REJTÉLYES ESETEK 17. Mágnás Elza

Mágnás Elza, a monarchia „celebkurtizánja”     

Mágnás Elza

Ha azt mondom: Turcsányi Emília szlovák (vagy ahogy akkor mondták: tót) parasztlány, legfeljebb a vállát vonja meg az olvasó. De ha hozzáteszem: Turcsányiból Mágnás lett, Emíliából meg Elza, már sokan felkapják a fejüket. Ugyanis a XX. század elején megölt kurtizán élete és halála annyira híressé vált, hogy még filmet, kiállítást is szenteltek „munkásságának” az elmúlt években.

A Félvilág szereplői

Ki ölte meg Mágnás Elzát és miért? Az I. világháború előtt hónapokig ez a kérdés tartotta lázban Budapestet, és foglalkoztatja száz év elteltével is a közvéleményt. Erről a rejtélyről lebbenti fel a fátylat a Félvilág című magyar film, amely Mágnás Elza (KovácsPatrícia) utolsó napjait dolgozza fel. A félvilági életet élő kurtizán és bigott komornája, Rózsi (Gryllus Dorka), valamint a fiatal és naív cselédlány, Kató (Döbrösi Laura) között szövődő bizarr, szenvedélyes viszonyokat és sikamlós hatalmi játszmákat bonyolítják tovább az Elza körül felbukkanó férfiak (Kulka János és Sándor Péter), egészen a sokkoló végkifejletig.
A filmről csak annyit: aki látta annak nem tudok róla mesélni.
Aki nem látta  (ápr. 24-én este a tv-ben pl.), annak javaslom,  ne nézze meg.

Elza hétvégi Budoárja

A film nem sokat mond el a történetről, azt is halkan, félhomályban. Igaz, hogy már 80 éves vagyok, de nem hiszem, hogy emiatt nem láttam, nem hallottam semmit.
A szereplők deréktól felfelé látszanak csak. Szóval, hiába játszottak kiváló színészek, az igazi történetre nem lehetett ráismerni.
Érdekes, hogy 25-én este Fábry Sándor műsorában láthattam Döbrösi Laurát, aki nagyon szép, szimpatikus és okos színésznő benyomását keltette bennem.

Kezdjük talán azzal, honnan is ered a Mágnás (természetesen nem anyakönyvenyvezett…) név? A XIX. század végén szülőfalujából Budapestre, költöző, majd itt cselédként, mosogatóként dolgozó, és ki tudja még miféle munkákat el nem vállaló lány fényes karriert futott be. Pincérként került be a mulatók világába, és fokozatosan haladt előre a ranglétrán. Szépségét hamarosan a legelőkelőbb mulatóban, a pesti Orfeumban csodálhatták meg. Mivel itt már bájait jó pénzért csakis nagyon gazdagoknak, „mágnásoknak” osztogatta, Mágnás Elzának nevezték el – szól az egyik magyarázat. .

Elza és szeretője

A Mágnásra keresztelés valós indoka vélhetően egy, a szépséges Elzát körüllengő, és soha meg nem oldódó rejtélyek közül. Ami viszont biztos: Schmidt Miksa osztrák bútorgyáros szeretőjeként élt irigyelt luxuséletet a számára bérelt Margit körúti lakásban. Párizsból hozatott ruhákban pompázva, különleges és drága ékszereket cicomázva járta Budapest utcáit. Hogy ennek fejében el kellett viselni bécsi barátja perverzióit is? Ki tudja, volt- egyáltalán perverzió? Efféle pletykák is kellettek ahhoz, hogy egy olyan világban, ahol a prostituáltak meggyilkolása szinte mindennapos bűnnek számít (és számított már akkor is…) Mágnás Elza története ma is elevenen éljen.

És persze a holttestének megtalálása, megölésének indoka is közrejátszott abban, hogy Elza legendássá vált.

Holttest az utazókosárban

Ami tény: 1914. január 12-én este, a budai rakodóparton figyelt fel két kocsis arra az utazókosárra, amiben Mágnás Elza összefagyott, lemeztelenített holttestét rejtették el.
Persze akkor még nem tudták, ki is lehet az áldozat. Egyes források szerint a nőt először Keresztessy Gyula rendőrkapitány sógornője ismerte fel. A kapitány családi vacsorán mutatta körbe a holttestről készült képet, amikor az egyik rokon felkiáltott: de hát ez a Mágnás Elza! Van olyan forrás is, amely szerint a holttestet testvérbátyja, a könyvelő Turcsányi Ferenc azonosította az alkarján lévő anyajegyekről, miután bejelentette húga eltűnését.
Sokkal fontosabb, hogy a nyomozás során a rendőrök gyanúja nagyon gyorsan Elza közvetlen környezetére terelődött. Kóbori Róza, a szobalány, és annak szeretője, Nick Gusztáv péksegéd kezdetben váltig tagadta, hogy ők követték volna el a rablógyilkosságot.
(Ugyanis az történt – számos ékszer mellett egy 50 ezer koronás takarékbetétkönyv is eltűnt.) De a vallatás során az úrnőjére állítólag egyébként nagyon féltékeny 34 éves Róza lett a gyengébb láncszem, és mindent bevallott. Mint elmondta, szeretőjével, a nála 8 évvel fiatalabb Nick Gusztávval összedolgozva egy törülközővel fojtották meg értékeiért Mágnás Elzát. Eredetileg a Dunába akarták dobni a holttestet, s bár le is cipelték a rakpartra áldozatukat az utazókosárban, végül mégsem bízták a vízre a test elszállítását.

Elzát meggyilkolták

A „celebkurtizán” szörnyű halálának híre bejárta a világsajtót, és annak ellenére téma tudott maradni, hogy időközben kirobbant a nagy háború, amit mi már I. világháború néven említünk.

 Így közhírré tétetett, hogy a két gyilkost halálra ítélték, mint ahogy 1915 áprilisában az is: királyi kegyelemből életfogytiglani fegyházra mérsékelték a büntetést.
Érdekesen alakult a bűnösök későbbi sorsa. Nick Gusztáv „életfogytiglanja” 1929-ig tartott. Akkor börtönbeli jó magaviseletét méltányolva szabadlábra helyezték.
Sokáig élt, a hetvenes években egy érdi szociális otthonban lakott.
Viszont tettestársa, Kóbori Rózsi valóban élete fogytáig rácsok között szánhatta bűnét – ő 1926-ban a márianosztrai börtönben halt meg

Húsvéti locsoló

                                              Locsolóvers   -   helyett


Zöld erdőben jártam                       

Zölderdő

de már meg is bántam.
Nem találtam én ott semmit
a sok fiú mindent elvitt.






Botom földig lekonyul,
Nem vagyok már mai nyúl.
Káposztám javát megettem,
Locsoljon hát más helyettem!

                                                                               

                                                          

Én verset nem tudok,
Azt mondják a kicsik,
Én csak azért jöttem,
Hogy igyak egy kicsit.

Ne haragudj kedves, drága        
Nem tudok locsolni máma!

Nem öntök hajadra vizet,          

 de küldök egy szép nagy szívet.









Attól, hogy a vírus tombol,
nem maradsz ki minden jóból.
Nézd meg jól a csatolt képet!
Láttál-e már ilyen szépet?

Bepótolom jövő évben
ezt most bátran megigérem,
de csak akkor, ha megérem.
Legalább is úgy remélem!

REJTÉLYES ESETEK 16. A NAGY MŰ

Walter István

A nagy mű                                  

Krisztus a keresztfán

Mielőtt a műhöz fogott

csak magában viaskodott.

Alkotása legyen remek.

Sokat próbált és tervezett.

Bárhogy gyúrta az agyagot

nem tetszett, amit alkotott.

Témája a kínszenvedés,

akarta, legyen csoda szép.

Bárcsak vehetné embernek

kínszenvedését modellnek.

Az ötletet tett követte.

Talált is, aki keresztre

köttette magát jó pénzért.

Másvilági büntetésért?

Nekilátott hát a mester.

S mihelyt szenvedett az ember

a művészt nem érdekelte

modelljének szenvedése.

Sőt, valódi vonaglása

ejtette őt hatalmába.

Minél halálosabb lett a kínja                         

Szenvedés

szobrászt hozta eksztázisba.

Önkívületben alkotott.

Se nem látott se nem hallott.

S amikor műve készen lett,

engedte csak el az embert,

aki már volt élő-halott

s rögtön betegágyat nyomott.

Simogatta, dédelgette.

Az mégis feljelentette.

Mert szenvedni még csak szokott,

megbocsátani nem tudott.

A vád, könnyű testi sértés.

Néhány napra elítélték.

Le is ülte becsülettel.

De mi lett a feszülettel?

Hősünk szinte fakadt sírva,

darabokban van a „minta”.

De egy művész nem adja fel,

s már nem idegen élettel,

saját magát köttette fel,

s pillanatfelvételekkel                          

A Fogadalmi templomban

mintázta a szenvedését,

s annak megtestesítését.

De kimúlni nem engedték,

ahogy elájult, leszedték.

És a fényképek alapján

készült „Krisztus a keresztfán”

Megszenvedett szépen vele.

Fadrusz János volt a neve.

Fadrusz János (Pozsony, 1858. szept. 2. – Bp., 1903. okt. 26.): szobrász. Zsellércsaládból származott. Négy elemit és két reáliskolai osztályt végzett Pozsonyban, majd lakatosinas lett. Felszabadulásakor díszkaputervével aranyérmet nyert, faragványai pedig általános elismerést keltettek.

 

Fadrusz János

Fadrusz János szobrászművészt Szegedhez az első és utolsó műve köti. Az elsőt, Krisztus a keresztfán 1891-ben alkotta képzőművészeti tanulmányainak befejezése után. Az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand-Prix díjat nyert a szoborral. Ezen év szeptemberében a szegedi tárlatán is bemutatta ezt az eredeti gipsz modellt.
Az utolsó nagy megbízása Tisza Lajos szegedi emlékművének megtervezése volt, melyből csak a főalakot alkothatta meg.
A szobrot a múzeum őrizte még a templom felépülése után is 1958-ig, akkor került a Fogadalmi Templomba. Most látható, jelenlegi helyére a szegedi nagy árvíz 100. évfordulójának emlékére 1979. március 11-én helyezték el.
Móra Ferenc így írta le a szobor keletkezésének történetét:
"Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület."

„A Szegedi Képzőművészeti Egyesület igazgatója az egyesület 1900-as őszi kiállítására meg akarja szerezni Fadrusz Jánosnak akkor már nemzetközi hírű „Krisztus a keresztfán"с. alkotását…..Levelében tehát az igazgató nemcsak a szobor beküldését kéri, hanem árának megjelölését is….”

Fadrusz János sírja a Kerepesi temetőben

 
Fadrusz János ezt válaszolta:
„Krisztus azt hiszem, 6 nap múlva mehet…Ami az árát illeti, csak azt mondhatom, hogy nincs ára. Ehhez a munkámhoz annyi szenvedés és öröm fűződik, a nagy küzdés évei és az első nagy sikerem hozzá tartozik, nyilvános pályámat ez a Krisztus nyitotta meg, ezért el nem adom soha.
De ha Szeged városa elfogadja tőlem szíves ajándékba, az újonnan épülendő temploma számára, akkor nekem is örömet szereznek vele.”

A Fogadalmi Templom kereszthajójában, bal oldalon van.

REJTÉLYES ESETEK 15. NIKÉ szobor

NIKÉ szobor

A Berlin központjában lévő kapuzatot II. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére emelték. Létezése során olyan politikatörténeti események tanúja (helyszíne lett) melyek nemcsak Berlin, vagy Németország, hanem Európa és a világ történelme szempontjából is meghatározóvá, jelképértékűvé váltak!

Niké szobor

 
A brandenburgi kapu 26 méter magas, 65,5 méter széles és 11 méter mélységű kora klasszicista homokkő-építmény, melyet az Akropolisz-beli Propülaia mintájára alakítottak ki.
A kapunak két kapuháza és öt kapunyílása van, melyek közül a középső valamivel szélesebb. Mindkét oldalon hat-hat 15 méter magas dór oszlop áll, amelynek kannelúrája ión stílusú.

Az attika és a kapunyílások belseje domborművekkel díszített, amelyek többek között Héraklész cselekedeteit jelenítik meg. A két kapuházban Mars és Minerva hatalmas szobrai állnak.
A kaput öt méter magas bronzszobor koronázza, amely a győzelem szárnyas istennőjét (Niké) ábrázolja, ahogy négylovas díszkocsiján (quadriga) behajt a városba.

Kannelúra oszlop

 Niké nevének jelentése, a győzelem. A görögöknél a szobrászat kedvelt témája, gyakran szárnyas nőalakként ábrázolták,
(A II. világháború után csak egy lófej maradt meg az eredeti szoborcsoportból, a restaurált kapu ünnepélyes átadása 2002. október 3-án történt meg újra.)

A szobor kevesebb, mint másfél évtizedet maradhatott helyén, miután 1806-ban, a jénai csatát követően a Berlint elfoglaló Napóleon Párizsba hurcolta a quadrigát, de még mielőtt ott felállíthatták volna, a császár – aki teljesen megfeledkezett az alkotásról, amely így egy raktárban porosodott – hatalma véget ért.
A berliniek Ernst von Pfuel tábornoknak köszönhetik, hogy a győzelem istennője ismét visszatérhetett a Brandenburgi kapu tetejére. 1814-ben Gebhard Leberecht von Blücher porosz hadvezér csapatai ládákba csomagolták a szobrot és visszaszállították Berlinbe, ahol azután restaurálták.
 Ekkor került az új hatalmi jelkép, a tölgykoszorún ülő porosz koronás sas az istennő botjára, a Schinkel által javasolt vaskereszt kiegészítéseként.
A keresztet a kommunizmus idején levették, majd 1990-ben, a német újraegyesítéskor végleg visszahelyezték.

Brandenburgi kapu

Ez a szobor is sok viszontagságnak volt kitéve: hol Napóleon hurcolta el Párizsba, hol vörös zászló alatt kapott ágyútüzet (aminek következtében az eredetiből csupán egy ló feje maradt meg, ami ma az egyik berlini múzeumban látható…)
1987-ben Ronald Reagan itt szólította fel Gorbacsovot a fal lebontására, ami 1989-ben (persze nem Reagan hatására) meg is történt.

Pécs  város felett, a Mecsekoldalban több mint négy évtizede áll Pécs egyik országszerte ismert nevezetessége, a Szárnyas Niké nevű szobor, melyet Pécs szinte minden pontjáról látni lehet.

A pécsi Niké talapzattal

A pécsieket a mai napig megosztó fejetlen Niké-szobor korábban Felszabadulási emlékműként volt ismert. De sokan manapság is így emlegetik, hiszen a nem mindennapi látványt nyújtó alkotással Makrisz Agamemnon görög származású Kossuth-díjas szobrászművész célja valóban az volt, hogy emlékeztessen arra a napra – egészen pontosan 1945. április 4-re –, amikor Magyarország területét Nemesmedvesnél elhagyta az utolsó német katona az előrenyomuló szovjet csapatok elől visszavonulva.

A szobrot a felszabadulás 30. évfordulóján, 1975. április 4-én adták át a pécsieknek, ez a nap egyébként a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től egészen 1989-ig. A Hunyadi János út északi kanyargós részén található, Pécsre néző műalkotás képében a görög szobrász a párizsi – szintén fejetlen – Szamothrakéi Niké szobor, illetve Eugène Delacroix „A Szabadság vezeti a népet” című híres festményének kubista-expresszív stílusú összevonásával idézi meg a felszabadulás szellemiségét és motívumait.

A szobrot két héttel avatása előtt egy hidraulikus daruval emelték a helyére, az összetett és nagy precizitást igénylő munka fél napig tartott, és rengeteg pécsi nézte végig a helyszínen.

Persze nem mehetünk el szó nélkül a szobor talapzata mellett sem, hiszen anélkül Niké sem fordulhatna dicsőségesen a város felé, nem vált volna a Mecsek oldal messziről felismerhető támpontjává. A 7 méter magas fehérbeton talapzat közadakozásból épült, és nem Agamemnon munkája, hanem Jánossy György építész műve, aki a szoborhoz illően aszimmetrikus és monumentális formákat hozott létre, egyfajta mellvédet, avagy támfalat kialakítva.

Niké Pécsett

Tehát a ma ismert sötétzöldes színű szobor nem is volt mindig ilyen színű: vörös volt. Ugyanakkor a ma látható Niké-szobor nem csak ezért különbözik az eredeti állapotától: eredetileg ugyanis egy „1945–1975” felirat is állt rajta, és a főalak mögött két kisebb vörösréz szobordarab is állt. De mi lett ezekkel? Nos, a felszabadulásra és annak 30. évfordulójára emlékeztető feliratot a rendszerváltáskor egyszerűen csak leszedték, és ekkor kapta a Szárnyas Niké nevet is. Ami a két kisebb szobordarabot illeti, azokat 2000. február 25-én megrongálták és ellopták.

A színesfém-tolvaj a szobor-együttes két kisebb darabját csupaszította le és fosztotta meg bronzossá nemesedett rézburkolatától, ami eleinte csak azért nem okozott nagyobb felháborodást, mert a jóhiszemű – vagy inkább naiv – pécsiek azt hitték, hogy az idővel leharcolt állapotba került műalkotást restaurálják. Mikor azonban kiderült, hogy nem ez a helyzet, a rendőrség nyomozói egyből munkához láttak. Közben a megrongált és megmaradt szobordarabokat elszállították a nagyobb, sértetlenül maradt Niké-szobor mellől. A kár több mint fél millió forintra rúgott.
A zsaruk nem is tétlenkedtek, február 26-án el is kapták a szobor „rajongóját”, aki – mint később kiderült – vakmerően, de nem túl eszesen elkövette azt a hibát, hogy visszajárt bontogatni a szobrokat. A színesfém-tolvaj éppen az emlékmű város felőli oldalán „dolgozott”, amikor a talapzatra csendben felmászó rendőrök megkopogtatták a vállát. A házkutatás során meg is találták lakásán a szobor darabjait, amiket nyilván jó pénzért akart elpasszolni.

Tény, hogy a Szárnyas Niké nem az a szobor, ami minden pécsinek tetszik. Sokan egyszerűen csak csúnyának, nehezen értelmezhetőnek és elavultnak vélik, azok azonban, akik felállítása után álltak értetlenül az érdekes formájú hatalmas szobor előtt, igen frappáns becenevekkel látták el Agamemnon művét.

Elterjedt neve volt ugyanis „a felmosórongy”, de sokan úgy gondolták, hogy a fejetlen Niké a ’70-es és ’80-as években Pécsett uralkodó fejetlenség szimbóluma volt. Akadtak azonban olyan pécsi férfiak is, akik szerint a női fejetlenséget ábrázolta a szobor.
A kérdés már csak az: önöknek tetszik ez a Pécs városképétől elválaszthatatlan alkotás?

Szamothrakéi Niké a Louvre-ban

REJTÉLYES ESETEK 14. Egy korszak bálványa

7. Egy korszak bálványa  (Lord Byron)

Lord Byron alaptermészete állhatatlan, viselkedése sokszor hatásvadász volt.

Botrányai hazájában megbotránkozást keltettek, de a költészetéből áradó szabad szellem s hősiesen kalandos tettei Európában egy egész generációt lelkesítettek.

A melankolikus költő a család ősi birtokán, a komor, félig romos Newstead Abbeyben átadhatta magát borongós, világfájdalmas gondolatainak.

Newstead Abbey-i kastély

Az angol főleg üzleti tárgyalásokra való. Ökonomikus nyelv: a legtöbb tárgyat, fogalmat egytagú szóval jelöli. Gyors, lényegre törő megbeszélésekre tehát valóban a legmegfelelőbb. És furcsa módon szerelmi vallomásokra is, éppen emiatt. Mert az igaz szerelem sohasem bőbeszédű.

Velencében a  Sóhajok hídja elnevezés nem az olaszoktól származik, Lord Byron, az angol romantika egyik legmeghatározóbb alakja nevezte el így (Bridge of Sighs), amikor Velencében töltött ideje alatt megpillantotta azt.
A legelterjedtebb nézet szerint a börtönbe átvonuló elítéltek sóhaját lehetett hallani, innen a név.

Az én versemben a költő élete így hangzik:

                Az életművész

Híres tengerésztiszt volt még a nagyapa                                

Byron anyja

Ki a züllött fiát korán kitagadta

Sok erkölcstelen tett útját szegélyezte

Amivel az Őrült Jack nevet érdemelte.

Őrült Jack megnősült, elvett egy gazdag nőt,

Aki három lánnyal ajándékozta őt.

Később a feleség és még két leánya

Meghalt így nem maradt csak egy lány utána.

Feleségül eztán egy csúnya skót nőt vett el.

A tivornyázásnak nem lett vége ezzel.

Született egy fiú e furcsa családba,

Akinek akadt egy kis testi hibája.

Túl befelé fordult az egyik bokája,

Emiatt lett aztán jobb lábára sánta.

Még jobban kiugrott ez a hiba rajta,

Mivel legendásan szép volt arcvonása.

Két éves korában az apja elhagyta,

Rosszul esett nagyon szenvedett miatta.

Szorgalma azonban kitartóvá tette,

Bokszoló, lovas és úszó lett belőle.

A bicegést gyakran csak úgy palástolta,

Hogy az egyik lábát mindig csak csúsztatta.

Tíz éves korában sorsa megváltozott,

Mert örökölt ekkor hatalmas birtokot.

A sorsa hirtelen túl kedvezőre vált,

A dicsőség neki ettől fejébe szállt.

Iskolában nyegle, gyakran önfejű lett,                        

Byron

Éjszakákba nyúló mulatásba kezdett.

Nagyon sokat sportolt, lovagolt, evezett.

Bámulatos könnyen írt remek verseket.

Sokat utazgatott, kalandot keresett.

Még egy török pasa is beleszeretett.

Közben volt számtalan szerelmi kalandja,

Beleszeretett sok lányba és fiúba.

Emellett könnyedén írta a verseket.

Közérthető nyelven ragyogó rímeket.

Verses regényében gyűltek a szép versek,

Rövid idő alatt elismert költő lett.

Szerelmi vétkeit osztálya elnézte,

Mígnem kalandjait rútul betetézte.

A féltestvérével egymásba szerettek.

A társadalomból kiközösíttettek.

Külföldön keresett vigaszt és kalandot.

Írta szép verseit s folytatta a sportot.

Végül is a természet fogott ki rajta.

Egy lovaglás közben csúf eső elkapta.

Csontig átfagyott és lázroham gyötörte.

Életerős embert ez nagyon megtörte.

Orvosának mondta:  életem nem féltem,                    

A halálos ágyán

Amit csak lehetett én azt mind kiéltem!

Eddig tartott csak egy rövid emberöltő.

Így ment el örökre Lord Byron, a költő.

Így fogadták a görögök