REJTÉLYES ESETEK 17. Mágnás Elza

Mágnás Elza, a monarchia „celebkurtizánja”     

Mágnás Elza

Ha azt mondom: Turcsányi Emília szlovák (vagy ahogy akkor mondták: tót) parasztlány, legfeljebb a vállát vonja meg az olvasó. De ha hozzáteszem: Turcsányiból Mágnás lett, Emíliából meg Elza, már sokan felkapják a fejüket. Ugyanis a XX. század elején megölt kurtizán élete és halála annyira híressé vált, hogy még filmet, kiállítást is szenteltek „munkásságának” az elmúlt években.

A Félvilág szereplői

Ki ölte meg Mágnás Elzát és miért? Az I. világháború előtt hónapokig ez a kérdés tartotta lázban Budapestet, és foglalkoztatja száz év elteltével is a közvéleményt. Erről a rejtélyről lebbenti fel a fátylat a Félvilág című magyar film, amely Mágnás Elza (KovácsPatrícia) utolsó napjait dolgozza fel. A félvilági életet élő kurtizán és bigott komornája, Rózsi (Gryllus Dorka), valamint a fiatal és naív cselédlány, Kató (Döbrösi Laura) között szövődő bizarr, szenvedélyes viszonyokat és sikamlós hatalmi játszmákat bonyolítják tovább az Elza körül felbukkanó férfiak (Kulka János és Sándor Péter), egészen a sokkoló végkifejletig.
A filmről csak annyit: aki látta annak nem tudok róla mesélni.
Aki nem látta  (ápr. 24-én este a tv-ben pl.), annak javaslom,  ne nézze meg.

Elza hétvégi Budoárja

A film nem sokat mond el a történetről, azt is halkan, félhomályban. Igaz, hogy már 80 éves vagyok, de nem hiszem, hogy emiatt nem láttam, nem hallottam semmit.
A szereplők deréktól felfelé látszanak csak. Szóval, hiába játszottak kiváló színészek, az igazi történetre nem lehetett ráismerni.
Érdekes, hogy 25-én este Fábry Sándor műsorában láthattam Döbrösi Laurát, aki nagyon szép, szimpatikus és okos színésznő benyomását keltette bennem.

Kezdjük talán azzal, honnan is ered a Mágnás (természetesen nem anyakönyvenyvezett…) név? A XIX. század végén szülőfalujából Budapestre, költöző, majd itt cselédként, mosogatóként dolgozó, és ki tudja még miféle munkákat el nem vállaló lány fényes karriert futott be. Pincérként került be a mulatók világába, és fokozatosan haladt előre a ranglétrán. Szépségét hamarosan a legelőkelőbb mulatóban, a pesti Orfeumban csodálhatták meg. Mivel itt már bájait jó pénzért csakis nagyon gazdagoknak, „mágnásoknak” osztogatta, Mágnás Elzának nevezték el – szól az egyik magyarázat. .

Elza és szeretője

A Mágnásra keresztelés valós indoka vélhetően egy, a szépséges Elzát körüllengő, és soha meg nem oldódó rejtélyek közül. Ami viszont biztos: Schmidt Miksa osztrák bútorgyáros szeretőjeként élt irigyelt luxuséletet a számára bérelt Margit körúti lakásban. Párizsból hozatott ruhákban pompázva, különleges és drága ékszereket cicomázva járta Budapest utcáit. Hogy ennek fejében el kellett viselni bécsi barátja perverzióit is? Ki tudja, volt- egyáltalán perverzió? Efféle pletykák is kellettek ahhoz, hogy egy olyan világban, ahol a prostituáltak meggyilkolása szinte mindennapos bűnnek számít (és számított már akkor is…) Mágnás Elza története ma is elevenen éljen.

És persze a holttestének megtalálása, megölésének indoka is közrejátszott abban, hogy Elza legendássá vált.

Holttest az utazókosárban

Ami tény: 1914. január 12-én este, a budai rakodóparton figyelt fel két kocsis arra az utazókosárra, amiben Mágnás Elza összefagyott, lemeztelenített holttestét rejtették el.
Persze akkor még nem tudták, ki is lehet az áldozat. Egyes források szerint a nőt először Keresztessy Gyula rendőrkapitány sógornője ismerte fel. A kapitány családi vacsorán mutatta körbe a holttestről készült képet, amikor az egyik rokon felkiáltott: de hát ez a Mágnás Elza! Van olyan forrás is, amely szerint a holttestet testvérbátyja, a könyvelő Turcsányi Ferenc azonosította az alkarján lévő anyajegyekről, miután bejelentette húga eltűnését.
Sokkal fontosabb, hogy a nyomozás során a rendőrök gyanúja nagyon gyorsan Elza közvetlen környezetére terelődött. Kóbori Róza, a szobalány, és annak szeretője, Nick Gusztáv péksegéd kezdetben váltig tagadta, hogy ők követték volna el a rablógyilkosságot.
(Ugyanis az történt – számos ékszer mellett egy 50 ezer koronás takarékbetétkönyv is eltűnt.) De a vallatás során az úrnőjére állítólag egyébként nagyon féltékeny 34 éves Róza lett a gyengébb láncszem, és mindent bevallott. Mint elmondta, szeretőjével, a nála 8 évvel fiatalabb Nick Gusztávval összedolgozva egy törülközővel fojtották meg értékeiért Mágnás Elzát. Eredetileg a Dunába akarták dobni a holttestet, s bár le is cipelték a rakpartra áldozatukat az utazókosárban, végül mégsem bízták a vízre a test elszállítását.

Elzát meggyilkolták

A „celebkurtizán” szörnyű halálának híre bejárta a világsajtót, és annak ellenére téma tudott maradni, hogy időközben kirobbant a nagy háború, amit mi már I. világháború néven említünk.

 Így közhírré tétetett, hogy a két gyilkost halálra ítélték, mint ahogy 1915 áprilisában az is: királyi kegyelemből életfogytiglani fegyházra mérsékelték a büntetést.
Érdekesen alakult a bűnösök későbbi sorsa. Nick Gusztáv „életfogytiglanja” 1929-ig tartott. Akkor börtönbeli jó magaviseletét méltányolva szabadlábra helyezték.
Sokáig élt, a hetvenes években egy érdi szociális otthonban lakott.
Viszont tettestársa, Kóbori Rózsi valóban élete fogytáig rácsok között szánhatta bűnét – ő 1926-ban a márianosztrai börtönben halt meg