REJTÉLYES ESETEK 34. Ady gyermeke

Ady Endre

 

 

 

 

 

 

 

Ady  gyermeke

Ady Endre (1877-1919) halálának századik évfordulójára emlékezve

ADYnemADYde  címmel rendhagyó, kortárs dokumentumszínházi előadással készül a Zichy Szín-Műhely, amelynek bemutatóját szeptember 27-én tartják a Hatszín Teátrumban.
A darabban a költő legismertebb versei hangzanak el, a többi között a Góg és Magóg fia vagyok én; Páris, az én Bakonyom; a Héja-nász az avaron; az Ülj törvényt, Werbőczy; a Lédával a bálban; az Elbocsátó, szép üzenet; az Őrizem a szemed; a Dies Irae; a Párisban járt az ősz.

„Álom-testecskédet legyezem,.
csókokra emlékszem, melyekből
Kicsi fiam, nem hívott elő a szerelem”

Írja sosem volt fiának Ady   A fiam bölcsőjénél  című versében.

Fia valóban nem született a költőnek – kislánya azonban igen.

Ady 1906-1907-ben élte szerelmének egyik legboldogabb korszakát Diósyné Brüll Adéllal.

Több, mint egy évet töltöttek együtt Párizsban, a Földközi-tengeren hajókázva, illetve a Riviérán.

A költő már 1907 elején megosztotta bizalmas barátaival a hírt: Léda gyermeket vár.

Lédával

Az asszony 1907-ben már igen előrehaladott állapotban érkezett Nagyváradra – Ady kíséretében – édesanyja temetésére.

A 35 éves kismama a gyász és a férje anyagi problémái miatt nehezen viselte terhességét.  Talán meggyötört idegei, talán a folyamatos cigarettázás miatt, de Léda augusztus 26-án végül halott leánygyermeket hozott a világra.

Az orvosi vélemények szerint a magzat csupán néhány nappal születése előtt pusztult el a méhben.

Bár a csecsemőt Diósy néven anyakönyvezték, biológiai apja minden valószínűség szerint Ady volt.

Léda férje, Diósy Jenő nem is tetszelgett az aggódó társ szerepében: csupán két napra látogatott Váradra szeptemberben.

A szülés és a gyász ideje alatt Ady volt az asszony mellett.

A költő apaságát támasztják alá a kislány testi jegyei is.

Léda gyermeke fekete hajjal és egyik kezén hat újjal jött világra, mint Ady Endre.

Ady azonban nem a hat ujjával érte el, hogy, aki megismerte, vagy rajongó híve, vagy ádáz ellensége lett. Versei tanúskodnak arról, milyen mélyen ismerte saját ellentmondásos természetét.
.

Hatvany Lajos – Ady későbbi barátja és támogatója -  így emlékszik vissza első találkozására a   Még egyszer című Ady-kötettel:

Nem értettem, nem tetszett. A kötetkét, ahogy belenéztem, bosszúsan dobtam föl a könyvespolc tetejére!

Ugyanez a Hatvany nem sokkal később már valódi Ady-missziót végez:
Ahol Adyt tagadó magyarral akadt össze, bevonszolta a szobájába és addig szavalta neki Adyt, amíg az megtérült és Ady hívőként távozott.

Ady családja

A költő jelentőségét napjainkban hazánkban már nem vitatja senki.
Nem úgy a világirodalomban; Magyarországon kívül ugyanis nem igen jegyzik Adyt a fontos költők között.

Míg a magyar települések szinte mindegyike megemlékezik – Kossuth és Petőfi után – legalább egy utcával Ady Endréről, külföldön gyakorlatilag ismeretlen a neve.

Szokásairól, hétköznapjairól szinte mindent megtudhatunk, ha fellapozzuk barátainak, családtagjainak visszaemlékezéseit.

Sógornőjének memoárjából kiderül, hogy a költő szerette a puliszkát és sült tököt, legszívesebben rizlinget és zöldszilvánit ivott – kénes parádi ásványvízzel - , és mindig úgy öltözött, mintha skatulyából húzták volna ki.

Ady éjszakáit Krúdy Gyula jegyezte le az utókornak:  részletesen beszámol róla, hogyan próbálta a költő a Három Holló-beli poharazgatás után elcsábítani az Operaház előtt álló kecses szfinxet, akiben Lédát látta felfedezni.

Csinszkával

Csinszka (Boncza Berta) naplóbejegyzései pedig szembesítenek minket a nagybeteg férjjel, aki rosszabb idegállapotaiban napi 3-5 liter vizezett bort,

120 szál cigarettát és számottevő veronált is elfogyasztott.

Móricz Zsigmond így foglalta össze, milyen hatással volt Ady az emberekre:

Ha egy szállodába beköltözött, huszonnégy óra múlva a portás és liftes, a pincér és a szobalány, és a gazdasszony és a tulajdonos mind az ő királyi udvara lett, cselédje, lakája, hódolója, imádója.

A Liget szanatóriumban

A Freud féle pszichológia a századelőn már nagy népszerűségnek örvendett.

Ignotius Pál és Ady öccse, Lajos remélték, hogy a súlyos problémákkal küszködő „Bandinak” segítségére lehet az új tudományos módszer.

Az orvos azt mondta, a költőnek nincs szüksége az analízisre.
Ignotiusnak és Ady Lajosnak  bevallotta:   „Lángészhez nyúlni nem mer!"

Ady Endre temetése