Papa mesél 18. A király szerelme

A király szerelme

A királyokat a történelemkönyvek leírásai alapján sokan hajlamosak felmagasztosítani, afféle földöntúli figuráknak gondolni, holott bizonyos szempontból ők is ugyanolyan emberek voltak, mint bárki más. Bár házasságaik nagy részét politikai célból kötötték, ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetettek volna szerelmesek, ne érhették volna őket sikerek és kudarcok a nőkkel kapcsolatban, vagy adott esetben ne léphettek volna gond nélkül félre.

Mátyás

Mátyásról a legrészletesebb leírások történetírójának, Galeotto Marziónak köszönhetően maradtak ránk történetek - tudtuk meg sok egyéb érdekességgel együtt a Budapesti Történeti Múzeum rendhagyó tárlatvezetésén. Ezekből kiderül, hogy nem volt éppen adoniszi szépség: valószínűleg alig 170 centiméteres magasságához zömök testalkat és nagy orr társult. Bár a szemei szépek, tekintete pedig tiszta volt, összességében nem számított a kor férfiideáljának.

Talán ez is közrejátszott abban, hogy sok másik királlyal, például a híresen kicsapongó Luxemburgi Zsigmonddal szemben ő kifejezetten tisztességes életet élt. Soha nem csalta meg feleségét, és más szaftos pletykák sem igazán terjedtek róla az ilyesmire mindig felfigyelő udvari követek körében.
Mátyás első házassága olyan távol állt a romantikus jelzőtől, mint Makó Jeruzsálemtől..
Mátyást alig 12 éves korában - 1445-ben lekötötték Cillei Erzsébetnek. Természetesen ezúttal sem a kislány bája számított, hanem a Cillei-család hatalmas vagyona, aminek - fiúörökös híján - Erzsébet volt az egyetlen várományosa. A kor szokásainak megfelelően a kislány a Hunyadi-családhoz költözött. 

Mátyás király

 
Egybekelésükre végül négy évvel később, 1455-ben került sor, de a családfők nem örülhettek sokáig: Erzsébet pár hónap múlva váratlanul meghalt, a viszály pedig folytatódott.
Mátyás második jövendőbelijét is a politika választotta. Nagybátyja, Szilágyi Mihály 1458 januárjában megegyezett a Garai-liga vezetőjével, Lászlóval, hogy Mátyás feleségül fogja venni Garai Annát, és így a két befolyásos család együtt fog osztozni a hatalmon. A pici probléma ezzel a megegyezéssel az volt, hogy Szilágyi Mihály figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Mátyásnak ekkor már volt egy menyasszonya: Podjebrád György cseh király lánya, Podjebrád Katalin.

Mátyás és Pobjebrád György

Mátyás  az éppen uralkodó és a Hunyadiakban potenciális trónkövetelőt látó V. László fogságába került. Fogalma sem volt, milyen sorsot szán neki a király, de mivel testvérét, Lászlót nem sokkal azelőtt kivégeztette, túl sok jóra nem számíthatott.
A dolgok viszont  gyökeres fordulatot vettek: a király váratlanul meghalt. Utódja a kormányzó, Podjebrád György volt, aki egyenesen a tömlöcből hívatta magához Mátyást, és a lehető legjobb ajánlatot tette neki: őt teszi meg Magyarország uralkodójává, amennyiben elveszi lányát, Katalint.

Pobjebrád Katalin

Mátyás rövid gondolkodás után igent mondott, így alig 17 éves korára megvalósult, amire évek óta tudatosan készült: király lett belőle. Sajnos ez a házasság is tragédiával végződött. Katalin nem sokkal az esküvő után teherbe esett, de a szülés során komplikációk léptek fel és két nap múlva mindketten meghaltak. Mátyás így másodjára is elvesztette feleségét, sőt, ami még fájóbb, potenciális örökösét is.

Corvin János

Ezt követően nem kevesebb, mint kilenc évig élt özvegyen, bár folyamatosan kutatott potenciális házastárs után. Erre az időszakra esik viszonya Edelpeck Borbálával, akit 1469-ben ismert meg egy sziléziai hadjárat során. A lány származása miatt a házasság itt szóba se jött, ennek ellenére évekig éltek együtt. Még egy gyerekük is született, Corvin János, akinek törvénytelen mivolta miatt nem sok esélye volt, hogy trónörökössé váljon – persze azért megpróbálta.

Aggodalomra ez  nem adott okot: Mátyás ekkor még csak 22 éves, ere teljében lévő fiatalember volt. Ám mégsem járt igazán sikerrel a házassági piacon. Nem a vonzerejével volt probléma, hanem azzal, hogy a házassága továbbra is külpolitikai kérdés volt. Szerencsés lett volna, ha a Német-római Birodalomból talál magának egy kislányt. Próbálkozott a brandenburgi választófejedelemnél, aztán szívesen elvette volna III. Frigyes unokahúgát is, de rendre kikosarazták. Többször visszautasította őt Jagelló (IV.) Kázmér is. Végül Mátyás feladta nagyratörő terveit, és legalább a trónörököst szerette volna biztosítani, így Itáliából választott magának feleséget, Aragóniai Ferdinánd lányát, Beatrixet.

Aragóniai Beatrix

Mátyás életének legnagyobb szerelme vitán felül Aragóniai Ferdinánd lánya, Beatrix volt. 1476-ban házasodtak össze, a lány ekkor alig múlt 19 éves, és a leírások szerint nagyon is vonzó külsővel rendelkezett. Nem csoda, hogy a király első látásra beleszeretett, és gyakorlatilag társuralkodót csinált belőle.
Beatrix becsvágyát nagyon jól kielégítette ez a helyzet, így a végsőkig lojális volt férjéhez. Arról megoszlanak a vélemények, a szívével szerette-e őt, de az eszével mindenképpen. Házasságuk rendkívül kiegyensúlyozottan működött, amíg ki nem derült, hogy Beatrix meddő, így nem születhet gyereke. Az ekkorra már idősödő Mátyást ez különösen megviselte, mivel mindig is arra vágyott, hogy dinasztiát alapítson.

Corvin János

A fiatal Corvin Jánost a nagyanyja megóvta minden mesterkedéstől, az itáliai tudósok pedig egy művelt, a tudományokban igen jártas gyermeket neveltek belőle. Szilágyi Erzsébet szeretetét jelzi, hogy halálával minden vagyona nem a fiára, hanem Corvin Jánosra szállt, így halálával is gondoskodott egyetlen unokájáról. Mátyás még 1479-ben hivatalosan is elismerte a fiának a fiút, egy sor címet, birtokot adományozott számára. Ő lett Hunyad és Liptó hercege, Vajdahunyad ura, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén megyék birtokosa, szinte a teljes Hunyadi vagyon idővel az ő nevére került. A magyar királyság leggazdagabb embere lett, 30 vár, 49 mezőváros, 1000 falu ura.

Innentől fogva egyre inkább az volt a célja, hogy Corvin Jánost hozza helyzetbe. Ehhez viszont Beatrixnak is volt egy-két szava, aki legszívesebben önmagát látta volna a trónon.
A két utódjelölt között így állandóvá vált a vetélkedés. Mátyás állítólag még a halálos ágyán is próbálta kibékíteni őket, de nem járt sikerrel.

Ha érdekel a szereplők további sorsa, itt elolvashatod:

Edelpeck Borbála (egyes források szerint Edelpock vagy Edelpöck), ragadványneve: Boroszlói Borbála, Mátyás király ágyasa és házasságon kívül született, de törvényesített fiának, Corvin Jánosnak az édesanyja.

(Hunyadi) Mátyás magyar és cseh király Edelpeck Borbálával az 1470-es bécsi csúcstalálkozó alkalmával ismerkedett, ahol III. Frigyes táncmulatságokat rendezett.

 Mátyás ezután magával vitte Budára. 1473. április 2-án Budán megszületett a gyermekük, János, akit Borbála Besztercebányán kezdett el nevelni egy Mátyás királytól kapott házban egészen 1476-ig.

Beatrix jött, Borbálának pedig mennie kellett. Mátyás azért nem volt hálátlan az együtt töltött évekért, grófnői címet, egy ausztriai várat, de még egy férjet is szerzett az exnek. De csak Borbála távozott a királyi udvarból, a fiú maradt, méghozzá a nagyanyja Szilágyi Erzsébet óvó karjai között

Edelpeck Borbála 1476-ban férjhez ment Friedrich von Enzersdorfhoz, akitől további két gyermeke született, ami a végrendeletéből derült ki, viszont a nevük nem ismert, és a Mátyás által vásárolt várban, az alsó-ausztriai Enzersdorfban élt. Mátyást öt évvel túlélve 1495. februárjában (vagy március 9-én)  hunyt el az alsó-ausztriai Klosterneuburgban.

Mátyás és Beatrix

Beatrix

1508. szeptember 23-án hunyt el Nápolyban Aragóniai Beatrix magyar királyné, aki Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) után egy rövid ideig II. Ulászló (ur. 1490-1516) hitveseként is trónra léphetett. Beatrix aztán minden idők egyik legnépszerűtlenebb királynéjának bizonyult, ami az asszony gyermektelensége mellett állítólagos hataloméhségére és intrikáira vezethető vissza.
A királyné népszerűtlenségét mutatja, hogy első férje 1490 májusában bekövetkező halálát sokan az ő mesterkedésének tulajdonították.
Miután megözvegyült, az ambiciózus királyné mindent megtett annak érdekében, hogy – egy második házasság révén – megtarthassa trónját. Beatrix végül elérte, hogy a magyar trónra meghívott II. Ulászló 1490 októberében feleségül vegye őt, a Jagelló-királynak azonban nem volt túlságosan ínyére a frigy, ezért rászedte az özvegyet.
Ulászló az esküvő előtt titokban nyilatkozatot írt arról, hogy kényszer hatására áll majd az oltár elé, Bakócz Tamás egri püspök pedig – a vőlegény kérésére – szándékosan hibát vétett az esküvői szertartás során.
VI. Sándor pápa végül 1500-ban kimondta Ulászló és Beatrix házasságának érvénytelenségét, miután pedig a királyné addigra felélte vagyonának nagy részét, úgy döntött, hazatér szülőföldjére.
A megalázott asszony élete utolsó éveit Ischia szigetén, illetve Nápolyban töltötte, és saját bukása után azt is végig kellett néznie, ahogy az itáliai háborúk során az Aragóniai-dinasztia hatalma a félszigeten is leáldozik. A nagyravágyó királyné 1508. szeptember 23-án, Nápoly városában fejezte be életét, és a város egyik monostorában helyezték őt végső nyugalomra.

 

Corvin János

Corvin János:

A fiú vezetéknevét Mátyás címerállatáról, a hollóról (latin: corvus) kapta, keresztnevét pedig nagyapja, a nándorfehérvári hős tiszteletére adták neki.
Nem tudni, hogy mikor döntött úgy Mátyás király, hogy törvénytelen fiából csinál trónörököst, de minden tette innentől kezdve ezt a célt szolgálta. Ennek érdekében egy külföldi hercegnőt is akart mellé feleségnek, ami kedves feleségénél kiverte a biztosítékot rendesen.A tárgyalások jól haladtak a leendő arával, annak családjával, így a fiatal pár távollétében, annak a megbízottjai útján 1487. november 25-én megtartották az esküvőt. Mondani se kell Beatrix őrjöngött a hír hallatán.Corvin mintegy 7.000 katonával dél felé indult, hogy minél több embert toborozzon az ügye mellé. A királyi tanács erre úgy döntött, hogy Mátyás két leghíresebb hadvezérét Báthori István erdélyi vajdát és Kinizsi Pál főkapitányt a fekete sereggel Corvin után küldik. A két, közel azonos sereg 1490. július 4-én találkozott a Tolna megyei Szabaton falu határában lévő Csontmezőn. Mátyás tapasztalt hadvezérei elég könnyen győzedelmeskedtek, tapasztalatuk eldöntötte a csatát. Corvin tanácsadói tanácsosabbnak látták, ha kimenekítik Corvint a csatatérről, amivel lényegében fel is adták az ütközetet.
A vereség után a Corvin pártján álló Buda is megnyitotta kapuit, és az új országgyűlés Jagelló Ulászló koronázását szavazta meg.
Oda lett a királyi korona, a trón, Mátyás örökössége, de még ott volt a Hunyadi név, ő volt Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet unokája, akinek már csak ezen örökség miatt is az ország védelmét kellett előtérbe helyezni.
János hercegnek tehát meg kellett nyernie Bernardin gróf jóindulatát. Egyre több időt töltött a gróf udvarában, és ezek a látogatások közben egyre közelebb került a gróf négy leánygyermeke közül a második, az alig 16 éves Beatrix szívéhez. Lehet, hogy már korábbról is ismerték egymást a királyi udvarból, de az mindenesetre valószínű, hogy igazi szerelem bontakozott ki a fiatalok között. 1496 márciusában tartották meg az esküvőt, ami a szeretett hölgy kezének elnyerése mellett a Frangepán-család szövetségének a megszerzését is jelentette.(felesége Frangepán Beatrix (1480–1510), V. Alfonz aragón és nápolyi királynak, Aragóniai Beatrix királyné nagyapjának a dédunokája).  (Kacifántos kapcsolat, de érthető).

1504. októberében egy nagyobb török rablóhadjárat indult immár sokadszor Szlavónia ellen. Corvin amennyi embert csak tudott összeszedett és nekiment a törököknek, de ezúttal a sors nem kedvezett neki. Csapata vereséget szenvedett a túlerőtől, majdnem ő is fogságba került, alig bírt elmenekülni a csatatérről. Betegen tért haza, valamiféle láz támadta meg.
Hátrahagyott egy kislányt egy kiskorú fiút, az 1499-ben született Kristófot, és már nem érte meg harmadik gyermeke Corvin Mátyás születését, aki csak alig három hónapig élt mindössze.

Ezt a Mátyás képet szívesen nézegetném számtalan példányban