Csodaszép Magyarország 232. Hévíz - Egregy

Szent Magdolna templom

Hévíz-Egregy

Egy csepp grinzingi hangulat

Egregy neve az égerfa nevének egür alakjából keletkezett. A mocsaras vidéket kedvelő égerfa ma is meghatározó, jellemző növénye a környéknek.

Pincék

Az egregyi szőlők, pincék között sétálva nemcsak falusias nyugalmat, de hamisítatlan magyaros ízeket találunk. Kisebb-nagyobb pincék, éttermek várják a túrázókat, vendégeket, nem véletlenül hívják az Egregyi városrészt Hévíz gasztronómiai zöldövezetének.

 

Pince belseje

 

 

 

Egregy Hévíz központjától úgy másfél kilométerre található, félórás sétával vagy pár perces autózással közelíthetjük meg.
Ha meg akarjuk kóstolni a finom egregyi borokat, nem célszerű saját kocsival elindulni, javasoljuk, hogy sofőrszolgálatot vagy taxit hívjanak.

Városnéző DOTTO vonat

A nyári időszakban a városban közlekedő Dottó vonat is erre kanyarodik.
Érdemes végigsétálni Egregy mindkét kis borutcácskáján, és be-betérni a különböző hangulatú pincékhez.

Városháza

Hévíz városának egyik külvárosa az egykori Egregy község Árpád-kori templomáról nevezetes.
Az Árpád-kori templom a belvárostól északra, mintegy félórányi sétaútnyi távolságra áll a dombtetőn az egykori Egregy település temetőjében. Szép diadalívén fonatos festés figyelhető meg. Nyugati tornya kőgúla-sisakos.
A templom köré temető települt, innentől kezdve temetőkápolnaként használták, új védőszentjévé Szent Magdolnát választották.

Római pince

Aki járt már Bécs híres domboldalán, a Grinzingben, annak bizonyára ismerős lesz az a hangulat, amely Egregyen fogadja a látogatót.
A méltán kedvelt és elismert fürdőhely feletti dombokon kitűnő borok és kellemes ételek kóstolhatók meg.

A városrész szélén található temetőben áll a település pici, a 13. század első felében épült
román stílusú temploma.
A kápolna falain középkori freskók és barokk festmények is láthatók.

Boros pincék

A szőlőkultúra nagy hagyományokra tekint vissza Hévíz egregyi városrészében. A rómaiak honosították meg a szőlőtermesztés tudományát, melyet egy 1221-ben kelt oklevél tanúsága szerint az Árpád korban itt élő magyarság ápolt tovább. 

A középkori falu a török időkben elpusztult, s a népesség pótlására a XVIII. Század elején német telepesek költöztek Egregyre. Elődjeikhez hasonlóan elsajátították a tradicionális, Balaton környéki szőlőkultúrát. Az egregyi szőlőhegyet 1998-ban minőségi bortermelő hellyé, az itt termő borokat pedig balatoni tájjellegű borokká nyilvánított

Gizi néni Csárdája