Lajtabánság

Lajtabánság területe

                                Lajta bánság

(Civitas Fidelissima)

Sok magyar sírta a trianoni békét,

Nem tudták lenyelni a nagyok döntését.

Közéjük tartozott egy volt ezredes,

Akit a sereg már nyugdíjba helyezett.

Fegyveres csapatot kezdett el szervezni

(a kormány pedig, ezt egy szóval sem ellenzi).

Az irreguláris csapatai élén

Területet foglalt el Sopron környékén,

(ez Ausztriának adandó terület)

És saját kezébe vette ezt az ügyet.

Ki is kiáltotta a Lajta bánságot,

S a bán maga Prónay  Pál lett ott.

Szándékát félvállról hogy ne vegye senki;

A bánság egy saját bélyeget adott ki.

Akciója révén a kormány elérte,

Népszavazást tartson Sopron és környéke.

A települések hovatartozását

A nép döntse el és válassza hazáját.

A két hónap múlva tartott szavazáson

Magyarország mellett döntött egész Sopron.

Ezért is lett a „leghűségesebb város”,

Mert a döntés több, mint hetven százalékos.

A Sopron környéki falvak lakossága

Hazájának Magyarországot kívánta.

Ott a szavazóknak jóval több, mint fele,

(bár sok németajkú) igent jelölte be!

S hogy a területnek sorsa rendeződött,

A bánság szerepe már befejeződött.

Kialakulása történelminek tűnt,

A rövid életű Lajta bánság megszűnt.

 (A népszavazás 1921 december 14-16-án volt)

                                                                                Emlékérem

Kilencvenhét éve, 1921. október 4-én, Báró Prónay Pál, a nyugat-dunántúli területek Ausztriához csatolása ellen felkelt irreguláris alakulat, a Rongyosgárda parancsnoka Felsőőrön kikiáltotta a mindössze egy hónapig fennállt Lajtabánságot. A kérészéletű operettállamnak az volt a legfőbb célja, hogy megakadályozza a trianoni békeszerződéssel Ausztriának juttatott nyugat-dunántúli területsáv átadását. A heves fegyveres harcokkal tarkított ellenállás részben elérte célját, mivel az események hatására az antant október 11-én kénytelen volt összehívni a velencei tanácskozást, ahol a derekát beadva hozzájárult a soproni népszavazáshoz.

(Prónay a Horthy-korszak idején szélsőjobboldali szervezeteket alakított, végül a nyilasmozgalomhoz csapódott. 1945. március 20-án a szovjetek elfogták, és elvitték az országból. Halála helye és ideje ismeretlen.)