REJTÉLYES ESETEK 30. Mátyás - az igazságos?

Mátyás király

A CSELSZÖVŐ  HUMANISTÁK

Bár tudom hogy ismeritek őket, de azért bemutatom Mátyás királyunk nevelőit, akikre Hunyadi János bízta gyermekei nevelését.

Janus Pannonius szobra Pécsett

                

Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar(-horvát) költő és humanista. Mátyás király korában élt, latin nyelven írt. Horvátországban született, de Nagyváradon tanult, ahol anyjának, Vitéz Borbálának testvére, Vitéz János volt a püspök, aki nagybátyja és védnöke volt.

Mátyás nevelője, a magyar humanizmus megteremtője, aki nemcsak az egyház első embere volt, hanem egy időben az egész magyarországi politika irányítója.

Zrednai Vitéz János (Zredna, Kőrös megye, ma Horvátország,) bíboros, esztergomi érsek, Janus Pannonius költő nagybátyja.
A zágrábi püspökségben lépett az egyházi rendbe, és kitűnt a latin és görög tanulmányokban, valamint a mennyiségtanban, ezért Hunyadi János rábízta fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a neveltetését.

Amikor a várnai csatában a Dominis János váradi püspök elesett, Hunyadi János őt ajánlotta erre a tisztségre, és a pápa 1445-ben ki is nevezte.
Ezidőtől kezdve igen fontos szerepet vitt az országban és fontos küldetésekkel bízták meg, ő irányította a Hunyadi liga diplomácia lépéseit és követségeket vezetett, tárgyalt Európa sok városában.

Vitéz János

Mátyás tisztelte is őket…..egy ideig.
Ekkor azonban úgy érezték, hogy egyre távolabb kerülnek a királytól
Nem voltak elégedettek Mátyás tevékenységével.
Ennek hangot is adtak az országgyűlésben, ami miatt a legenda szerint,  király , Mátyás
fel is pofozta Vitéz Jánost!

 Cselszövő humanisták

Hunyadi kormányzó fia nevelését

Vitéz János váradi  püspökre bízta,

Aki nagyon komolyan vette a kérést

Hiszen a címét még Hunyaditól kapta.

Az apa halála után sem feledte.

Együtt raboskodott a gyermekeivel.

Együtt kerültek be a történelembe

Mátyás királlyal, az ő jótevőjével.

Így hát a reneszánsz uralkodó mellett

Vitéz János volt a humanista érsek,

És mint tanácsadó, ő állt legközelebb

A kancellárián, a király kegyéhez.

Unokaöccse is, itt szerephez jutott.

Janus Pannonius volt, a neves költő.

Számos dicsőítő költeményt alkotott,

Nagy részük persze, a királyt dicsőítő.

A hálás költőből pécsi püspök is lett.

Könyörgő verseket is vetett papírra.

Imigyen kérve isteni segítséget,

Amikor a király elindult a harcba.

A király számára fontosakká váltak.

Nagyon sok külügyi dolgot elintéztek.

Rendezték ügyét a diplomáciának.

A humanista műfajban jeleskedtek.

Bár Mátyás király is művelte a műfajt,

A stilisztikai bravúrok nem mentek.

Elintézte ezt két diplomata főpap.

S nem lépett nyomába régi mesterének.

Vitéz János alatt Esztergom kiépült.

Tudósok serege lepte el a várost.

Felújult a vár, függőkert is épült,

Miből nem látunk csak néhány törött szobrot.

Nem régen tárták fel dolgozószobáját,

Melynek egyik falát írás díszítette,

Hirdetve négy erény allegóriáját:

Állhatatosságra, mértékletességre,

A bölcsességre és igazságosságra

Figyelmeztették őt, s a kötelességre.

A könyvekben sajátkezű javítása

Szintén utal aktív tevékenységére.

Egy idő után az érsek azt érezte,

Hogy a király őket mind távolabb tartja.

Mivel Mátyás, -  apja útjáról letérve,

Hadjáratokat is folytatott nyugatra.

"...S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára..."

Ezek költségére adót szavaztatott.

Megsarcolva ezzel magyar főpapokat.

Az érsek s unokaöccse fellázadott,

Elárulva ezzel uralkodójukat.

Az országgyűlésen Vitéz fel is szólott.

Kifejtette, hogy a haza jövedelme

Nem a haza védelmére fordítódott,

Hanem hódításra lett az befektetve.

A legenda szerint Mátyás megkérdezte:

Egyetértenek-e ezzel a beszéddel?

S amikor az érsek azt megismételte,

A király mérgében felpofozta szépen.

Bár ez a pár pofon nem hitelt érdemlő,

Részévé váltak a magyar köztudatnak.

És az uralkodó ellen szervezendő

Megmozdulás élére állt a két főpap.

A királlyal minden híve szembefordult.

Mi több, királyjelöltet is állítottak.

Fő-és köznemesség egyszerre megmozdult.

Az uralkodóval mind szembefordultak.

Ám Mátyás hatalmas bravúrt hajtott végre:

Nagy sietve országgyűlést hívott össze.

A lázongó urak meglepetésére,

Adományaival a viszályt megtörte.

A szervezők csak enyhe büntetést kaptak.

Vitéz János került házi őrizetbe.

Janus Pannonius csak külhonban lakhat.

Egyikük sem maradt sokáig életbe’

Mátyás király

REJTÉLYES ESETEK 29. Kasszandra

Kasszandra

. 

Nem állítom, hogy Kasszandra története a jelenlegi politikusok választási ígéretei  miatt jutott eszembe, de utólag akár így is lehetne!
Kasszandra Priamosz és Hekabé, a trójai királyi pár leánya,( Hektór és Parisz húga),
hívták Alexandrának is.
A legszebb trójai hercegnő volt a görög mitológiában.
Kasszandra neve a megvetett jóslatok révén fogalommá vált.
Szépsége olyan vakító volt, hogy fénye elérte az Olümposzt is.
Így történt, hogy Apollón isten szemet vetett a halandó szépségre, és el akarta csábítani a hercegnőt.
Kasszandra szerelméért cserébe azt kérte az istentől, hogy ajándékozza neki a jóslás képességét.  Apollón fel is ruházta a jövőbelátás képességével a leányt, azonban miután ezt megkapta, Kasszandra elutasította Apollón szerelmét.
A feldühített isten büntetésül azt rótta ki a hercegnőre, hogy jóslataiban soha ne higgyen senki, és emiatt szenvedjen egész életében.     

Kasszandra

És valóban így történt.
Jósigéit önkívületben, az istenségtől megszállva nyilvánította ki, az orákulumok módjára.
A szép hercegnő mindent előre meglátott, mégsem hitt szavaiban senki.
S valóban, ~ hiába jövendölte meg az ismeretlenségből előkerült Pariszról, amikor még kilétét sem tudta, hogy Trója vesztét okozza majd, hiába óvta honfitársait attól, hogy az általa Trójába hozott Helenét visszatartsák.
A trójai háborúban sokszor tudtak volna szavai segíteni hazájának, de sosem hallgattak rájuk. Így a háború végén, amikor az ajándék falovat begördítették Trója falai mögé, ő azt tanácsolta, hogy égessék el azt, mert pusztulást hoz a városra.
Bolondnak nevezték, és ünnepelték a győzelmet. Azon az éjszakán Tróját feldúlták az akháj seregek.
Kasszandra Athéné szentélyébe menekült, de Aiasz megtalálta, és megerőszakolta a hercegnőt. Ezután a sereg vezérének, Agamemnónnak adta át a leányt hadizsákmányként.
A nagy király hazavitte magával Kasszandrát, aki a hajóúton többször is próbálta figyelmeztetni urát, hogy otthonában meg fogják gyilkolni, mégsem hitt neki senki.

Ajax és Kasszandra

Így aztán miután kikötött a hajó Mükénében, és Agamemnón a palotában járt, Klütaimnésztra és Aigiszthosz meggyilkolták a nagy királyt és vele együtt Kasszandrát is.
Aiszkhülosz Agamemnón című tragédiájában Kasszandra nemcsak urának halálát, hanem önmagának és Agamemnóntól született két gyermekének közeli végét is megjósolja. Euripidész Trójai nők című tragédiájában, amikor Agamemnón elé hurcolják, önkívületben jövendöli meg ő és más görög vezérek szörnyű végét.
Megemlítem a híres Cassandra levelet, amely a mitológiai királylány után kapta a nevét:
A Cassandra-levél   Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írott nyílt levele, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése óta emigrációban élő Kossuth az 1867-ben megszületett kiegyezésről mond (elutasító) véleményt. A Párizsból küldött nyílt levél Cassandra görög mitológiai királylányra utal, kinek jóslatait figyelmen kívül hagyták. A levél, bár nagy hatást gyakorolt a korabeli közvéleményre, nem tudta megakadályozni az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttét. 

Kasszandra levél

REJTÉLYES ESETEK 28. A nagyszerű paripa

Walter István  

 Nagyszerű paripa

A fiú elérte a tizenkét évet

Apja úgy találta, már eléggé érett

Mivel ő király volt, még arra is tellett,

Születésnapjára csodás paripát vett.

Azonban kiderült, hogy a ló ijedős,

Kezelhetetlen, bár különben jó erős,

Mondta a fiúnak, hogy ezt ne vegyék meg.

Van még szép ló elég -  s a lovakhoz értett.

De a fiú szólott:  ez a szívem csücske,

Mily szép a tartása, járása mily büszke.

Apja, nagy nehezen, ráállt a vételre,

Azonban akadt egy apró kikötése:

Ha a fia a mént nem tudja betörni,

Úgy a vételárat neki kell fizetni.

A fiú rá is állt.  Mivel észrevette,

Hogy a ló félelmét az árnyéka tette,

A saját árnyéka volt csak a félelme,

Fordította ezért lovát nappal szembe’.

Így már felpattant rá és vágtába kezdett.

Ezzel az apának nagy örömet szerzett.

Bukephalosz

 

Szolgálta is a ló sokáig gazdáját,

Pedig bizony sokszor vívta a csatáját.

Hadjárataiban csak rajta lovagolt.

Sok-sok esztendőn át igaz barátja volt.

Több,  mint tíz éven át viselte a gondját.

S ekkor – Indiában – kimúlt a jó barát.
Hűséges társ ment el, bánkódott miatta.

Bár kemény legény volt, mégis megsiratta.

Emlékére itt egy várost alapított,

A ló neve után, (a hű Bukephalosz),

Bukephalának  elnevezte a várost.

A hős Nagy Sándor volt, most már tudhatjátok.

Az isszoszi csatában

Olyan szoros barátság alakult ki kettejük között, hogy a ló a gazdáját az egész világon át elkísérte.  Együtt harcoltak, győztes csatákat vívtak, új földrész hódítottak me, így a ló is jelentős szerepet kapott az ókor legnagyobb birodalmának létrehozásában.

Bukephalosz  leszármazottait még sok száz éven keresztül számon tartották és Bukephala néven várost is elneveztek róla.
Lóval kapcsolatos Nagy Sándor apjának neve, Philipposz (Fülöp) is. Jelentése:  lókedvelő.

         

REJTÉLYES ESETEK 27. A fejedelem prímása

                                            Walter István
                                       (Móra Ferenc novellájából)

A fejedelem prímása

A szegedi cigánysoron

Magányosan élt egykoron,

Kidőlt-bedőlt viskójában,

Nem törődve a világgal.

Csikaló volt becses neve

Ő sem tudta hol szerezte.

Békességben mindenkivel,

Nem hadakozott senkivel.

Legfeljebb a szúnyogokkal

Esténként, ha nagy rajokkal

Gomolyogtak a magasból

A tiszai nádasokból.

Úgy védekezett ellenük,
Elővette a hegedűt.

Kettőt-hármat húzott rajta,

Szúnyogokat elzavarta.

Mert a szerszám csak nyekergett.

Hisz nem hegedűre termett.

Tisztában is volt ő vele,

Így nem is sokat nyeggette.

A sorbeli atyafiak

Szekálták is őt emiatt.

Addig-addig incselkedtek,

Hogy Csikaló gondolt egyet.

Hegedűvel hóna alatt

Ott hagyta a cigányhadat.

S hogy a világban bolyongott

Kurucokkal találkozott.

Megtetszett a sok levente

Zöld atillás regimentje

Rögtön tudta, ez az álma,

Azonnal közéjük állna.

Ők is kedvüket találták,

Hogy meglátták figuráját.

Fejedelem elé vitték,

Adja elő neki tervét.

S hogy a fejedelmet látta

Inába szállt bátorsága.

Reszketett, mint rezgőnyárfa,

Beállt félsz a bokájába.

Mert a kérdés máris hangzik:

Ugyan mi szándékkal van itt?

Kuruc szeretnék én lenni!

Próbáljátok lóra tenni!

Jaj, csak azt ne, lótól félek!

Akkor muzsikálj, rossz lélek!

Elővette a hegedűt,

Hogy mennyit tud, most kiderült.

Alig-alig fogott bele

Fejedelem leintette

- Gyalog kuruc legyél inkább.

Rá is adták az atillát.

- De a hegedűhöz ne nyúlj!

Kurucokhoz így viszonyúlj!

Hegedűjét elrejtette,

Pedig hullott rá a könnye

Akárcsak a záporeső.

Sosem veheti már elő?

Derék vitézzé változott,

Lóval is megbarátkozott,

A kardot is jól forgatta.

De a hegedű izgatta.

Fél évnek el kellett telni,

Hogy már elő merje venni.

Lecsókolta róla a port,

És egy éjszaka kiosont.

Az erdőben mert megállni.

Ott elkezdett muzsikálni.

Csak amikor jött a hajnal,

Akkor szökött vissza halkan.

És amikor csak tehette,

Így szökött ki éjjelente.

Ám egy éjjel csodálkozott,

Mert varjakkal találkozott.

Ezek éjjel nem röpködnek!

Csak ha felriasztják őket!

Rohant vissza a táborba,

Hogy a huszároknak mondja:

 „Hátunkon van az ellenség!”

A kurucok ezt nem hitték.

Nyugodtan horkoltak tovább,

Senki nem hitte a szavát.

Csikaló ezt nem hagyhatta,

A hegedűt előkapta.

Megszólalt a száraz fája,

Zokogott az éjszakába

A szívszorongató zene:

Bujdosó kuruc éneke!

Oly szépen szólt, szinte lángolt

Ez keltette fel a tábort.

Egy-kettőre felkészültek

Mire labancok feltűntek.

Alig bújt elő a reggel,

Mentek vissza véres fejjel.

Már aki menekülhetett,

Mert nagy részük foglyul esett.

Thököly a kuruc király

Most az egész tábor elé kiáll.

Cigányt keblére ölelte,

Vitézségét így köszönve.

Mondta:  Derék hegedűsöm,

Muzsikáló kedves hősöm,

Halálomig el nem hagylak,

Ha elmennél, marasztallak.

S így lett – ezt mondja a fáma –

Thököly Imre prímása.

REJTÉLYES ESETEK 26. Nagy Katalin

   24.     Nagy Katalin

Zsófia néven született egy német hercegi család sarjaként.
Pontosabban Spohie Friderike von Anhalt-Zerbst-ként a hercegi rangú porosz tábornok lányaként.
II. Frigyes támogatásával és némi diplomáciai ügyeskedéssel, a kissé csúnyácska  Sophie-t választották ki 15 évesen a jövendő orosz cár , III. Péter feleségének.

III. Péter

Az uralkodópár beköltözött a szentpétervári Téli Palotába, ahol rengeteget veszekedtek.

A családi perpatvar odáig fajult, hogy Péter nyilvánosan is megsértette feleségét, majd rövid időre bebörtönöztette őt egy monostorba.

A fiatal lány mindent megtett, hogy leendő anyósával sőt az orosz néppel megkedveltesse magát. Megtanult oroszul és áttért az ortodox hitre.
Az új vallással együtt megkapta a Katalin nevet.

Rövid idő alatt szenvedélyes és meggyőződéses orosszá vált.
Házassága azonban teljes csőd volt.  A fiatal cár szívesebben szórakozott  ólomkatonáival, mint fiatal feleségével. A cárnő emlékirataiban csak részeges és hisztis alakként jellemezte.

Nem csoda hát, hogy a cárné felnőtt, érett férfiak társaságát kereste - az ágyban is.

Ólomkatonák

1762-ben egy palotaforradalom keretében magához ragadta a trónt. Néhány nemessel, köztük az akkori szeretőjével, Orlov gróffal sikerült megfosztani III. Pétert hatalmától, (aki könnyedén, a legkisebb ellenállás nélkül lemondott, hogy minden idejét szeretett ólomkatonáira fordíthassa.)    majd néhány nap múlva meg is ölték az excárt.

Ezután Katalin 34 évig tartó regnálása alatt több, mint félmillió négyzetkilométerrel növelte birodalma területét  és a felvilágosult abszolutizmus képviselőjeként jelentős reformok fűződnek a nevéhez.

Orlov (az öccse ölte meg a cárt)

A sikerrel azonban törvényszerűen együtt járt az ellenségek nagy száma is úgy külföldön, mint a cári udvaron belül is.

A francia forradalom idején röppentek fel az első pletykák. Miként korábban Marie Antoinette esetében is, tekintélyét azzal igyekeztek lerombolni, hogy egy végtelen szexuális étvágyú nőszemélyként mutatták be az akkor már a hatvanas éveiben járó uralkodónőt.
Gúnyolódó pletykák céltáblájává vált.
Kleopátrához hasonlították, akiről a római történetírók azt híresztelték, hogy minden férfivel hajlandó volt lefeküdni (igaz, hogy a „kuncsaftoknak” az életükkel kellett fizetni az éjszakáért).
Vagy Boleyn Annához, akiről udvari riválisai azt terjesztették, hogy öt férfival, köztük saját testvérével is megcsalta VIII. Henriket, amely alaptalan történetek végül az angol királyné fejét követelték.

Katalin élete során valóban számos férfival folytatott kapcsolatot. Férjét nem számítva összesen 12 szeretőjéről tudunk bizonyosan.  De 19-et emlegetnek.

Patyomkin-falu

Közülük a későbbi lengyel király Poniatowszki Szaniszló Ágost, valamint a tehetséges hadvezér és államférfi, Grigorij Patyomkin voltak a legismertebbek.

Szerelmei nem hirtelen fellángolások voltak, hanem általában legalább két éven keresztül tartó kapcsolatok. Egyébként a tíz évvel fiatalabb, állítólag igen jóképű Patyomkin haláláig hű maradt Katalinhoz.

Nevéhez fűtődik a Patyomkin falvak legendája, miszerint a cárnő annak érdekében, hogy átverje a külföldi követeket, egy színházi díszletszerű modern és virágzó – ám papírmaséból készült – falut építtetett fel.

Ebből annyi igaz, hogy a cárnő tényleg felkérte Patyomkin tábornokot, aki akkoriban a szeretője is volt, hogy a török háborúban elhódított Krim-félszigetet és környékét fejlessze, amit a tehetséges ifjú véghez is vitt.

Katalin uralkodása alatt az ország helyzete jelentősen megerősödött.

Ermitázs

Szentpéterváron számtalan palotát építtetett, a Téli Palota mellé megépíttette az Ermitázst (remetelakot), ami máig a világ legszebb és legnagyobb múzeumai közé tartozik.

Szokatlan nevét annak köszönheti, hogy a munkamániás cárnő kedd és vasárnap este a legnagyobb művészek festményei között pihente ki magát.

Azt, hogy a valaha élt legnagyobb műgyűjtők sorába emelkedett, valamelyest a véletlennek köszönhette.

Nagy Frigyes porosz király megbízott egy berlini kereskedőt, hogy a postdami Sansoucci Palotába vásároljon festményeket a régi mesterektől. Mire a gyűjteményt a kereskedő összegyűjtötte, a háborúskodás annyira megterhelte az államkasszát, hogy Frigyes csak néhány képet tudott átvenni.

A kereskedő gondolt egy nagyot és felajánlotta Katalin cárnőnek a teljes gyűjteményt, aki okos asszony lévén kapva kapott az alkalmon.

A remek vételtől olyan kedvet kapott, hogy teljes információs hálózatot építtetett ki Európa-szerte, így nem egészen 30 év alatt csaknem 4000 festménnyel, több tízezer grafikával felépítette Európa egyik legjelentősebb gyűjteményét.

Külön érdekesség, hogy a történelem során a műgyűjtemények nem csekély részét a hadizsákmányok tették ki.

Azonban Nagy Katalin kora legnevesebb kollekcióját vásárlások útján hozta létre, s ez a z Ermitázsban található egyedülálló műgyűjtemény a cárnő legszebb és legkevésbé ellentmondásos hagyatéka, amit Oroszországra és a világra hagyott.

Katalin és Patyomkin

REJTÉLYES ESETEK 25. Boleyn Anna

Boleyn Anna

Boleyn Anna

Boleyn Anna nem élt még 30 évet sem, mégis élete, házassága, későbbi kivégzése miatt kulcsfigura volt a korabeli politikai és vallási játszmákban.

Igaz, hogy fejetlenül végezte be életét, de nincs olyan ember, aki ne hallott volna róla.

Jómagam itt vagyok lassan 80 évesen,  igaz,  hogy a fejem még a helyén van, de ki ismer engem.
Igaz, hogy, ha a fejem nem lenne a mostani eléggé elfogadható helyén, nem tudnám elmesélni mit művelt ez a Boleyn Anna, hogy ilyen ismert lett.
Apja ugyan gróf volt, de csak házassága révén.
Leányukat Annát Hollandiában majd Franciaországban taníttatták, ahol előbb
VIII. Henrik húgának Mária királynénak, majd pedig Klaudia királynénak volt udvarhölgye, aki I. Ferenc király első felesége volt.

Aragoniai Katalin

15 évesen visszatért Angliába, hogy családjaik kívánságára összeházasodjanak ír unokatestvérével Ormond grófjával (így egyesítvén birtokaikat). A házasság valami miatt nem valósult meg.
Anna  VIII. Henrik akkori feleségének Aragóniai Katalinnak udvarhölgye lett.

Bár nem volt olyan szép, mint húga, Mária, de jóval intelligensebb, és megfontoltabb volt nála. Tele ambicióval. Öntörvényű és temperamentumos természet volt, akárcsak későbbi férje, VIII. Henrik.
Gyönyörűen énekelt, kecsesen táncolt, rendkívül elmésen társalgott, ezenkívül folyékonyan beszélt franciául.  Kitűnően lovagolt, továbbá tudott sakkozni és kártyázni is.   Akkora tudásra tett szert, mintha királyi családból származott volna.

VIII. Henrik nem az első szerelme volt.  Találkozásuk előtt már kétszer férjhez ment.  A feljegyzések szerint titkos szerelmi viszonyt folytattak Henry Percyvel, második jegyesével, amire mikor fény derült Annát rövid időre ki is tiltották az Udvarból. 

VIII. Henrik

Bár akkor még nem létezett feminizmus, de a mögötte húzódó eszmék annál inkább.  Olyan felvilágosult asszonyok udvaraiban szolgált, mint Habsburg Margit vagy Valois Margit és hitt a férfiak és nők egyenlőségében.

Mielőtt VIII. Henrik felesége lett, róla is szólok néhány szót.

A felesége Aragóniai Katalin csak egy lányt tudott neki szülni, a későbbi I. Mária királynőt, ami miatt el szeretett volna válni tőle, de mivel ezt a válást a pápa nem ismerte el, úgy döntött hogy alapít egy saját egyházat, amelyik engedélyezi a válást, mert mindenképpen el akarta venni Annát.
Henrik persze Anna nővérének Marynak is csapta a szelet, sőt a szeretője is volt, de az igazán durva az volt – az udvari pletykák szerint – a királynak a Boleyn lányok anyja, Elisabeth Howard is megvolt….

Az anglikán egyház alapítása után feleségül is vette Annát, aki így az új egyház anyjának is tekinthető.

A koronázás után Anna a Greenvich Palace-be költözött, hogy felkészüljön a szülésre (ez volt a király kedvenc tartózkodási helye).

Greenvich Palace

Még ez év őszén Anna életet adott egy kislánynak, a későbbi I. Erzsébet királynőnek.
A király bizakodva várta, hogy a két lánya mellé Anna egy fiút is fog neki szülni.

Ezzel szemben a királyné három magzatot veszített el, s emiatt Henrik csalódottságában már Lady Jane Seymournak udvarolt.
Közben Anna túlélt egy borzasztó gyors lefolyású betegséget az „angol izzadást”, ami olyan hirtelen támadt, hogy aki délben még élvezte az életet, estére már alulról szagolta az ibolyát.

Anna testvér bátyja

De mindent nem tudott túlélni.
A király hűtlenséggel, felségárulással és vérfertőzéssel vádolta meg.

A királynénak állítólag volt szeretője, sőt azzal vádolták, hogy saját bátyjával is egymásba szerettek.
Ilyen vádak alapján letartóztatták és a Towerbe zárták.

Még az esküdtszék hivatalos ítélete előtt bűnösnek találták és elitélték.
Négy nappal később a Tower parkjában lefejezték.

A Towerben

A legenda szerint nem lehetett szívbajos asszony. A lefejezése előtt hallották, hogy valakivel a hóhérjáról beszélgetett:  Úgy hallom elég ügyes. És nekem vékony a nyakam.”

Azért szerintem az, hogy a saját kivégzése előtt ilyen szinten meg tudta őrizni a humorát és a hidegvérét, egészen elképesztő teljesítmény.

REJTÉLYES ESETEK 24. A "csejtei rém"!

                            

A grófnő

A „csejtei rém”  történetét nagyon sokan ismerjük.
Jómagam ezt a történelem tanáromnak kell, hogy megköszönjem, mert állítólag, nem minden iskolában beszéltek róla.
Ezt abból gondolom, hogy ezt az írásomat beküldtem a POET, amatőr irodalmi  könyvtár  oldalra, persze előtte már néhány versemet elfogadták és közzé tették, de ezt nem.
Elutasították arra hivatkozva, hogy olyanok szerepelnek benne, ami az irodalmi oldal fiatal résztvevőit illetlen irányba befolyásolná.
Hiába hivatkoztam arra, hogy ezt én már iskolában megismertem és egyáltalán nem tévelyegtem el tőle.
A híres törökverő „fekete bég” felesége, miután megözvegyült Nádasdy gróf felesége lett, akinek öt gyermeket szült.
Most a facebookra is felteszem, remélem nem botránkoztatok meg senkit! 

Báthory gróf

 Walter István

 Az özvegy kálváriája

Befolyásos család lányaként született

De leány csak tizenöt évig lehetett.

Ekkor hozzáadták egy nemes emberhez,

Akivel viszont nem sokat élhetett.

Férje hamarosan ment a csatatérre

Tizenöt éves háború hadvezére

Lett, ahol kiváló érdemeket szerzett.

Eközben elesett és a nő özvegy lett.

Ekkor kezdődött el a kálváriája,

Záporesőként hullt rá a nádor vádja.

Gyilkosság volt, amit felhozott ellene.

Pert azonban soha nem folytattak vele.

Ám ítélet nélkül is börtönbe zárták,                               

A csejtei kastély

Ahol a bűneit még gyarapították.

Levélben írta egy ellenlábas lelkész:

Hogy boszorkányság is terheli a lelkét,

Miszerint macskákat küldött a házába

Mégpedig az ő elpusztítására.

Ennyi is elég volt, hogy bűnösnek mondják.

Per alá viszont csak szolgálóit vonták.

Azok közül gyorsan hármat kivégeztek,

Negyediket örök fogságra ítéltek.

A szokásjog szerint megillette volna

Törvényes per lefolytatásának joga.

Vérben fürdik

Az özvegy ezt maga is kezdeményezte,

Kérése nem talált csak süket fülekre.

A nádor ezt azért húzta, halasztotta,

Mert szert akart tenni a hamis tanúkra.

Mert a tárgyaláshoz bizonyíték kellett.

Bárhogy iparkodott, elégséges nem lett.

Olyan történt, ami az ügyet lezárta.

És ez nem volt más, mint az özvegy halála.

A legenda viszont most már szárnyra kapott,

Állandóan új tétellel gazdagodott.

Szűzlányok vérében fürdőzött az özvegy,

Kínozta, azután meggyilkolta őket.

Egy jezsuita pap még olyat is ráfog,

Hogy bizony az ördöggel is cimborázott.

A híre elterjedt Európa szerte

A „népszerűsége”  Drakuláét verte.

Horror filmeknek lett gyakran szereplője.

Úgy mutatták be, hogy mindenki félt tőle.

Lejárató kampány olyan sikeres lett,

Amit a kitalálója sem tervezett.

Ha a nádor utódai nem halnak ki,

Talán még jogdíj is kijárhatna neki.

De, mi az alapja eme legendának?

Mi oka az özvegy kálváriájának?

Történt haláleset a nő udvarában,

Orvosnők voltak alkalmazásában.

Az ő sebészeti eljárásaikat

Tudatlanok kínzásokká torzítottak.

Támadást a nádor azért indította,
Mert szert akart tenni hatalmas vagyonra.

Ezért lett célpontja Báthori Erzsébet,

Akit úgy ismerünk, mint csejtei rémet.

Lady Drakula

Így tette őt tönkre egy gonosz koholmány

És emiatt lett szadista boszorkány.

Hogy mi lesz a köztudatra ható érzés?

Legenda vagy tények ?  Ez már egy más kérdés.

Akárhogy is történt, szomorú történet ez egy magára maradt özvegyről, akiről tudjuk: odaadóan gondoskodott szolgálóiról, iskolát működtetett, miközben szegény sorsú nőket és özvegyeket látott el. Persze, lehet, önzésből tette, hogy magához csalogassa áldozatait...

Csók István   Báthory Erzsébet