Csodaszép Magyarország 323. Drávafok

Templom

Drávafok

Átültek a szomszéd faluba

Az írott források először 1257-ben említik Fukó néven, mai névalakja 1493-ból való. A neve a Dráva folyónévnek és a fok, magas vízállású folyóág vagy a tó vízét elvezető ér főnévnek az összetétele.
A falu lakossága az évszázadok során színmagyar volt.
A ma Nagyhomok néven ismert külterület helyén a középkorban egy Homok elnevezésű magyar falu állt, amely a török uralom alatt elnéptelenedett.

Drávafok, a Somogy és Baranya határánál fekvő település nevével ellentétben nem a Dráva mellett található.

A 19. században még állt a település egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda.

A hagyomány szerint éppen a két megye határvonalán állt egy csárda, ahová valaha szívesen betértek a betyárok.

Ha az illetékes megyei pandúrok megjelentek, a körözött személyek egyszerűen csak „átültek” a másik megyébe.

Bittó Kastély

Mai látványosságai közé tartozik az Ybl Miklós által tervezett, 1896-ban épült Bittó-kastély és a 19. század elején emelt kéttornyú egykori Fodor-kúria, ahol ma az Ormánsági Alapítvány tevékenykedik.

Előzetes bejelentés alapján ökotúrák (kerékpáros és gyalogtúrák) szervezését is vállalják.

2007-ben megszűnt a vasútforgalom.

Bittó-kastély
A község kastélya Ybl Miklós tervei alapján épült 1896-ban [más adat szerint 1870-ben], klasszicizáló, emeletes földesúri lakként, a Bittó család megbízásából, körülötte 40 hektáros kiterjedésű angolparkkal, melyben ritkaságszámba menő, óriási fák álltak. Az épülettömb felét az 1940-es évek végén lebontották, anyagából építették fel a katolikus templomot; az angolpark fáinak többségét ugyancsak elpusztították. Sajnos a tanácsi időkben szervezett kastélymentési program keretében tervezett felújítása meghiúsult, állapota romos.

Református templom

 

Fodor kúria kertje

Fodor-kúria
Helyi védettség alatt álló, egykori kisnemesi lak, ma az Ormánsági Szabadiskola központja.

 

Református templom
A református közösség temploma 1863-ban épült, helyi védettség alatt áll.

Kat. templom

Római katolikus templom
A Szent László tiszteletére emelt templom 1949-ben épült, helyi védettség alatt áll.

 

 

Hősi emlékmű

Hősi emlékmű
Az 1920-as években, a drávafoki első világháborús áldozatok emlékére emelt emlékmű 1988 óta őrzi a második világháború áldozatainak emlékét is.

„Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul…” (Gyóni Géza)

Csodaszép Magyarország 322. Vajszló

Nagyboldogasszony templom

Vajszló

Az Ormánság legfinomabb dinnyéje

A megye délnyugati részén, Magyarország déli határa mellett, Pécstől 33 km-re fekszik; a Dráva folyótól Vejti felé megközelítve 11 km-re van. A település patakja a Fekete-víz.

A község neve szláv eredetű személynévből alakulhatott ki.

Vajszló az Ormánság egyik legjelentősebb települése.

Egy 1257-es feljegyzés szerint itt az Árpád-korban vár állott, később (a 14 században) a nyulak-szigeti apácakolostor épült fel, amelyhez a vajszlói földbirtokosok ajánlották fel a földterületet.

A XVIII. század végére a magyar lakosságának létszáma ezer fő fölé emelkedett. A néhány német, horvát és egyéb nemzetiségű család mellett a zenész, "úricigány" roma etnikumhoz tartoztak az első betelepülők.

Emlékmúzeum

Látnivalók:
Kodolányi János emlékmúzeum

A település híres szülötte Kodolányi János (1899-1969) író, publicista, aki számos írásában megörökítette az ormánsági életet, a sajátságos ormánsági világot.

Munkásságát a róla elnevezett emlékmúzeum mutatja be.

 

 

Katolikus templom

Római katolikus templom.  A templom főoltára és a szószék copf stílus-ban készült.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt barokk templom 1776-ban épült. A padok barokk stílusjegyeket mutatnak, a főoltár és a szószék copf stílusú, a főoltárkép Dorffmeister István alkotása.

Református templom

Református templom A copf stílusú református templom 1781-ben épült. A berendezés: a fakarzatok, a szószék, a papi szék szintén a XVIII. század végén készült.

A görögdinnye-rajongóknak érdemes nyár végére időzíteni a látogatást, ugyanis Vajszlón és környékén kiváló minőségű dinnye terem.

Mézédes a görögdinnye

Csodaszép Magyarország 321. Sellye

Napelempark

Sellye

Az ormánsági főváros

Sellye az Ormánság központjának számít.

Az ország egyik legdélebbi fekvésű tájegységének, az Ormánságnak központja és legnagyobb lélekszámú települése.

Régi magyar neve a Sőlle.

Az 1300-as években épült palánkvárral védték, amelyet 1532-ben a törökök felgyújtottak és elfoglaltak, az ellenállás letörése végett.

A centrumban az 1760-ban épült barokk Draskovich-kastély ma középiskolai kollégiumként működik.

A város történetének egyik érdekessége, hogy 1817-ben Bernhard Antal pécsi polgár itt kezdte építeni a Carolina vontatót, amely a Dunán közlekedő első gőzhajó volt.

Vasútállomás

A 19. és 20. század fordulója körül két vasútvonal is épült Sellyét érintve: az egyik a horvátországi Szlatinát Szentlőrinccel összekötő, a másik pedig a Középrigóc és Pélmonostor között húzódó vicinális volt. Így Sellyéről 4 irányban is lehetett vasúton utazni. . Ma már csak a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon folyik személyszállítás.

 

Arborétum

A közel 8 hektáros parkban létesített arborétumban mintegy 430 fafaj él, közülük talán a legkülönlegesebb egy mamutfenyő, amely igazi kuriózumnak számít hazánkban.

Gróf  Draskovich Iván, a kastély ura 1927-ben horvátországi, trakosnyai birtokáról szállíttatta az akkor 8-10 éves fát Sellyére.

A rozsdabarna, puha kérgű fa az ezredfordulóra 25-30 méteresre nőtt, s törzse 1,3 méter átmérőjűre hízott.

Ormánsági Múzeum

A park szomszédságában kapott helyet a Kiss Géza Ormánsági Múzeum, amelyben egy helyreállított ormánsági talpasház, kovácsműhely, kút, istálló, fa harangláb is létható.

Sellyén parkosított környezetben termálvizes strand várja a látogatókat.

Évente (augusztus elején) dinnyefesztivált, kétévente pedig ormánsági napokat rendeznek a településen.

 

Draskovich Kastély

Nevezetességek
Draskovich-kastély (barokk, 18. századi)
 Arborétum a kastélyparkban (az 1760-as évektől)
Katolikus templom és plébánia
Református templom és parókia. A mai templom egy 16. századi templom helyén épült 1870 és 1873 között.
Ormánsági Múzeum (népi talpasház, népi életmód)
Sellyei termálfürdő: 38 °C-os vize káliumot, nátriumot, ammóniumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz - igen magas koncentrátumban. A medencék mellett csónakázótó is található.

 Fából faragott emlékmű-együttes turulszoborral.

Talpasház

               

Templom és parókia

Csodaszép Magyarország 320. Kovácshida,

Kovácshidai horgásztó

Kovácshida,  Adorjás,  Kórós

Pingált templomok

Kovácshida: , Harkánytól délnyugatra, Drávaszerdahely mellett fekvő település.

Árpádházi szent Margit Múzeum és kiállítóhely

Nevezetességei:
Kazettás mennyezetű református temploma - klasszicista stílusban épült.
A református parókia épületében található a Baranyai Református Egyházmegye egyházművészeti kiállítása, melynek alapja Szigethy András lelkész gyűjteménye.
Közvetlenül a település mellett található a BCM Kovácshida Horgászegyesület tőzegbányászat következményeként visszamaradt három horgásztava:
A Szödönyi-tó
Kertalja-tó
Új-tó.
Mára mindhárom tavat birtokba vette a természet, változatos növényvilágukon kívül több védett vízimadárfajunk fészkelőhelyévé vált
A 3 tó összesen 30 hektár vízfelülettel rendelkezik. Szinte kört formáz a három víz, melyek között igazi vadregényes helyeket is találunk, pl. az Új-tavon, ahol a vízmélység egyébként több helyen eléri az öt métert!

Adorjási templom

Adorjás: Siklóstól nyugatra, Harkány és Vajszló között található.
Nevezetessége
Református templom és paplak
A község egyetlen műemléke az 1837-es évből származó toronysisakos, késő barokk stílusú
templom, mely a festett fakazettás református templomok egyik szép emléke.
A templom mellett egy műemlék jellegű paplak látható.
A templom másik oldalán szépen gondozott park húzódik, első és második világháborús emlékek.

Adorjási rózsaszirmok

Kórós, templom

Kórós:  Kórós Baranya megye Dráva-melléki részén, az Ormánságban helyezkedik el.
A falu neve a forrásokban legalább négyféle változatban szerepel: Koros, Kórós, Kóros és Kőrös. A nyelvtudomány álláspontja szerint a Kórós név a kóró szóból származik. A népi etimológia szerint Kőrösből azért lett Kórós, mert a 19. századi lecsapolások következtében a kiszáradt tavak földjét ellepte a sok száraz kóró. A névalak valójában sokkal régebbi és eredetileg a mocsári erdők valamely elterjedt növényére utalhatott. A falu határában ma is létezik Kórós cser és Kóróscseralja nevű határrész.

Hímes templom

 E három – száz vagy csak néhány száz lelket számláló – apró ormánsági falu nevezetességei a különlegesen pingált templomok.

A 18. század végén, II. József  1781-es türelmi rendeletét követően épült templomok mennyezetét, karzatát, szószékét a népi barokk stílus jegyében színes virág-, levél-, gyümölcsmotívumokkal díszítették a korabeli mesteremberek.

A hagyományos díszítőminták mellett az adorjási református templom karzatának egyik festett fatábláján például egy kehely, egy bárka és az özönvíz esőfüggönye látható.

Kőszikla-szurdok

 

Millenniumi sétakert

Csodaszép Magyarország 319. Harkány

Harkányfürdő

Harkány

A híres fürdőközpont

Harkány Pécstől 25 km-re, a Villányi-hegység lábánál, a Siklósi járásban található nevezetes fürdőváros.

Korábban két vasútvonal is vezetett a városon keresztül, mára azonban mind az Alsómiholjác-Pécs, mind pedig a Sellye-Villány vonal személyforgalma megszűnt.

A harkányi fürdőközpont  a Dél-Dunántúl legjelentősebb, legjobban kiépített és legrégebbi gyógyfürdője.

Gyógyfürdő

A gyógyvizet állítólag már a törökök is jól ismerték, ám egy időre feledés homályába merült a föld e kincse.

Így aztán – a néphit szerint – igazi meglepetésnek számított, amikor 1823-ban a környékbeli mocsarak lecsapolásán fáradozó egyik munkás lába – úgymond véletlenül – meggyógyult, mivel munka közben a vízben állt.

1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.

A hír gyorsan terjedt, Batthyány Antal 1824-ben fürdőházat építtetett, 1866-ban pedig Zsigmondy Vilmos bányamérnök artézi kutat fúratott, ahonnan 60 Celsius fokos víz tört fel: a kénes gyógyvíz reumás, ízületi és bőrbetegségek kezelésére egyaránt alkalmas.

Jézus Szíve templom

A fürdőközpont teljes rekonstrukcióját 2003-ban fejezték be.

A harkányi fürdő a 21. század elvárásainak megfelelően jacuzzival, pezsgő-medencékkel, gőzkamrákkal, szaunával, a strandján pedig óriás csúszdával, különböző játékokkal, éjszakai fürdőzési lehetőséggel, bárral és étteremmel várja a vendégeket, mindez egy 13, 5 hektáros ősparkban.

Hétköznaponként gyógytornász által vezetett ingyenes vízi tornán lehet részt venni.

A  Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vizet szállítanak. A víz összetétele: alkáli-hidrogén-karbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják. 

Harka kút

Harka Kút: A Gyógyfürdő melletti Zsigmondy őspark hűs árnyat adó fái közt találjuk a Harka kutat, mely a Harkányi legendában szereplő leányra emlékeztet. A 2000-ben elkészült, Zsolnay alapanyagú értékes szökőkutat a harkányi víz legendáját szimbolizáló motívumokkal díszítették. A kút motívumait a Gyógyfürdő medencéi közötti szoborban is viszont látjuk.

Katolikus templom

Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)

Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)

Katolikus templom (1906)

 Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik.

 Országalmás szobor.

 

Országalmás szobor

 Harkányban  mindenki ismeri a gyógyvíz keletkezésének legendáját, melyet így mesélnek:
Élt egyszer a harsányi hegy tövében egy vénséges vén özvegyasszony, tán még boszorkány is volt.Volt neki egy egy leánya. Ez a Harka nevű leányzó olyan szép volt, de olyan szép, hogy még az ördög sem maradhatott közömbös iránta. 
Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani.
Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan Harkát. Ígért az  anyjának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Nem hagyta nyugton Harka anyját, ijesztgette, szekálta szegény asszonyt, hogy így-úgy adja neki a lányát. Az  végül ráállott, de egyrészt kemény feltételhez kötötte, másfelől meg fifikás egy asszony volt. 
Ezt  ajánlotta az ördögnek: Ha éjjel, kakasszóig felszántja a kőhegyet,  a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, viheti Isten ( illetve ördög) hírivel, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére.
Az ördög erre nem mondott sem igent sem nemet, de  befogott az ekébe hat pár fekete macskát ( lévén a  macska az ördög cimborája), és esti harangszókor a nyugati hegyrésztől neki is fogott a  munkának. Éjfélkor kiment az öregasszony, hát  látja, hogy az ördög már majdnem az egész hegyet felszántotta! Ennek fele sem tréfa!
Nagyon megijedt, de - mint mondottam - okos egy asszony volt, hát nem adta könnyen a lányát. Bement a tyúkólba és mint aki megbőszült, kezdett el éjfélkor kukorékolni. Erre aztán felébredt a falu összes kakasa, és azok is kukorékolni kezdtek mind egy szálig. Az ördög, aki a vége felé járt a nagy és kegyetlen munkának,  igen megdühödött, nem vette észre  ugyanis a cselt.  Mérgében elhajította az ekéjét, na abból lett a beremendi Szőlő-hegy. Ahol meg kirázta a földet a bocskorjaiból, ott lett a Göntér és a siklósi-hegy. Ezután dühében hatalmasat ugrott és  bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ott még  ma is kénes víz zubog, amelyet a  Harka lány után úgy hívnak: Harkány. A felszántott hegy meg ott maradt, még a macskák körme nyoma is ott van a sziklán.

Harkány, kilátó

 

Rovásírásos névtábla

Csodaszép Magyarország 318. Villánykövesd

Csodálatosan szép látvány a pincesor

Villánykövesd,   Palkonya

Pincesorok

A Villány szomszédságában, a Szársomlyó hegy északi felén található falvak elsősorban páratlan szépségű pincesoraikról nevezetesek.

A pincesorhoz képest a vasútállomás

Vonattal elérhető a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonalon.

1352-ben az itt eredő, és innen Villányra folyó víz nevét is Kövesdnek nevezték
A villánykövesdi sor faluképi értéke miatt védett.

A pincesorok jellemzően nem elszórtan vagy utcákat alkotva helyezkednek el, hanem szinte művészi tervezettség benyomását keltve egy egész domboldalt foglalnak el.

Nevezetességei:

A gyönyörű, két szintben meghúzódó pincesor – kedves pincegazdákkal és finom borokkal.

Pünkösdi Nyitott Pincék

A bordalfesztivál

Téglagyár A téglagyár 2009. márciusában, sínek már csak a betonos részen látszanak, a szárítókat felverte a gaz, csak az őrkutya ugatása töri meg a csendet.

A Füle-müle Csárda kínálata

 

Róm. kat. templom

Palkonya

Mindkét falu a Villány-Siklósi Borvidék kiemelt állomása.

Palkonya a Villányi-hegység északkeleti végén található, egyutcás falu, mely ma is hűen őrzi a XVIII. században betelepített német szőlőművesek építészeti kultúráját. A község legnevezetesebb műemlék együttese a faluvégi domboldalt beborító, 53 présházból álló pincesor, valamint az emblematikus hagymakupolás Szent Erzsébet Templom.

Palkonyán említést érdemel a Batthyány család által 1816-ban átépített római katolikus Szent Erzsébet templom, amely a hazai körtemplomok egyik legszebb példánya.

Az élénkpiros színéről messziről felismerhető templomkupolájának speciális faszerkezete technikatörténeti kuriózumnak számít.

Lopótök

Üveglopó:  Ezzel a szerkezettel „lopják” a hordóból a bort, és adagolásra, kóstoló kitöltésére is használják.
Eredetileg egy tökféléből készítették, ezért sok helyen „lopótök”-nek is hívják.