Csodaszép Magyarország 343. Leányfalu

Hajóállomás

Leányfalu

Színészek nyaralóhelye

Leányfalu a Dunakanyarban, a Visegrádi-hegység lábánál a Vöröskő, Nyerges hegy és a Duna szentendrei ága között terül el.

A község mára szinte teljesen egybeér Szentendrével.

A település területe – bár alapítása a 14. századig nyúlik vissza – a török dúlások miatt sokáig pusztaság volt.

Strandfürdő

A falu pontos kialakulásának történetét homály fedi. A név előfordulása 1446 és 1447-ből ismeretes, de ekkor már mint családnév jelentkezik: Leanfalw-i Miklós és Péter birtokperben álltak a Tah-beli (ma Tahi) Pewkry ma (Pekry) család tagjaival.

A 19. századtól kezdve a Nemzeti Színház színészei, valamint festők (például Székely Bertalan, Feszty Árpád) és írók (mint Móricz Zsigmond) vásároltak itt telkeket és házakat, nyaralókat építettek.

Az Irodalmi és Helytörténeti Gyűjteményben a névadó Móricz munkásságán kívül Karinthy Ferenc vagy Puszta Sándor életműve is nyomon követhető.

A század utolsó negyedévét tekinthetjük a tartós letelepedések évének. Az elsők között találjuk Szendrey Ignácot, Petőfi Sándor apósát.

A révátkelőtől nem messze, a Gyulay Pál utcában bukkanhat rá az utazó az Ybl Miklós tervezte Szendrey-Gyulay villára, ahol gyakran időzött Szendrey Ignác (Szendrey Júlia édesapja, s mint ilyen, egyben Petőfi és Gyulay Pál apósa is), valamint  maga a költő és kritikus Gyulay is.

Az őrtotony maradványa

A falu legrégebbi műemléke a Móricz Zsigmond úton álló, 370 körüli időből származó Római Őrtorony maradványa, amely az egykori limes egyik kisebb erődjének része volt.

A burgus őrtorony kb. 10×10 méter alapterületű volt, I. Valentinianus római császár (365–375) uralkodása alatt épült.

Az 1960-as évek végén végzett próbafúrások során 36 °C-os hévizet találtak, így megépülhetett a termálvízű strandfürdő, 4 medencével. Az 50 méteres úszómedence versenyek lebonyolítására is alkalmas.

Református parókia

A tartalmas szórakozás része lehet a leányfalui strandfürdő meglátogatása, ahol májustól októberig lehet fürdeni többek között a termálmedence 36-40 Celsius-fokos vízében.

Néhány az itt élő ill.  itt élt  hírességek közül:

  1912-től haláláig itt élt Móricz Zsigmond. 
és lányai:Móricz Virág; Móricz Lili és férje, György László (színművész)

1963-tól nyaralótulajdonos volt Karinthy Ferenc. 

 

 

Árpád-házi Szent Erzsébet park

 1944-1945-ben itt élt Márai Sándor.

Itt élt Radnóti Miklós özvegye, Gyarmati Fanni.

 Itt lakik Fábry Sándor showman, dramaturg.

Itt lakik Prokopp Dóra szerkesztő, műsorvezető.

 Itt lakik Dörner György színművész.

Itt lakik Müller Péter író, dramaturg.

Szendrey-Gyulay villa

Csodaszép Magyarország 342. Vác

Kőszentes híd

Vác

A püspökök városa

A város nevének eredetéről több elmélet is született.
Az egyik szerint a névadó a közelben élt Vác nevű remete, egy másik szerint a Vath magyar törzs alapján kapta nevét a város.

Ám az is lehet, hogy az elnevezés a szláv vác szóhoz köthető, amelynek jelentése: fontosabb település.

Székesegyház

A váci püspökség alapításának időpontját egyesek Géza fejedelemhez, mások

I. Istvánhoz kötik.
Székesegyházát a 11. század elején emelték, ezt azonban a törökök 1685-ben felrobbantották, s csak a 18. században épült újra,  más helyen.

A városba Budapest felől érkezve két remek barokk műemlékkel találkozunk.

A sportpálya melletti erdő híres búcsújáró helyet rejt.
Feljebb egy 1757-ben átadott, kétlyukú kőhídon át vezet az út, mellette különböző szentek szobrait láthatjuk. Ha itt leparkolunk, a Gombás patak mentén kisétálhatunk a Duna partra.  Az ártéri bemutatóhelyen a vízimadarak közül kócsagot, szürke gémet és kormoránt is lehet látni.

Az iskolával szemközt meredezik a ferencesek barokk temploma és kolostora.

A Duna felőli oldalon az úgynevezett ágyúterasz és I. Géza bronzszobra  figyelhető meg, aki  Salamon mogyoródi legyőzése emlékére építtette meg a templom elődjét és városi rangra emelte a települést. 1077-ben ide temették.

A Konstantin téren áll a papi szeminárium s itt találhatók az oktatási intézmények.
Pár lépésre a püspöki palota épülete és annak pompás kertje (amely előzetes bejelentkezés után látogatható), szemben a püspöki könyvtár épület.

Fő tér

Magyarország egyik legszebb barokk városának műemléki jelentőségű magja a 18. század második felében alakult ki. Ekkor épült a városháza, valamint a jelenleg máltai kórháznak helyt adó épület és a nagypréposti palota.

A tér háromszögformájával egyedülálló Magyarországon.

Diadalív

A Kőkapu vagy Diadalív nemcsak a régióban, de az országban is egyedülálló építmény. Migazzi püspök építtette 1764-ben Mária Terézia fogadására.

A legenda szerint a Kőkaput mindössze két nap alatt építették fel. Ezt meghallván Mária Terézia kikerülte a tiszteletére emelt diadalívet, mert félt, hogy a sebtiben emelt építmény majd összedől, amikor áthalad alatta. Ám félelme nem igazolódott be, hiszen a kapu még ma is áll. (2004-ben gyönyörűen helyreállították.)

A Diadalív mellett a Mária Terézia által alapított Theresianum áll, amely később kaszárnya, majd katonai akadémia, végül 1855-től börtön lett. (Ma fegyház).

Vác kulturális élete és programkínálata olyan gazdag, hogy túlzás nélkül mondható:  itt mindig történik valami.

A mindennapos koncertek, előadások, fúvószenekari térzene mellett különösen a tavaszi fesztivál, a Váci Világi Vigalom, a borfesztivál és a Nemzetközi Gregoriánkúrus-fesztivál eseményei vonzzák a látogatókat és a helybélieket egyaránt.

Felirat hozzáadása

Hazánk első vasútvonala 1846-ban Pest és Vác között épült ki.
Az első vonatúton részt vett Kossuth Lajos és Széchenyi István, sőt Petőfi Sándor is, aki a Vasúton és az Anyám tyúkja című költeményét egyaránt szüleinek váci meglátogatása alkalmából írta.

                                    Vasútállomás

Csodaszép Magyarország 341. Gödöllő

Grassalkovich Kastély

Gödöllő

Erzsébet királyné kedvenc palotája egyben az ország legnagyobb kastélya is.

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik.
Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről.

Királyi váró

A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.
A gödöllői kastély építésének kezdete I. Grassalkovich Antal nevéhez fűződik, aki Mária Terézia oldalán a porosz háborúban nagy érdemeket szerzett, amiért grófi rangot kapott. 1751-ben a hűséges gróf meghívásának eleget téve maga Mária Terézia is ellátogat Gödöllőre.
A gróf fia (II. Antal) majd III. Antal is tovább építették a kastélyt. Utóbbi arról is nevezetes, hogy telkeket adományozott a Magyar Nemzeti Múzeum és az első Nemzeti Színház építésének céljára, ami a mai Astoriánál lévő irodaház helyén állt.  (Egyébként a hatalmas családi kincstárat teljesen kiürítette).

A legenda szerint Kossuth a palota dísztermében vetette papírra a Habsburgok trónfosztásának hivatalos szövegét, amelyet nem sokkal később Debrecenben olvasott fel.

Belváros

A kiegyezés után az épületet a magyar állam megvásárolta és királyi használatra is alkalmassá tette. Egészen 1916-ig  I. Ferenc József császár és neje Erzsébet királyné (Sisi)  nyári rezidenciájaként szolgált.

1920-tól Horthy nyári rezidenciája volt, 1945 után szovjet kaszárnya lett, minek következtében az épület állaga nagyon leromlott.

1990-ben kezdődött az épület felújítása, de néhány része még felújításra vár.

Az egykori királyi lakosztályokban ma múzeumi tárgyak fogadják a látogatót, s a felújított barokk színház színpadmozgató berendezése is megtekinthető.

Máriabesnyő, Bazilika

Máriabesnyői kegyhely   Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.

Hamvay kúria

A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak
A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be

Arborétum

 

A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. június 18-án átadták.
Babati Istállóskastély (Babatpuszta), Méhészeti Múzeum, Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény, Szent István Egyetem, Csörsz árka.

Szent István Egyetem

Csodaszép Magyarország 340. Szentendre

Skanzen

Szentendre

Mediterrán jellegű, kedves kisváros a hegyvidék és a síkság találkozásánál a Duna partján.

A Budapestről könnyen megközelíthető kisváros az ország egyik leglátogatottabb települése.

Barokk és copf stílusú házacskák, templomok között, girbegurba utcák, macskaköves sikátorok adnak sajátos bájt Szentendre városának.

Kávézók, fagyizók

Egy kiadós séta után számos igényes étterem, cukrászda, kávézó és vinárium (borozó) várja a megfáradt turistát.

Már a rómaiak idején is fontos szerepet töltött be. A limes egyik erődje áll itt, s Ulcisia castra (Farkasvár ) volt a neve.

A török hódoltság idején csaknem teljesen lakatlanná vált.

Az ideköltöző rácoknak köszönheti mediterrán hangulatát.

A különböző helyekről származó szerb lakosság külön negyedeket (mehellákat) népesített be városszerte. Ez magyarázza, hogy az érdeklődő hívő a város több pontján betérhet egy hajdani ortodox szerb templomba.

Fő tér a templommal

A város főtere, a város szíve, megannyi kedves étteremmel, fagyizóval.

A 90-es évek végéig nyári szabadtéri játékok, legendás opera-előadások fő helyszíne.

A templom mellett található a Ferenczy Károly Múzeum, ahol a híres piktor és családtagjainak művei tekinthetők meg.

Kmetty Múzeum

A Fő tér mögött található a Kovács Margit Múzeum, amelynek épülete egykor sóház és postaállomás is volt.

Kovács Margit (1902-77) 1972-ben adományozta alkotásait Szentendrének, s így jöhetett létre a népszerű tárlat. A győri születésű kerámiaművész életművéből kiemelkedik a győri Szent Imre templom portálja, és ő készítette az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának nagyméretű kerámiaképét is.

Szentendre

A Görög Kancsó Étterem érintésével jutunk a délvidéki hangulatú sétatérre.

Szentendre több, mint száz esztendeje írók, festők, szobrászok kedvelt lakóhelye.

A város határában, a hegyek lábánál létrehozott Szabadtéri Néprajzi Múzeum az ország legnépszerűbb skanzenje. A Sztaravoda-patak mentén fekszik, egy hatvan hektáros területen. Az épületeket tájegységenként csoportosították, s az elrendezés hűen tükrözi egyes vidékek településszerkezetét.

HÉV állomás

Csodaszép Magyarország 339. Visegrád

Visegrádi vár

Visegrád

Királyi székhely, a Dunakanyar legfestőbb történelmi települése.

Ha Visegrád szóba kerül, sokaknak Hunyadi Mátyás és a királyi palota jut először eszébe.

Pedig az első várat Visegrádon még a rómaiak építették (Pone Navata vagy Pons Navatus), ami a mai Sibrik-dombon állt.

Ennek a köveiből épült fel a honfoglalás utáni első vár.

A közhiedelemmel ellentétben itt, és nem a Salamon-toronyként emlegetett várban tartotta fogva I. László király Salamont (1081-83 között).

Királyi vár

Az első vár romjaival szemközt láthatók a 11. századi esperesi templom maradványai. A falakat hajdan kőfaragások ékesítették és a templom déli oldalán bukkantak rá a legkorábbi időkből származó magyarországi freskóra, amely ma is megtekinthető.

A visegrádi temetőben nyugszik Áprily Lajos költő, a város szerelmese és Schulek János építész, aki 1934 szilveszterén egy beomlásba becsúszva felfedezte – később fel is tárta – a már örökre elveszettnek hitt palota alapjait.

Mátyás király múzeum

A Salamon-torony tulajdonképpen az alsó vár  egy része, amit a nép az egykori királyról nevezett el.

A Duna partján áll a középkori vízibástya, amely valaha a dunai hajóforgalmat tartotta ellenőrzés alatt.

Innen nem messze találjuk a Mátyás nevéhez fűződő királyi palotát, aminek felépítését  Károly Róbert fejezte be, idehelyezve székhelyét Esztergomból.

Itt próbált a király életére törni Zách Felicián (lányának meggyalázása miatt), azonban ez meghiúsult s a király egész családját megölette. (Arany János:  Zách Klára)

Ennél nevezetesebb a visegrádi „királytalálkozó” 1335-ben, ahol I. Károly kezdeményezésére katonai szövetséget kötött a lengyel, cseh és a magyar király.

Visegrádon töltötte életének utolsó évtizedeit a több, mint 90 évet megélt honvédtábornok, a világosi fegyverletétel tábornoka, Görgey Artúr.

A palota díszudvara

A kutatások szerint a fellegvár tornyának második emeletén lehetett hajdan a Szent Erzsébetnek szentelt várkápolna. A palotát függőkert, oszlopcsarnokok és márvány szökőkutak díszítették.

Visegrád nyaranta még ma is az ország fővárosa lesz, csupán három napra.
Minden év júliusában itt tartják a Visegrádi Palotajátékok rendezvénysorozatot, amely több tízezer embert vonz.

Pisztrángos tavak

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Van itt olyankor minden, amit a turista csak kívánhat: középkori forgatag, vásári komédia, lovagi torna, reneszánsz konyha, és persze a kézműves vásárosok és lacikonyhák kínálata is csábító.

Csodaszép Magyarország 338. Esztergom

Bazilika

Esztergom

Sokáig Magyarország fővárosa volt, később már „csak” érseki székhely.

Akár Dömös felől, akár Dorog felől, akár sétahajóval érkezünk Esztergomba, a város felfedezését a főszékesegyház (Bazilika) előtt kell kezdeni.

Itt egymás mellett (olykor egymásra épülve) megannyi értékes épület áll, amelyek nagy része a magyar történelem több, mint ezeréves műemléke.

Vármúzeum

Fontos egyházi központ.  A legfőbb katolikus papot, prímást (hercegprímást) mindig a város adta.

Közvetlenül a Bazilika mellett található a vár, a rekonstruált királyi, majd érseki palotával.
Az épületegyüttes első tagjait még I. István építtette, ám ezeket a 12. század végén elbontották. Helyére épült az új palota román stílusban, amelyet később gótikus és reneszánsz részletekkel gazdagítottak. (A régészek megtalálták az István-kori palota falait is).

A palotában ma Vármúzeum működik.

Millenniumi emlékmű

Ha a Bazilika túlsó oldala felé sétálunk, a török rondellához érkezünk, ahol  Melocco Miklós millenniumi emlékművét láthatjuk.  Szent István megkoronázásának állít emléket.(2002-ben avatta föl   Mádl Ferenc köztársasági elnök)

Az emlékműtől a Macskalépcsőn jutunk le a Vízivárosba.

A honi reneszánsz építészet legértékesebb alkotása Bakócz Tamás esztergomi érsek sírkápolnája (A törökök mecsetté alakították).

A Várhegyet a Bazilika méltóságteljes épülete uralja.  A Székesegyház egyben legnagyobb hazai szakrális épületünk is. Kincstára őrzi a koronázáskor használt kegyszereket, eskükeresztet, püspöksüveget, palástot, pásztorbotot, valamint Hunyadi Mátyás aranykálváriáját.

A főbejárat felőli oldalon magasodó hatalmas orgona felszenteléskor egyedülálló volt Magyarországon.

Mindszenty tér

Érdekesség:  A Fürdőszálló elődjének vendége volt toborzó körútján Kossuth Lajos is.  Miután megszállt, az eső vigasztalanul esni kezdett. A hagyomány szerint a kitartó tömegekkor rögtönözte azt a Kossuth nótát, amelynek első sorai így szólnak:  „Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára….”

Vasútállomás                      

Csodaszép Magyarország 337. Dunakanyar

Dunakanyar

Fenséges Dunakanyar

Változatos felszíni formák, folyóvölgyek, hegyek, síkság

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. 

Duna, Fellegvár

Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A Dunakanyar (kultúrtáj) szerepel a világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneinek összevonásával. 2006 óta a Dunakanyar védőszentje Szent Hedvig, lengyel királynő.

Az 1997-ben alapított (60 314 hektáros) Duna-Ipoly Nemzeti Park a fővárostól északra, a Pilis és Börzsöny hegység mentén, a Duna és az Ipoly folyó között  helyezkedik el. 

Rám-szakadék

A folyók és hegyek kapcsolatának legjellemzőbb példája a Dunakanyar.

A folyó több ezer évvel ezelőtt tört át a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között.

Ez jelentette a mai táj kialakulásának alapját.

A folyón Esztergomtól Budapestig található szigetek is a nemzeti park részét képezik, mi több, még a Budapest területén található Pálvölgyi-cseppkő- és a Szemlőhegyi-barlang is.

A nemzeti park majdnem 200 barlangjának többségére is a Pilis hegységben bukkanhat az utazó.

Rosa pendulina

A nemzeti parkra jellemző növényzet értékei közt számos olyan fajt találunk, amelyek csak a Kárpát-medencében illetve csak a nemzeti park területén élnek.

Megkapó szépségű a leánykökörcsin, a pirosló hunyor, a nagytermetű bíboros kosbor, a májvirág, a sisakvirág. A kaszálórétek ősszel nyíló, védett növénye a kornis tárnics vagy más néven encián.

 

Szalamandra

Az állatvilág is igen sokszínű, fajokban gazdag.
A Duna-meder lakója a bödöncsiga és a rajzos csiga sehol máshol nem, találhatók meg a világon.

A bogarak rendjében különösen értékes a nagy hőscincér és a gyászcincér.

A sűrű erdőkben sok az énekes- és ragadozó madár (parlagi sas, kerecsensólyom, de előfordul réti sas is.)

Az emlősök közül kiemelt értéket jelentenek a denevérek.

Uhu

A védett kisemlősök mellett – nagy pele, hermelin, menyét, nyuszt – nagyvadjaink mindegyikével találkozhatunk a régió erdeiben