2018. január 14., vasárnap

Pipaszó 1. Előszó








                    PIPASZÓ









Előszó

Arról akarok írni, hogy nap, mint nap milyen események kerülnek az utamba, amire nem számítottam.  

 
Naplóm


Vagy nem úgy alakultak, ahogy számítottam.
Először azt a címet akartam adni, hogy:  NAPLÓM.
Ugyanis ez tükrözné a legjobban azt, amiről írni akarok.   A  minden napjaimat.
Ez meg a másik.  Azt hittem, hogy ötletes címet találtam:  MINDEN NAPJAIM.
Meglepődve tapasztaltam, hogy egy kedves hölgy ezt a címet már sikeresen használja.
Ez sem jött be!
Gondoltam, hogy felhasználom az egykori Fehérvár Áruház szlogenjét.
Ez úgy hangzott  -  az idősebbek emlékezhetnek rá  -, hogy a Fehérvár Áruházban mindig történik valami.
Bár ma sem tudom mi volt és hol volt a Fehérvár Áruház, de a jelszavuk tetszett.
Gondoltam, rám is passzol, hogy velem  MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI.
Rá kellett jönnöm, hogy nemcsak én vagyok ilyen találékony.
Ezt is többen, más-más variációban is, kilőtték előlem.

Az utcán

Jónak mutatkozott az is, hogy én  NEM FOGADTAM MEG SEMMIT!
Ezt már annyian kijelentették, hogy magam sem tartottam egyedinek.
Legutóbb egy festőművésztől hallottam, de előtte biztosan használták mások is, hogy
A TÉMA AZ UTCÁN HEVER…
Végül úgy döntöttem, hogy mivel a munkából már kiöregedtem, utalnom kell arra, hogy már semmi dolgom, csak ülök a fotelben és szívom a pipámat.
Ez adná a következő írásaim címét.
Például, lehetne  PIPASZÓ.
Azt hiszem megtaláltam a címét annak, amiről akarok írni.
Persze nem lesz megterhelő senkinek, mert hetenként egy régi vagy még régebbi történetet mesélek el, ami eszembe jut.

2018. január 13., szombat

Csodaszép Magyarország 366. Mogyoród

A pálya


368.  Mogyoród

A Hungaroring otthona

A község Budapesttől 18 kilométerre található az M3-as autópálya mentén, a Gödöllői-dombság egyik völgyében. Egyik magas pontja a Somlyó-domb (Gyertyános 326 méter), amely már az autópályáról is messziről látszik. Fekvésének sajátossága, hogy a lüktető, mozgalmas főváros 5 percre van autóval, a település azonban megőrizte nyugodt, falusias légkörét. Éppen ezért egyre többen fedezik fel és használják ki az ebben rejlő adottságokat és költöznek ide.
A falu neve a mogyoróval, illetve a mogyoróbokorral kapcsolatos, hiszen mogyoród jelentése: „mogyoróban gazdag”. Mára már csak néhány mogyoróbokor maradt a nagyközség területén. Ezek közül egy a plébánia udvarában található.
Szent László szobra a csata emlékére

Mogyoród neve először arról az 1074-ben itt zajlott csatáról vált nevezetessé, amelyben I. Géza és I. László leverte Salamon csapatait.
1986 óta itt rendezik meg a Forma-1-es autóverseny Magyarországi futamait, s ez itt nemzetközi hírűvé tette a községet.
Évente egyszer (augusztusban) három napra Mogyoród válik az autóvilág fővárosává, ilyenkor a földkerekség minden tájáról tízezrével érkeznek ide a  „száguldó cirkusz” fanatikusai.






Szisz Ferenc szobra

Ám a Hungaroring nem csak a profiké, hiszen gyakorta rendeznek itt éjszakai és amatőr gyorsulási versenyeket, sőt a Hungarokart Centerben bárki próbára teheti ügyességét.
2003-ban nyitotta meg kapuit a mogyoródi Aquaréna, amely az ország legnagyobb szórakoztató vízicentruma.
Számos csúszdájával és vízi  attrakciójával a park valóban nagy élményt nyújthat az idelátogatóknak.




Szent László kilátó

Amint meglátja az Aquaticum trópusi hangulatát, a banánfák alatt önfeledten fürdőző családokat, biztosan újra nyarat akar majd.
Szadán élt és alkotott 10 évig a magyar történelmi festészet kiemelkedő alakja, az Egri nők és a Vérszerződés festője, Székely Bertalan (1835-1910.)
Egykori műtermében, melyet a Halászbástya tervezője Schulek Frigyes tervei alapján építettek, kiállítás látogatható.
Érdemes elsétálni a Gödöllői-dombság legmagasabb pontján, a 344 méter magas Margitán álló kilátóhoz.






Pincenapok

Nevezetességei
Katolikus templom (barokk, 1749, egy régi bencés monostor romjaiból épült)
Kálvária és Nepomuki Szent János szobor (barokk, 17. század)
Szent László-kilátó és kápolna
Hungaroring
Pince sor
Aquaréna (aquapark)
A településtől délre halad el a Csörsz árok



Érik a banán

2018. január 10., szerda

Csodaszép Magyarország 365. Gödöllő

Grassalkovich  kastély


Gödöllő

A magyar szecesszió központja volt

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik.
Vasútállomás

Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával.
A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található.
. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.




Egyetem

Sokan hihetik azt, hogy Gödöllőt csupán a kastély kedvéért érdemes felkeresni.
Pedig megtekintésre érdemes itt a barokk kálvária (1771) és a Mária-oszlop, több régi kúria s Gödöllő Egyeteme is megér egy sétát.
Az egykor a premontrei rend gimnáziuma számára, neobarokk stílusban készült épületet 1920-ban avatták fel.
A város hagyományosan a hazai agrárszakember-képzés fellegvára, a Grassalkovichok 18. századi mintagazdaságának köszönhetően is.
Múzeum

A városi Múzeumban a híres gödöllői művésztelep történetéről és alkotóiról kaphat képet a látogató.
A művésztelepet a magyar szecesszió ipari és képzőművészeti központjaként tartották számon, amely 1901-21 között működött.
A társaság fő célkitűzése a képző- és iparművészet egységes stílusának megteremtése, a mindennapi tárgyak művészivé alakítása volt.
A későbbiek során, állami támogatással szobrásziskolát, szőnyeg és gobelin-szövő műhelyt alapítottak. (A körnek tagja volt Róth Miksa és Ligeti Miklós is)
Máriabesnyő, Székelykapu

Közigazgatásilag Gödöllőhöz tartozik Máriabesnyő, amelynek kegytemploma híres zarándokhely. A kapucinusok 1762-69 között épült barokk templomának legféltettebb kincse a 12. században, elefántcsontból készült Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló szobor.
Máriabesnyő a török időkben elpusztult település, ma Gödöllő városhoz tartozik. Saját vasútállomással rendelkezik a Budapest–Hatvan-vasútvonalon.
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely.
Nagyboldogasszony Bazilika

Máriabesnyő múltja szorosan összefügg a kegytemplom történetével. Klobusiczky Terézia - I. Grassal­kovich Antal harmadik felesége - Loretoi Kápolnát kívánt építtetni a hajdani Premontrei Templom helyén. Ásás közben Fidler János kőműves 1759. április 19.-én egy csontból faragott szobrocskát talált a földben. A XII-XIII. századból származó faragvány Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal a karján.

Lázár  Lovaspark



Domonyvölgybe is érdemes kirándulást tenni, hiszen itt  található a többszörös világbajnok fogathajtó Lázár testvérpár lovastanyája, ahol lovasbemutatók és egyéb programok várják a látogatókat.





Véletlenül, egy építkezés során bukkantak 2003-ban Gödöllő határában egy  római kori i.e. 3. századból származó szarmata település nyomaira.
Az egykori település területéből mintegy kéthektárnyit tártak fel a régészek, ahol lakóépületek, kenyérsütő kemencék, hulladéktárolók és vízelvezető árkok maradványai láthatók.

Több mint 90 ló

2018. január 9., kedd

Csodaszép Magyarország 364. Nógrád

Nógrádi vár


Nógrád

„Vár állott, most kőhalom”

A megye délnyugati részén, a Börzsöny keleti előterében található.
Megközelíthető a 2-es számú főút irányából, vagy vasúton, a 75-ös számú (Vác-Balassagyarmat) vonalon.
Az állomás épületei a várral

Negyedosztályú mellékvonali felvételi épület, méghozzá nagyon jó állapotban, megkímélve a 60-as 70-es évek épületfelújításaitól, így szinte ma is eredeti formájában látható. Nógrád hegyekkel körülvett hangulatos idilljéhez tökéletesen illik ez a kis állomásépület. Az épület mellett egy rakodó és egy árnyékszék is található, mely épületekhez hasonlóakkal a vonal mentén több helyen is találkozhatunk, valószínűleg szintén tipusépületek.
Népszerű kirándulóhely.



A vár

A falu (vár, megye) nevét a bolgár-szláv Novigrad, azaz Újvár elnevezésből kapta. Története a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza, már ebben a korban is kulcsfontosságú helynek számított. I. István király városi rangot adományozott neki és a megye székhelyévé tette
A megye névadó településének nevezetessége a ma már omladozó vár, amelynek helyén egykor pompás reneszánsz palota állt.
A nógrádi vár Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza.

Római katolikus templom

A 15. században Báthory Miklós váci püspök által emeltetett épületegyüttest
1544-ben foglalták el a törökök.
A lőportornyot 1685-ben villámcsapás érte.
Az 1685. évnek egy nyári viharában villám csapott a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat, ezzel gyakorlatilag védhetetlenné téve azt. Ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette, falait a könyörtelen időjárás és a környékbeli lakosság bontó kezei
Ezt követően a törökök megrongálták az úgynevezett védőműveket, majd elhagyták a várat, amely azóta is omladozik.
A törökök elvonulása idejére a falu elnéptelenedett, ezért a Felvidékről származó szlovákokkal telepítették be, akik magukkal hozták nyelvüket, szokásaikat.
Tájház

Olyan híreket hallani, hogy rövidesen holland szokások is lábra kapnak, hiszen számtalan Nógrád megyei falut vettek meg hollandok.
A millennium tiszteletére a váci egyházmegye a várbejárat előtt felállíttatta a hét vezér fából faragott szobrát.


Vadaspark







Nevezetességei:
Kálváriadomb
Tájház
Boldogasszony plébániatemplom
A jelenlegi római katolikus templomot Migazzi Kristóf váci püspök építtette 1757-ben.
Az evangélikus templom 1865-ben épült fel.

Lekvárfőzés

:

2018. január 7., vasárnap

Csodaszép Magyarország 363. Diósjenő

Hét vezér fái Park


Diósjenő

Marcus Aurelius seregei

A település az egyik honfoglalás kori törzs, Jenő nevét viseli.

Halastó

Nógrád megye nyugati részén a Börzsöny lábánál fekszik.
Diósjenőn horgásztó, kemping és feszített víztükrű strand várja a vendégeket, akik a településen járva képzeletükben felidézhetik, hogy a római történetírók szerint 173-ban a diósjenői tónál ütköztek meg Marcus Aurelius (filozófusként is ismert) császár légiói a Pannóniát fenyegető barbárokkal, és megsemmisítő csapást mértek rájuk. Erre a jenői tónál emléktábla hívja fel a figyelmet. 

Vasútállomás

A település könnyen megközelíthető közúton 2-es főútról, Nógrádon keresztül, illetve vasúton a MÁV 75-ös számú (Vác–Balassagyarmat) vasútvonalán. (A 76-os számú Diósjenő–Romhány vonalon 2007. március 4. óta a személyszállítás szünetel.
Diósjenő látnivalói:
Római katolikus templom: A 15. század gótikus templom átépítései után, 1788–89-ben klasszicista-barokk stílusban építették újjá.
Református templom: Késői klasszicista stílusú. Az 1850-es évek környékén építhették, a parókia is ebből a korból származik.
Karitasz lelkigyakorlat

A Kápolna-hegyen az egykori körtemplom alapfalának maradványa is látható, mely a Kápolna-hegyi Kálvária-kápolna építésekor került elő.
Sváb kastély
Reformációs gyülekezet

Csehvár
A Börzsöny hegység közvetlen lábánál fekszik egy szabadidő központ és kalandpart. Ezen kívül teniszpálya, műfüves focipálya és egy sportcentrum várja a sportolni vágyókat.
Közigazgatási területén emelkedik a csóványosi kilátó. 
Rózsa Sándor legendás megformálója, Oszter Sándor,  negyven éve vette a birtokot, ahol minden a saját tervei alapján készült. A háznak még kis tornya is van, ahonnan csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, valamint Oszter két saját hegyére, Csehvárra és Király-bércre.
A falu, mely bírájának választotta Kossuth Lajost
Amikor
Kossuth emigrációba kényszerült, megfosztották magyar állampolgárságától. Azt az embert, aki talán a legnagyszerűbb hazafia volt országunknak. A hír hallatán számos település – Diósjenő is – úgy reagált, hogy tiszteletbeli polgárává fogadta, sőt bírájává is választotta. Kossuth megköszönve a sok megtisztelő címet, gyönyörűen írja le Nógrád vármegye közönségéhez írt levelében a hazaszeretet.
Oszter Sándor birodalma

A falu fő vonzerejét ma is a Börzsöny jelenti, de sokakat vonz a falutól fél órás sétával elérhető halastó is. 




Csehvár





Csóványosi kilátó

2018. január 4., csütörtök

Csodaszép Magyarország 362. Bánk

Bánk a Bánki tóval


Bánk

Szlovák hagyományok


Bánk Nógrád megye délnyugati részén található község. Fekvését, a táj jellegét a Cserhát dombjai határozzák meg. A település csak közúton közelíthető meg: a 2-es főútról Rétság után kell letérni a Bánkra vezető útra.
Szlovák tájház

Vasúton is elérhető volt a Diósjenő–Romhány-vasútvonalon, de 2007. március 4. éjféltől megszüntették rajta a személyforgalmat. A szomszédos települések Rétság, Felsőpetény és Romhány.
A török hódoltság idején a falu elpusztult, ezért szlovákokat telepítettek le ide, akik magukkal hozták nyelvüket és evangélikus vallásukat.
A Bánki Nyár rendezvénysorozat június első napjától augusztus végéig kínál látnivalót a Bánki-tó mellé érkezőknek, akik egyidejűleg a szlovák nemzetiségi tájházban a szlovákság múlt századi életével, bútoraival és tárgyaival is megismerkedhetnek.
Evangélikus templom

Az 1970-es években a Bánki-tó kedvelt környékbeli turistacélpont lett, ám a tavat és környékét az 1990-es évek elejére teljesen lelakták, tönkretették, a vize fürdésre alkalmatlanná vált. Ennek az állapotnak csak tíz évvel később, 2001-ben vetettek véget, mikor az önkormányzat rendbe hozatta a partot, illetve a tó medrét is kitisztíttatta.
Bánk és Felsőpetény között működött a Felsőpetényi Kisvasút, mely az ott működő kő- és agyagbánya által kitermelt nyersanyagot szállította Bánkra; a kisvasút, mely 2005-ig üzemelt, később egy-egy különleges alkalomkor személyszállítás is folyt rajta a sínek 2014-es felszedéséig.

Tó, Kalandpark


Az evangélikus templom 1783-ban épült. Az evangélikus temetőben egy régi templom alapfalai láthatók.







Wellness Hotel, Bánk

2018. január 3., szerda

Csodaszép Magyarország 361. Drégelypalánk

Várrom


Drégelypalánk

Ahol a mai napig ápolják a hősök emlékét

A Börzsöny északi lejtői és a kanyargós Középső-Ipoly mocsári árterei, égeres láperdői között fekszik, Drégely és Palánk hajdan két község volt. A községen keresztülvezető patak képezte a határt közöttük.
Vasútállomás

Vonattal a MÁV 75-ös számú (Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg. Működik a Drégelypalánk vasútállomás és a Drégely megállóhely. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál és az Ipoly völgyében vezet, Magyarország egyik legszebb vasútvonala.
1546-ból származó királyi dekrétum Dréghelyet említ. Ez a szó kiváló és alkalmas helyet jelent.
A falu egykor Csák Máté, majd az esztergomi érsek birtoka volt.

Drégely vára

A községtől 5 kilométerre, a 444 méter magas várhegyen emelték a 13. század során Drégely várát.
A népi hiedelem szerint valaha errefelé óriások is tanyáztak, s a környező hegyekben, a várromoktól nem messze, az Óriás-kőnek nevezett sziklánál nyomaik is felfedezhetők.
A környék hasonló építményei közül nem tartották különösen kiemelkedőnek
(a legerősebb erőd Nógrád vára volt), mégis Drégely volt a leghíresebb.
Esztergom és Nógrád eleste után, Várdai érsek Szondy Györgyöt nevezte ki a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává, aki később hősies önfeláldozásával örökre emlékezetessé tette Drégely várát.
A falu  „palánk” utótagja arra utal, hogy az ostrom után romhalmazzá vált vár helyett a törökök egy palánkvárat emeltek.
Szondy Emlékmű

Helyi nevezetesség az 1988-ban leleplezett  Szondi-szarkofág, amely Kő Pál szobrászművész alkotása.
Drégely várát 1552-ben Szondy György vezetésével mindössze 146 katona védte a tizenkétezres török túlerővel szemben. S bár a csata végére mindannyian elestek, négy napig tartották magukat. Tettük a törökök elleni hősies küzdelem szimbólumává vált.  A vár elesett, de Ali pasa hősként ünnepeltette a vár védőjének holttestét; katonái előtt magasztaló beszédet tartott fölötte, díszes sírba helyezte Szondy tetemét és föléje kopját tűzött le.
Az ostromnak Arany János a Szondy két apródja című művében állít emléket.
Szent Erzsébet

Látnivalók: Barokk templom: itt őrzik Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét.
II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.
Szentháromság-szobor: az 1762-es pestisjárvány emlékére emelték.
Szondi-park
Szondi-szarkofág
Szondi-emlékszoba


Turisztikai központ