A pokol kapuja! |
Van-e pokol?
Extra kérdés: Vajon a pokol exotherm (leadja a hőt), vagy endotherm-e (fölveszi a hőt)?
Először is meg kell állapítani, hogy a pokol tömege változik-e az idő folyamán.
Ehhez a pokolba vándorló, valamint a poklot elhagyó lelkek számának ismerete kell.
Úgy vélem, bizonyosra vehető, hogy aki a pokolba kerül, onnan már soha ki nem jut.
Ezek után a pokol térfogatát kell megvizsgálnunk. A Boyle-törvény értelmében a pokol térfogata a pokolra jutó lelkek számával arányosan kell növekedjen, hogy a hőmérséklet és a nyomás állandó maradjon.
Ekkor két lehetőség van:
1. Ha a pokol lassabban tágul, mint amilyen iramban érkeznek a lelkek, akkor a hőmérséklet és a nyomás addig emelkedik, míg a pokol szét nem robban.
2. Ha a pokol gyorsabban tágul, mint amilyen ütemben a lelkek érkeznek, akkor a hőmérséklet és a nyomás csökken, míg a pokol be nem fagy...
Melyik a helyes megoldás?
Figyelembe véve egy csinos ismerősöm, Sandra jövendölését, miszerint :
„hamarabb befagy a pokol, mintsem, hogy lefeküdjek veled!' , - valamint azt a tényt, hogy tegnap mégiscsak lefeküdtünk - csak a második eshetőség jöhet számításba.
Ennél fogva meggyőződésem, hogy a pokol exotherm (leadja a hőt) és ráadásul már be is fagyott.
Következik még, hogy, ha a pokol befagyott, akkor több lelket nem fogadhat be, hiszen nincs már tüze. Ebből az is következik, hogy már csak a mennyekbe juthatunk, ami egyrészt Isten létezését bizonyítja, másrészt arra is magyarázatot ad, miért kiáltotta tegnap este Sandra annyiszor: „Istenem!”
A befagyott pokol |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése