2019. augusztus 31., szombat

REJTÉLYES ESETEK 35. Bán Aladár és utcája


Figuratív elemekkel festve
                              


31.  Bán Aladár     és az utcája

Bevallom őszintén, hogy ameddig ide nem költöztem (1999-ben), nem hallottam Bán Aladárról.  Az utcáról meg pláne!
Itt az első lépcsőház oldalán volt egy tábla, ott olvastam először, hogy ki is volt ez az ember. (Nem tudom, hogy a tábla hova lett? A rossznyelvek szerint, valószínű rézből volt!)
Valószínűbb, hogy festéskor levették és nem tették vissza.
1971-ben, születésének 100. évfordulóján a Révfalui házon helyeztek el emléktáblát (ebben a házban élt és halt meg!)
Ezután pedig tüzetesen utána néztem, hogy miként érdemelte ki, hogy utcát nevezzenek el róla. 
A Révfalui háza

Először embereket kérdeztem, hogy tudják-e ki volt Bán Aladár. Ha hiszitek, ha nem senki nem tudta, csak annyit, hogy van ilyen utca Győrben.
Várpalotán született Bánvárth Károly Mór néven 1871-ben. Édesapja: Bánnwárth Mór uradalmi alkalmazott, édesanyja: Szabó Mária.
Ősei apai ágon német eredetűek, anyai ágon magyarok. Az apai ág eredeti neve Bannwarth, melyet a családban többen Bánvártnak írtak. Bán Aladár keresztlevelében a Bánnwárth Károly Mór nevet találjuk. A fiatal költő és tudósjelölt több névváltozat után a harmincadik életéve táján vette fel azt a nevet, amelyen ismertté vált, ahogy mi is emlékezünk rá:   Bán Aladár.
Iskoláit Várpalotán, majd Veszprémben, Pápán és Székesfehérvárott katolikus és református egyházi középiskolában végezte, majd a cisztercita rend zirci papneveldéjének lett a hallgatója, de a második évben kilépett és a budapesti egyetemen képezte tovább magát. Az egyetemet 1896-ban mint magyar–latin szakos tanár, bölcsészdoktor hagyta el.
Temesvárra került, ahol 1896-tól 1900-ig gimnáziumi tanár volt. A tanári pályát 1900-ban Budapesten folytatta egészen 1932-ig, amikor 61 évesen nyugalomba vonult.
A tanári pálya mellett részt vett az irodalmi, a tudományos és a közéletben is. Előbb tagja, majd titkára és főtitkára lett a Néprajzi Társaságnak. 1920-ban bekapcsolódott a Turáni Társaság tevékenységébe. A Turáni Társaság alelnöke és a Társaság ún. finn–észt intézetének (tkp. szakmai csoportjának) a vezetője. 1921–1936 között a Turán című folyóirat szerkesztője.
Bán Aladár finn kéregcipője

Több tudományos társaság tagja volt, pl. a Szent István Akadémia és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Néprajzi Társaság, az Irodalomtörténeti Társaság választmányi tagja, a nemzetközi Folklore Fellows magyarországi titkára, a Finn Irodalmi Társaság, a Kalevala Társaság, az Észt Irodalmi Társaság levelező tagja. Több magas finn és észt kitüntetést kapott. Érdemei elismeréseként kormányfőtanácsossá nevezték ki.
Tudósként talán a legjelentősebbet az irodalomtörténet terén alkotott. Első, jelentősebb cikkében méltatta a Kalevala új fordítását (Vikár Béla 1909), kiemelte a Kalevala világirodalmi jelentőségét.
Az utca első háza (kb 50 éve)

1951-ben (80 évesen!) kitelepítették Budapestről. Bár a rendelkezést néhány hónap múlva megváltoztatták és Győrbe költözhetett, ez az időszak megviselte az idős embert és szeretett könyvtárát egyaránt.
A Kalevipoeg második kiadása 1960-ban, az I. Nemzetközi Finnugor Kongresszus alkalmából jelent meg, amelyen a nagybeteg Bán Aladár már nem vehetett részt díszelnökként. A kongresszus utolsó napján, 1960. szeptember 24-én halt meg. Győrben van eltemetve.

Síremléke

Nevét … iskola, … utca, … emléktábla őrzi.
A róla elnevezett utca házait kb 50 éve építették.  Akkor még az Ifjúság körút nem volt.  Lakik itt egy idős bácsi, aki a háztömbök építése után költözött ide.
Nagyon érdekes dolgot állított, amit azóta senki nem tudott sem cáfolni, sem megerősíteni: azt állítja, hogy az autóbuszok a Bán Aladár utcában közlekedtek és a mi házunk előtt is volt megálló (Az Ifjúság körút akkor még nem lévén ez elképzelhető).

A róla elnevezett utca az egész városban ismert, híres, mondhatnám hírhedt.
Az egyik ház falára a környéket ismerő graffitisek nagy betűkkel felfestették: CHICAGO!
Feltűnt, hogy a győri lapokban a lakásvásárlók beírják a hirdetésbe, hogy kivéve
Újváros és Bán Aladár utca.  Valószínű ugyanabból az okból.
Ha valahol be kell mondanom a lakáscímemet, nem lehet nem észrevennem, hogy az érdeklődő felkapja a fejét egy pillanatra és úgy néz rám, mint a csóka a piros kukoricára.
Nos, akkor mi is van itt?

Séta a Bán Aladár utcában

Először is már az megbélyegzi a környéket, szerintem egyébként helytelenül és nem igazságosan, hogy az itt lakók egy része cigány.
Lehetne ugyan másként nevezni őket, mint ahogy néhány okos ember teszi, de én azt butaságnak tartom.
Ők már 600 éve cigányként élnek országunkban, mert ők ilyen nyelvüek és ezt a népcsoportot képviselik, ahogyan a németek a németet, horvátok a horvátot stb. - és nem csak Magyarországon.
A mai magyar nyelvben - más nyelvekhez hasonlóan - a roma és a cigány azonos értelmű szavak, köztük jelentésbéli különbség nincs. Természetesen eme kifejezéseket ugyanilyen értelemben használják önmagukra nézve a különböző, csak magyarul, illetve magyarul is beszélő cigány népcsoportok Magyarországon és az egész Kárpát-medencében.
A roma kifejezés a rom szó többes számú alakja, amely „embert”, „cigány embert”, „férfit”, illetve „férjet” jelent romani (azaz cigány) nyelven, vagy a rom szó egyes számú vocativusa (megszólító / hívó eset).
Jelentése kb.:  'te ember!', 'te cigány!'.
A cigány elnevezés eredetije a görög  atsziganosz, amelynek eredeti jelentése „érinthetetlen”.(?)

Régebben így nézett ki

A baj az, hogy néhányan közülük nem tudnak alkalmazkodni a közösséghez.
Ez a néhány teszi hirhedtté a környéket. Ugyancsak igazságtalanság úgy fogalmazni, hogy ilyen probléma kizárólag velük van! A nem cigány lakosságnak sem minden egyes tagja rendszerető, akár a viselkedést, akár a tisztaságot és annak megbecsülését illeti. Ez utóbbiban jelentős részben osztoznak a nem cigány lakosok is!
Az is zavarja a nem cigány lakosokat, hogy nem beszélnek halkan.
Kiabálnak, ágálnak, akár az olaszok.   Pedig csak beszélgetnek. Nekik így természetes; nyelvükhöz, identitásukhoz ez áll közel.
A túlzott alkohol-fogyasztás ezt még tovább erősíti. Ez sem vonatkozik kizárólag rájuk, a nem cigány lakosok egy része sem veti meg az alkoholt.
Sőt, többségben a nem cigány hajléktalanok törik be az ajtót, gyújtják fel a hirdetőtáblát és borítják fel a szemetes edényeket.
Nekem személy szerint nincs problémám senkivel. Békességben, nyugalomban élek itt, még soha senki nem bántott, sértett meg, az ajtómon senki nem dörömbölt illetéktelenül.
Köszöntjük egymást. Mindenkit tegezek  (szerintem ezt 5 éves kor alatt és 80 éves kor felett bárki megteheti.) Azon sem sértődök meg, ha visszategeznek.
Ma már szebb

A fiatalabbak kinyitják előttem az ajtót, előreengednek.
Azt sem hallottam, hogy valami eltűnt volna.
Bár egyszer elvitték az ajtóm elől a lábtörlőt. Nem tudom, hogy ki volt!
 Örültem neki, mert nem szerettem.  Nehéz volt tisztán tartani.  Egy hét múlva a lépcsőházi bejárati ajtó előtt láttam. Aki elvitte, annak sem tetszett.
Ott is hagytam.

A környezettel a jelenlegi Önkormányzat nagyon szépen foglakozik.
Parkokat létesítenek, fákat ültetnek.  A lakók kérésére padokat helyeznek el.
Néhány lakó a tízemeletes épület előtt létesít virágoskertet, aminek jövőjében néhányan nem bíztak, de mára már megszokták és vigyáznak is rá.
Még nem mindenki dobja a szemetet a szemetes edénybe, pedig ott van két lépésre, de optimista vagyok és bízom benne, hogy ez a helyzet is javulni fog.

Összességében én szeretem ezt a lakóhelyet és nincs szándékom máshova költözni.  Itt van az otthonom! Inkább segítek azoknak, akik szebbé akarják tenni.


Bán Aladár







2019. augusztus 24., szombat

REJTÉLYES ESETEK 34. Ady gyermeke

Ady Endre       


Ady  gyermeke

Ady Endre (1877-1919) halálának századik évfordulójára emlékezve
ADYnemADYde  címmel rendhagyó, kortárs dokumentumszínházi előadással készül a Zichy Szín-Műhely, amelynek bemutatóját szeptember 27-én tartják a Hatszín Teátrumban.
A darabban a költő legismertebb versei hangzanak el, a többi között a Góg és Magóg fia vagyok én; Páris, az én Bakonyom; a Héja-nász az avaron; az Ülj törvényt, Werbőczy; a Lédával a bálban; az Elbocsátó, szép üzenet; az Őrizem a szemed; a Dies Irae; a Párisban járt az ősz.

„Álom-testecskédet legyezem,.
csókokra emlékszem, melyekből
Kicsi fiam, nem hívott elő a szerelem”

Írja sosem volt fiának Ady   A fiam bölcsőjénél  című versében.
Fia valóban nem született a költőnek – kislánya azonban igen.
Ady 1906-1907-ben élte szerelmének egyik legboldogabb korszakát Diósyné Brüll Adéllal.
Több, mint egy évet töltöttek együtt Párizsban, a Földközi-tengeren hajókázva, illetve a Riviérán.
A költő már 1907 elején megosztotta bizalmas barátaival a hírt: Léda gyermeket vár.

Lédával

Az asszony 1907-ben már igen előrehaladott állapotban érkezett Nagyváradra – Ady kíséretében – édesanyja temetésére.
A 35 éves kismama a gyász és a férje anyagi problémái miatt nehezen viselte terhességét.  Talán meggyötört idegei, talán a folyamatos cigarettázás miatt, de Léda augusztus 26-án végül halott leánygyermeket hozott a világra.
Az orvosi vélemények szerint a magzat csupán néhány nappal születése előtt pusztult el a méhben.
Bár a csecsemőt Diósy néven anyakönyvezték, biológiai apja minden valószínűség szerint Ady volt.
Léda férje, Diósy Jenő nem is tetszelgett az aggódó társ szerepében: csupán két napra látogatott Váradra szeptemberben.
A szülés és a gyász ideje alatt Ady volt az asszony mellett.
A költő apaságát támasztják alá a kislány testi jegyei is.
Léda gyermeke fekete hajjal és egyik kezén hat újjal jött világra, mint Ady Endre.

Ady azonban nem a hat ujjával érte el, hogy, aki megismerte, vagy rajongó híve, vagy ádáz ellensége lett. Versei tanúskodnak arról, milyen mélyen ismerte saját ellentmondásos természetét.
.
Hatvany Lajos – Ady későbbi barátja és támogatója -  így emlékszik vissza első találkozására a   Még egyszer című Ady-kötettel:
Nem értettem, nem tetszett. A kötetkét, ahogy belenéztem, bosszúsan dobtam föl a könyvespolc tetejére!
Ugyanez a Hatvany nem sokkal később már valódi Ady-missziót végez:
Ahol Adyt tagadó magyarral akadt össze, bevonszolta a szobájába és addig szavalta neki Adyt, amíg az megtérült és Ady hívőként távozott.

Ady családja


A költő jelentőségét napjainkban hazánkban már nem vitatja senki.
Nem úgy a világirodalomban; Magyarországon kívül ugyanis nem igen jegyzik Adyt a fontos költők között.
Míg a magyar települések szinte mindegyike megemlékezik – Kossuth és Petőfi után – legalább egy utcával Ady Endréről, külföldön gyakorlatilag ismeretlen a neve.
Szokásairól, hétköznapjairól szinte mindent megtudhatunk, ha fellapozzuk barátainak, családtagjainak visszaemlékezéseit.
Sógornőjének memoárjából kiderül, hogy a költő szerette a puliszkát és sült tököt, legszívesebben rizlinget és zöldszilvánit ivott – kénes parádi ásványvízzel - , és mindig úgy öltözött, mintha skatulyából húzták volna ki.
Ady éjszakáit Krúdy Gyula jegyezte le az utókornak:  részletesen beszámol róla, hogyan próbálta a költő a Három Holló-beli poharazgatás után elcsábítani az Operaház előtt álló kecses szfinxet, akiben Lédát látta felfedezni.

Csinszkával

Csinszka (Boncza Berta) naplóbejegyzései pedig szembesítenek minket a nagybeteg férjjel, aki rosszabb idegállapotaiban napi 3-5 liter vizezett bort,
120 szál cigarettát és számottevő veronált is elfogyasztott.
Móricz Zsigmond így foglalta össze, milyen hatással volt Ady az emberekre:
Ha egy szállodába beköltözött, huszonnégy óra múlva a portás és liftes, a pincér és a szobalány, és a gazdasszony és a tulajdonos mind az ő királyi udvara lett, cselédje, lakája, hódolója, imádója.


A Liget szanatóriumban

A Freud féle pszichológia a századelőn már nagy népszerűségnek örvendett.
Ignotius Pál és Ady öccse, Lajos remélték, hogy a súlyos problémákkal küszködő „Bandinak” segítségére lehet az új tudományos módszer.
Az orvos azt mondta, a költőnek nincs szüksége az analízisre.
Ignotiusnak és Ady Lajosnak  bevallotta:   „Lángészhez nyúlni nem mer!"



Ady Endre temetése

2019. augusztus 16., péntek

REJTÉLYES ESETEK 33. Muhammad Ali

Még nem Ali




Muhammad Ali (eredeti nevén Cassius Marcellus Clay jr)
Olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó, polgárjogi aktivista, ENSZ-békenagykövet.
1999-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az évszázad legjobb sportolójának választotta.
Cassius Clay nevét egy 19. században élt fehérbőrű abolicionistáról kapta.
 “Cash” Cassius Marcellus Clayről, aki egy rabszolgaság-ellenes lapot szerkesztett, harcolt az amerikai-mexikói háborúban és tagja volt a Lincoln-adminisztrációnak.
Gyermekkora sanyarú körülmények között telt. Ír, angol, olasz, madagaszkári és skót felmenői is voltak. Címfestő apja és háztartási alkalmazott anyja nehezen boldogult az akkor még fajgyűlölő amerikai Délen.
 Négy fiú- és egy lánytestvére volt.
Tizenkét éves volt, amikor ellopták a biciklijét, és egy rendőr tanácsára, aki mutatott neki pár alapmozdulatot, hogy meg tudja védeni magát, a kis Cassius lement a bokszterembe, ahol rögtön beleszeretett az ökölvívásba, ami annyira magával ragadta, hogy tizenhat évesen otthagyta az iskolát.
Tehetsége azonnal megnyilvánult, sorra nyerte az amatőr mérkőzéseket – százöt amatőr mérkőzéséből mindössze ötöt veszített el és hatszor nyerte el a Kentucky Aranykesztyűt, kétszer a Nemzeti Amatőr Bajnokságot, kétszer pedig a Nemzeti Aranykesztyűt.

KO

Az 1960-as római olimpián félnehézsúlyban az aranyérem megszerzésével a csúcsra jutott.
Szülővárosába hazatérve azonban azt tapasztalta, hogy a faji megkülönböztetés miatt alig vettek tudomást olimpiai címéről, az időről időre elszenvedett rasszista támadások miatt felháborodásában – állítólag – az Ohio folyóba dobta aranyérmét.
Első meccsét profiként 1960. október 29-én vívta a nehézsúlyú Tunny Hunsaker ellen, akit pontozással megvert. Ezután sorozatban megnyerte a következő 18 mérkőzését, 15-öt kiütéssel. Tizennyolc nappal az 1964. február 25-én sorra kerülő első profi világbajnoki címmérkőzése előtt csatlakozott a fekete muszlimokhoz. Sonny Listont, még mint Cassius Clay, a 7. menetben kiütötte.
 Az újdonsült világbajnok ezt követően jelentette be, hogy csatlakozott az Elijah Muhammad és a híres polgárjogi harcos, Malcolm X által vezetett Iszlám Nemzete (Nation of Islam) nevű radikális afroamerikai szektához. Clay nevét is megváltoztatta és muzulmánná lett.
Előbb a Cassius X, végül pedig a Muhammad Ali nevet vette fel.

Muhammad Ali

Muhammad Ali néven.

1967. április 28-án katonai behívót kapott, a vietnámi háborúban kellett volna harcolnia. Ali azonban megtagadta a katonai szolgálatot vallási okokra hivatkozva, miszerint Allah tiltja a muszlimoknak a háborúskodást, amiért ötéves börtönbüntetésre és tízezer dolláros pénzbüntetésre ítélték.
Szinte ugyanabban az órában a New York-i Bizottság bevonta bokszengedélyét, a Bokszvilágszövetség (WBA) pedig megfosztotta bajnoki címétől. Bár ő fellebbezett, ezt követően még hosszú három évet kellett várnia, míg végül az Amerikai Legfelsőbb Bíróság neki adott igazat.
Hosszú ideig – 1967. március 22-től 1970. október 26-ig – volt inaktív akkor, amikor ezek lehettek volna bokszkarrierjének csúcsévei.
1971. március 8-án kihívta Joe Fraziert. Az amerikaiak nem nézték jó szemmel a lázadó, katonai szolgálatot megtagadó ökölvívót. Nagyon sokan megvetették a muszlim hitre tért fekete olimpiai bajnokot.
Amerika számára ő volt a tapintatlan, a hadseregtől meglógott, felelőtlen feketebőrű muzulmán, aki nyíltan szembeszegült Amerika törvényeivel.
 A Madison Square Gardenben rendezték a „XX. század összecsapása”  néven beharangozott mérkőzést, melyet Frazier nyert, osztatlan pontozással.
1974-ben ugyanitt ismét megvívtak egymással, ekkor már Alit hirdették ki győztesnek a bírók.
1974. október 30-án Zaire fővárosában, Kinshasában visszaszerezte világbajnoki övét, miután kiütötte George Foremant, ez volt a „Dübörgés a dzsungelben”
A parkinson műve


A harmadik Ali-Frazier mérkőzésre a Fülöp-szigeteken került sor, ez volt a„Manilai Thriller”, melyen Frazier és Ali nagyon kemény 14 menetet vívtak.
Mindketten nagyon elfáradtak a 14 menet végére, Frazier majdnem vakon küzdötte végig a 14. menetet, mivel egyik szeme már 1964–1965 óta sérült volt, a másik pedig a sok ütéstől sérült meg a mérkőzés során.
Amikor kikerültek a sarokba a 14. menet után, Ali azt mondta, nem tud visszamenni a 15. menetre, de ezt senki nem vette tudomásul. Nem volt ideje bedobatni a törülközőt, és mivel Fraziert edzője megkérdezte, hogy hány ujját látja, és ő egyet látott, az edző két felmutatott ujja helyett, Frazier beleegyezése nélkül bedobta a törülközőt.
Lefújták a mérkőzést a 15. menet előtt. Így a mérkőzést végül Ali nyerte, aki a mérkőzés során sok bántó megjegyzést tett Frazierre és családjára, amiért a mérkőzés után bocsánatot kért ellenfele fiától, de Frazier ezt soha nem fogadta el. Nyilatkozata szerint soha nem bocsát meg Alinak és boldog, hogy ő tette vele ezt, amilyen állapotba Ali került és maradandó sérülései lettek, ő pedig éli az életét. Ali még egyszer bocsánatot kért 2001-ben a New York Timesban tőle.
 Ez a mérkőzés beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a mai napig ez maradt a XX. század összecsapása. A két bokszgéniusz további életében ez a meccs örökre fájó pont maradt. Muhammad Ali 1981 decemberében végérvényesen visszavonult a profi ökölvívástól. Az 1996-os atlantai olimpia nyitóünnepségén, július 19-én Muhammad Ali gyújtotta meg az olimpiai fáklyát.
1995-ben Muhammad Ali Múzeum nyílt szülővárosában Louisville-ben.
Évtizedeken át Parkinson-kórban szenvedett. 
Tízezrek a ravatalnál

2016. június 2-án légzőszervi panaszokkal kórházba vitték, ahol június 3-án 21:10-kor elhunyt. Temetése 2016. június 10-én volt Louisville-ben, ahol részt vett többek között Bill Clinton volt amerikai elnök.



2019. augusztus 9., péntek

REJTÉLYES ESETEK 32. Zimbabwei rejtélyes kőépítmény

Nagy Zimbabwe















Zimbabwei  Rejtélyes kőépítmény

Egy német geológus és utazó, Karl Mauch 1871-ben szenzációs bejelentéssel lepte meg a világot. Azt állította, hogy Salamon király mesés hírű aranybányáira és Sába királynő palotájának romjaira bukkant – mégpedig a dél-afrikai Nagy-Zimbabwe kőből épült romvárosában.
A város, amelyről egy évszázaddal később Zimbabwe állam a nevét kapta, ma nagyjából ugyanúgy fest, mint Mauch idején.
A Vár

Lényegében két fő épületcsoportból áll: egy gránithegy tetején álló építményből, amelyet Várnak vagy Akropolisznak neveznek és egy alatta elterülő rom-együttesből, amelynek közepén az erődítmény áll.
Az erődítményt 250 méter hosszú, ellipszis alakú kőfal veszi körül, amelynek magassága 5 és 10 méter között változik. Belül keskeny átjárókat, sikátorokat alkotó kőfalak útvesztője, három, kissé kiemelkedő plató és számtalan ismeretlen rendeltetésű „szoba” található.
A külső falat téglaszerű sorokba rendezett gránittömbökből rakták, amelyeket habarcs nélkül rögzítettek egymáshoz.


Torony
A rom-együttes legtalányosabb része egy 17,4 méter alapkerületű, 9 méter magas kúp alakú torony, amely teljesen tömör, s amelynek eredeti rendeltetéséről végképp semmit sem tudni.
Egyes vélekedések szerint a titokzatos várost ősi népek építették, amelyek éppúgy lehettek arabok, mint indiaiak.
1905-ben azonban egy skót régész bebizonyította, hogy a körítő falak és az építmények a helyszínen talált anyagból készültek, viszonylag nem régen, a XV. Században.
Ezzel szemben 1929-ben egy brit régésznő arra a következtetésre jutott, hogy az építkezés a X-XI. században kezdődhetett el.
Ma már tudjuk, hogy Nagy-Zimbabwét egy helybeli nép, a sóna törzs építette több évtizeden keresztül, nagyjából akkor, amikor a nyugat-európai középkort a reneszánsz váltotta fel.

Fellegvár

Ám továbbra is megfejtésre vár, mi célt szolgálhatott a tömör, kúpos torony
(fallikus szimbólum, esetleg vallási jelkép lehetett), mint ahogy egyelőre homály fedi a magas falak alkotta útvesztő rendeltetését is, nem különben az őrtornyokét, amelyek különös módon nem kifelé, hanem befelé néznek.
Mi lehetett eredetileg Nagy-Zimbabwe?   Királyi rejtekhely?
Templom vagy szentély, ahol az esőért imádkoztak?
A titok egyelőre megfejtetlen marad.

Greaz Zimbabwe


2019. augusztus 3., szombat

REJTÉLYES ESETEK 31. Szent Kinga

Szent Kinga
Erzsi (vagy csak én gondolom?)





















Szent Kinga

Árpádházi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje.

De ki is volt Kinga?
Kinga 1224 március 5-én született IV. Béla király és Laszkarisz Mária (bizánci hercegnő) első gyermekeként, minden valószínűség szerint az esztergomi királyi várban.
A krónikák szerint Kinga édesanyja a lány születése előtt látomásban a következő szavakat hallotta:
„Ne félj Mária, könyörgésed meghallgatásra talált az Úr előtt. Íme, olyan gyermeket szülsz, aki néked és a népnek mondhatatlanul sok örömet fog szerezni. Mert az Úr ezen gyermek életével, példájával és érdemével szándékozik megvilágosítani és megsegíteni egy veletek szomszédos nemzetet.”
IV: Béla

Testvérhúga Szent Margit és Boldog Jolán.  Nagynénje Szent Erzsébet volt.
Nem csoda, hogy a királylányra elsősorban a domonkos és ferences koldulórendek szerzetesi eszményei hatottak.
Egészen fiatalon elhatározta, hogy szűzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli.
Tizennégy évesen a nála két évvel fiatalabb Szemérmes Boleszláv krakkói és szandomiri herceg jegyese lett és Lengyelországba ment, hogy megtanulja a nyelvet.
Apja kívánságára  pár nap vívódás után feleségül ment a lengyel herceghez, akit sikerült rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt maga is tegyen ilyen fogadalmat.
Férjével a felvidéki Podolinba menekültek a Lengyelországba betörő tatárok elől. 

Boleszlav

Férje krakkói fejedelem lett és feleségével szigorú aszkétaéletet folytattak, kapcsolatuk mentes volt a testiségtől.
Úgynevezett „József-házasság”-ban éltek, azaz Szűz Mária és Szent József példájára a házasságban is megőrizték szüzességüket. Az örök szűzességi fogadalmat együtt tették le Prandota krakkói érsek előtt.
Kinga teljes hozományát a szegényekről és a betegekről való gondoskodás költségeire fordította.
Férje halála után a szintén megözvegyült húgával (akinek férje a lengyel uralkodó Jámbor Boleszláv volt), Jolánnal Ószandencbe, az általa nem sokkal korábban alapított klarissza kolostorba vonult vissza, ahol öt év múlva a kolostor főnöknőjévé választották.
1287-ben a Lengyelországba is betört tatárok a kolostort is megtámadták, ahonnan  Csorszin sziklavárába menekültek.
(A pogány rablókat Baksa Simonfia György magyar vitézei űzték el).
Az újjáépítést irányító Kinga a kolostorban, társnői között hunyt el 1292 július 24-én.
A nép sokat beszélt csodatételeiről.
A legenda szerint az ő imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól.
Sírjánál a legendaírók szerint 60 vak és 2000 más beteg gyógyult meg.
Szandec hamarosan a lengyelek, magyarok és morvák búcsújáró helye lett.
Szent Kinga

Mint beszélték, a tatárok elől menekülve egy hajából levett szalagot dobott üldözői elé, ebből lett  a Dunajec folyó. A tatárok azonban átvergődtek a vízen, ekkor a fésűjét dobta maga mögé, s ebből olyan sűrű erdő kerekedett, amely megállította a tatárokat.
Egy másik legenda szerint Kinga egyik, tatárjárás utáni,  magyarországi látogatásakor édesapja kíséretében eljutott a máramarosi sóbányákba is.
Gyönyörködve nézte a csillogó fehér sótömböket, arra gondolva, hogy lengyel alattvalói sós forrásokból párologtatott, úgynevezett főtt sóval voltak kénytelenek beérni.  Megkérte apját, hogy adja neki a sóbányát és engedje meg, hogy innen egyenesen Lengyelországba vihessék a sótömböket. A király teljesítette lánya kérését, aki lehúzta újjáról a jegygyűrűjét és az akna birtokbavételének jeléül a mélybe dobta.
Amikor később Krakkóban az apja által mellérendelt bányászokkal ásatni kezdett, hamarosan sóra bukkantak.   Megnyitották a wieliczkai sóbányát.
A  legenda szerint az első kiemelt sótömbben megtalálták a királyné gyűrűjét, amit Máramarosban dobott az aknába.
Sószobor

A wieliczkai sóbányában, amely Lengyelország egyik legismertebb turisztikai nevezetessége (és világörökség is), 1896-ban kápolnát emeltek tiszteletére és sóból megfaragták a  gyűrű legendáját is.
1690-ben VIII. Sándor avatta boldoggá, később XII. Ince Lengyelország védőszentjévé tette meg.
A szentek sorába 1999 június 16-án II. János Pál pápa emelte Ószandencen.
A wieliczkai sóbányában, szent Kinga sókápolnájában hálából a lengyel pápa szobrát is felállították.
A kolostor közelében Kinga tiszteletére emelt székelykapu áll.
Első magyarországi emlékművét a Belvárosi templom mellett állították fel 2002-ben, később felszentelték sóból készült szobrát az egri Minorita templomban is , ahol Boldog Jolán és Szent Hedvig  ( Nagy Lajos király lányának, Jadwigának) ereklyéje is megtalálható.
Esztergomban Szent Kinga nevét utca őrzi..
Küngösd Szent Kinga-kápolna

 Az eddigi egyetlen magyarországi Szent Kinga-templom, Veszprém megyében,
Küngösdön épült 2013-ban, ahol ereklyéjét is elhelyezték.
A település – amely a IV. Béla által lányának ajándékozott területen fekszik – nevét több forrás szerint Kingáról kapta. 
Kingus, a Kunigunda név besenyő változata volt.