REJTÉLYES ESETEK 4. Egy család végzete

4. Egy család végzete

A Romanovok több, mint 300 évig uralkodtak Oroszországban.

Hatalmuknak az 1917-es forradalom vetett véget.

Egy évvel később a trónjától megfosztott cárt és egész családját brutálisan meggyilkolták.
Vagy valamelyik családtag megmenekült?

II. Miklós

1914-ben szinte vidáman lépett háborúba Oroszország a franciák és az angolok oldalán a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia ellen.

A háború azonban végzetes csapást mért az országra és a Romanov-dinasztiára.

Több millió embert vesztettek és a fővárosban, Pétervárott utcára vitte az embereket az éhség; diákok tüntettek, munkások sztrájkoltak, és az ellenük kivezényelt rendfenntartó erők csatlakoztak a tüntetőkhöz.

1917-ben II. Miklóst cárt azonnal visszahívták a frontról, ahol személyesen irányította a cári seregek hadműveleteit.
Ultimátumot kapott: mondjon le.

Saját maga és súlyosan beteg 12 éves fia érdekében a cár elfogadta az ultimátumot és lemondott trónjáról. (Naplójában ez állt:  „Körülöttem mindenütt gyávaság, csalárdság és hitszegés!”).

A cár kertészkedik

Az ideiglenes kormány a cári családot házi őrizetbe vette a Pétervár melletti Carszkoje Szelo elegáns villa-együttesében.

A cári család, Miklóson és feleségén, Alekszandrán kívül Alekszej cárevicsből, és négy (16-22 éves) leányból:  Olga, Tatjana, Mária és Anasztázia nagyhercegnőből állt.

A család nem szenvedett különösebb hiányt semmiből. 
Az excár, megszabadulva az uralkodás terhétől favágással, konyhakerti munkával, esténként a családjának történő felolvasással töltötte idejét.

Nyílt titok volt, hogy a cár már kezdetektől feleségének, Alakszandra német hercegnőnek a befolyása alatt áll. Szült négy lányt és végül egy fiút, akiben nem sok örömüket lelték, mert vérzékenységben szenvedett és állandó felügyeletre szorult. A cárné a sötét lelkű, élvhajhász szerzetes, Raszputyin befolyása alá került, aki – legalábbis így hitték – csodával határos módon többször is kigyógyította.

Romanov család

Amikor 1916 végén a felháborodott orosz nemesek – mondhatni nagy nehezen – meggyilkolták Raszputyint, nagy csapás volt a cári család számára.

Az ideiglenes kormány vezetője (Kerenszkij) nem volt nyugodt a cári család helyzetével.  Attól félt, hogy vagy a bolsevikok megölik az excárt, vagy monarchisták kiszabadítják és visszaültetik trónjára.

Foglyait „saját biztonságuk érdekében”  vonatra rakta és az Uraltól 1500 kilométerre keletre fekvő Tobolszkba vitette. 40 szolgával , szigorú őrizet mellett indultak a hat napos útra.

Az Oroszországon végigvonuló forradalmi hullám elsodorta Kerenszkijt, a cári család védelmezőjét. A bolsevikok ragadták magukhoz a hatalmat.
Immár Szovjet-oroszország első emberének, Vlagyimir Iljics Leninnek a döntésén múlt, mi legyen az excárral, aki most már az ő foglya volt.

Lenin elrendelte, hogy a családot a vasútvonal végpontján levő Jekatyerinburgba
(a későbbi Szverdlovszk) költöztessék, ahol egy kereskedő kétszintes házát sajátították ki a cári család számára.
Az épületet a baljós „különleges rendeltetésű ház” néven emlegették.

A házat fapalánkkal zárták el a kíváncsiskodók elől, az ablakokat bemeszelték, hogy se be se ki ne lehessen látni. A házat a nap minden órájában ellenőrizték.

Az őrség parancsnoka egy faragatlan modorú, részeges gyári munkás volt, aki az excárt csak úgy emlegette:  „Miklós, a vérszopó!”

II. Miklós és felesége

A család és a szolgák naponta kétszer kaptak enni közös tálból, amibe olykor az őrök is beleettek.
A nagyhercegnőket őrök kísérték még az illemhelyre is, aminek a falát az anyjukat és Raszputyint ábrázoló obszcén rajzok borították.

Július elején az őröket a Cseka parancsnoka váltotta fel, mivel a fehérek megtörték a bolsevikok ellenállását és közeledtek Jekatyerinburg felé.

Éjfél után a parancsnok felébresztette a családot és az egyik lenti helyiségbe vitette őket.   A fehérek már a város utcáin támadnak –jelentette ki.

A kivégzőosztag

A cárt és feleségét valamint a beteg gyereket leültették, a lányoknak, orvosuknak és három szolgájuknak  állva kellett maradniuk.

Felolvasta a bolsevikok hozta halálos ítéletet és Miklóst főbe lőtte.
A kivégzőosztag tagjai célba vették az előre kijelölt áldozatukat és lőttek.
Aki nem halt meg azonnal, szuronnyal adták meg neki a kegyelemdöfést.

A holttesteket felrakták egy teherautóra és a városon kívülre , egy elhagyatott bányába szállították, itt feldarabolták, savval leöntötték és egy tárnába dobták őket.
Rejtjelzett táviratban jelentették Moszkvának:  a város evakuálása közben a cári család életét vesztette.

Anastasia

A végzetes éjszaka fenti eseményei a fehérek kiterjedt nyomozásán alapszik, amit az eset után egy héttel folytattak.

Az első vizsgálat szerint a cár felesége, fia és négy lánya életben maradt.

Ezt azonban nem találták alkalmasnak arra, hogy a bolsevikokat brutális gyilkosokként állítsák be.

Az új hivatalos vizsgálat a bányában szívszaggató és hátborzongató bizonyítékokat talált: egy apró hajtincset, egy meghajlított hajtűt, amivel a cárevics horgászni szokott, alsóruhába varrt ékköveket, egy kiskutya (Tatjána ölebének) tetemét, néhány apró csonttöredéket és egy középkorú nő – valószínű Alekszandra – levágott ujját.

Mivel a fehérek poziciói meggyengültek, a vizsgálatot nem fejezték be, csak 1924-ben tették közzé a „bolsevikok barbár tettét”.

Ellentmondásos történetek keltek lábra.
Alekszandra fivére a semleges Svédországon keresztül azt üzente Angliában élő testvérüknek, hogy Alekszandra biztonságban van.  (A hír forrása valószínűleg egy Oroszországban működő német titkos ügynök volt).

De telt-múlt az idő s az excárné és gyermekei csak nem kerültek elő.
Kezdték elfogadni, hogy az egész család gyilkosság áldozata lett.

1988-ban egy Gelij Rjabov nevű volt rendőrségi nyomozó és filmrendező rábukkant a kivégzést végző parancsnok gyermekeinek nyomára, akiktől kapott egy addig ismeretlen feljegyzést, amely részletesen leírja, mi történt a holttestekkel.

1991-ben orosz régészek ásatást folytattak a helyszínen. Kilenc csontvázat hoztak felszínre, melyből ötről kiderült, hogy együvé tartoznak (Miklós, Alakszandra és három gyerek). A többi csont az orvosé és a szolgálóké.

A holttestek azonosításához számítógépes képalkotást, genetikai ujjlenyomatok módszerét is igénybe vették. (Fülöp edinburghi herceg adott vérmintát, akinek anyai nagyanyja Alakszandra nagyanyjának testvére volt).

De még mindig nem derült ki mi a helyzet Akekszejjel és Anasztáziával?
Sikerült megmenekülniük?
Lehet, hogy az orosz föld az ő tetemüket is kiadja még?

Anna Anderson

Berlinben ugyan előkerült egy Anna Anderson nevű nő, aki azt állította, hogy ő Anasztázia hercegnő. A rokonokkal történt szembesítések nem vezettek eredményre.

Az ügyben egész sor határozatot hoztak az illetékes német bíróságok, végül kinyilvánították, hogy Anna Anderson állítása teljes bizonyossággal nem is bizonyítható és nem is cáfolható.

A rejtély még mindig rejtély!

REJTÉLYES ESETEK 3. Az elveszett kolónia

Az elveszett kolónia

Több, mint 100 férfi, nő és gyermek élt azon az angol gyarmaton, melyet sír Walter Raleigh alapított 1587-ben az észak-karolinai Albemarle-tengerág torkolatában levő szigeten.

Három év sem telt el, s a kolónia eltűnt.

Sorsáról csak egyetlen, szívbemarkoló nyom árulkodott.

Roanoke szigete

Az I. Erzsébet királynő által felhatalmazott sír Walter Raleigh az állandónak szánt angol kolónián miután letette a telepeseket, néhány nap múlva visszaindult hajóján Angliába, hogy a kimerült készleteit mielőbb pótolhassa.

Ez azonban beletelt három évbe.

Amikor három év múlva Abraham Cocke kapitány a Hopewell nevű angol kalózhajójával a Roanoke-sziget közelébe ért, ágyúlövéssel jelezte, hogy John White kormányzóval együtt megérkezett.

Okkal gondolhatták, hogy a visszatérő hajót az aggódó szigetlakók ujjongva üdvözlik majd.

A hajó utasai a szigetről füstöt láttak felszállni: úgy hitték a telepesek tüze ég.

A kormányzó néhány matrózzal csónakba szállt, s miközben a part felé eveztek, kiabáltak, énekeltek és kürtöket fújtak, hogy hírt adjanak érkezésükről a három éve hátrahagyott társaiknak.

A sziget északi csücskén kötöttek ki, ám a telepet teljesen elhagyatva találták: csupán bozóttűz füstje tévesztette meg őket.

Korabeli hajó másolata

Korábban már ugyanitt Raleigh unokatestvére megpróbált kolóniát létrehozni.

Száz embert a szigeten hagyott és visszament Angliába, de megígérte, hogy fél év múlva visszatér.  A telepesek ásványkincset kutatva kezdték felfedezni a területet, ám hamarosan összetűzésbe keveredtek a helyi indiánokkal és élelmük is megfogyatkozott.
Szerencséjükre a szigeten váratlanul kikötő Sír Francis Drake (akit a királynő kalózának is neveztek), aki dél felé haladtában sorra rajtaütött az újvilági spanyol kolóniákon, visszavitte őket Angliába.

Az élelmiszerrel és további 15 telepessel túl későn, két hét múlva visszaérkező hajó már nem találta ott őket. A 15 telepest hátrahagyva azzal, hogy tartsák a kolóniát a hajó visszaindult erősítésért.

Az erősítéssel következő tavasszal indultak.
A három hajón összesen 117 telepes, nőkkel és gyermekekkel egyetemben. Az utasok közt volt a kormányzó állapotos lánya is.
Amikor elérték Roanoke-ot kikötöttek, hogy felvegyék az itt hagyott 15 telepest.

Ám, amint a szigetre léptek szívük elszorult. A 15 férfinak – egynek a csontjain kívül – nyomát sem találták. Erődítményük a földdel vált egyenlővé, s bár néhány ház még állt, a kúszónövények teljesen belepték és mindenféle állatok vertek bennük tanyát.

A kormányzó mielőbb tovább akart indulni, de az expedíció főtengerésze a potugál Simon  Fernandez nem engedte. Már előbb is összeszólalkozott a kormányzóval, de most megmakacsolta magát és váratlanul bejelentette, hogy a telepeseket leteszi, ő maga pedig a legnagyobb hajón visszamegy Angliába.

Tetovált őslakó

A telepesek a helyi indiánok jótékonyságára nem számíthattak és abban az évben már vetni sem lehetett.
A korábban odaérkező angolok viselkedése különben annyira elrémítette és sértette az őslakókat, hogy azok is elhagyták a szigetet.
A kormányzó egy kis hajót a telepeseknek hátrahagyva visszaindult újabb készleteket beszerezni. Visszaindulása előtt még ünneplésre is sor került.
Lánya leánygyermeket szült.
Az első európai csecsemőt, aki Észak-Amerikában, de nem spanyol területen látta meg a napvilágot, a kolóniáról(Virginia) és a Szűz Királynőről (szűz = virgin), I. Erzsébetről stílusosan Virginiának nevezte el.

A dolgok nem úgy alakultak, ahogy tervezték.

Csak három év múlva tudtak visszaindulni a Hopewell-lel és négy kisebb hajóval a veszteglő telepesekhez.

Két hajó a korall-szigettől nem messze lehorgonyzott, majd két csónakot küldtek a partra. Az első azonban felborult a hullámverésben és a kapitánya hat emberével együtt a vízbe fúlt.  Éppen mielőtt White rátalált az elnéptelenedett kolóniára.

Az üzenet

Hova lettek az itt hagyott telepesek?
Egy nyomot mindenesetre találtak:  A kolónia köré húzott cölöpkerítés bejáratánál levő fa törzsébe a CROATOAN szót vésték, míg egy másik a kikötőhely felé vezető út mentén álló fába három betűt: CRO – valószínű ugyanazon szó rövidítését.

A telepesekkel valóban megegyeztek, hogy ha el kell hagyni a szigeten, jelet hagynak feltűnő helyen. Vagy azt, hogy hova mentek, vagy ha veszélyben forognak keresztet raknak a felirat mellé.
A feliraton kereszt jel nem volt.

Croatoan, az innen kb 80 kilométerre levő szigeten – úgy tudták – barátságos indiánok laktak.

Azonnal oda akartak indulni, de az idő rosszra fordult, a Hopewell elszabadult a horgonyáról és a nyílt tenger felé sodródott.

Így nem kockáztatták meg a rövid, de veszélyes utat, hanem Anglia felé vették az irányt.

A szigeten hagyott 117 férfit, nőt és gyermeket  soha többé nem látták viszont.

Talán a spanyolok ölhették meg őket?
Az biztos, hogy szúrta a szemüket, hogy angolok létesítenek kolóniát és így kalózhajóikkal gyakrabban háborgathatják őket.
Lehet, hogy felderítésre indultak és megtalálták a magukra hagyott telepeseket?

De a spanyol jelentések szerint ők már elhagyottan találtak a kolóniára.

Keresztelő a szigeten

Az indiánok áldozatai lettek?

Az első ízben a szigeten hagyott telepesek arról számoltak be, hogy az indiánok barátságosan fogadták őket.  Magokkal látták el őket, megmutatták miként kell kukoricát termeszteni, beavatták őket a varsakészítés mesterségébe, hogy tudjanak halat fogni.
Volt ugyan durva összetűzés, aminek következtében az angolok legázolták az indiánok kukoricáját , sőt felégették falujukat.
Arra utaló jelet, hogy az indiánok álltak volna bosszút, nem találtak.

Mi történt valójában?

A telepesek nagy része – a legvalószínűbb feltevés szerint – az eredeti tervnek megfelelően északra hajózott, hogy a Skicoac nevű helyen telepedjen le.
Ők lassan beilleszkedtek az ottani indiánok közé.
A kisebb csapat a szigeten maradt, de félelmük az indiánoktól, spanyoloktól arra kényszerítette őket, hogy délre, Croatoanra költözzenek, ahol barátságos bennszülöttek éltek. Ők is beolvadhattak az őslakosságba.

Aztán egy nap szörnyű csapás érte őket.
Powhatan, főpapja sugalmazására, úgy döntött, leszámol a veszedelmes fehér emberekkel  és a behódolni nem akaró indián törzzsel. Lerohanta és elpusztította az egész települést.

Egy hónapra rá a közeli Jamestown környékén megalapították az első állandó angol gyarmatot, ám ennek lakói nyomát sem találták a Roanoke telepeseinek.

REJTÉLYES ESETEK 2. A Tower titkai

A Tower titkai

Nem sokkal 41. születésnapja előtt meghalt IV. Edward angol király.

Az örökébe lépő fia ekkor még csak 12 éves volt.
Végakaratában Edward a fivérét Richárdot jelölte ki régensnek.

IV. Edward

Richárd nem teketóriázott, hanem gyorsan magához ragadta a birodalom kormányrúdját.
A fiatal Edward walesi herceget Londonba kísérő menetet, és a fiú felügyeletével megbízott anyai nagybácsit lefogta és maga vonult unokaöccsével a fővárosba.  A koronázás időpontját elhalasztották és a fiút a Tower királyi lakosztályában helyezték el.
IV. Edward özvegye, Woodville Erzsébet, rosszat sejtve a kisebbik fiúval és lányaival a Westminster-apátságban keresett menedéket.
Richárd rávette az özvegyet, hogy a kisebbik fiút, Richárd yorki herceget küldje be bátyjához, mert az szeretne vele játszani.

Richárd a gyerekekkel

A kitűzött koronázási napon nem hagyták trónra lépni az ifjú V. Edwardot, mert a cambridgei teológiai doktor (Ralph Shaa) a Szent Pál-székesegyház előtt tartott szentbeszédében megkérdőjelezte az örökösödés jogszerűségét.
Azt állította, hogy amikor IV. Edward feleségül vette Erzsébetet, már volt egy törvényes jegyese, tehát egybekelésük az akkori jogszabályok szerint érvénytelen,  s így a gyermekeik törvénytelenek.

Lady Eleanor Talbottal állítólag szerelmi viszonyba kezdett az akkor frissen megkoronázott IV. (Yorki) Eduárd angol király, akihez a pletykák szerint feleségül is ment, ám erről nem maradtak fenn hiteles, írásos bizonyítékok.
Erzsébet özvegy királyné IV. Eduárddal kötött frigyét III. Richárd törvénytelenné nyilvánította, abból kifolyólag, mivel hamis dokumentumokat tudott felmutatni az egyháznak, melyek szerint IV. Eduárd már nős ember volt, mielőtt elvette volna Elizabeth úrhölgyet 1464-ben. Nem csak a frigy semmissé nyilvánítását sikerült kieszközölnie Richárdnak, hanem az ún. Titulus Regius nevű törvény értelmében a királyi pár tíz gyermekét is törvénytelennek minősítette, hogy később majd egyik örökös se formálhasson jogot az angol koronára.

III. Richárd

Ezek után rövid, bár látványos vonakodás után Richárd elfogadta a koronát és III. Richárd néven királlyá kiáltották ki.

A gyermekkirály uralma három hónapig sem tartott.

A fiúkat kezdetben még látták a Tower udvarán játszani, de egy korabeli szemtanú szerint a fiúkat a legbelső termekbe vitték s egyre ritkábban voltak láthatók a rácsos ablakok mögött, míg végül mindketten teljesen eltűntek.

Tudor (VII.) Henrik

Az özvegy  Erzsébet szövetségre lépett Richárd ellenségeivel, a Lancaster-házbeli trónkövetelőkkel, felajánlva idősebbik lánya kezét Tudor Henriknek.

Richárd és Henrik találkoztak is a bosworthi csatatéren. A küzdelem egyik sorsfordító pillanatában a király oldaláról valaki átállt Henrikhez, s Richárdot megölték. Az átállt katona levette a koronát Richárd fejéről s Henrik fejére helyezte.    A”rózsák háborúja” véget ért és Anglia a Tudor-ház uralkodása alatt soha nem látott virágzás korszakába lépett.

VII. Henrik sem volt azonban nyugodt, mert gyötörték a mendemondák, miszerint a hercegek még élnek és veszélyt jelentenek a trónra.

Végül elterjesztett egy „hivatalos” verziót, mely szerint a hercegeket III. Richárd parancsára dunyhák alatt megfojtották és a Tower egyik lépcsőjének kövei alá temették.  Még bűnbakot is találtak  (Sir James Tyrell), akit bíróság elé állítottak és „közelebbről meg nem nevezett árulás” vádjával elítéltek és kivégeztek.

Shakespeare púposnak rajzolja le Richárdot

Így került be a történelemkönyvekbe, sőt Shakespeare is ezt használta fel III. Richárd című drámájának forrásául.
III. Richárdot addig hol hős, küzdő királyként, hol szörnyetegként ábrázolták, ám Shakespeare géniuszával  szemben szélmalomharcot vívtak, hisz a drámában a gazember szerepét osztotta rá.
Ehhez segítségére volt, hogy mivel Richárdnak egyik válla alacsonyabban helyezkedett el, púposnak látszott. A drámát Shakespeare I. Erzsébet uralkodása alatt írta, így nem csoda, hogy az Ő nagyapjának VII. Henriknek a dicsőségét gyarapította. Richárdot trónbitorlóként festi le, s nála a hidegvérű, érzéketlen Richárd nem átallja megkérni a kis hercegek nővérének kezét, holott az már Tudor Henrik jegyese volt.

A Tower udvara

200 évvel a feltételezett gyilkosság után a londoni Towerben folyó építkezés során találtak egy faládát, benne két gyermekcsontvázzal.

A megölt hercegek maradványainak tartva őket a Westminster-apátságban földelték el.

1933-ban a csontokat vizsgálat céljából orvos szakértőknek adták át, mikor is megállapították, hogy a csontok olyan korú fiúké, mint amilyenek a testvérek voltak eltűnésük idején.
A haláluk okát nem lehetett megállapítani.
Ez a rejtély is rejtély maradt!

REJTÉLYES ESETEK 1. Bőhm Aranka

Bőhm Aranka

A név ugye ismerős.
De ki lehet Ő?

Böhm Aranka

Elmesélem, amit tudok:  Bőhm Aranka, asszonynevén Karinthy Frigyesné, született 1893 július 17-én Ipolyságon. Apai ágról újvidéki, anyai oldalról ipolysági zsidó kereskedőcsaládból származott. (Apja Bőhm Ignác, anyja Mangold Hermina).

Már egész fiatalon kapcsolatba került az irodalommal.
1912-ben nem egyszer látogatta meg Ady Endrét különböző iskolás könyvekkel és írásokkal. A költő sorra írta a hozzá szóló verseket. Ady „Arany verseit” olvasva jól körülírható képet kapunk kapcsolatukról,amelyekben Ady Arankát  Fekete Arany-nak nevezi.

Judik Etel

1914-ben férjhez ment Kertész Tivadar orvoshoz, akitől egy fia született, Kertész Tamás.  1920-ban elváltak.

Még férjnél volt, amikor megismerkedett a nála hat évvel idősebb Karinthy Frigyessel, aki már túl volt a Judik Etel színésznővel kötött házasságán, amelyből egy fia született, Gábor.
Még ez évben összeházasodtak és 1921-ben született közös fiuk, Ferenc, aki Ciniként ismert.
Szállóigévé vált egy családi jelenet, amikor Aranka mondta a férjének, hogy az én gyerekem meg a te gyereked veri a mi gyerekünket!

Én gyerekem, te gyereked...

A bejárónőjük szerint Cini egyszer elmesélt egy történetet:  A kerületben aranka-irtás volt  (az aranka gyomnövény). Karinthy valahonnan szerzett egy falragaszt és a Hirdetményt: „ARANKAIRTÁS!”, kirajzszögezte a lakásuk ajtajára.  A hazaérkező doktornő éktelen haragra gerjedt és szegény író urat nem engedte be a lakásba.
Ott kellett éjszakáznia a lépcsőházban. 

Utazás a koponyám körül c filmben

Az Aranka anekdoták közül ismert volt még, hogy az írót, aki egy ügyet akart intézni egy irodában,  nem ismerték fel, semmibe vették, hiába mutatkozott be, de mikor kiderült, hogy ő a Bőhm Aranka férje….    … hát miért nem mondta rögtön?  A jelenet bekerült az Utazás a koponyám körül-ből készült filmbe is (Ruttkai Éva játszotta Bőhm Arankát és Latinovits volt Karinthy).
Házasságuk a szokványostól teljesen eltérő kapcsolat volt. Állandó konfliktusok, viharok és féltékenységi jelenetek, nem ritkán verekedések tarkították.

Karinthy Arankával

1934-ben féltékenységből öngyilkosságot kísérelt meg, és bár életben maradt, súlyosan megsérült. Előtte még Karinthy hűtlensége miatt nagy adag gyógyszert vett, be, de még idejében a Fasor szanatóriumba került. 1934-ben az asszonyt fiatal szeretője hagyta el, emiatt ugrott ki a panzió ablakából és súlyos sérüléseket szenvedett. Karinthy mindkét esetben gyorsan a betegágya mellett termett és ismét kibékültek.

A gyilkos játék közöttük 18 évig tartott.
Az író agyműtéte után a házaspár Siófokon nyaralt.

Az író szürcsölve itta a kávét s ebből előbb szóváltás, majd pohártörésig fajuló jelenet következett. Az író dühösen felment a szobájába és egy óra múlva agyvérzésben meghalt.  Aranka, élete végéig magát vádolta.

Aranka Cinivel

Bőhm Aranka köztudottan hűtlen természetű volt. Viszonya volt Déry Tiborral, ami három évig tartott nagyjából a teljes nyilvánosság előtt, amiről nagy valószínűséggel a férje is tudott. Kapcsolatuknak az vetett véget, hogy Déry rajtakapta Arankát első szeretőjével Zughmann Béla hegedűművésszel.

Hírbe hozták Tihanyi Lajos festőművésszel, Gratzner József rejtvénykirállyal.

A kortársak visszaemlékezéseiből is tudható, hogy a házaspár állandóan gyötörte, marta egymást. Főleg Aranka Frigyest, az állandóan gondot okozó, örökös pénzhiány miatt.
Házasságuk alatt Aranka diplomát szerzett és doktornőként dolgozott.

1944 márciusában a németek megszállják az országot és tíz nappal később a zsidókat a sárga csillag viselésére kötelezik.
Déry Tibor az Ítélet nincs lapjain leírja, hogyan próbált Bőhm Aranka kibújni a hurokból, amelyet a sors vetett neki,  s hogyan szaladt bele a hurokba.
Önként jelentkezett a zalaegerszegi közkórházhoz „honvédelmi munkára”.

Így is az elsők között volt, akiket a németek vidékről elhurcoltak.
Hiába írt kérvényt a Belügyminiszternek, hogy betegségére hivatkozva mentsék fel, mire az engedély megérkezett, a papírra már azt írták:  „Zalaegerszeg m. város közkórházához segédorvosként munkaszolgálatra kirendelt dr. Bőhm Aranka…. szolgálati viszonya elszállítás miatt június hó 30-ával megszűnt.”

„Elszállítás miatt”!!!

Mengele (középen) német tisztekkel

Még Birkenauban is nullánál valamivel több esélye lett volna a túlélésre, csakhogy állítólag a rámpán sikerült összevesznie az egyik őrrel (akit más visszaemlékezések szerint fölpofozott).
Olyan változat is van, hogy Mengele, akit személyesen ismert, ugyanis orvosként a háború előtt dolgozott vele Bécsben, felismerte őt és mint volt kolleginának, munkát ajánlott neki a kísérleti laboratóriumában.
Erre válaszul Karinthy özvegye fölpofozta és/vagy leköpte Mengelét és közölte vele, hogy sintéreknek nem dolgozik.

Aranka pedig a gázkamrában végezte.
Füst formájában távozott az élők sorából a nagy lengyel égre 1944-ben alig 50 évesen.

Birkenau

Papa mesél 23 Az emberi hülyeség határtalan

Az utolsó  "hátulgombolós"  képem

Az emberi hülyeség határtalan

Egy svájci szálloda séfje levágta az egyik ujját egy újonnan beszerzett hússzeletelő géppel. Mivel volt élet és balesetbiztosítása, beadta a kárigényét a biztosítótársaságnak, ahol gyanút fogtak, tehát a helyszínre küldték az ellenőrüket - ha lehet - leplezze le a csalót. A szakember kiszállt a helyszínre és kipróbálta a hússzeletelő gépet, ami próba közben levágta az egyik ujját.

                                                                      Hússzeletelő

Van hó elég

A chicagói hóvihar után, a 25 centiméteres hóban egy férfi egy órán keresztül lapátolta a havat, hogy gépkocsija számára parkolóhelyet biztosítson. A munka elvégzése után a beállás helyett, előbb visszavitte a hólapátot a házba. Amikor visszatért az utcára már egy nő beparkolt az imént kiásott helyre. Szerintem teljesen érthetően a férfi a beparkolt nőt a helyszínen agyonlőtte.
Egy kicsit durva, de Chicagóban...?

 

Meglepődtek hol kötöttek ki!!!

Egy zimbabwei maszek busz tulajdonosa, hogy szomját oltsa, útközben megállt egy italra, amikor visszaült a volán mellé azt észlelte, hogy a 20 elmebajos, akiket át kellett volna szállítani Harareből Bulowayoba, az utolsó szálig meglépett. Miután nem akarta feltárni balfácánságát, beállt a legközelebbi buszmegállóba és közölte a várakozókkal, hogy 20 személyt el tud szállítani, a felszállt utasokat el is vitte a Bulowayovi elmegyógyintézetébe. Megérkezésekor közölte az ápolókkal, hogy a szállítmány nagyon izgága és fantáziadús. A valóság kiderítéséhez 5 napra volt szükség.

 

Egy amerikai tinédzsert a kórházban ápolták súlyos fejsérüléssel, amit az állomásra beálló vonat okozott. Kikérdezésekor, hogyan történt a baleset, derült ki, hogy a fiú csak arra volt kíváncsi milyen közel hajolhat a befutó vonathoz.

Ki fizetett rá?

Egy férfi besétált egy 24 órás vegyesboltba, a pultra rátett egy húszdollárost és kérte, hogy váltsák fel neki. A pénztáros kinyitotta a pénztárt, de ekkor a férfi elővett egy pisztolyt és megparancsolta a pénztár tartalmának a kiürítését egy átnyújtotta zacskóba. A zacskó megtömése után a férfi távozott, de a 20 dolláros bankjegyet a pulton hagyta. Csak az elmenekülés után derült ki, hogy a zacskóban mindössze 15 dollár volt.

Egy arkansasi férfi igen szomjas lehetett, mert az utcán kikapart egy bazaltkockát és megpróbálta betörni vele egy italbolt kirakatát, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy kiemel néhány üveg italt. Csakhogy a kirakat plexiből volt, amiről a nekivágott kockakő visszapattant és fején találta a próbálkozót, aki a helyszínen elvesztette az eszméletét. Az eseményt egy térfigyelő kamera az elejétől a végéig felvette.

Tőle loptam!

Egy női vásárló éppen elhagyott egy üzletet, amikor egy férfi kikapta a kezéből a retikült és elfutott vele. Az egész jelenetet az üzletből végignézték és azonnal hívták a rendőrséget, akik percek alatt elfogták a bűnözőt, akit visszavittek a helyszínre azonosítás végett. Megérkezés után a rendőr fennhangon közölte, hogy felismerésre kerül sor, amire a bűnöző készségesen közbevágott:
- Igen uram, ő az, tőle loptam el a retikült.

Egy férfi hajnal 5 órakor besétált a Burger King helyiségébe, és pisztoly pörgetés közben kérte a kassza tartalmát. Az alkalmazott közölte, hogy nem tudja kinyitni a kasszát csak akkor, ha rendelést adnak le. Erre a betörő kért egy adag sült hagymát. Az alkalmazott közölte, hogy sült hagyma reggelire nem rendelhető, amire a betörő káromkodva elment. Ez a betörő kapta az év leghülyébb embere külön díjat.

Egy parkoló lakókocsiból éjjel egy férfi ki akarta szívni a benzint a magával vitt kanna és gumicső segítségével. A sötétben óvatosan lecsavarva a kupakot, behelyezte a magával hozott csövet a tartályba és szívott egy nagyot. Az eredmény kifejezetten meglepő volt. A kihívott rendőr a földön egy rosszullét jeleit mutató, fetrengő férfit talált, aki véletlenül nem a benzintankba eresztette be a gumicsövét, hanem a lakókocsi vécéjének gyűjtőtankjába. A lakókocsi tulajdonosa nem tett feljelentést. Nyilatkozata szerint ekkorát még életében nem röhögött.

Vécébe szorult a nő keze - ez lett a sorsa:

Beszorult a keze

Csak szakemberek segítségével sikerült kiszabadítani egy nőt "rabságából", miután beleragadt a keze egy vécébe.
 A hölgy elmondása szerint nem volt otthon WC-pumpa, ezért kezével próbálta elhárítani a dugulást, amit egy nagy köteg WC-papír okozott. A szerencsétlen próbálkozásnak nem lett jó vége, a nő keze beszorult: a kiérkező szakemberek kivitték a fürdőszobából a vécét a "hozzá tartozó" hölggyel együtt, majd az udvaron megszabadították a pórul járt nőt az illemhelyiségtől.

És akkor most a győztes:
A kaliforniai Long Beachen egy rabló rálőtt a leendő áldozatára. Azonban a pisztoly csütörtököt mondott, egy visszafogott kattanás, aztán semmi. A rabló csodálkozva nézett bele a pisztoly csövébe és újra meghúzta a ravaszt. Ez alkalommal a fegyver hibátlanul működött.

Papa mesél 22. Háromkirályok

Háromkirályok

A bibliai napkeleti bölcsek a csillag vezetésével keletről Betlehembe érkeztek, hogy hódoljanak Jézusnak, a zsidók új királyának.

A háromkirályok

Szokás három királyoknak is nevezni őket, ám a Biblia nem nevezi királyoknak őket, arról sem szól, hogy hárman volnának. A Biblia szóhasználata alapján helyesebb a napkeleti bölcsek elnevezés.
A keresztények névvel is illetik őket: Gáspár, Menyhért és Boldizsár.
Máté evangéliumának gyermekség történetében  olvashatunk egyedül a keletről érkezett mágusokról, bölcsekről, akik egy csillagot követve, a zsidók újszülött királyát keresték Jeruzsálemben, Heródes palotájában, aki meghagyta nekik, hogy majd visszatérve mondják el pontosan a Kisded tartózkodási helyét, hogy majd ő is leborulva imádhassa!

Heródes

Az itt kapott útbaigazítás után tovább haladtak a csillag vezetésével Betlehembe, ahol megtalálták Jézust, de álmot láttak, s nem tértek vissza Heródeshez.
Máté leírása egyszerűen bölcsekről beszél többes számban. Nem említi, hogy hányan voltak. Mégis elterjedt vélekedés, hogy három bölcsről van szó. Ennek alapja az általuk hozott háromféle ajándék:
„Kinyitották kincses ládájukat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.”
Ennek megfelelően a 6. század körül három nevet adtak a mágusoknak.
A hármas szám utalhat az akkor ismert földrészekre (Európa, Ázsia, Afrika), más értelmezés szerint a Szentháromságra vagy Krisztus méltóságaira (az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára) is.
A szír–arám egyház és az örmények szerint a bölcsek száma 12 volt.
A köznyelv királyoknak is nevezi a bölcseket, ennek azonban Máténál nincs irodalmi alapja, viszont ezt támogatja az Ószövetség két helye, melyeket a Napkeleti bölcsekkel összefüggésben értelmeznek.
Egy magyarázat alapján a XIV. századig a keresztény nyugaton úgy gondolták, hogy három kontinens létezik: Európa, Ázsia és Afrika.

Betlehemi csillag

A bölcsek ezeknek a királyai. Ez alapján a történet azt fejezi ki, hogy az egész világ hódol Jézus előtt.
 „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: »Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.«”
A bölcsek egy csillagot követtek Máté leírása szerint.
Milyen csillagról lehet szó?
Egy hullócsillagot követtek?
Johannes Kepler 1604. október 10-én egy új csillagot fedezett fel, ami nem más volt, mint egy nóvarobbanás. Ez az új csillag nagyon közel helyezkedett el az éppen akkor történő Jupiter és a Szaturnusz együttállásától (coniunctio) a Halak csillagképben. A két bolygó együttállása húszévenként megismétlődik, ekkor általában a bolygók hátráló mozgása miatt háromszor.
Bár egyes kutatók felhívják a figyelmet, a szöveg csillagról beszél – mely vezeti a bölcseket azon a néhány kilométeren is, amely Jeruzsálem és Betlehem között található – inkább együttállásról lehet szó.
Máté tudományosan bizonyítható pontossággal írja le a csillagászati eseményeket a kor csillagászati szakkifejezéseivel, amit a későbbi fordítók ez irányú mélyebb ismeretek hiányában nem értettek.

A betlehemi csillag titka

Az ókori Babilon csillagértelmezése

Ma már asztronómiai számítások bizonyítják, hogy a betlehemi csillag a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt a Halak csillagképben. Az ókori babiloni csillagászok a következő megállapításokkal éltek:
A Jupiter az ég ura, s a királyok királyának jele. Fölkelte idején, vagy amikor legmagasabban áll az ég közepén, jóságos és igazságos uralkodók születnek.
A Szaturnusz az „éjszaka Napja”, a nyugati országok és királyok jele, különösen Izrael csillaga. Esti kelte idején bölcs törvényhozók és erős kézzel kormányzó uralkodók születnek.
 Ez a két hatalmas vándorcsillag különösen jelentős a Halak csillagképében, amely a közeledő tavasz jele, új élet és új remény égi hírnöke. Nyugati ága alatt áll Judea és Jeruzsálem, keleti ágához tartozik Mezopotámia és Babilon.

A háromkirályok ereklyetartója

A háromkirályok ereklyéit a kölni dómban őrzik egy díszes síremlékben. A hagyomány szerint az ereklyetartóban a bölcsek csontjai találhatók, melyeket Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona talált meg a Szentföldön, majd vitette Konstantinápolyba, a Hagia Szophia bazilikába. Innen később Milánóba kerültek, majd 1164-ben I. Frigyes császár vitette Kölnbe.
Január 6-át, az ún. Urunk megjelenésének ünnepét (magyar kifejezéssel élve: Vízkereszt napját) Németországban, Ausztriában és Svájcban a Háromkirályok ünnepének is nevezik. Néhány német tartományban ez a nap munkaszüneti nap.
Szokás ilyenkor házat, lakást is megáldani. Ekkor kerül fel az ajtófélfára az alábbi felirat, mely az adott évszámot és az áldás tényét tartalmazza:

20 + C + M + B + 18

A három betű a Christus mansionem benedicat! (’Krisztus áldja meg a hajlékot!’) imádság rövidítése. De beleláthatók a háromkirályok neveinek kezdőbetűi is, különösen akkor, ha nem a magyar nevekben gondolkodunk.

Gáspár, Menyhért, Boldizsár

A bölcsek nevei:
angolul: Caspar, Melchior, Balthazar,
franciául: Gaspard (vagy Gaspar), Melchior, Balthazar (vagy Balthasar),
németül: Caspar, Melchior, Balthasar,
olaszul: Gaspare, Melchiorre, Baldassarre,
spanyolul: Gaspar, Melchor, Baltasar.

Nevük a hagyományban:

Háromkirályok

Az írásmód háromkirályok: mind a Magyar Katolikus Lexikonban, mind a helyesírási kézikönyvben így szerepel. A szóalakot ugyanis mint az ünnep elevezését tekinthetjük összetételnek. Nem példátlan, hogy gyakran egymás mellé kerülő elemek együtt megszilárdulnak, és fokozatosan összetett szóvá válnak, ilyen például a hiszekegy, a bizisten, az alászolgája stb. Ilyen szervetlen összetételnek tekinthető a háromkirályok is, és ez indokolhatja az egybeírását.

Az érthető, hogy egybe kell írni, de ennél sokkal érdekesebb, és nem is csak helyesírási kérdés az, hogy mi az oka a többes szám ilyen rendhagyó, nyelvtanilag hibás alkalmazásának, ami a mindenszentekben is felbukkan?
Miért nem simán háromkirály?

Ez archaizmus, mint az „Arany János összes költeményei”
Engem az lepett meg, amikor észrevettem, hogy viszont „József Attila összes költeménye” pedig a mai nyelvszokásnak ez felel meg.

Ha archaizmus, akkor ezt úgy értsem, hogy régen az volt az általános nyelvszokás, hogy a számok ill. az "összes" után többes számot használtak? Pl. két kutyák, összes házak?

Az archaizmus (latinul antiquitas) egy letűnt kor felidézése nyelvi elemek ill. stilisztikai eszközök segítségével. Célja lehet a régiesítés vagy az ünnepélyesség hangulatának megteremtése.

A hagyományos három név szír forrásokban fordul elő először: Karsudas, Hior és Bazantor, amelyek biztosan későbbi jelképes elnevezések. Ezekből alakult ki az 5. században az arám és görög nyelvjárásokban a Kaspar, Melkhior és Baltazar.

Gáspár

Kaspar az iráni-perzsa Gathasphar rövidített formája lehet, amelyben a Szaturnusz elnevezése rejlik.
. Nevéből alakult ki a latin Caspar, amelyet a legöregebb mágusnak tulajdonítottak. Ennek a hagyománynak alapján jött létre a középkori legenda arról, hogy Tamás apostol keresztelte meg a Betlehemben járt mágusokat is. A legendától eltekintve nincs kizárva, hogy keleti missziós útjai közben találkozott a babiloni mágusokkal és Mátéval is.

Menyhért

Melkhior kifejezetten héber név: melekhi-or = királyom-fény, vagy Fény-király, ami már Jupiterre emlékeztet, a királyok csillagára. Úgy látszik, hogy egyes ókeresztény hagyományok is héber származásúnak tartottak legalább egyet a három mágus között, akit Melkhiornak neveztek.

Boldizsár

Dániel próféta babiloni neve, aki a legfőbb mágus volt Babilonban, és látomásai voltak a Messiással kapcsolatban.. A babiloni csillagászok pedig a papi osztály legelőkelőbb tagjai voltak. Dániel gyerekkorában került Babilonba a száműzött izraeliták első csoportjával, Kr. e. 597-ben. Nabukodonozor kiválasztott néhány nemes családból származó izraelita fiút, akik hároméves kiképzést kaptak. Megtanulták a kaldeusok nyelvét, írását és minden tudományát, hogy aztán a királyi udvarban teljesítsenek szolgálatot. Köztük Dániel volt a legtehetségesebb, látnoki képességgel rendelkezett, ezért új nevet adtak neki: Bel-tsar-uzur = az Úr-óvja-életét. (Ez a név a görög és latin átírásban Balhasar, magyarul Boldizsár.)
Nabukodonozornak (Nabukadnezárnak) egyszer valami igen jelentős álma volt az ország jövőjéről, de nem emlékezett rá pontosan. Hívatta mágusait és azt követelte tőlük, hogy mondják meg, mit álmodott. Egyikük sem tudta, csak Dániel, aki az álom értelmét is megmagyarázta. Amikor a király látta, hogy Dániel minden jóslata szó szerint beteljesedett, a legfőbb mágus rangjára emelte őt. Ezek az elbeszélések a 8. fejezetig arámiul vannak írva a héber Bibliában. A könyv szerkesztői bizonyára az eredeti babiloni feljegyzéseket idézik, mert a kaldeusok nyelvjárása is arámi volt.
Az arámi kifejezés megfelel a babiloni elnevezésnek: nagy tudós és mester.

Betlehem