Papa mesél 14. Europé

Európé

A szépséges Európé  a görög mitológia szerint Agénór föníciai király és Télephassza leánya. Testvére Kadmosz. A szépséges hercegnőbe beleszeretett Zeusz.

Europé

Attól a pillanattól fogva, hogy Zeusz meglátta a türoszi királylány ragyogó szemét, hosszú, feketén fénylő haját, karcsú, hajlékony testét, elvesztette a nyugalmát, és egyfolytában azon törte a fejét, hogyan tehetné magáévá Európét.
Rendkívül óvatosnak kellett lennie, nehogy féltékeny felesége, a tehénszemű Héra istennő bármit is megsejtsen. Végül csalafinta cselt eszelt ki. Megvárta, hogy születésnapjuk reggelén Európé és barátnői elinduljanak a tengerpartra virágot szedni. Amikor az istenek királya meglátta az éneklő, vadrózsát gyűjtő királylányt, késedelem nélkül leszállt az Olümposzról.
Hamarosan erőtől duzzadó, aranyszőke szőrű, fenséges bika képében, nyugodt léptekkel közeledett a lányok felé a parti fövenyen. A homlokán ezüstkorong csillogott, szarvai a holdsarlót mintázták. Európé és társai mindjárt abbahagyták a rózsacsokrok kötözését, és ámulva nézték az állatot. Sohasem láttak még bikát ilyen szelíden néző szemekkel, s ilyen aranyló szőrrel, amely szikrázott a délelőtti napsütésben. 

A tenger felé nyargalt

Az állat azonnal bizalmat ébresztett bennük. Lelkendezve állták körül, meg-megsimogatták, magasztalták szépségét és kedvességét.
A bika letérdelt a királylány mellé a langyos homokra, s nagy, okos szemeivel mintha azt mondta volna Európénak:
"Mit se félj, szép hajú leány, ülj csak fel a hátamra!" Európé így is tett. A bika abban a pillanatban talpra szökkent, és gyors galoppban egyenesen a tenger felé nyargalt.
Másnap a bika végre lassította futását, és a leány számára ismeretlen földön, Kréta szigetén finoman partra tette Európét. Vén platánfák árnyékos, hűs tövébe vezette a királylányt, kristálytiszta vízű, lágyan sustorgó patak partjára. Zeusz itt emberi alakot öltött, s feltárta szívét Európénak. Ő, az istenek királya alázatosan bocsánatot kért a földi király leányától, amiért csellel és erőszakkal ragadta el.

- Szeretlek - mondta -, ezért kellett megtennünk ezt a hosszú tengeri utat. Ez a sziget, ahol nevelkedtem, téged is befogad. Itt ülünk menyegzőt, szép hajú kedvesem, és híres, nagy királyok származnak majd tőlünk.
Európé zavarodottan hallgatta a vallomást. Ám végül meghatotta, hogy Zeusz választása éppen őrá esett, s nem állott ellen az istenek királyának. Gortüna virágfürtös platánfái alatt Zeusz és Európé egymáséi lettek.Itt azután a fõisten – szokásához híven mentve kalandját – a krétai királyhoz adja a megejtett leányt, még tõle születik azonban a három legendás krétai õsatya: Minósz, Szarpédón és Rhadamanthüsz.

A dühös Agenor

Ahogy Európé már megálmodta a földrészek érte folyó versengését, Zeusz valóban a mi kontinensünknek ajánlja õt, nevét pedig örök emlékül amannak adja.

Théba romjai

Agénór nem hagyta annyiban leánya elrablását, így Európé keresésére küldte fiát, Kadmoszt, aki azonban egy delphoi jóslat nyomán inkább megalapította Thébai városát.  A három fiú bejárta a fellelhetõ helyeket, de sehol sem találták a királylányt. Hazatérni nem mertek apjuk dühe miatt, így mindegyikük inkább saját várost alapított. Kadmosz sok veszélyes kaland után megalapította Thébát, Kilix Kilikiát, Phoinix pedig Phoinikiában (Fönícia) vetette meg gyökereit.

Talosz a bronzember

Zeusz Európénak adott három ajándékot, hogy megvédhesse magát: a bronzembert, Taloszt, hogy védje őt, a zsákmányát sohasem tévesztő kutyát, Lailapszot, és a mindig célba találó gerelyt.
Lailapsz: Több tulajdonosa is volt. Eredetileg Európé kapta Zeusztól, egy szintén csodálatos tulajdonságokkal rendelkező gerellyel együtt (utóbbi sosem tévesztett célt).
Talósz:  bikafejű réz óriás, amelyet Héphaisztosz készített; testében egyetlen ér volt, amely a nyakán indult és a sarkáig tartott, s itt rézdugóval volt bedugaszolva. Zeusz adta Minósz királynak, hogy védje szigetét. Talósznak naponta háromszor körbe kellett futnia Kréta partjait, s a közeledő hajókat kőzáporral tartotta távol; ha mégis sikerült partra szállnia valakinek, akkor tűzben felizzította magát, s az illetőt ölelésével pusztította el. Amikor az argonauták kikötöttek Krétán, hogy vizet vegyenek, Talósz őket is harciasan fogadta, Médeiának azonban sikerült megbűvölnie; ekkor hirtelen kirántotta a rézdugót az óriás sarkából, mire éltető vére kifolyt, s azzal vége is volt. – Talósz az első ember alakú robot a képzelet történetében; a későbbi gólemhez is hasonlítható.

Héra

Ezzel zárul is a történet, sajnos Európé életének egyéb fejezeteirõl nem mesél a mitológia. Zeusz szeretõi általában Héra bosszújának lettek áldozatai. Európét Héra haragja nem sújtotta, emellett bizonyíték, hogy volt ideje három gyereket is szülni Zeusznak. De ismerve a mitológiai történetekbõl Héra féltékenyégi rohamait, kérdés marad, hogy vajon miért nem bántotta Zeusz szeretõjét az istennõ. A válasz elég kézenfekvõnek tûnik: Zeusz kivételesen el tudta titkolni felesége elõtt Európéval való szerelmi kapcsolatát.
A földrészeket egymástól elválasztó Égei.tenger volt az oka már igen korán Európa és Ázsia megkülönböztetésének.
A monda városalapításokról szóló utalásai, bár egyik város sem kapta Európé nevét, de mégiscsak valamiféle névadó, dinasztialapító mozzanatra utalnak, mintegy érzékeltetve, hogy az addig lakatlan területek Európé elrablásának következtében benépesülnek. Nyilvánvalóan ez szorosan kapcsolódik ahhoz a tényhez, hogy a görögök az általuk még be nem népesített északi területeket európé szóval jelölték. 

Lailapsz őrzi gazdáját

A név etimológiája vitatott, talán az este szó sémi megfelelõjébõl származik.
Lássuk tehát mit is jelenthet az õsi ógörög szó: európé? Az egyik jelentése „szélesarcú”, „tágszemû” és általában a telihold jelzõjeként fordul elõ. A „tágszemû” szinonimáját többnyire a szép nõk jelzõjeként találjuk meg a homéroszi eposzokban. Természetesen a mondában szereplõ név, Európé elsõsorban a leány szépségét hivatott jelezni, másodsorban pedig a tengerek által el nem választott területeket, ahol fivérei új hazát alapítanak elrablását követõen. Egyébként a leányrablás, mint városalapító motívum igen gyakran elõfordul a görögöknél, és persze a római mondavilágban is, gondoljunk csak a szabin nõk elrablására. 

A név másik jelentése szerint eu-rópé összetett szóként értelmezhetõ, jelentése: „ami jó a fûzfáknak”, valószínûleg Európa bõvizû folyóira utalhat ez a körülírás. A fûzfa a szent év ötödik hónapját jelképezte a görög naptárban és egész Európában összefüggésbe hozható a vízvarázslattal és a termékenységi rítusokkal. 
Érdekességként megjegyzem, hogy a görögök általában május elõ estéjén tartották a fûzfák  ünnepét, amikor Démétérnek mutattak be áldozatot a jó termés és gazdagság reményében. Ennek fényében Európához való csatlakozásunk május elsejei idõpontját igazán jó ómennek könyvelhetjük el!

Athéné

Kadmosz legendája:

Kadmosz megparancsolta társainak, hogy egy tehenet azonnal áldozzanak fel Athénének, és elküldte ôket szentelt vízért Árész forrásához, amelyet most "Kasztalia forrásnak" neveznek. Csakhogy nem tudta, hogy a forrást egy nagy kígyó ôrzi. A kígyó majdnem valamennyi emberét megölte, de Kadmosz bosszút állt, s egy sziklával szétzúzta a szörnyeteg fejét. Amikor bemutatta Athénének az áldozatot, az istennô azon nyomban megjelent, megdicsérte hôstettéért, és megparancsolta, hogy vesse el a kígyó fogait. Kadmosz engedelmeskedett, mire a földbôl fegyveres sparsusok, vagyis "Vetett Emberek" bújtak ki, és azonnal egymásnak akartak esni. Kadmosz közéjük dobott egy követ, mire veszekedni kezdtek, mindegyik azzal vádolta a másikat, hogy ô dobta a követ, s olyan ádáz harc tört ki köztük, hogy a végén csak öten maradtak életben

Miután Kadmosz nyolc évig szolgált Árésznél, vezeklésül a kasztaliai kígyó megöléséért, Athéné nekiadta Boiótiát. A "Vetett Emberek" segítségével felépítette a thébai Akropoliszt, és saját emlékezetére elnevezte "Kadmeá"-nak. Miután beavatták a misztériumokba, amelyekre Zeusz tanította Iasziónt, feleségül vette Aphrodité és Árész leányát, Harmoniát.

Papa mesél 13. A világ közepe

A világ közepe

Delphoi a híres ókori görög jóshely múzeumában sok látogató elsétál egy különlegesen vésett, egy méter magas kőoszlop mellett anélkül, hogy tudná, mi is az. 

Delphoi

A legenda szerint Zeusz isten a világ két végén két egyformán gyors-röptű sast engedett útjára, hogy megállapítsa, hol van a világ közepe, az a szent hely, ahol a káoszból majd kibontakozik a rend.

A madarak Delphoiban találkoztak.
Így Zeusz ezt a helyet egy omphalosznak – köldöknek – nevezett kővel jelölte meg.

A görögök úgy tartották, valóban Delphoi a világ közepe, de minden vidéknek meglehetett a maga szent köve.

Sok görög templomban van még hasonló kő, lehetséges, hogy ezek a későbbi nyugati építészetben található alapkő előfutárai.

Izsák feláldozása

Az omphalosz állítólag azt a pontot jelezte, ahonnan a négy égtájat jelölő egyenesek kiindulnak, amelyek a horizontot négy részre tagolják.
Tehát a kő szab rendet térnek és időnek.

Több világközpont is lehetséges, mert az omphalosz tulajdonképpen az emberi test térbeli kiterjedése különböző irányokból: szemből, hátulról és két oldalról.

Így mindnyájan saját világunk középpontjai vagyunk.

Az omphalosz megjelöli egy ország, egy város vagy egy szent vidék középpontját, s így a fizikai világban a szellem jelképes megjelenítőjévé válik.

A világ köldökének vagy szent középpontjának ősi eszméje számos kultúrában fellelhető.
Egy délnyugat-amerikai indián legenda elmondja, hogyan találkoztak az első zunik vándorlásaik közben a „vízen sikló”-val, aki hosszú lábait kinyújtva megmutatta nekik az égtájakat. Amikor hasával a földet érintette, így szólt:
„Ez a Földanya középpontja, köldöke.”   Ezen a helyen megerősített pueblókat, falvakat építettek.
Az észak-itáliai etruszkok a maguk szent központját mondusnak nevezték el, ami világegyetemet jelent. Ez egy kővel befedett üreg volt, innen indultak ki a városuk utcái. Bizonyos időnként felemelték a követ, hogy az alvilág szellemei kiszabaduljanak, s egy időre elvegyüljenek a földi emberekkel.

Batu Caves

A Maláj-félszigeten élő szemang törzs hite szerint az omphalosz egy Batu-Ribn nevű hatalmas, természetes szikla.

Az iszlám fő omphalosza a Fekete Kő, a Kába, amely egy meteorit lehetett, s melyet egy kocka alakú ládában őriznek Mekkában.
Hinduk és buddhisták egyaránt azt hiszik, hogy a világ közepe a Meru- vagy Kailasa-hegy a Himalájában.

A világ legjelentősebb középpontja valószínűleg Jeruzsálem, mely a kereszténységnek, az iszlámnak és a zsidóságnak is szent helye.
Az omphalosz-pont maga a Moria-hegy vagy a „szikla”.
A legenda szerint ez az a hely, ahol Ábrahám Izsák feláldozására készült, s ahonnét Mohamed a mennybe ment.
Itt állt Salamon legendás temploma is.

Kába kő  (Ádám könnyeitől lett fekete)

 

Mont Kailasa

Magyarország földrajzi középpontja Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen található.

Pusztavacs

Az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában épült tornyot Kerényi József Péter építész tervezte. A jeltorony egy 11 méter magas, nyolcszögű gúla vasbeton vázon vörösfenyő deszkafedéssel. Tetején aranyszínű félgömbön álló toronycsúcs jelöli a pontot. A napóra Gáti Gábor szobrász munkája.
Magyarország jellemző pontjai között az ország közepét a Magyar Természetjáró Szövetség is megjelölte faragott tölgyfa oszlopon álló bronz jelvénnyel. A jelvény kör alakú, zöld mezőben fehér színű Magyarországon piros pont jelzi a nevezetes helyet. A rajz háttere aranyszínű szélrózsa.

A történelmi Magyarország közepe (Szarvas)

A történelmi Magyar Királyság középpontjának helyét 1880-ban mérték ki Szarvas közelében. Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek. A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét sokáig mindössze egy malomkő jelölte. A jelenlegi szélmalmot Gödri István tervei alapján 1940-ben készítették el. 1932-ben újra felmérték a Magyar Királyság földrajzi középpontját. Az ekkor korrigált országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabbra került, a szarvasi arborétummal szemben fekvő területre, a Holt-Körös és a Zöldpázsit-körgát közé. A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből.

Papa mesél 12. Tündéri szerető

Tündéri szerető

A frank földön kb. 940 és 1003 között élt reimsi Gerbert, aki korának egyik legnagyobb tudású embere volt.
Filozófiát tanított, de különösen azok a tudományok érdekelték, - a matematika és a csillagászat – amelyeket akkoriban a boszorkánysággal hoztak összefüggésbe.

Meridiana

Egy 12. századi Walesi klerikus a következőket írta róla:
Gerbert egyszer szegény diák korában az erdőben sétált, amikor egy gyönyörű nő a nevén szólította. Az asszony selyemszőnyegen ült, egy nagy halom pénz mellett.  Gerbert azt hitte jelenést lát, megfordult és el akart menekülni, de a nő – egy Meridiana nevű tündér – megnyugtatta: ne féljen, ő maga éppannyira Isten teremtménye, mint Gerbert.  Ezután arra kérte az ifjút, vegye magához a pénzt és legyen a szeretője.
Gerbert nem tétovázott, elfogadta az ajánlatot és attól fogva gazdag ember volt.

Gerbertet később III. Ottó német-római császár nevelőjévé nevezték ki.
Előbb Reims, majd Ravenna érseke lett, elnyerte a bíborosságot is, míg végül 999-ben II. Szilveszter néven pápává választották.

II. Szilveszter

II. Szilveszter

Felszentelése után I. Szilveszter pápa emléke előtt tisztelegve felvette a II. Szilveszter nevet. Elődje Constantinus császár tanácsadója volt, és mivel ő hasonló viszonyban volt Ottóval, ezért megalapozottnak látta döntését. A történelem első francia pápája volt. Pontifikátusa során szoros barátságban és szövetségben maradt az aacheni udvarral. Ottó és Szilveszter többször is együttműködtek egy szilárd keresztény birodalom megalkotásában. Mindemellett az egyházfő új hivatalát a lehető legkomolyabban vette. Buzgó vallásossága és hite a krónikák alapján szinte minden döntését áthatotta.

Esztergom

Európa keleti népeinek térítésében pontifikátusának igen nagy szerep jutott. Megalapította Lengyelország és Magyarország első érsekségét. A korabeli források szerint Gniezno központtal hozott létre metropolita hivatalt a lengyel egyház vezetésére, és Esztergom központtal jött létre a magyar metropolita tisztség.

Róma független keresztény királyságnak ismerte el a Magyar Királyságot.

A pápa a Szentszék vikáriusává tette meg Szent István magyar királyt.

A Nagyobbik Legenda szerint ő küldte első királyunknak a koronát. Ezen kívül Szilveszter felvette a kapcsolatot I. Vlagyimir, kijevi fejedelem udvarával is. Ő tekinthető az első keresztény orosz uralkodónak.

Szent Korona

Meridiana pedig biztosította róla, mindaddig nem hal meg, amíg Jeruzsálemben nem celebrál misét.
Minthogy Rómában élt, Gerbert teljes biztonságban érezte magát.

Egy reggel azonban, amikor éppen misét készült bemutatni az egyik helybeli templomban, szeretőjét látta az oltár felett lebegni, mint aki ujjongva az ő jöttére vár.   A körülötte lévőktől sietve megkérdezte a templom nevét és elborzadva hallotta, hogy azt a Jeruzsálemi Szent Kereszt templomának hívják, mivel itt őrizték a szent kereszt egy darabját.

Basilica di Santa Croce Jeruzsálem

Gerbert ekkor térdre hullva bevallotta a démonnal kötött egyezségét és megszámlálhatatlan bűnét.
Bár javait ezután nagy sietve szétosztotta a szegények között, nemsokára meghalt.

Hogy mi lehetett a megszámlálhatatlan bűne sehol nem beszélnek róla, de  a legenda szerint  - többek között - a mi István királyunk is tőle kapta a koronáját.
Én ezt egyáltalán nem számítanám bűnnek!

A tündér

Lajtabánság

Lajtabánság területe

                                Lajta bánság

(Civitas Fidelissima)

Sok magyar sírta a trianoni békét,

Nem tudták lenyelni a nagyok döntését.

Közéjük tartozott egy volt ezredes,

Akit a sereg már nyugdíjba helyezett.

Fegyveres csapatot kezdett el szervezni

(a kormány pedig, ezt egy szóval sem ellenzi).

Az irreguláris csapatai élén

Területet foglalt el Sopron környékén,

(ez Ausztriának adandó terület)

És saját kezébe vette ezt az ügyet.

Ki is kiáltotta a Lajta bánságot,

S a bán maga Prónay  Pál lett ott.

Szándékát félvállról hogy ne vegye senki;

A bánság egy saját bélyeget adott ki.

Akciója révén a kormány elérte,

Népszavazást tartson Sopron és környéke.

A települések hovatartozását

A nép döntse el és válassza hazáját.

A két hónap múlva tartott szavazáson

Magyarország mellett döntött egész Sopron.

Ezért is lett a „leghűségesebb város”,

Mert a döntés több, mint hetven százalékos.

A Sopron környéki falvak lakossága

Hazájának Magyarországot kívánta.

Ott a szavazóknak jóval több, mint fele,

(bár sok németajkú) igent jelölte be!

S hogy a területnek sorsa rendeződött,

A bánság szerepe már befejeződött.

Kialakulása történelminek tűnt,

A rövid életű Lajta bánság megszűnt.

 (A népszavazás 1921 december 14-16-án volt)

                                                                                Emlékérem

Kilencvenhét éve, 1921. október 4-én, Báró Prónay Pál, a nyugat-dunántúli területek Ausztriához csatolása ellen felkelt irreguláris alakulat, a Rongyosgárda parancsnoka Felsőőrön kikiáltotta a mindössze egy hónapig fennállt Lajtabánságot. A kérészéletű operettállamnak az volt a legfőbb célja, hogy megakadályozza a trianoni békeszerződéssel Ausztriának juttatott nyugat-dunántúli területsáv átadását. A heves fegyveres harcokkal tarkított ellenállás részben elérte célját, mivel az események hatására az antant október 11-én kénytelen volt összehívni a velencei tanácskozást, ahol a derekát beadva hozzájárult a soproni népszavazáshoz.

(Prónay a Horthy-korszak idején szélsőjobboldali szervezeteket alakított, végül a nyilasmozgalomhoz csapódott. 1945. március 20-án a szovjetek elfogták, és elvitték az országból. Halála helye és ideje ismeretlen.)

 

Papa mesél 11. Püthagorasz

Püthagorasz

Azt állította magáról, hogy valaha Aethalidész volt a neve, Hermész istennek a fia, és több inkarnáció után Püthagorászként született újjá.

Püthagorasz

Amikor Hermész felajánlotta neki, hogy a halhatatlanságon kívül bármit kérhet tőle, ő az emlékezés adományát választotta, hogy sose felejtsen el semmit, ami élve vagy halva történt vele.

Püthagorász élete a legendákba vész. Állítólag arany combcsonttal született Szamos szigetén, tanulmányait pedig Egyiptomban és Babilóniában végezte.
I.e. 530 körül Krotónban vallásos jellegű társaságot alapított, amely férfiak és nők előtt egyaránt nyitva állt. A tagoknak szigorú szabályokat kellett követniük -  például nem ehettek babot.

Egy ellene szőtt összeesküvést követően a bölcs visszavonult az ugyancsak Itáliai Metapontumba; később ott érte a halál.

Itt, a lélekvándorlás tanát hirdető szektát alapított. Hívei szigorú szabályok szerint éltek és eljegyezték magukat a matematikával. Filozófiájuk az egész számok közötti racionális kapcsolatokon alapult.   

Metapontum romjai

Azt állították, hogy a természeti világ a számoknak köszönheti létezését és létrejöttét. Az általuk kidolgozott zenei harmóniaelv szerint a hang magassága a rezgő húr hosszától függ, az akkordok hangközeit pedig a húrhosszok kis egész számokkal megadható arányai adják.

Hippaszosz ezt a gondolati felépítményt cáfolta és bebizonyította, hogy léteznek olyan hosszúságok is, amelyek nem írhatók le egész számokkal, mint például a négyzet átlója (négyzetgyök kettő). Ezeket elborzadva irracionálisként jelölték és hittestvérei emiatt meg is fojtották.

Tétele

Miközben kidolgozta a derékszögű háromszögekre vonatkozó híres tételét, Püthagorasz hitt abban, hogy a számoknak – főleg az első tíznek – misztikus jelentésük van.

Felfedezte, hogy az a számszerű arány, amely meghatározza a zenei skála hangközeit, megfelel a Föld, a Nap, a Hold és a bolygók közötti távolságok arányainak is. A bolygók közötti harmóniát nevezte el a „szférák zené”-jének.

A páros számokat gonosznak tartotta, mivel azok mindig oszthatók, a páratlan számoknak viszont isteni hatalmat tulajdonított.

Szférák zenéje

Ezek a hiedelmek a mágiában és a miszticizmusban tovább éltek, vagy például abban a gyakorlatban, hogy mindig páratlan legyen a szám, ahányszor az imákat ismétlik.

Püthagorász volt az, aki a görögöknél elsőként hirdette a reinkarnáció tanát.

Hitt abban, hogy az emberi lélek más emberbe, sőt állatba vagy növénybe is költözhet.

A püthagoreus filozófiai iskola mindössze úgy 150 évig működött, ám számos későbbi bölcselő merített Püthagorasz tanaiból.
Eszméi még napjainkban is éreztetik hatásukat.

 

A növények is élőlények, lélegeznek, éreznek, sőt azt hiszem, hogy még beszélnek is.  A János Vitéz-ben éneklik, hogy „Egy rózsaszál szebben beszél….”!
Vagy a minap dúdolta a fülembe valaki, hogy „Mit susog a fehér akác….”, mondtam, hogy nem tudom, mert nem tudok akácul.

Nem így tanultuk

Püthagorasznak tulajdonítják, pedig indiai, görög, kínai és babilóniai matematikusok már ismerték a tételt jóval Püthagorasz előtt, és a kínaiak bizonyítást is adtak rá.

A tétel:  Bármely derékszögű háromszög leghosszabb oldalának (átfogójának) négyzete megegyezik a másik két oldal (a befogók) négyzetösszegével. Tehát: ha egy háromszög derékszögű, akkor a leghosszabb oldalára emelt négyzet területe a másik két oldalra emelt négyzetek területének összegével egyenlő.

Hanem így

Néhány érdekes szám:

                             A vicces 555-ös

Thaiföldön az 555-öt hahahá-nak is szokták nevezni, mert a ha szócska ötöt jelent.

                        Kabóca szerelem

Bizonyos kabócafajok csak minden 13. vagy 17. évben szaporodnak, ami azért érdekes, mert mindkettő prímszám. A kutatóknak eddig még nem sikerült megfejteniük a szexuális viselkedésük matematikai hátter
 

A  4-es

Japánban, Kínában, Dél-Koreában és Tajvanon nem ritka, hogy hiányzik az épületek 4. emelete – vagy bármelyik szintje, amelyben a 4-es szám szerepel –, ugyanis mandarin és kantoni nyelven a négy és a halál kiejtése nagyon hasonlít egymásra, ezért rossz ómennek tartják.

                      Szerencse hetes

Kutatások bizonyítják, hogy a világ legnépszerűbb szerencseszáma a 7-es, ami azért érdekes, mert a 7 gyakran jelenik meg a kultúrtörténetben. Isten hat nap alatt teremtette a Földet, hetedik nap megpihent, hét nagyobb bolygó található a naprendszerünkben, hét főbűnt különböztet meg a katolikus egyház.

                                                                 Szférák zenéje