Helyesbítenem kell

A Nyírség egy része

Meglepetés !

Tegnap este nagy meglepetésben volt részem.
Telefonon felhívott Nyírkátáról  a több, mint 60 éve nem látott (és nem is hallott) barátom,

iskolatársam, akit a Peronkakas blogomban és a Csodaszép Magyarország sorozatomban is
név szerint megemlítettem.

Erdei Bélának hívják és azt meséltem róla, mennyire irigyeltem, amikor a bemutatkozásával
hatalmas derűt keltett…
És itt azonnal helyesbítenem kell.
Megdőlt az az elképzelésem, hogy ami régen történt, arra pontosan emlékszünk, de hogy az előbb hova tettem le a szemüvegem arra nem emlékszem.
Nem így van.  A blogomban azt írtam, hogy Béla Nyírbátorban született, a Csodaszép Magyarországban pedig azt, hogy Mátészalkán.
Nos tegnap elárulta, hogy mindkétszer melléfogtam, mert Nyírcsászáriban született, de csakugyan  gebén (Gebén)  járt iskolába, amit ma Nyírkátának hívnak.

Azon kívül, hogy nagyon meg voltam hatódva, hogy ennyi idő elteltével képes volt felhívni,  elnézését kértem a tévedésemért, ahogy ezért tőletek is elnézést kérek.

Kiengesztelésül mellékelem a Nyírség térképét, amelyen megnézhetitek, hol született és hol élt az én Béla barátom.

Furcsa nevű települések VI:

Présház Csikvándon

Furcsa nevű falvaink    VI.

Csikvánd:

Győr-Moson-Sopron megye egyik legdélebbi faluja.

A Csikvándi Bakony-ér széles nádasban folyt. A hajdani méretére utal, hogy vízimalmot működtetett, és Malom-érnek is hívták. Az Ér néhány kilóméterrel észak-nyugatra a Marcal folyóba torkollik.
A régi leégett templom alapjaira 1652-ben evangélikus templomot építettek.
A falu további nevezetessége az Kastély (jelenleg Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér), a háborús hősök emlékére állított Turul-szobor; az 1944-ben elkészült katolikus templom a Mária szoborral; régi nemesi családok síremlékei a temetőben. Van néhány régi nádtetős ház, illetve megtekinthető egy helytörténeti múzeum is.

Róm. kat. templom

Bizonytalan eredetű, talán a szláv Sčitovan személynévből származó nevét egy 1270-es okmány említi először "possessio Chituan" formában.

Érdemes ellátogatni a falu parkjába, itt található pihenőhely, árnyékos padok, tó és a helyi IKSZT (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) 2011-ben felújított épülete.

Ebergőc:

Ebergőci utcarészlet

Ebergőc (németül: Börgötz) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.

Ma ismert első okleveles említése 1343-ból való „Eburgheuch” írásmóddal. A középkorban az Ebergőc-család birtokolta.

A főként nyugdíjasok lakta kisközségben szinte mindenki saját szükségleteinek kielégítésére termel. Az állatokkal foglalkozók száma évről évre csökken.

Az ebergőciek  önzetlenek.
 A falu szélén álló artézi kútjukból jó szívvel adnak friss, ásványi anyagokban gazdag vizet mindenkinek, aki csak érte jön.

A templom műemlék, az Országos Műemlékjegyzékben a 3774. sz. alatt szerepel. A templom Szent Imre tiszteletére lett szentelve. A búcsút augusztus utolsó vasárnapján tartják.

Kajárpéc:

Győrtől 25 km-re délre; a gyömörei vasútállomástól 7 km-re. A Sokorói-dombság délnyugati szélső dombsorának lábánál fekvő község

A Kajár név feltehetően személynévi eredetű, a falu egy Kajár (Quajar) nevű birtokosról kapta nevét. Kispéc nevének eredete ugyancsak személynévre vezethető vissza, itt lehetett a német eredetű Péc (Pech, Péchy, Pécsi) nemzetség birtoka.
1950-ben Kajárpéc néven egyesült Kajár és Kispéc. 

Hatos-tölgy

A címer ezüst hullámos pólyával vágott, fekete keretezésű, álló, hegyes pajzs, felső része hasított, melynek első vörös mezejében ezüst lóherevégű lebegő latin kereszt, második, vörös mezejében ezüst heraldikai rózsa, közepén latin keresztes vörös szívvel, zöld sziromlevelekkel, ez a Luther-rózsa. Alsó zöld mezejében aranyágon függő két arany szőlőlevél között egy arany szőlőfürt.
A keret felső részén két vörös közepű, arany heraldikai rózsa között "QUAIAR", jobbról "KAJÁR", balról "KISPÉC" felirat aranybetűkkel, alul szárainál keresztbe rakott két aranyleveles vessző. A pajzs alatt ezüsttel szegélyezett fekete bélésű vörös szalagon a község neve: "KAJÁRPÉC" felirat, kontúrozott aranybetű

Győrszemere:

Faiskola

Győrszemere község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti járásban.
A Sokorói (Pannonhalmi)-dombvidék nyugati vonulatának, a Sokorónak északi végén kiépült falu a dombság és a Kisalföld találkozásánál.

Győrszemere akár közúton, akár vasúton a Győri körzet egyik legkönnyebben elérhető települései közé tartozik, így autós, biciklis és gyalogos turisták számára egyaránt ideális kirándulási pont lehet.

Négy elkülöníthető részre tagolódik: a falui, a hegyi, az erdősori és a nagyszentpáli részre.

Győrszemere úgynevezett első foglalásos Árpád-kori település. A korabeli oklevelekben Scemere, Zemere, Geur-Zemere alakokban szerepel. Máskor Naghzemere, Kyszemere birtok néven is említik.

1250-ben már bizonyíthatóan a Szemere nemzetségbeliek tulajdona. Feltehetőleg nevét is e családtól kapta.

Az 1900-as helységnévtárban Szemere néven szerepel. 1908. december 31-ével vette fel a „Győr” előnevet.

"Kutyor"

Itt római katolikusok, evangélikusok, reformátusok, a legutóbbi világháborút megelőzően zsidók laktak békés együttélésben. Ez a falu valóban összezsugorított történelem, különösen ha hozzászámítjuk nem jelentéktelen roma népességét is.

Határában található egy meleg vizű forrás ami több éve a semmibe spriccel kihasználatlanul. Különös figyelmet érdemel még a kihasználatlanul maradt termálvíz lehetőség, ami minden bizonnyal a helyi turizmus lényeges fellendülését eredményezné.
Szemere-hegyen levő keretrészt „Kutyor”-nak hívják.
Senki nem tudja az eredetét.

Maglóca:

Szentháromság szobor

Maglóca község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

A falu egy földhátságra települt, amelyet keletről és nyugatról is a Hanság idáig lenyúló mocsarai, vizenyős területei határoltak

Maglóca határából az ősi korok emlékei is előkerültek (csiszolt kőbalták, kőpengék, csontár). A Gyimos-dombról pedig 2 korai avar sír néhány ékszere került felszínre.

1220-ban említik először, „villa Magluca” néven. A falu neve Kiss L. szerint szláv eredetű: a délszláv „magilica” (sírdomb) szóból származik. De feltételezhető magyar névadás is a Magló személynévből, esetleg a magyal növénynévből. Első ízben 1220-ban említik nevét „villa Magluca” alakban a szomszédos Barbacsot eladományozó oklevélben

Különös kézirat került elő nemrégiben. E szerint több mint háromszázhetven évvel ezelőtt vitába keveredtek Barbacs és Maglóca jobbágyai a Sziget- erdőért.

Bezerédj-Eszterházy kastély

Ménfőcsanak:

Győr egyik városrésze. Az M1-es autópályától délre, a 83-as főút és a Győr-Pápa-Szombathely vasút mellett fekszik, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál. 1934-ben Csanakfalu, Csanakhegy és Ménfő (nevét a korabeli oklevelek és krónikák említik, pl. Gesta Hungarorum, Kézai Simon krónikája), három korábban különálló község egyesítésével jött létre. 1970-ben csatolták Győrhöz. Határvonala a jelenlegi Koroncói út nyomvonala volt.

Különösen gazdag kelta és római emlékekben Egy kelta falut tártak fel, (kutat, élelmiszer tárolót, kovácsműhelyt) – és újra eltemettek az új építésű utak alá.

IV. Béla király a ma Királyszéknek nevezett dombon tartotta 1244-ben a környék nemeseinek az ítélő széket.

Ménfői csata a Képes Krónikában

Ménfő:

1170 körül Konrád királyi jobbágy birtoka volt, ki azt négy unokájára és Szentmárton egyházára hagyta. Ebben az időben Mefu, néhol Mensow volt a neve. Korábban népes falu, azután puszta és szőlőhegyközség, de újabban ismét község. 1044. július 5-én színhelye volt a Péter és Aba királyok alatt vívott nagy csatának. Az e csatában elesett sok német harczos után hosszú ideig "Veszett német" volt a neve. 1250-ben villa Menfu alakban találjuk említve

Csanakfalu:

Már 1216-ban, III. Incze pápa bullájában villa Chonuk néven falu.

A község határához tartozó, ú.n. Rákóczi-dűlőn álló fát a lakosok Rákóczifának nevezik és mindenféle hagyományt fűznek hozzá, melyeknek azonban alapjuk nincsen.

Tájház

Völcsej:

Önálló község a lövői körjegyzőségben Győr-Moson-Sopron megye délnyugati részén, közel az osztrák határhoz.

Sok más település mellett Völcsej is az Osl-ok birtoka volt. 1382-ben Völcsej neve előtt az okiratokban már ott állt a „nobiles”, vagyis „nemes” szó.

Szent László király templom

Völcsejen napjainkban sem óvoda, sem általános iskola nem működik, ezért a tanulók a környező községek általános iskoláiba járnak.

Furcsa nevű községeink V.

Ásványráró, Kálvária

Furcsa nevű községeink   V.

Kisbukó gát

Sonkád:

Sonkád község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban az Öreg- és az Új-Túr találkozásánál, csodálatos, érintetlen természeti környezetben fekszik. A falu határában, a két folyó találkozásánál az Új-Túron található a Kisbukó nevű gát és kirándulóhely.
Sonkád nevének első említése 1181-ben, a cégényi monostor oklevelében bukkan fel először.
Nevét az írásos adatok szerint már 1426-ban is Sonkád-alakban írták.
Református temploma a 15. században épült, 1807-ben kőtornyot építettek hozzá.

Szent Rókus templom

Ásványráró:

Ásványráró Szigetköz középső részén a Duna mellett fekszik, Győr és Mosonmagyaróvár között szinte félúton.
Két település, Ásvány és Ráró egyesítéséből jött létre 1936-ban.
A nyelvészek szerint az Ásvány helynév mesterséges árok, ásott tó, kút jelentésű; a Ráró sólyomféle ragadozó madár, kerecsensólyom jelentésű és valószínűleg személynévből vagy erdőnévből átvéve változott helynévvé.
Neve alapján a nyelvészek Árpád-kori alapításúnak tartják Rárót.
1250. december 4-én kelt oklevél említ először települést a mai Ásványráró közigazgatási területéről: a mai új-szigeti határrészen feküdt "Oltua" (Oltva) említése.

A település Győr felőli részén áll a híres, műemlék jellegű Kálvária, melyet báró Apponyi Lázár barokk stílusban építtetett 1738-ban.
A Kálvária mellett álló fekete nyár  védett természeti érték

 

Csipkemúzeum

Hövej:

Hövej  község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban található.

Hövej a Répcétől és a Rábától nyugatra patakokkal szegdelt sík területen fekszik.
A középkor folyamán Hövejt első ízben IV. Béla 1257-ben kelt oklevele említi „Chalad” néven.

Hövej néven először 1436-ban a csornai konvent oklevelében említik.
A hagyomány szerint a falu nevét egy halászattal foglalkozó Hövej nevű családtól kapta.

A község nevét a höveji hímzés tette ismertté a világ előtt. Ennek a hímzésnek ősi formája, a rábaközi hímzés már régtől fogva ismert. Hövejen lyukacsos hímzés volt a neve, mert a lenge anyagon lévő lyukakat különböző mintájú kötésekkel töltötték ki

1962-ben a híres höveji csipke a brüsszeli világkiállításon aranyérmet szerez.
Látnivalók:  Római katolikus templom  és a Csipkemúzeum.

Bősárkány

Bősárkány:

Magyarország északnyugati részén, Csornától északra 9, Mosonmagyaróvártól délre 28 km-re helyezkedik el; megközelíthető mindkét város felől a 86-os főútvonalon. Vonattal a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon.

Bősárkány neve 1222-ben tűnik fel először írásban egy, a szomszédos Maglócát eladományozó oklevélben „villa Sarkan” alakban. Csak a XVIII. század elején jelent meg a Bő-, illetve Beő- előtag. A falu neve a „sárkány” köznévből keletkezett személynévből vagy földrajzi névből származhat. Az előbbi mellett az szól, hogy az országban több falu is viseli ezt a nevet. Az utóbbira a Pesty Frigyes által lejegyzett szájhagyomány alapján gondolhatunk: az ún. „Sárkány-dombon” megtelepedő halászok adták nevét.

Millennium kereszt

Szávíz – Vízicentrum
Bősárkány külterületén a fertő-Hanság Nemzeti park közvetlen szomszédságában található. Nyugodt, ideális környezetben, külön horgásztó a horgászoknak, és külön fürdőtó a pihenni, kikapcsolódni, fürödni vágyóknak.

Pieta szoborcsoport

Fityeház:
Nagykanizsától 13 km-re délnyugatra.
Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Gyékényes vasúti fővonalon.
A levéltári adatok először 1422-ben szólnak a faluról, ekkor Fythyefelde alakban olvashatjuk. A későbbiekben Fygehaza (1531), Fytthye (1573), majd Fityeháza (1786) változatai ismeretesek. Mai végleges formájában 1877-től fordul elő. A Fityeház elnevezés előtagja személynév, mely a "fites-finta" szó családjával áll összefüggésben, és ehhez járult a -ház(a) utótag lakóhely, otthon értelemben.
A község központjában áll a népies későbarokk stílusban készült Pieta szoborcsoport. Alsó, szélesebb talapzatának két oldalán Szent Flórián a tűzoltók védőszentje, és Szent Vendel a vadászok védőszentje szobrai vannak. A magasabb, keskenyebb középső részen helyezkedik el maga a Pietaszoborcsoport. A szoborcsoport országos műemléki védettség alatt áll.

"Spörgetés"

Galambok:

Galambok község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén

A település első említése 1231-ből származik Golombuk néven.

A község fontos hadiút mellett feküdt, ezt egy 1420-ból származó oklevél említi.

Nevét a népi emlékezet vagy fantáziája szerint a galambokról kapta. Az ősi falu a mai település legmagasabb részén, a Főszegben volt. A sok apró, fehérre meszelt ház a faluhoz közelítő idegennek úgy tűnt, mint sok kis fehér galamb a mezőségben. Etimológusok szerint a helynév tapadással keletkezett a bérce, völgye szókapcsolatból. 

Termálfürdő

Vannak olyan feltételezések miszerint falu neve szláv eredetű. Valószinűleg a szláv „mély" szóval azonos.

Nevezetesség:  Római katolikus templom és plébánia épület, mellette kőkereszt.
 Református templom (1864),  Tájház (épült 1840-ben, felújítva 1997-ben) ,

Castrum kemping és termálfürdő.

Zsúpfedeles ház

Kacorlak:

Kacorlak község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Kacorlak első írásos említése 1314-ből való Lok néven. A 15. századtól viseli a megkülönböztető Kachor nevet az itteni birtokos család neve után.
A múlt századi nagy környékbeli erdők nevét földrajzi nevek őrzik a mai napig is.

Nevezetesség:

Műemlék jellegű templom, 

Két zsúpfedeles népi lakóház  (A Principális menti település két pompás zsúpfedeles lakóházáról nevezetes, melyek igazi különlegességek és szép példái a zalai népi építészetnek)

 

A Kemendi vár (helye)

Kemendollár:

Kemendollár község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.
A dollár fizetőeszközhöz semmi köze nincs a nevének.
Neve a Kemend és az Ollár helységnevek összevonásából keletkezett.
A Kemend a szláv kámeny (kő) szó magyar „d” képzővel ellátott változata,
az Ollár valószínűleg francia eredetű személynévből származik (vö. fr. Aulard „hentes”).

Kemendollár közvetlen a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal mellett fekszik. Egy vasúti megállóval rendelkezik.

Kemend várát az oklevelek 1370-ben említették először Castrum Kemend néven Károly Róbert király alatt.
Végső pusztulása az 1700-as évek elejére tehető, amikor császári parancsra felrobbantották falait. A maradványokat aztán 1863-ban a pókaszepetki plébánia templom építkezéséhez, illetve a vasúti töltéshez használták fel, így mára a felszínen nyoma sem maradt az egykori kemendi várnak.

Kereszt

Ozmánbük:

Ozmánbük Zalaegerszegtől 20 km-re fekszik a Vasi-Hegyhát tájegységben.

A mai Ozmánbük két részből tevődött össze. A középkorban egyik részét temploma miatt Egyházasbiknek, a másik részét Túlsó-, majd a török hódoltság idején Oszmán kanizsai bég nevét felvéve O(s)zmánbük néven jegyzik a krónikák. Bük első említése a 14. századból származik. A falu első birtokosa, a Byki család tagjai már 1531-ben a török pusztításaira hivatkozva eladták itteni két nemesi kúriájukat.

Ozmánbükhöz tartozik, de Halastóhoz van közelebb a valaha önálló, 30 lelket számláló Márkus település. A község tájértéke felbecsülhetetlen és kihasználatlan. A patakvölgyek tiszta levegőjű, szelíd vadban és madárcsicsergésben gazdag erdőknek adnak otthont. A patakvölgyek mentén lovastúra-útvonal található

Furcsa nevű községeink IV.

Régi bányamozdony

Furcsanevű községeink    IV.

Farkaslyuk:

Farkaslyuk község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban. Az Upponyi-hegységtől nyugatra, az Ózdi-patak völgyfőjében,

Ifjúsági tábor

A hagyomány szerint egy farkasok utáni hajtóvadászat után kapta a hely a Farkaslyuk nevet.
A Rima-Murány-Salgótarján Vasmű Rt 1913-ban kezdett hozzá a bányanyitási munkálatoknak. Az 1914-ben a közelben megnyitott szénbánya sokáig nyújtott munkát a lakóknak.

1996. október 13-án Farkaslyuk lakói népszavazáson döntöttek a település önállóságáról

A legközelebbi település egyben a legközelebbi város is: a községtől északra fekvő Ózd legutolsó házai mindössze néhány száz méterre állnak Farkaslyuk északi részének utcáitól

Karakószörcsök:                                                        

Evangélikus egyház

Karakószörcsök Veszprém megye nyugati részén, nem messze a Somlótól, néhány kilométerre a 8-as számú fő közlekedési úttól fekszik. Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalon.

Először 1288-ban tűnt fel Zurchuk írásmóddal, később – 1426-ban – már Karakozurchek.

Előtagja a szláv Krakov vagy Krakkó hely- és víznévből képződött, utótagja pedig
galagonyást jelent. Magyarra fordítva:  Galagonyáshely.

Egykori falubeliek

A falu Szent István felesége, Gizella királyné birtoka volt.  Akkoriban az ittenieket
árkibányaszürcsöki  várjobbágyoknak nevezték, a települést pedig Árkibányaszürcsöknek.

A templomtól a vasútig vezető útnak  Szarkaszer volt a neve, mert az út menti akácfákon sok szarka talált magának lakóhelyet.

 

Millenneumi emlékmű

Kup:

Kup község Veszprém megyében, a Pápai járásban.
A Bakonyalja nyugati szélén, a Bittva völgyében, Pápától kb. 10 km-re fekszik, 490 fős település.
A település nevének eredete
A zobori apátság 1111-i oklevelében az egyik tanú neve: Cup, így feltehető, hogy a név e szláv eredetű személynévből ered. Veszprém megyében viszont a szláv eredetű kúp szavunk először csak 1784-ben bukkant fel, ezért a középkori falunevet nem származtathatjuk belőle.
A T. Sz. 1968. november 1-én helyezte üzembe az alumínium öntödét, rá egy évre a vasöntödét. A fellendülés 1971-ben kezdődött, és 1984-ben már 134 embernek adott munkát. 1990-ben dolgozói tulajdonba került, majd 2006 elején – piaci gondok miatt – magántulajdonba. Jelenleg egy nyíregyházi cég üzemelteti.

                                                                                             

A település címe

Kék:

Ahol talán a boldogság kék madara röpködött?

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Rétközben, a Lónyai csatorna mellett fekvő település.
Kék nevét 1268-ban említik először az oklevelek, mint várbirtokot. Ekkor V. István és IV. László királyok Karászi Sándor bánnak adják királyi adományként.
1333-ban Karászi Sándor bán unokája a települést Magyar Pál gimesi várnagy-nak adta el. Ekkor a Zichy család oklevéltárában, Poss. seu terra Keek-néven van nevezve.
Református temploma 1818-ban épült.
Kék Község címere vágással osztott hasított talpú egyszerű vonalú pajzs. A pajzsfő ezüst mezőjében jobbra repülő kék színű madár és zöld vízi növényzet látható. A pajzstalp első két felében jobbra ezüstszínű hal úszik, a másik kék mezőt három ezüst hullám tagolja. A címer fő motívumai a mondán és a valóságon alapulnak, melyből községünk neve eredhet.
A motívumok történelmi és földrajzi indoklása:
- A monda szerint valaha itt röpködött a Rétközben egy különös kék farkú madár, mely itt hullatta el gyönyörű tollait. A református egyház régi pecsétjén is felfedezhető a madár rajza.
- Feltételezhető, hogy káka vízinövényből származik a község neve. Első írásos említésünk 1268-ban: Kaak.

Jellegzetes falusi ház

Mérges:

Győr-Moson-Sopron megyében, a Rába folyó völgyében fekszik egy patkó alakú kanyarulatban. Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt.
Mérges környéke már a honfoglalás előtt lakott hely volt. Ásatások bizonyítják, hogy veterán római katonák telepe volt itt. A község határában több ízben találtak avar sírokat. Mérges a honfoglalás után magyarokkal népesült be. Első ismert birtokosa a téti Pok (Poky, Puk) család volt.

Galambgomba (ez tényleg mérges!)

 A község ura a 15. században Mérges Miklós lett, aki várat emeltetett és kőhidat építtetett a Rábán.

1787-ben a régi templomfalakra felépülő templom közepén ásott nagy meszesgödörből tömérdek hadianyag, régi kard, puska, dárda és mintegy 30 db kisebb-nagyobb ágyúgolyó került elő. A legnagyobbat, egy 34 fontos ágyúgolyót az örök emlékezet okából befalazták a templom tűzfalába, majd egyet az 1835-ben épült torony oldalába is.

                                                                                    

Hungaroring

Mogyoród:

Mogyoród nagyközség Pest megyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

A falu neve a mogyoróval, illetve a mogyoróbokorral kapcsolatos, hiszen mogyoród jelentése: „mogyoróban gazdag”. Mára már csak néhány mogyoróbokor maradt a nagyközség területén. Ezek közül egy a plébánia udvarában található.

A településnév történelmi dokumentumokon több formában is megjelenik: hazai oklevelekben Mogyoród néven, török adólajstromokon „Magoród”-ként, „Mogyorós”-ként, külföldi, egyházi okleveleken pedig mint Monorond, Mangerat, Munerod, Mamorade.

Szisz Ferenc az első versenygyőztesének szobra

Nevezetessége:  
Katolikus templom (barokk, 1749, egy régi bencés monostor romjaiból épült)

Kálvária és Nepomuki Szent János szobor (barokk, 17. század)

Szent László kilátó és kápolna

Hungaroring

Pince sor

Fő tér

Aquaréna (aquapark)

A településtől délre halad el a Csörsz árok

Kisboldogasszony templom

Nyalka:

A Pannonhalmától kelet-délkeletre elterülő síkságon, Győrtől 23 km-re lévő község.

Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban említi, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka. Albeusnak többször említett jegyzékében vagy Hymudnak vagy pedig Nelkának van megemlítve.

Pincesor

Nyúl:

A község Győrtől 13 km-re dél-délkeletre, a Sokorói-dombságon terül el. Elérhető a 82-es főúton, vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon.

Nevezetességei:
Sípálya
Magántulajdonban lévő csillagvizsgáló.
Kilátók: Lila-hegy geodéziai mérőtoronnyal (313 méter), Hegyes-magas URH toronnyal (309 méter), Zsidó-domb (241 méter), Pojt (239 méter), Gerha (200 méter).

Az első adat Nyúl község nevéről Szent István pannonhalmi alapító levelében található 1037-ből, ahol a község Villa Nuul ( Nyúlközség ) néven szerepel.

Valószínűleg a Nyúl nevűcsalád birtoka lehetett. Szent László korában,

1086-ban a község neve Nulu alakban szerepelt. Már akkor szőlő

termelőhelyként tartották számon.

(Nekem még nincs emléktáblám, de ami késik...........)

A falu központja