Papa mesél. 1. Milyen magas a felhőkarcoló

Papa mesél

Eddig is meséltem nagyon sokat, de leginkább csak magamról.
Ezt előbb- utóbb megunják az olvasók, köztük még magam is.
Van még ugyan sok olyan történet, ami velem kapcsolatos, de a jövőben – egy jó darabig biztosan – nálam sokkal jelesebb emberek életéből mesélek lehetőleg olyan epizódokat, amiket nem mindenki ismer.

 Az ismert, neves és nemes embernek  nevét nem mindig fogom elmondani az írásom elején, mert akár mással is megtörténhetett volna.

Olvassátok az első mesémet:

1.   Milyen magas a felhőkarcoló?

Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen egyik fizika vizsgáján történt.

No, milyen magas?

Feladat: "Írja le, hogy egy barométer segítségével miként mérhető meg egy felhőkarcoló magassága!"

Az egyik hallgató a következőt válaszolta:
"Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert a felhőkarcoló tetejéről lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."

Ez a magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a diákot megbuktatta. A diák nem hagyta magát, mivel szerinte a válasz abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy a válasz valóban helyes volt, de nem tükrözött semmiféle fizikai ismeretet.

Felhőkarcoló

A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, birtokában van a kellő fizikai ismereteknek. A diák öt percig némán ült, ráncolta a homlokát, gondolkodott. Mikor a vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő, a diák azt válaszolta, annyi megoldás jutott eszébe, hogy nem is tudja, melyiket válassza.

Végül aztán belekezdett:
 "Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Megmérjük, mennyi idő alatt ér földet, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a H = 0.5g x t négyzet  képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.

Barométer

A másik lehetőség akkor jöhet szóba, ha süt a Nap. Megmérjük a barométer magasságát, és az árnyékát is. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.

A harmadik lehetőség, ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g) képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.

Negyedik lehetőség: Ha esetleg a felhőkarcolón van tűzlétra, akkor megmérhetjük, hogy a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.

De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.

Megmérik

A legeredetibb módszer, amire itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert."

 

Megoldva

A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és a mai napig ő az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán.