REJTÉLYES ESETEK 15. NIKÉ szobor

NIKÉ szobor

A Berlin központjában lévő kapuzatot II. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére emelték. Létezése során olyan politikatörténeti események tanúja (helyszíne lett) melyek nemcsak Berlin, vagy Németország, hanem Európa és a világ történelme szempontjából is meghatározóvá, jelképértékűvé váltak!

Niké szobor

 
A brandenburgi kapu 26 méter magas, 65,5 méter széles és 11 méter mélységű kora klasszicista homokkő-építmény, melyet az Akropolisz-beli Propülaia mintájára alakítottak ki.
A kapunak két kapuháza és öt kapunyílása van, melyek közül a középső valamivel szélesebb. Mindkét oldalon hat-hat 15 méter magas dór oszlop áll, amelynek kannelúrája ión stílusú.

Az attika és a kapunyílások belseje domborművekkel díszített, amelyek többek között Héraklész cselekedeteit jelenítik meg. A két kapuházban Mars és Minerva hatalmas szobrai állnak.
A kaput öt méter magas bronzszobor koronázza, amely a győzelem szárnyas istennőjét (Niké) ábrázolja, ahogy négylovas díszkocsiján (quadriga) behajt a városba.

Kannelúra oszlop

 Niké nevének jelentése, a győzelem. A görögöknél a szobrászat kedvelt témája, gyakran szárnyas nőalakként ábrázolták,
(A II. világháború után csak egy lófej maradt meg az eredeti szoborcsoportból, a restaurált kapu ünnepélyes átadása 2002. október 3-án történt meg újra.)

A szobor kevesebb, mint másfél évtizedet maradhatott helyén, miután 1806-ban, a jénai csatát követően a Berlint elfoglaló Napóleon Párizsba hurcolta a quadrigát, de még mielőtt ott felállíthatták volna, a császár – aki teljesen megfeledkezett az alkotásról, amely így egy raktárban porosodott – hatalma véget ért.
A berliniek Ernst von Pfuel tábornoknak köszönhetik, hogy a győzelem istennője ismét visszatérhetett a Brandenburgi kapu tetejére. 1814-ben Gebhard Leberecht von Blücher porosz hadvezér csapatai ládákba csomagolták a szobrot és visszaszállították Berlinbe, ahol azután restaurálták.
 Ekkor került az új hatalmi jelkép, a tölgykoszorún ülő porosz koronás sas az istennő botjára, a Schinkel által javasolt vaskereszt kiegészítéseként.
A keresztet a kommunizmus idején levették, majd 1990-ben, a német újraegyesítéskor végleg visszahelyezték.

Brandenburgi kapu

Ez a szobor is sok viszontagságnak volt kitéve: hol Napóleon hurcolta el Párizsba, hol vörös zászló alatt kapott ágyútüzet (aminek következtében az eredetiből csupán egy ló feje maradt meg, ami ma az egyik berlini múzeumban látható…)
1987-ben Ronald Reagan itt szólította fel Gorbacsovot a fal lebontására, ami 1989-ben (persze nem Reagan hatására) meg is történt.

Pécs  város felett, a Mecsekoldalban több mint négy évtizede áll Pécs egyik országszerte ismert nevezetessége, a Szárnyas Niké nevű szobor, melyet Pécs szinte minden pontjáról látni lehet.

A pécsi Niké talapzattal

A pécsieket a mai napig megosztó fejetlen Niké-szobor korábban Felszabadulási emlékműként volt ismert. De sokan manapság is így emlegetik, hiszen a nem mindennapi látványt nyújtó alkotással Makrisz Agamemnon görög származású Kossuth-díjas szobrászművész célja valóban az volt, hogy emlékeztessen arra a napra – egészen pontosan 1945. április 4-re –, amikor Magyarország területét Nemesmedvesnél elhagyta az utolsó német katona az előrenyomuló szovjet csapatok elől visszavonulva.

A szobrot a felszabadulás 30. évfordulóján, 1975. április 4-én adták át a pécsieknek, ez a nap egyébként a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től egészen 1989-ig. A Hunyadi János út északi kanyargós részén található, Pécsre néző műalkotás képében a görög szobrász a párizsi – szintén fejetlen – Szamothrakéi Niké szobor, illetve Eugène Delacroix „A Szabadság vezeti a népet” című híres festményének kubista-expresszív stílusú összevonásával idézi meg a felszabadulás szellemiségét és motívumait.

A szobrot két héttel avatása előtt egy hidraulikus daruval emelték a helyére, az összetett és nagy precizitást igénylő munka fél napig tartott, és rengeteg pécsi nézte végig a helyszínen.

Persze nem mehetünk el szó nélkül a szobor talapzata mellett sem, hiszen anélkül Niké sem fordulhatna dicsőségesen a város felé, nem vált volna a Mecsek oldal messziről felismerhető támpontjává. A 7 méter magas fehérbeton talapzat közadakozásból épült, és nem Agamemnon munkája, hanem Jánossy György építész műve, aki a szoborhoz illően aszimmetrikus és monumentális formákat hozott létre, egyfajta mellvédet, avagy támfalat kialakítva.

Niké Pécsett

Tehát a ma ismert sötétzöldes színű szobor nem is volt mindig ilyen színű: vörös volt. Ugyanakkor a ma látható Niké-szobor nem csak ezért különbözik az eredeti állapotától: eredetileg ugyanis egy „1945–1975” felirat is állt rajta, és a főalak mögött két kisebb vörösréz szobordarab is állt. De mi lett ezekkel? Nos, a felszabadulásra és annak 30. évfordulójára emlékeztető feliratot a rendszerváltáskor egyszerűen csak leszedték, és ekkor kapta a Szárnyas Niké nevet is. Ami a két kisebb szobordarabot illeti, azokat 2000. február 25-én megrongálták és ellopták.

A színesfém-tolvaj a szobor-együttes két kisebb darabját csupaszította le és fosztotta meg bronzossá nemesedett rézburkolatától, ami eleinte csak azért nem okozott nagyobb felháborodást, mert a jóhiszemű – vagy inkább naiv – pécsiek azt hitték, hogy az idővel leharcolt állapotba került műalkotást restaurálják. Mikor azonban kiderült, hogy nem ez a helyzet, a rendőrség nyomozói egyből munkához láttak. Közben a megrongált és megmaradt szobordarabokat elszállították a nagyobb, sértetlenül maradt Niké-szobor mellől. A kár több mint fél millió forintra rúgott.
A zsaruk nem is tétlenkedtek, február 26-án el is kapták a szobor „rajongóját”, aki – mint később kiderült – vakmerően, de nem túl eszesen elkövette azt a hibát, hogy visszajárt bontogatni a szobrokat. A színesfém-tolvaj éppen az emlékmű város felőli oldalán „dolgozott”, amikor a talapzatra csendben felmászó rendőrök megkopogtatták a vállát. A házkutatás során meg is találták lakásán a szobor darabjait, amiket nyilván jó pénzért akart elpasszolni.

Tény, hogy a Szárnyas Niké nem az a szobor, ami minden pécsinek tetszik. Sokan egyszerűen csak csúnyának, nehezen értelmezhetőnek és elavultnak vélik, azok azonban, akik felállítása után álltak értetlenül az érdekes formájú hatalmas szobor előtt, igen frappáns becenevekkel látták el Agamemnon művét.

Elterjedt neve volt ugyanis „a felmosórongy”, de sokan úgy gondolták, hogy a fejetlen Niké a ’70-es és ’80-as években Pécsett uralkodó fejetlenség szimbóluma volt. Akadtak azonban olyan pécsi férfiak is, akik szerint a női fejetlenséget ábrázolta a szobor.
A kérdés már csak az: önöknek tetszik ez a Pécs városképétől elválaszthatatlan alkotás?

Szamothrakéi Niké a Louvre-ban