2019. május 11., szombat

REJTÉLYES ESETEK 19. A milói Vénus


Miért csonka a miloi Vénusz?

A párisi Louvreban elhelyezett miloi Venus-szobor csonkasága és annak a kérdésnek megfejtése, hogy a hiányzó karok eredetileg miként voltak elhelyezve, nem csekély fejtörést okozott eleddig a régészeknek, a művészeknek s a nagyközönségnek.
Némelyek szerint a szobor magasra emelt jobbjában lándzsát tartva a győzedelmes Venust ábrázolta, mások úgy vélték, hogy a szobor csak része egy nagyobb csoportozatnak, mely az imádóját szemérmesen elutasító istennőt mutatta, míg végre egyesek úgy gondolták, hogy az ismeretlen művész, nem tudva méltó taglejtést találni, eredetileg csonkának alkotta művét.
Vénusz szobor


A titokzatos taglejtésnek egyöntetű és hiteles megállapítása mindmáig késett, míg végre most Aicara Jean franczia akadémikus, befejezve a szobor kiásása és megszerzése tárgyában közreműködött egyének feljegyzéseinek és levelezéseinek összegyűjtését, a beszerzett adatok alapján irt és a párisi Institut elé terjesztett tanulmányában megállapította a szobor megszerzésének körülményeit, valamint az eredeti taglejtést is.

A szobor Milo (Melos) szigetén 1820-ban került újra napvilágra. Bottonis Yorgos nevű castrói gazda fiával és unokájával földjét művelte, mikor csákányával egyszerre tágas üreget nyitott meg, melynek feltárása után annak mélyén embermagasságnál jóval nagyobb, csodálatos márványszobrot láttak fehérleni. Kíváncsian közeledtek, míg csak a teljes szépségében pompázó szobor előtt nem állottak. Venus istennő fehérlett és csillogott ott előttük úgy, a hogy őt őseik megénekelték; mozdulatlanul s földalatti börtönében is büszkén, talán már kétezredik esztendeje várva az első napsugarat és azzal együtt az egész világ csodálatát.

Ilyen lehetett?

Az álló alak felső teste teljesen meztelen volt, míg a derektől a földig lepel omlott le, melyet jobbjával és kissé emeltebb baltérdével fogott fel. Felemelt és behajlított baljában almánál nem nagyobb gömböt (győzelmi szimbólum) tartott s a szobor mellett jobbról-balról egy női és egy férfifejjel ellátott oszlopocska állott.

Bottonis tudva, hogy a szigetüket járó idegenek a régi szobrokért sok pénzt áldoznak, sietve vonszolta Venusát, illetve annak csak különválasztható értékesebb felsőrészét biztosabb helyre, kunyhójába. Kevéssel utóbb a sziget előtt horgonyzó franczia vitorlás két tisztje: Matterer és Dumont d'Urville értesült a leletről s kíváncsian kereste fel Bottonist, ki a jó vásár reményében is csak félve szánta rá magát, hogy kincsét az idegeneknek megmutassa.

Először a barlangba vezette őket, hol a szobor alsó része s a két oszlopocska állott, majd pedig kunyhóját is megmutatta az idegeneknek, hol festő ecsetjére méltó kép várta őket: a szurtos, kormos kis fészek mélyén a félhomályban, kicsiny mécses alig pislákoló lángja mellett görnyedve fonó Bottonis-anyát besugározta a féltestű, a hullámokból kiemelkedni látszó s baljában győzedelmi szimbólumot tartó Venus örökifjúi szépsége és vakító fehérsége!
Vagy ilyen? (Trieszt)


Ámulatából magához térve, sietve vitorlázott a két tengerész Konstantinápolyba, hol Riviére márki franczia követet sikerült rábeszélniök, hogy a szobor megszerzése végett Marcellus követségi titkárt Milo szigetére küldje. Bármennyire is sietett Marcellus későn jött, mert a Venus már idegen kézben volt.
Egy török hajó legénységét ugyanis nagy munkában találták, épen akkor hurczoltak  a part fövenyén egy nagy márványtömeget ügyetlenül és a legbarbárabb módon: burkolat és állvány nélkül, pusztán köteleken, melyeknek nyoma sokáig megmaradt a milói Venus testén Igen, mert a márványtömeg nem volt más, mint a Venus fölső része s a török legénység vele már igen közel járt hajójához, melyre a szobor alsó részét már elhelyezték volt.

Marcellus kétségbeesve a szobor elvesztése miatt, elhatározta, hogy a Venust erőszakkal is hatalmába keríti. S nemsokára ott hadakozik a két hajó legénysége a parton a szobor körül, ütlegelve egymást s nem ritkán a szobrot is!
A törökök végre engednők s a Venus felső teste csonkán; darabokra tört karokkal és bezúzott orral a francziáké és két napos alkudozás és fenyegetés után a szobor alsó része is az ő hajójukra körül. Egy hónap multán partra szállították Marsielleben s nemsokára ott látjuk pompázni a Venust a Louvreban a Galerie des Antiques díszhelyén a róla elnevezett külön teremben.
Összeállították a megmaradt részeket és pótolták a letört orrt és az apróbb hiányokat, a melyeket épen lehetett, de a karjait nem tudták visszaadni, mert annyi darabocskára töredezett a török szállítás, valamint az érte folyó harczban és mert annyi jelentősebb rész maradt ott és kallódott el a milói parton.


Vénusz szobor a Louvre-ban

Mai alakjában nem emeli többé baljában a győzedelmi szimbólumot, jobbja is csonka és bal lábfeje is hiányzik, de azért így megcsonkított formájában is az ókori szépség legtökéletesebb megnyilatkozása s hívatva van hirdetni minden időknek a szépség örök hatalmát.

Most, annyi esztendő elteltével a titokról már lehullhat a lepel!



Vénusz születése szobor

2019. május 4., szombat

REJTÉLYES ESETEK 18. A Mona Lisa




Mona Lisa

A Mona Lisa (más néven La Gioconda) Leonardo da Vinci 1503-1519 között készült leghíresebb festménye, ami jelenleg a párizsi Louvre-ban van kiállítva.
Egy rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó női mosoly egy érdekes tájban. Sokak szerint talán az egész festészet történetének legismertebb alkotása.
Ez köszönhető annak, hogy a kép „női” arca gyakorlatilag már a közösségi emlékezet részének tekinthető, ismert az egész világon, másolják, fényképezik, karikatúrákat készítenek róla és ezerszámra sokszorosították.
A képet 1911-ben ellopták, de 1913-ban előkerült.
Leonardo soha nem nevezte el a képet (a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni).
A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, az életrajzírója adta 31 évvel a művész halála után.
 Lisa Gherardini egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo ötgyermekes, erényes felesége volt.
A „Mona” egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak.
A Gioconda a gondtalant jelentő Giocondo név nőnemű alakja.
A kép rejtélyes mosolya miatt a cím (a. m. gondtalan nő) e kettős jelentéssel játszik.
Leonardo da Vinci

A Ki van a képen? rejtélye

A leggyakoribb vélekedés szerint a kép del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja, amit tények is igazolnak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy Lisának volt egy házasságon kívüli gyermeke - nagyapja azért adta hozzá Giocondo-hoz, hogy a szégyent elkerülje) - aki mindössze egy délutánt ért meg, s apja nem is tudott róla soha.
(azt is tudjuk, hogy Giocondonak  Lisa előtt volt egy felesége,  aki Lisa anyjának testvére volt)  -  de tovább nem keverem!
De keverem:
. Pl. 2008 januárjában állították, hogy a képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyűjteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a művész egyik ismerőse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára. A feljegyzés arról tanúskodik, hogy a művész egyszerre három képén dolgozott, közülük az egyik Lisa del Giocondo portréja, ami nem kizárt, hogy a Mona Lisa egy másik kép, amit Leonardo magának festett, és amíg élt, senkinek sem adta át. 
Férfi Mona Lisa

Dr. Lillian Schwartz szerint a kép egy önarckép, maga Leonardo da Vinci női ruhában. Digitális elemzése során szinte teljes egyezést fedezett fel Leonardo önmagáról rajzolt képei és a Mona Lisa között. Elméletének kritikusai szerint a hasonlóság oka az, hogy ugyanaz a személy, ugyanabban a stílusban dolgozott. Az sem bizonyított, hogy az önarckép valóban önarckép.
Maike Vogt-Lüerssen amellett érvel, hogy a nő a rejtélyes mosoly mögött Aragóniai Izabella, Milánó hercegnéje. Leonardo tizenegy évig dolgozott a hercegi udvarnak. Vogt-Lüerssen szerint Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik.
Leonardo terhes édesanyja?

 Mások szerint viszont Leonardo édesanyja, Catherina látható rajta abban a pillanatban, amikor először érzi gyermeke moccanását, feloldva korábbi egykedvűségét és szomorúságát, és mosolygásra késztetve őt.
Mindez észlelhető, ha felváltva eltakarjuk arcának bal és jobb oldalát. Jobboldala közömbös, egykedvű, bal oldala viszont mosolyra nyílik. Csak akkor érthető meg ez a félmosoly, ha ismerjük Catherina és Leonardo sorsát: Catherinát otthonából elrabolták, és rabszolgaként adták el, Leonardót pedig a firenzei Palazzo Vecchióban 1505-ben Michelangelo a Cascinai Csata groteszkjével alázta meg. (Lásd "Reneszánsz probléma...".A festők kifejezetten csúnyának sőt, olykor félelmetesnek ábrázolták a gyerekeket.)
Silvano Vietri régész és munkatársai három, nagyjából egykorú nő földi maradványaira bukkantak abban a kolostorban, ahová Lisa a férje halála után beköltözött. 2013-ban DNS-mintát vettek Lisa fiától. Ha a minta alapján a három nő közül valamelyik rokona a fiúnak, tudni fogjuk, hogy ki volt az igazi Mona Lisa..
Bár Leonardo da Vinci-t gyakran a reneszánsz ember prototípusaként emlegetik, valójában a kontárok prototípusának is tekinthető. Ugyanis ritkán fordult elő, hogy egy dolgot teljesen befejezett volna, mielőtt áttért volna egy másikra. Néhány történész véleménye szerint egyfajta enyhe figyelemhiánnyal járó rendellenességben szenvedett.
 Leghíresebb műve, a Mona Lisa című festmény tárgyának például nem festette meg a szemöldökét…
  
Orvosi elemzés

Néhány érdekesség Mona Lisáról:

 Pszichológus szemmel nézve Mona Lisa minden arcvonása kacér, kihívó természetre vall.
 Nőgyógyász szemmel nézve a modellt ülő hölgy minden bizonnyal terhes volt.
 Fogorvos szemmel nézve nem lehet nem észre venni, hogy a hölgy azért mosolyog ilyen furcsán, mert valójában hiányoznak a metszőfogai, s ezt rejtegeti.
 Idegsebész szemmel nézve Mona Lisa arcán minden jel arra mutat, hogy a modellnek arcidegbénulása volt.
 Szívsebész szemmel nézve pedig feltűnő Mona Lisa szeme fehérjének túlzott elsárgulása: ez rendkívül magas koleszterinszintre utal, a modellnek minden bizonnyal súlyos szívproblémái voltak, olyannyira, hogy bármikor lefordulhatott volna a székről.
Az is valószínű, hogy nem Leonardo múzsája (szerelme) volt - a festmény megrendelésre készült.

És mindezen okoskodások ellenére:  Mona Lisa csodálatos.
 Ilyen a művészet
.
Vázlat


2019. április 27., szombat

REJTÉLYES ESETEK 17. Mágnás Elza


Mágnás Elza, a monarchia „celebkurtizánja”     
Mágnás Elza

Ha azt mondom: Turcsányi Emília szlovák (vagy ahogy akkor mondták: tót) parasztlány, legfeljebb a vállát vonja meg az olvasó. De ha hozzáteszem: Turcsányiból Mágnás lett, Emíliából meg Elza, már sokan felkapják a fejüket. Ugyanis a XX. század elején megölt kurtizán élete és halála annyira híressé vált, hogy még filmet, kiállítást is szenteltek „munkásságának” az elmúlt években.

A Félvilág szereplői
Ki ölte meg Mágnás Elzát és miért? Az I. világháború előtt hónapokig ez a kérdés tartotta lázban Budapestet, és foglalkoztatja száz év elteltével is a közvéleményt. Erről a rejtélyről lebbenti fel a fátylat a Félvilág című magyar film, amely Mágnás Elza (KovácsPatrícia) utolsó napjait dolgozza fel. A félvilági életet élő kurtizán és bigott komornája, Rózsi (Gryllus Dorka), valamint a fiatal és naív cselédlány, Kató (Döbrösi Laura) között szövődő bizarr, szenvedélyes viszonyokat és sikamlós hatalmi játszmákat bonyolítják tovább az Elza körül felbukkanó férfiak (Kulka János és Sándor Péter), egészen a sokkoló végkifejletig.
A filmről csak annyit: aki látta annak nem tudok róla mesélni.
Aki nem látta  (ápr. 24-én este a tv-ben pl.), annak javaslom,  ne nézze meg.
Elza hétvégi Budoárja

A film nem sokat mond el a történetről, azt is halkan, félhomályban. Igaz, hogy már 80 éves vagyok, de nem hiszem, hogy emiatt nem láttam, nem hallottam semmit.
A szereplők deréktól felfelé látszanak csak. Szóval, hiába játszottak kiváló színészek, az igazi történetre nem lehetett ráismerni.
Érdekes, hogy 25-én este Fábry Sándor műsorában láthattam Döbrösi Laurát, aki nagyon szép, szimpatikus és okos színésznő benyomását keltette bennem.

Kezdjük talán azzal, honnan is ered a Mágnás (természetesen nem anyakönyvenyvezett…) név? A XIX. század végén szülőfalujából Budapestre, költöző, majd itt cselédként, mosogatóként dolgozó, és ki tudja még miféle munkákat el nem vállaló lány fényes karriert futott be. Pincérként került be a mulatók világába, és fokozatosan haladt előre a ranglétrán. Szépségét hamarosan a legelőkelőbb mulatóban, a pesti Orfeumban csodálhatták meg. Mivel itt már bájait jó pénzért csakis nagyon gazdagoknak, „mágnásoknak” osztogatta, Mágnás Elzának nevezték el – szól az egyik magyarázat. .

Elza és szeretője
A Mágnásra keresztelés valós indoka vélhetően egy, a szépséges Elzát körüllengő, és soha meg nem oldódó rejtélyek közül. Ami viszont biztos: Schmidt Miksa osztrák bútorgyáros szeretőjeként élt irigyelt luxuséletet a számára bérelt Margit körúti lakásban. Párizsból hozatott ruhákban pompázva, különleges és drága ékszereket cicomázva járta Budapest utcáit. Hogy ennek fejében el kellett viselni bécsi barátja perverzióit is? Ki tudja, volt- egyáltalán perverzió? Efféle pletykák is kellettek ahhoz, hogy egy olyan világban, ahol a prostituáltak meggyilkolása szinte mindennapos bűnnek számít (és számított már akkor is…) Mágnás Elza története ma is elevenen éljen.
És persze a holttestének megtalálása, megölésének indoka is közrejátszott abban, hogy Elza legendássá vált.
Holttest az utazókosárban

Ami tény: 1914. január 12-én este, a budai rakodóparton figyelt fel két kocsis arra az utazókosárra, amiben Mágnás Elza összefagyott, lemeztelenített holttestét rejtették el.
Persze akkor még nem tudták, ki is lehet az áldozat. Egyes források szerint a nőt először Keresztessy Gyula rendőrkapitány sógornője ismerte fel. A kapitány családi vacsorán mutatta körbe a holttestről készült képet, amikor az egyik rokon felkiáltott: de hát ez a Mágnás Elza! Van olyan forrás is, amely szerint a holttestet testvérbátyja, a könyvelő Turcsányi Ferenc azonosította az alkarján lévő anyajegyekről, miután bejelentette húga eltűnését.
Sokkal fontosabb, hogy a nyomozás során a rendőrök gyanúja nagyon gyorsan Elza közvetlen környezetére terelődött. Kóbori Róza, a szobalány, és annak szeretője, Nick Gusztáv péksegéd kezdetben váltig tagadta, hogy ők követték volna el a rablógyilkosságot.
(Ugyanis az történt – számos ékszer mellett egy 50 ezer koronás takarékbetétkönyv is eltűnt.) De a vallatás során az úrnőjére állítólag egyébként nagyon féltékeny 34 éves Róza lett a gyengébb láncszem, és mindent bevallott. Mint elmondta, szeretőjével, a nála 8 évvel fiatalabb Nick Gusztávval összedolgozva egy törülközővel fojtották meg értékeiért Mágnás Elzát. Eredetileg a Dunába akarták dobni a holttestet, s bár le is cipelték a rakpartra áldozatukat az utazókosárban, végül mégsem bízták a vízre a test elszállítását.
Elzát meggyilkolták
A „celebkurtizán” szörnyű halálának híre bejárta a világsajtót, és annak ellenére téma tudott maradni, hogy időközben kirobbant a nagy háború, amit mi már I. világháború néven említünk.

 Így közhírré tétetett, hogy a két gyilkost halálra ítélték, mint ahogy 1915 áprilisában az is: királyi kegyelemből életfogytiglani fegyházra mérsékelték a büntetést.
Érdekesen alakult a bűnösök későbbi sorsa. Nick Gusztáv „életfogytiglanja” 1929-ig tartott. Akkor börtönbeli jó magaviseletét méltányolva szabadlábra helyezték.
Sokáig élt, a hetvenes években egy érdi szociális otthonban lakott.
Viszont tettestársa, Kóbori Rózsi valóban élete fogytáig rácsok között szánhatta bűnét – ő 1926-ban a márianosztrai börtönben halt meg


2019. április 21., vasárnap

Húsvéti locsoló



                                              Locsolóvers   -   helyett


Zöld erdőben jártam                       
Zölderdő
de már meg is bántam.
Nem találtam én ott semmit
a sok fiú mindent elvitt.






Botom földig lekonyul,
Nem vagyok már mai nyúl.
Káposztám javát megettem,
Locsoljon hát más helyettem!




                                                                               
                                                          
Én verset nem tudok,
Azt mondják a kicsik,
Én csak azért jöttem,
Hogy igyak egy kicsit.









Ne haragudj kedves, drága        
Nem tudok locsolni máma!
Nem öntök hajadra vizet,          
 de küldök egy szép nagy szívet.









Attól, hogy a vírus tombol,
nem maradsz ki minden jóból.
Nézd meg jól a csatolt képet!
Láttál-e már ilyen szépet?



Bepótolom jövő évben
ezt most bátran megigérem,
de csak akkor, ha megérem.
Legalább is úgy remélem!

2019. április 19., péntek

REJTÉLYES ESETEK 16. A NAGY MŰ




Walter István

A nagy mű                                  
Krisztus a keresztfán

Mielőtt a műhöz fogott
csak magában viaskodott.
Alkotása legyen remek.
Sokat próbált és tervezett.
Bárhogy gyúrta az agyagot
nem tetszett, amit alkotott.
Témája a kínszenvedés,
akarta, legyen csoda szép.
Bárcsak vehetné embernek
kínszenvedését modellnek.
Az ötletet tett követte.
Talált is, aki keresztre
köttette magát jó pénzért.
Másvilági büntetésért?
Nekilátott hát a mester.
S mihelyt szenvedett az ember
a művészt nem érdekelte
modelljének szenvedése.
Sőt, valódi vonaglása
ejtette őt hatalmába.
Minél halálosabb lett a kínja                         
Szenvedés
szobrászt hozta eksztázisba.
Önkívületben alkotott.
Se nem látott se nem hallott.
S amikor műve készen lett,
engedte csak el az embert,
aki már volt élő-halott
s rögtön betegágyat nyomott.
Simogatta, dédelgette.
Az mégis feljelentette.
Mert szenvedni még csak szokott,
megbocsátani nem tudott.
A vád, könnyű testi sértés.
Néhány napra elítélték.
Le is ülte becsülettel.
De mi lett a feszülettel?
Hősünk szinte fakadt sírva,
darabokban van a „minta”.
De egy művész nem adja fel,
s már nem idegen élettel,
saját magát köttette fel,
s pillanatfelvételekkel                          
A Fogadalmi templomban

mintázta a szenvedését,
s annak megtestesítését.
De kimúlni nem engedték,
ahogy elájult, leszedték.
És a fényképek alapján
készült „Krisztus a keresztfán”
Megszenvedett szépen vele.
Fadrusz János volt a neve.


Fadrusz János (Pozsony, 1858. szept. 2.Bp., 1903. okt. 26.): szobrász. Zsellércsaládból származott. Négy elemit és két reáliskolai osztályt végzett Pozsonyban, majd lakatosinas lett. Felszabadulásakor díszkaputervével aranyérmet nyert, faragványai pedig általános elismerést keltettek.



 
Fadrusz János
Fadrusz János szobrászművészt Szegedhez az első és utolsó műve köti. Az elsőt, Krisztus a keresztfán 1891-ben alkotta képzőművészeti tanulmányainak befejezése után. Az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand-Prix díjat nyert a szoborral. Ezen év szeptemberében a szegedi tárlatán is bemutatta ezt az eredeti gipsz modellt.
Az utolsó nagy megbízása Tisza Lajos szegedi emlékművének megtervezése volt, melyből csak a főalakot alkothatta meg.
A szobrot a múzeum őrizte még a templom felépülése után is 1958-ig, akkor került a Fogadalmi Templomba. Most látható, jelenlegi helyére a szegedi nagy árvíz 100. évfordulójának emlékére 1979. március 11-én helyezték el.
Móra Ferenc így írta le a szobor keletkezésének történetét:
"Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület
."
„A Szegedi Képzőművészeti Egyesület igazgatója az egyesület 1900-as őszi kiállítására meg akarja szerezni Fadrusz Jánosnak akkor már nemzetközi hírű „Krisztus a keresztfán"с. alkotását…..Levelében tehát az igazgató nemcsak a szobor beküldését kéri, hanem árának megjelölését is….”


Fadrusz János sírja a Kerepesi temetőben




 
Fadrusz János ezt válaszolta:
„Krisztus azt hiszem, 6 nap múlva mehet…Ami az árát illeti, csak azt mondhatom, hogy nincs ára. Ehhez a munkámhoz annyi szenvedés és öröm fűződik, a nagy küzdés évei és az első nagy sikerem hozzá tartozik, nyilvános pályámat ez a Krisztus nyitotta meg, ezért el nem adom soha.

De ha Szeged városa elfogadja tőlem szíves ajándékba, az újonnan épülendő temploma számára, akkor nekem is örömet szereznek vele.”
A Fogadalmi Templom kereszthajójában, bal oldalon van.

2019. április 13., szombat

REJTÉLYES ESETEK 15. NIKÉ szobor


NIKÉ szobor

A Berlin központjában lévő kapuzatot II. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére emelték. Létezése során olyan politikatörténeti események tanúja (helyszíne lett) melyek nemcsak Berlin, vagy Németország, hanem Európa és a világ történelme szempontjából is meghatározóvá, jelképértékűvé váltak!

Niké szobor
 
A brandenburgi kapu 26 méter magas, 65,5 méter széles és 11 méter mélységű kora klasszicista homokkő-építmény, melyet az Akropolisz-beli Propülaia mintájára alakítottak ki.
A kapunak két kapuháza és öt kapunyílása van, melyek közül a középső valamivel szélesebb. Mindkét oldalon hat-hat 15 méter magas dór oszlop áll, amelynek kannelúrája ión stílusú.
Az attika és a kapunyílások belseje domborművekkel díszített, amelyek többek között Héraklész cselekedeteit jelenítik meg. A két kapuházban Mars és Minerva hatalmas szobrai állnak.
A kaput öt méter magas bronzszobor koronázza, amely a győzelem szárnyas istennőjét (Niké) ábrázolja, ahogy négylovas díszkocsiján (quadriga) behajt a városba.

Kannelúra oszlop

 Niké nevének jelentése, a győzelem. A görögöknél a szobrászat kedvelt témája, gyakran szárnyas nőalakként ábrázolták,
(A II. világháború után csak egy lófej maradt meg az eredeti szoborcsoportból, a restaurált kapu ünnepélyes átadása 2002. október 3-án történt meg újra.)
A szobor kevesebb, mint másfél évtizedet maradhatott helyén, miután 1806-ban, a jénai csatát követően a Berlint elfoglaló Napóleon Párizsba hurcolta a quadrigát, de még mielőtt ott felállíthatták volna, a császár – aki teljesen megfeledkezett az alkotásról, amely így egy raktárban porosodott – hatalma véget ért.
A berliniek Ernst von Pfuel tábornoknak köszönhetik, hogy a győzelem istennője ismét visszatérhetett a Brandenburgi kapu tetejére. 1814-ben Gebhard Leberecht von Blücher porosz hadvezér csapatai ládákba csomagolták a szobrot és visszaszállították Berlinbe, ahol azután restaurálták.
 Ekkor került az új hatalmi jelkép, a tölgykoszorún ülő porosz koronás sas az istennő botjára, a Schinkel által javasolt vaskereszt kiegészítéseként.
A keresztet a kommunizmus idején levették, majd 1990-ben, a német újraegyesítéskor végleg visszahelyezték.
Brandenburgi kapu

Ez a szobor is sok viszontagságnak volt kitéve: hol Napóleon hurcolta el Párizsba, hol vörös zászló alatt kapott ágyútüzet (aminek következtében az eredetiből csupán egy ló feje maradt meg, ami ma az egyik berlini múzeumban látható…)
1987-ben Ronald Reagan itt szólította fel Gorbacsovot a fal lebontására, ami 1989-ben (persze nem Reagan hatására) meg is történt.
Pécs  város felett, a Mecsekoldalban több mint négy évtizede áll Pécs egyik országszerte ismert nevezetessége, a Szárnyas Niké nevű szobor, melyet Pécs szinte minden pontjáról látni lehet.
A pécsi Niké talapzattal

A pécsieket a mai napig megosztó fejetlen Niké-szobor korábban Felszabadulási emlékműként volt ismert. De sokan manapság is így emlegetik, hiszen a nem mindennapi látványt nyújtó alkotással Makrisz Agamemnon görög származású Kossuth-díjas szobrászművész célja valóban az volt, hogy emlékeztessen arra a napra – egészen pontosan 1945. április 4-re –, amikor Magyarország területét Nemesmedvesnél elhagyta az utolsó német katona az előrenyomuló szovjet csapatok elől visszavonulva.
A szobrot a felszabadulás 30. évfordulóján, 1975. április 4-én adták át a pécsieknek, ez a nap egyébként a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től egészen 1989-ig. A Hunyadi János út északi kanyargós részén található, Pécsre néző műalkotás képében a görög szobrász a párizsi – szintén fejetlen – Szamothrakéi Niké szobor, illetve Eugène Delacroix „A Szabadság vezeti a népet” című híres festményének kubista-expresszív stílusú összevonásával idézi meg a felszabadulás szellemiségét és motívumait.
A szobrot két héttel avatása előtt egy hidraulikus daruval emelték a helyére, az összetett és nagy precizitást igénylő munka fél napig tartott, és rengeteg pécsi nézte végig a helyszínen.
Persze nem mehetünk el szó nélkül a szobor talapzata mellett sem, hiszen anélkül Niké sem fordulhatna dicsőségesen a város felé, nem vált volna a Mecsek oldal messziről felismerhető támpontjává. A 7 méter magas fehérbeton talapzat közadakozásból épült, és nem Agamemnon munkája, hanem Jánossy György építész műve, aki a szoborhoz illően aszimmetrikus és monumentális formákat hozott létre, egyfajta mellvédet, avagy támfalat kialakítva.
Niké Pécsett

Tehát a ma ismert sötétzöldes színű szobor nem is volt mindig ilyen színű: vörös volt. Ugyanakkor a ma látható Niké-szobor nem csak ezért különbözik az eredeti állapotától: eredetileg ugyanis egy „1945–1975” felirat is állt rajta, és a főalak mögött két kisebb vörösréz szobordarab is állt. De mi lett ezekkel? Nos, a felszabadulásra és annak 30. évfordulójára emlékeztető feliratot a rendszerváltáskor egyszerűen csak leszedték, és ekkor kapta a Szárnyas Niké nevet is. Ami a két kisebb szobordarabot illeti, azokat 2000. február 25-én megrongálták és ellopták.
A színesfém-tolvaj a szobor-együttes két kisebb darabját csupaszította le és fosztotta meg bronzossá nemesedett rézburkolatától, ami eleinte csak azért nem okozott nagyobb felháborodást, mert a jóhiszemű – vagy inkább naiv – pécsiek azt hitték, hogy az idővel leharcolt állapotba került műalkotást restaurálják. Mikor azonban kiderült, hogy nem ez a helyzet, a rendőrség nyomozói egyből munkához láttak. Közben a megrongált és megmaradt szobordarabokat elszállították a nagyobb, sértetlenül maradt Niké-szobor mellől. A kár több mint fél millió forintra rúgott.
A zsaruk nem is tétlenkedtek, február 26-án el is kapták a szobor „rajongóját”, aki – mint később kiderült – vakmerően, de nem túl eszesen elkövette azt a hibát, hogy visszajárt bontogatni a szobrokat. A színesfém-tolvaj éppen az emlékmű város felőli oldalán „dolgozott”, amikor a talapzatra csendben felmászó rendőrök megkopogtatták a vállát. A házkutatás során meg is találták lakásán a szobor darabjait, amiket nyilván jó pénzért akart elpasszolni.
Tény, hogy a Szárnyas Niké nem az a szobor, ami minden pécsinek tetszik. Sokan egyszerűen csak csúnyának, nehezen értelmezhetőnek és elavultnak vélik, azok azonban, akik felállítása után álltak értetlenül az érdekes formájú hatalmas szobor előtt, igen frappáns becenevekkel látták el Agamemnon művét.
Elterjedt neve volt ugyanis „a felmosórongy”, de sokan úgy gondolták, hogy a fejetlen Niké a ’70-es és ’80-as években Pécsett uralkodó fejetlenség szimbóluma volt. Akadtak azonban olyan pécsi férfiak is, akik szerint a női fejetlenséget ábrázolta a szobor.
A kérdés már csak az: önöknek tetszik ez a Pécs városképétől elválaszthatatlan alkotás?
Szamothrakéi Niké a Louvre-ban


2019. április 5., péntek

REJTÉLYES ESETEK 14. Egy korszak bálványa


7. Egy korszak bálványa  (Lord Byron)

Lord Byron alaptermészete állhatatlan, viselkedése sokszor hatásvadász volt.
Botrányai hazájában megbotránkozást keltettek, de a költészetéből áradó szabad szellem s hősiesen kalandos tettei Európában egy egész generációt lelkesítettek.

A melankolikus költő a család ősi birtokán, a komor, félig romos Newstead Abbeyben átadhatta magát borongós, világfájdalmas gondolatainak.
Newstead Abbey-i kastély


Az angol főleg üzleti tárgyalásokra való. Ökonomikus nyelv: a legtöbb tárgyat, fogalmat egytagú szóval jelöli. Gyors, lényegre törő megbeszélésekre tehát valóban a legmegfelelőbb. És furcsa módon szerelmi vallomásokra is, éppen emiatt. Mert az igaz szerelem sohasem bőbeszédű.
Velencében a  Sóhajok hídja elnevezés nem az olaszoktól származik, Lord Byron, az angol romantika egyik legmeghatározóbb alakja nevezte el így (Bridge of Sighs), amikor Velencében töltött ideje alatt megpillantotta azt.
A legelterjedtebb nézet szerint a börtönbe átvonuló elítéltek sóhaját lehetett hallani, innen a név.
Az én versemben a költő élete így hangzik:

                Az életművész

Híres tengerésztiszt volt még a nagyapa                                
Byron anyja

Ki a züllött fiát korán kitagadta
Sok erkölcstelen tett útját szegélyezte
Amivel az Őrült Jack nevet érdemelte.
Őrült Jack megnősült, elvett egy gazdag nőt,
Aki három lánnyal ajándékozta őt.
Később a feleség és még két leánya
Meghalt így nem maradt csak egy lány utána.

Feleségül eztán egy csúnya skót nőt vett el.
A tivornyázásnak nem lett vége ezzel.
Született egy fiú e furcsa családba,
Akinek akadt egy kis testi hibája.
Túl befelé fordult az egyik bokája,
Emiatt lett aztán jobb lábára sánta.
Még jobban kiugrott ez a hiba rajta,
Mivel legendásan szép volt arcvonása.
Két éves korában az apja elhagyta,
Rosszul esett nagyon szenvedett miatta.
Szorgalma azonban kitartóvá tette,
Bokszoló, lovas és úszó lett belőle.
A bicegést gyakran csak úgy palástolta,
Hogy az egyik lábát mindig csak csúsztatta.
Tíz éves korában sorsa megváltozott,
Mert örökölt ekkor hatalmas birtokot.
A sorsa hirtelen túl kedvezőre vált,
A dicsőség neki ettől fejébe szállt.
Iskolában nyegle, gyakran önfejű lett,                        
Byron

Éjszakákba nyúló mulatásba kezdett.
Nagyon sokat sportolt, lovagolt, evezett.
Bámulatos könnyen írt remek verseket.
Sokat utazgatott, kalandot keresett.
Még egy török pasa is beleszeretett.
Közben volt számtalan szerelmi kalandja,
Beleszeretett sok lányba és fiúba.
Emellett könnyedén írta a verseket.
Közérthető nyelven ragyogó rímeket.
Verses regényében gyűltek a szép versek,
Rövid idő alatt elismert költő lett.
Szerelmi vétkeit osztálya elnézte,
Mígnem kalandjait rútul betetézte.
A féltestvérével egymásba szerettek.
A társadalomból kiközösíttettek.
Külföldön keresett vigaszt és kalandot.
Írta szép verseit s folytatta a sportot.
Végül is a természet fogott ki rajta.
Egy lovaglás közben csúf eső elkapta.
Csontig átfagyott és lázroham gyötörte.
Életerős embert ez nagyon megtörte.
Orvosának mondta:  életem nem féltem,                    
A halálos ágyán

Amit csak lehetett én azt mind kiéltem!

Eddig tartott csak egy rövid emberöltő.
Így ment el örökre Lord Byron, a költő.


Így fogadták a görögök