Csodaszép Magyarország 229. Rezi

Rezi, Várrom

229.  Rezi

Gótikus vár a Meleg-hegyen

Rezi Keszthelytől 8 kilométerre északra, a Keszthelyi-fennsík belsejében helyezkedik el. Nyugatról, délről és északról erdőségek, keletről szőlős domboldalak övezik a községet.

A község Cserszegtomaj és Karmacs közti zsákfalu, amely a főútról letérve érhető el.

Érdemes kirándulást tenni a 418 méter magas Meleg-hegyen álló, 14. században épült várromhoz.
A lakótorony és a várfal néhány részlete maradt csak megtekinthető állapotban, de a közeljövő felújítási munkái révén mind többet mutat majd magából az egykori büszke királyi vár.

Az 1990-es évek végén, egy csendes időszak után, a település ismét fejlődésnek indult. Ezúttal az idegenforgalom vált Rezi elsődleges profiljává, amelyben fontos szerepet játszik egyrészt Keszthely és Hévíz közelsége, másrészt kedvező adottságai a falusi turizmus számára (csendessége és természet-közelisége), végül a település komoly borkultúrája.

Dinó és Kalandpark

Nevezetességei

Rezi vár  
 A Balatontól északnyugati irányban, Rezi település határában, a Keszthelyi-fennsík egyik 427 méter magas sziklaormának kiugró részét koronázzák meg Rezi várának kőfalai.
Nagy valószínűséggel Apor báró parancsára emelték Rezi várának korai magját, hogy a földesúr innen uralhassa elorozott új birtokát. Mindhiába, hiszen elhunytáig fiú utódot nem hagyott hátra, így a rezi várbirtok visszakerült a királyi kamara kezelésébe.
Rezi vára élményt, kirándulási lehetőséget nyújt a turisták számára. Az évszázados falak közül nyíló panoráma egyedülállóan fenséges.
A faluból több pihenőhellyel kiépített tanösvény vezeti a látogatót a várig.

Rezi a magasból

Szőlőhegyi kápolna
A szőlőhegyben 1786-ban kápolna állott, ami elpusztult.A mai kápolnát e századfordulón építették román stílusban Szt. Donát tiszteletére.
Szent Orbán szobor
Római katolikus templom
Temploma Szt. Lukács tiszteletére van szentelve. Rezi 1773-ban magyar falu, tiszta katolikus lakóssággal.

Gyöngyösi  Csárda

A Gyöngyösi Betyár Csárda majdnem 300 éves épülete közelében lelőtt haramiák sírja jelzi, a betyárkodás itt tényleg vérre ment egykor.

      Sikalikja-barlang
      A Rezi vár alatt van a Sikalikja-barlang, amelyben az őskortól egészen az Árpád-korig
      laktak
     A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Csodaszép Magyarország 228. Zalaszántó

Buddha Emlékműve

Zalaszántó

Buddha emlékműve

Zalaszántó a Keszthelyi-fennsík közepén, a Tátika-csoportban, a Keszthely–Sümeg út mellett fekszik.

Zalaszántó Árpád-kori település. A templom és a falu egyaránt ismert a 13. század eleje óta

Árpádkori műemlék

Római katolikus plébániatemploma - műemlék, melyet már 1236-ban említettek az oklevelekben.

Szent Donát  Kápolna Az 1236-os oklevélben említik először az itt levő Szent Kozma és Damján tiszteletére emelt kápolnát (ennek eredetére és fennállására ma csak feltételezések vannak).

Szent Donát kápolna

Béke-sztúpa

A település Európa-hírű látványossága a földrész legnagyobb Buddhista sztúpája.

A falu határában hepehupás földút vezet az erdőn át a 316 méter magas Világosvári hegyen álló, 30 méter magas és 24 méter széles emlékműhöz, amelyet a 14. dalai láma, Tenzin Gyatso szentelt fel  1993 június 17-én.

A sztúpa, amelynek belsejébe buddhista emléktárgyakat helyeztek, körbejárható ugyan, de az építménybe bemenni nem szabad

Várrom a Tátikán

Tátika-vár  Szántó története a Tátika várának történetével vált azonossá.
                        A belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú vár a XVIII. században rommá lett, de az elmúlt évek rekonsturkciója nyomán egyre több látszik a falakból.
A Tátika-hegyen 1246 és 1257 között a veszprémi püspök felépíttette a várat.
Majd a király tulajdonába került, s valószínűleg a király adományaként kapta meg a csáktornyai Lackfi család. Később különböző nemzetségek birtokolták. A törökök a XVI. század végén kifosztották, lerombolták. 1703-ban a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották, így a következő évtizedekben az itt birtokot szerző Festetics család már csak romvárat mondhatott magáénak.

Kotsy-vizimalom

 

Mézeskalács Múzeum

Csodaszép Magyarország 227. Siófok

Sió-zsilip

Siófok

Az operett király, Kálmán Imre szülővárosa

Kálmán Imre Múzeum

Már Galerius római császár is szabályozni igyekezett itt a Balaton vízszintjét.

Sectus Aurelius Victor 3-4. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a Lacus Pelso (a Balaton latin neve) ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki.

Hozzá tartoznak a 20. században a városhoz csatolt Balatonkiliti és Balatonújhely.
A település a Sió előnevet az 1901-ben átadott Sió csatornáról kapta.
Később a krónikák Fuk néven említik a mai Siófokot, amely nyáridőben több százezres vendéget fogad.

Evangélikus templom (Makovecz)

A Balaton Déli partján, a Sió kifolyásánál fekvő Siófok a környék legnagyobb városa.
Érdekes, hogy fejlődését Fürednek, továbbá a Déli vasút megépítésének (1861) köszönheti.

1904-ben elkészült az új vasútállomási épület, melyet 1989 óta ismét az eredetihez hasonló pompájában csodálhatunk meg. A régi épületet, amely a mostani épület és a felüljáró között helyezkedett el, lebontották.

Vasútállomás

 

A Füredre igyekvők Siófokig vonattal utazhattak, majd a tavon hajóval átkelve jutottak
úti céljukhoz.

Siófok nagyjából három részre osztható.
Keletre az Aranypart, ami a Sió-zsilipig tart.

A sétány mentén helyezkedik el a fizetős Nagy-strand, amely jelenleg (2007-től) a Coke Club nevet viseli. Kicsit tovább haladva keletre található a szabadstrand, amely kilométereken keresztül egészen Szabadi fürdőig húzódik.
A városközpont a régi villákkal (Krúdy, Jókai, Karinthy egykori nyaralójával), üdülőkkel és szórakozóhelyekkel várja a vendégeket.

Ennek folytatása az Ezüst part, amely mára már egybeépült Balaton Széplakkal.

A vasútállomással szemben áll Makovecz Imre fatemploma (1940), kicsit nyugatabbra a város jelképének is nevezhető ipari műemlék, az 1912-ben épült, impozáns, 45 méter magas víztorony.

Obszervatórium

                      

Víztorony

Csodaszép Magyarország 226. Balatonfüred

Piros templom

Balatonfüred

A Kék Szalag verseny hazája

Balatonfüred,  város Veszprém megyében, a Balatonfüredi járás székhelye.
 „A Balaton északi partjának fővárosa”, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye.
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország hatodik legnépszerűbb települése.
Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Jelentős vitorláskikötő.

Jókai motoroshajó

Területe három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb Füred üdülő térsége.
Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá.
A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für, fűr alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a helyi savanyúvízforrásokra, majd magára a Balatonra települő fürdőkultúra és a településnek ebben betöltött kiemelkedő szerepe miatt a 19. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.
Ennek az átértelmezésnek eredménye lett aztán több mesterséges helynévadás, mint Biharfüred, Káptalanfüred, Lillafüred.

Felirat hozzáadása

Egykor itt lakott Blaha Lujza, s a városban keresett gyógyulást Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Krúdy Gyula is.

Már a középkor óta ismert gyógyfürdőhely, s ennek alapja az itt felszínre törő savanyúvíz.
A Szívkórház falai között kerestek gyógyulást fentieken kívül Vörösmarty, Salvatore Quasimodo olasz, Rabindranath Tagore hindu költő, aki versben rótta le háláját.




Ennek emlékére kapta a Balaton parti sétány a Tagore nevet.                   

Tagore sétány

Jókai itt írta   Az aranyember-t,   melynek egy része a Balatonnál játszódik. 
Egykori villája ma múzeum.

A savanyúvizek feletti dombra épült az egykori – a Dunántúlon első magyar nyelven játszó – kőszínház, melyet Kisfaludy Sándor alapított adományokból.

A Horváth család Anna Krisztina nevű lánya tiszteletére itt rendezték meg először  (1825-ben) az ország egyik legnagyobb múltra visszatekintő vigalmi eseményét, a lassan kétszáz éves Anna-bált.
2000-ig a Horváth kúriában, azóta az Árkád Hotel nagytermében.

Kossuth Lajos forrás

Szívkórház

A balatoni vitorlásélet már 1866-ban beindult.

Az első tavat körbehajózó Kék Szalag vitorlásversenyt (Füred-Siófok-Keszthely-Füred) csak
az 1930-as évektől rendezték meg.
Régebben két évente, ma már évente.
Páratlan években Fehér Szalag néven a verseny az ellenkező irányban zajlik.

Füred nevezetes templomai a katolikus Vörös Templom (mely nevét a környéken jellegzetes, ma már nem bányászható vörös kőről kapta), a református Fehér Templom, valamint a Fürdőtelep közepén található Kerek Templom. Nemrég készült el az evangélikus templom, sőt HIT gyülekezeti háza is van (a volt MSZMP székház.  

Rózsakert

Csodaszép Magyarország 225. Tihany

Tihanyi félsziget

Tihany

A visszhang még néha-néha hallatja hangját

Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten.
Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. 
Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő.

A Tihanyi félsziget a leglátogatottabb hazai idegenforgalmi célpontok egyike, s nem csupán az apátság és a visszhang, de a természeti értékek és a fenséges panoráma miatt is.

A visszhang tiszta, szélmentes időben, főleg este és ősztől tavaszig ma is  „hallatja a hangját”.

Tihanyi Apátság

A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt.
Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, a vaskor és a római kor népei is lakták.
A római időkben átkelőhely is működött itt.

A tihanyi altemplom román kori építészetünk egyedülálló emléke.

I. András 1055-ben monostort és családi temetkezőhelyet alapított Tihanyban.

A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult

A monostort a török betörések ellen végvárrá építették át, ezt a török soha nem tudta bevenni.

Az egyre romosabb várat a kuruc időkben lerombolták.
Helyére épült (1749-54) a mai látható barokk templom és rendház.

Ennek egyik része az I. András nyughelyéül szolgáló háromajtós csarnokkripta.

Ez az ország egyetlen, a kora középkorból épségben ránk maradt temetkezőhely.

Komp Tihany és Szántód között

Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat, amelyet a halleső halász a parti hegy tetejéről figyelt, és észlelt sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak. Ezt nagyon szépen és részletesen leírja Herman Ottó. Aki a vonuló gardát a hegy tetején figyelte, az a hegyenjáró nevet viselte.

Tihany legjelentősebb épületegyüttese a dombtetőn álló Tihanyi apátság. 1055-ben alapította I. András király, akinek a síremléke a román stílusú altemplomban található; alapítólevele az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék. A ma látható, 1752-ben felépült barokk stílusú kéttornyú templom a település jelképévé vált.

Babamúzeum

Az apátságtól a Pisky sétány vezet a Visszhang-domb felé. Itt található a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (parasztgazda háza és halászcéh háza). Az Ófalu nevezetességei közé tartozik még a fazekasház, a református templom és harangláb, valamint a kálvária. A Babamúzeumban népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók.

Tihany, Yacht Club

Sajkod kis település a tihanyi félsziget nyakában, a Csúcs-hegy tövében.
A Csúcs-hegyről – amely néhány perces kapaszkodó Sajkodtól – látható a Tihanyi Apátságon túl megcsillanó Füredi-öböl, a falu a Belső-tóval, a híres levendulás a környező erdőkkel.

Kálvária

Levendula mező

Csodaszép Magyarország 224. Tapolca

Panoráma

Tapolca

A vízimalom ma vendéglátóhelyként működik.

Tapolca a Balaton-felvidék nyugati szélén, a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el. A várost körülölelik a Tapolcai-medence bazalthegyei.

Vizimalom

A várost délről elkerüli a Veszprém-Lesencetomaj közötti 77-es főút. A város vasútállomása a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk- és a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalak csomópontja.

A legrégibb település nyomaként az i. e. 5500–i. e. 4500 közötti Körös-Starčevo kultúrához tartozó újkőkori ház maradványait tárták fel 1987-ben a Templomudvarban. A régi téglagyár közelében egy késő vaskori temetőt a tártak fel.

Tavasbarlang

A rómaiak által az 1–4. században épített 6 méter széles, kőből készült utak a város több pontján is megtalálhatóak.

Tapolca tavas-barlangjában mesebeli termek között halad a kalandos vízi út.

Ám, ha Tóth Pál pékmester udvarában 1903-ban Németh Ferenc kőműves nem ásott volna kutat, talán soha nem ismertük volna meg ezt a valóban egyedülálló világcsodát.

A település, bár távol esik a parttól, saját tava mégis különlegessé teszi.

Tapolca az elmúlt századok során volt iskola-, vasutas-  és bauxitváros.
Belvárosában a Malom-tó körül ma is a különböző korok épületei sorakoznak.
A vízimalom ma vendéglátóhelyként működik.

A tavas-barlangot 1913-ban nyitották meg a látogatók előtt,  1928-ban pedig már villany világította meg a járatokat.
1938-tól csónakkal járhatóvá tették a vízzel borított részeket.

Egy ideig – 1987-től három éven át – a barlangot be kellett zárni, mert eltűnt a vize.

A környező bauxitbányák bezárásával azonban az ezredfordulóra ismét csónakázhatóvá vált.

Malom tó

Városi Múzeum :  Közép-Európa egyik legrégibb népiskolájában helytörténeti kiállítást és iskolamúzeumot rendeztek be. A régi iratok szerint az egykori végvár várkastélyának romjaira épült Kántorház már 1726-ban állt. Falai között tanulta a betűvetést Batsányi János (1763-1845), a felvilágosodás nagy költője

Katolikus templom : Az eredeti épületet még Turul ispán emeltette a 13. század század első felében

 

Szent Borbála

Szobrok:  Szentháromság-szobor,   Trianon Emlékmű,   Kiskirálylány,  Szent Borbála (a bányászok védőszentje), Batsányi János,  Szőlőt szedő lány,  I. világháborús emlékmű.

Batsányi János

Csodaszép Magyarország 223. Hévíz

Hévízi tó

Hévíz  

A víz télen is meleg marad

Hévíz város Délnyugat-Magyarországon található, Zala megyében, a Keszthelyi járásban.
A város területén a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógy-tó van, amelynek köszönhetően kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Budapest után 2012-ben Magyarország második legnépszerűbb településévé vált.

Gyógyfürdő

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban.
1992. május 1-jén városi címet kapott.
Az 1000 méterről feltörő gyógyvíz ma még kiapadhatatlannak látszik.
A hévízi forrás táplálta tó egyedülálló a világon.

Legenda:   Egy római harcos hosszasan üldözött ezen a tájon egy megsebzett őzet.
            Az őz végül a tó mai területén keresett menedéket és sérült lábát a vízbe mártogatva
            igyekezett gyógyítani önmagát.  Sikerrel.

            A harcos hírét vitte a gyógyító víznek.
Ám Hévíz csak 1795 után indult fejlődésnek.
Festetics György gróf kezdeményezésére felépültek a tó első fürdőházai.

Tavirózsa

 

 

A víz a legkeményebb hidegek idején is meleg marad, így télen is várja a gyógyulni, illetve pihenni vágyókat.

A tó a Föld második legnagyobb meleg vizű tava (csupán egy új-zélandi előzi meg).

A súlyfürdő Dr Moll Károly találmánya volt és az egész világon elterjedt.

A helyi Jézus Szíve templomot  Fradi templom-nak is nevezik, a belső tere ugyanis  zöld – fehér színű.

Szent Lélek templom

 

Jézus Szíve templom

 

 

 

 

 

 

 

Csodaszép Magyarország 222. Keszthely

Helikon-Park

Keszthely

A múzeumok városa

Keszthely a Dunántúlon, Zala megyében, a Balaton nyugati szegletében fekvő, élénk turizmussal, fontos gazdasággal, ősi történelemmel és kultúrával rendelkező város.

A Balaton nyugati végén, a Keszthelyi-öböl partján, a Zala folyó torkolatától északra fekszik, délen sík, északra kissé dombos területen. A környéken található Zalai-dombság és Keszthelyi-fennsík dombjai, hegyei ölelik körbe a várost.

A város a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon van.

A 2014-2030 Balatoni Területfejlesztési Koncepcióban megjelent tervek szerint a Keszthely mellett fekvő, gyógyvizéről híres Hévízet és Keszthelyt egy villamosvonallal kötnék össze.

Keszthely és környéke ősidők óta lakott hely, itt volt átkelőhely, rév, a Balatonon. A kőkor és a rézkor emberei után éltek itt kelták, rómaiak, keleti-gótok, longobardok, szlávok. Két hun, egy lovas harcos és egy kislány sírját is megtalálták. Keszthely első írásos említése 1247-ből maradt fenn: Keztel.   A név a délszláv eredetű vár, erőd, kastély szóból származik, az avar időkben betelepülő szlávok még megtalálták itt a római erődöt.

Keszthely neve talán a latin Castellum szóból veszi eredetét.

Gótikus templom

Keszthelyt sokan a Balaton fővárosának mondják, bár más város is igényt tart e szép címre, Keszthely mégsem elsősorban fürdőváros. Élénk és élhető település ősszel és télen is, benépesíti a tóhoz közeli dombot és a távolabbi völgyeket. Egyébként a legrégebbi magyarországi városok egyike, ott volt, amikor ezt a vidéket még Pannóniának hívták, a Balatont pedig Pelsónak.

Ha nem is éppen ott, ahol manapság, de a közelben. Négyszögletű római erődváros volt, Valcum néven, 44 bástyával, helytartói palotával, légiósok lakótornyaival, kereskedőházak sorával. És a környéken olyan villákkal, amelyekben padlófűtés szolgáltatta télen át a meleget. Bazilika méretű keresztény templom állt benne, igaz, csak rövid ideig. A szomszéd dombokon kelta szőlőtermesztők laktak, akik aranyból vaddisznó-szobrokat készítettek. Később hunok, avarok jöttek a helyükre, az erődvárosból romváros lett, a hatalmas négyszög egyik csúcsa a Balatonba süllyedt, régészek máig keresik. A környéket (Keszthely és a Zala-torkolat között) ma Fenékpusztának nevezik, a különös név egy híres versenylóra emlékeztet. (De nem Festeticsék négylábú büszkesége volt az egyetlen, aki ilyenfajta nevet viselt, Mátyás király pej ménjét Sódarnak hívták.)

Könyvtár

A könyvtár hazánk egyetlen olyan – főúri – gyűjteménye, amely a II. világháború folyamán nem károsodott.
Köszönhető ez annak, hogy az épületet elfoglaló szovjet csapatok egyik parancsnoka civilben történelem-francia-latin tanár volt, s a könyvek védelmében a teljes könyvtárat befalaztatta.

                        A 600 éves templom alapjait a 14. század második felében rakták le.
Marcipánmúzeum  (a szomszédos épület makettje is meg van mandula masszából).

Kocsimúzeum 2004-től a régi fényében látható.

Kocsimúzeum