélekvándorlás tanát hirdető szektát alapított. Hívei szigorú szabályok szerint éltek és eljegyezték magukat a matematikával. Filozófiájuk az egész számok közötti racionális kapcsolatokon alapult.   

Metapontum romjai

Azt állították, hogy a természeti világ a számoknak köszönheti létezését és létrejöttét. Az általuk kidolgozott zenei harmóniaelv szerint a hang magassága a rezgő húr hosszától függ, az akkordok hangközeit pedig a húrhosszok kis egész számokkal megadható arányai adják.

Hippaszosz ezt a gondolati felépítményt cáfolta és bebizonyította, hogy léteznek olyan hosszúságok is, amelyek nem írhatók le egész számokkal, mint például a négyzet átlója (négyzetgyök kettő). Ezeket elborzadva irracionálisként jelölték és hittestvérei emiatt meg is fojtották.

Tétele

Miközben kidolgozta a derékszögű háromszögekre vonatkozó híres tételét, Püthagorasz hitt abban, hogy a számoknak – főleg az első tíznek – misztikus jelentésük van.

Felfedezte, hogy az a számszerű arány, amely meghatározza a zenei skála hangközeit, megfelel a Föld, a Nap, a Hold és a bolygók közötti távolságok arányainak is. A bolygók közötti harmóniát nevezte el a „szférák zené”-jének.

A páros számokat gonosznak tartotta, mivel azok mindig oszthatók, a páratlan számoknak viszont isteni hatalmat tulajdonított.

Szférák zenéje

Ezek a hiedelmek a mágiában és a miszticizmusban tovább éltek, vagy például abban a gyakorlatban, hogy mindig páratlan legyen a szám, ahányszor az imákat ismétlik.

Püthagorász volt az, aki a görögöknél elsőként hirdette a reinkarnáció tanát.

Hitt abban, hogy az emberi lélek más emberbe, sőt állatba vagy növénybe is költözhet.

A püthagoreus filozófiai iskola mindössze úgy 150 évig működött, ám számos későbbi bölcselő merített Püthagorasz tanaiból.
Eszméi még napjainkban is éreztetik hatásukat.

 

A növények is élőlények, lélegeznek, éreznek, sőt azt hiszem, hogy még beszélnek is.  A János Vitéz-ben éneklik, hogy „Egy rózsaszál szebben beszél….”!
Vagy a minap dúdolta a fülembe valaki, hogy „Mit susog a fehér akác….”, mondtam, hogy nem tudom, mert nem tudok akácul.

Nem így tanultuk

Püthagorasznak tulajdonítják, pedig indiai, görög, kínai és babilóniai matematikusok már ismerték a tételt jóval Püthagorasz előtt, és a kínaiak bizonyítást is adtak rá.

A tétel:  Bármely derékszögű háromszög leghosszabb oldalának (átfogójának) négyzete megegyezik a másik két oldal (a befogók) négyzetösszegével. Tehát: ha egy háromszög derékszögű, akkor a leghosszabb oldalára emelt négyzet területe a másik két oldalra emelt négyzetek területének összegével egyenlő.

Hanem így

Néhány érdekes szám:

                             A vicces 555-ös

Thaiföldön az 555-öt hahahá-nak is szokták nevezni, mert a ha szócska ötöt jelent.

                        Kabóca szerelem

Bizonyos kabócafajok csak minden 13. vagy 17. évben szaporodnak, ami azért érdekes, mert mindkettő prímszám. A kutatóknak eddig még nem sikerült megfejteniük a szexuális viselkedésük matematikai hátter
 

A  4-es

Japánban, Kínában, Dél-Koreában és Tajvanon nem ritka, hogy hiányzik az épületek 4. emelete – vagy bármelyik szintje, amelyben a 4-es szám szerepel –, ugyanis mandarin és kantoni nyelven a négy és a halál kiejtése nagyon hasonlít egymásra, ezért rossz ómennek tartják.

                      Szerencse hetes

Kutatások bizonyítják, hogy a világ legnépszerűbb szerencseszáma a 7-es, ami azért érdekes, mert a 7 gyakran jelenik meg a kultúrtörténetben. Isten hat nap alatt teremtette a Földet, hetedik nap megpihent, hét nagyobb bolygó található a naprendszerünkben, hét főbűnt különböztet meg a katolikus egyház.

                                                                 Szférák zenéje