REJTÉLYES ESETEK 31. Szent Kinga

Szent Kinga

Erzsi (vagy csak én gondolom?)

Szent Kinga

Árpádházi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje.

De ki is volt Kinga?

Kinga 1224 március 5-én született IV. Béla király és Laszkarisz Mária (bizánci hercegnő) első gyermekeként, minden valószínűség szerint az esztergomi királyi várban.

A krónikák szerint Kinga édesanyja a lány születése előtt látomásban a következő szavakat hallotta:

„Ne félj Mária, könyörgésed meghallgatásra talált az Úr előtt. Íme, olyan gyermeket szülsz, aki néked és a népnek mondhatatlanul sok örömet fog szerezni. Mert az Úr ezen gyermek életével, példájával és érdemével szándékozik megvilágosítani és megsegíteni egy veletek szomszédos nemzetet.”

IV: Béla

Testvérhúga Szent Margit és Boldog Jolán.  Nagynénje Szent Erzsébet volt.
Nem csoda, hogy a királylányra elsősorban a domonkos és ferences koldulórendek szerzetesi eszményei hatottak.
Egészen fiatalon elhatározta, hogy szűzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli.

Tizennégy évesen a nála két évvel fiatalabb Szemérmes Boleszláv krakkói és szandomiri herceg jegyese lett és Lengyelországba ment, hogy megtanulja a nyelvet.

Apja kívánságára  pár nap vívódás után feleségül ment a lengyel herceghez, akit sikerült rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt maga is tegyen ilyen fogadalmat.
Férjével a felvidéki Podolinba menekültek a Lengyelországba betörő tatárok elől. 

Boleszlav

Férje krakkói fejedelem lett és feleségével szigorú aszkétaéletet folytattak, kapcsolatuk mentes volt a testiségtől.

Úgynevezett „József-házasság”-ban éltek, azaz Szűz Mária és Szent József példájára a házasságban is megőrizték szüzességüket. Az örök szűzességi fogadalmat együtt tették le Prandota krakkói érsek előtt.

Kinga teljes hozományát a szegényekről és a betegekről való gondoskodás költségeire fordította.

Férje halála után a szintén megözvegyült húgával (akinek férje a lengyel uralkodó Jámbor Boleszláv volt), Jolánnal Ószandencbe, az általa nem sokkal korábban alapított klarissza kolostorba vonult vissza, ahol öt év múlva a kolostor főnöknőjévé választották.

1287-ben a Lengyelországba is betört tatárok a kolostort is megtámadták, ahonnan  Csorszin sziklavárába menekültek.

(A pogány rablókat Baksa Simonfia György magyar vitézei űzték el).

Az újjáépítést irányító Kinga a kolostorban, társnői között hunyt el 1292 július 24-én.

A nép sokat beszélt csodatételeiről.
A legenda szerint az ő imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól.

Sírjánál a legendaírók szerint 60 vak és 2000 más beteg gyógyult meg.

Szandec hamarosan a lengyelek, magyarok és morvák búcsújáró helye lett.

Szent Kinga

Mint beszélték, a tatárok elől menekülve egy hajából levett szalagot dobott üldözői elé, ebből lett  a Dunajec folyó. A tatárok azonban átvergődtek a vízen, ekkor a fésűjét dobta maga mögé, s ebből olyan sűrű erdő kerekedett, amely megállította a tatárokat.

Egy másik legenda szerint Kinga egyik, tatárjárás utáni,  magyarországi látogatásakor édesapja kíséretében eljutott a máramarosi sóbányákba is.
Gyönyörködve nézte a csillogó fehér sótömböket, arra gondolva, hogy lengyel alattvalói sós forrásokból párologtatott, úgynevezett főtt sóval voltak kénytelenek beérni.  Megkérte apját, hogy adja neki a sóbányát és engedje meg, hogy innen egyenesen Lengyelországba vihessék a sótömböket. A király teljesítette lánya kérését, aki lehúzta újjáról a jegygyűrűjét és az akna birtokbavételének jeléül a mélybe dobta.
Amikor később Krakkóban az apja által mellérendelt bányászokkal ásatni kezdett, hamarosan sóra bukkantak.   Megnyitották a wieliczkai sóbányát.

A  legenda szerint az első kiemelt sótömbben megtalálták a királyné gyűrűjét, amit Máramarosban dobott az aknába.

Sószobor

A wieliczkai sóbányában, amely Lengyelország egyik legismertebb turisztikai nevezetessége (és világörökség is), 1896-ban kápolnát emeltek tiszteletére és sóból megfaragták a  gyűrű legendáját is.

1690-ben VIII. Sándor avatta boldoggá, később XII. Ince Lengyelország védőszentjévé tette meg.
A szentek sorába 1999 június 16-án II. János Pál pápa emelte Ószandencen.
A wieliczkai sóbányában, szent Kinga sókápolnájában hálából a lengyel pápa szobrát is felállították.
A kolostor közelében Kinga tiszteletére emelt székelykapu áll.

Első magyarországi emlékművét a Belvárosi templom mellett állították fel 2002-ben, később felszentelték sóból készült szobrát az egri Minorita templomban is , ahol Boldog Jolán és Szent Hedvig  ( Nagy Lajos király lányának, Jadwigának) ereklyéje is megtalálható.
Esztergomban Szent Kinga nevét utca őrzi..

Küngösd Szent Kinga-kápolna

 Az eddigi egyetlen magyarországi Szent Kinga-templom, Veszprém megyében,

Küngösdön épült 2013-ban, ahol ereklyéjét is elhelyezték.

A település – amely a IV. Béla által lányának ajándékozott területen fekszik – nevét több forrás szerint Kingáról kapta. 
Kingus, a Kunigunda név besenyő változata volt.