Papa mesél 19. Ganésa

GANÉSA

Az Akadályok Elhárítója

Az elefántfejű, nagy hasú Ganésa a legnépszerűbb hindu istenség, a költők és kereskedők védnöke, jóindulatú segítségével elhárulnak az alkotó, vállalkozásba kezdő ember előtt tornyosuló akadályok. Szobrát az indiaiak házi istenként őrzik otthonukban. Ganésa hátas állata a patkány, amit szent állatnak tartanak Indiában.

Párvatival és Sívával

GANÉSA Siva és Párvatí fia. Vörös vagy sárga, emberi törzzsel, hatalmas gömbölyödő hassal, négy karral és elefántfejjel ábrázolják, szájából egyetlen agyar meredezik csupán.
 Külső vonásaira néhány mítoszban lelünk magyarázatot. Az egyik, hogy a születésekor tartott ünnepségre elfelejtették meghívni Sani istent (a Szaturnusz bolygó megtestesítőjét), aki bosszúból tekintetével elhamvasztotta a csecsemő fejét, mire Brahma azt tanácsolta Párvatínak, hogy annak az élőlénynek a fejét tegye a helyére, akivel először találkozik; ez a lény egy elefánt volt.

 Egy másik mítosz szerint Siva maga vágta le dühében fia fejét, amikor az megzavarta együttlétét Párvatíval, ám azután, hogy feleségét megvigasztalja, Ganésa törzsére a közelben talált elefánt fejét helyezte.

Ganésa egyik agyarát a legenda szerint a Parasurámával vívott párharc során veszítette el. Parasuráma meglátogatta Sivát, aki azonban aludt, Ganésa pedig nem volt hajlandó beengedni a vendéget, mire az Ganésához vágva fejszéjét, levágta jobboldali agyarát. 

Elefántfejet kap

Egy másik legenda úgy tartja, hogy a Gadzsamukha óriással való verekedés során Ganésa maga vágta le agyarát és vágta ellenfeléhez; a mágikus erejű agyar patkánnyá változtatta Gadzsamukhát, aki Ganésa hátasállata (vahana) lett.
Rímbe szedve is olvashatjátok:  (az én művem)

  Ganésa

Ha a költők Indiában
segítséget kérnek,
üzennek a legnépszerűbb
hindu istenségnek.

Szépségével első díjat
biztos nem aratna,
tudja róla mindenki, hogy
a bölcsesség atyja.

Alakjának történetét
elmesélem nektek,
normálisnak született, mint
minden hindu gyermek.

Istenségek a szülei
Pármati és Siva,
érthető, hogy isten lett
a két istennek fia.

Amikor az anyja szülte
távol volt a férje,
így esett meg, hogy a fiú
apját nem ismerte.

Ez okozta, hogy amíg ő
az anyját vigyázta,
nem engedte be az apját,
ki fejét levágta.

De rájött, hogy fejetlenné
saját fiát tette.
Keressenek neki fejet,
nyomban elrendelte.

Ha meglátnád azt a fejet
biztos nagyot néznél,
a legelső állatként egy
elefánt volt kéznél.                                                 

Ganésa

Ezt a fejet helyezték
a kis fiú testére,
és ezt kellett viselnie
egész életébe’.

Ezen ritka külsőségek
cseppet sem zavarják,
Indiában a bölcsesség
istenének tartják.

Az alakját mindenfelé
gyakran ábrázolják:
E népszerű furcsa istent
Ganésának hívják.

Az akadályok elhárítója

Négy kezének tartása illetve a bennük tartott tárgyak – kagyló és diszkosz, elefántösztöke és vízililiom – mind szimbolikus jelentést hordoznak.
A lefele fordított tenyér menedéket kínál híveinek, a felfelé fordított tenyér pedig áldást oszt. Egyik kezében az elefántösztöke a jó és rossz ösztönök szétválasztását segíti, és követőit az igazságosság ösvényén tartja. A másik kezében a kötél a kötelékektől való szabadulást jelképezi. A halál feletti uralmát a tőr és a kígyó mutatja. Néha egyik kezében kedvenc rizsgombóca van, amelynek pocakját köszönheti, a másikban pedig letört fél agyara, amellyel Vjásza bölcs diktálása nyomán leírta a Mahábháratát.

Ganésa a patkány hátán

Papa mesél 18. A király szerelme

A király szerelme

A királyokat a történelemkönyvek leírásai alapján sokan hajlamosak felmagasztosítani, afféle földöntúli figuráknak gondolni, holott bizonyos szempontból ők is ugyanolyan emberek voltak, mint bárki más. Bár házasságaik nagy részét politikai célból kötötték, ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetettek volna szerelmesek, ne érhették volna őket sikerek és kudarcok a nőkkel kapcsolatban, vagy adott esetben ne léphettek volna gond nélkül félre.

Mátyás

Mátyásról a legrészletesebb leírások történetírójának, Galeotto Marziónak köszönhetően maradtak ránk történetek - tudtuk meg sok egyéb érdekességgel együtt a Budapesti Történeti Múzeum rendhagyó tárlatvezetésén. Ezekből kiderül, hogy nem volt éppen adoniszi szépség: valószínűleg alig 170 centiméteres magasságához zömök testalkat és nagy orr társult. Bár a szemei szépek, tekintete pedig tiszta volt, összességében nem számított a kor férfiideáljának.

Talán ez is közrejátszott abban, hogy sok másik királlyal, például a híresen kicsapongó Luxemburgi Zsigmonddal szemben ő kifejezetten tisztességes életet élt. Soha nem csalta meg feleségét, és más szaftos pletykák sem igazán terjedtek róla az ilyesmire mindig felfigyelő udvari követek körében.
Mátyás első házassága olyan távol állt a romantikus jelzőtől, mint Makó Jeruzsálemtől..
Mátyást alig 12 éves korában - 1445-ben lekötötték Cillei Erzsébetnek. Természetesen ezúttal sem a kislány bája számított, hanem a Cillei-család hatalmas vagyona, aminek - fiúörökös híján - Erzsébet volt az egyetlen várományosa. A kor szokásainak megfelelően a kislány a Hunyadi-családhoz költözött. 

Mátyás király

 
Egybekelésükre végül négy évvel később, 1455-ben került sor, de a családfők nem örülhettek sokáig: Erzsébet pár hónap múlva váratlanul meghalt, a viszály pedig folytatódott.
Mátyás második jövendőbelijét is a politika választotta. Nagybátyja, Szilágyi Mihály 1458 januárjában megegyezett a Garai-liga vezetőjével, Lászlóval, hogy Mátyás feleségül fogja venni Garai Annát, és így a két befolyásos család együtt fog osztozni a hatalmon. A pici probléma ezzel a megegyezéssel az volt, hogy Szilágyi Mihály figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Mátyásnak ekkor már volt egy menyasszonya: Podjebrád György cseh király lánya, Podjebrád Katalin.

Mátyás és Pobjebrád György

Mátyás  az éppen uralkodó és a Hunyadiakban potenciális trónkövetelőt látó V. László fogságába került. Fogalma sem volt, milyen sorsot szán neki a király, de mivel testvérét, Lászlót nem sokkal azelőtt kivégeztette, túl sok jóra nem számíthatott.
A dolgok viszont  gyökeres fordulatot vettek: a király váratlanul meghalt. Utódja a kormányzó, Podjebrád György volt, aki egyenesen a tömlöcből hívatta magához Mátyást, és a lehető legjobb ajánlatot tette neki: őt teszi meg Magyarország uralkodójává, amennyiben elveszi lányát, Katalint.

Pobjebrád Katalin

Mátyás rövid gondolkodás után igent mondott, így alig 17 éves korára megvalósult, amire évek óta tudatosan készült: király lett belőle. Sajnos ez a házasság is tragédiával végződött. Katalin nem sokkal az esküvő után teherbe esett, de a szülés során komplikációk léptek fel és két nap múlva mindketten meghaltak. Mátyás így másodjára is elvesztette feleségét, sőt, ami még fájóbb, potenciális örökösét is.

Corvin János

Ezt követően nem kevesebb, mint kilenc évig élt özvegyen, bár folyamatosan kutatott potenciális házastárs után. Erre az időszakra esik viszonya Edelpeck Borbálával, akit 1469-ben ismert meg egy sziléziai hadjárat során. A lány származása miatt a házasság itt szóba se jött, ennek ellenére évekig éltek együtt. Még egy gyerekük is született, Corvin János, akinek törvénytelen mivolta miatt nem sok esélye volt, hogy trónörökössé váljon – persze azért megpróbálta.

Aggodalomra ez  nem adott okot: Mátyás ekkor még csak 22 éves, ere teljében lévő fiatalember volt. Ám mégsem járt igazán sikerrel a házassági piacon. Nem a vonzerejével volt probléma, hanem azzal, hogy a házassága továbbra is külpolitikai kérdés volt. Szerencsés lett volna, ha a Német-római Birodalomból talál magának egy kislányt. Próbálkozott a brandenburgi választófejedelemnél, aztán szívesen elvette volna III. Frigyes unokahúgát is, de rendre kikosarazták. Többször visszautasította őt Jagelló (IV.) Kázmér is. Végül Mátyás feladta nagyratörő terveit, és legalább a trónörököst szerette volna biztosítani, így Itáliából választott magának feleséget, Aragóniai Ferdinánd lányát, Beatrixet.

Aragóniai Beatrix

Mátyás életének legnagyobb szerelme vitán felül Aragóniai Ferdinánd lánya, Beatrix volt. 1476-ban házasodtak össze, a lány ekkor alig múlt 19 éves, és a leírások szerint nagyon is vonzó külsővel rendelkezett. Nem csoda, hogy a király első látásra beleszeretett, és gyakorlatilag társuralkodót csinált belőle.
Beatrix becsvágyát nagyon jól kielégítette ez a helyzet, így a végsőkig lojális volt férjéhez. Arról megoszlanak a vélemények, a szívével szerette-e őt, de az eszével mindenképpen. Házasságuk rendkívül kiegyensúlyozottan működött, amíg ki nem derült, hogy Beatrix meddő, így nem születhet gyereke. Az ekkorra már idősödő Mátyást ez különösen megviselte, mivel mindig is arra vágyott, hogy dinasztiát alapítson.

Corvin János

A fiatal Corvin Jánost a nagyanyja megóvta minden mesterkedéstől, az itáliai tudósok pedig egy művelt, a tudományokban igen jártas gyermeket neveltek belőle. Szilágyi Erzsébet szeretetét jelzi, hogy halálával minden vagyona nem a fiára, hanem Corvin Jánosra szállt, így halálával is gondoskodott egyetlen unokájáról. Mátyás még 1479-ben hivatalosan is elismerte a fiának a fiút, egy sor címet, birtokot adományozott számára. Ő lett Hunyad és Liptó hercege, Vajdahunyad ura, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén megyék birtokosa, szinte a teljes Hunyadi vagyon idővel az ő nevére került. A magyar királyság leggazdagabb embere lett, 30 vár, 49 mezőváros, 1000 falu ura.

Innentől fogva egyre inkább az volt a célja, hogy Corvin Jánost hozza helyzetbe. Ehhez viszont Beatrixnak is volt egy-két szava, aki legszívesebben önmagát látta volna a trónon.
A két utódjelölt között így állandóvá vált a vetélkedés. Mátyás állítólag még a halálos ágyán is próbálta kibékíteni őket, de nem járt sikerrel.

Ha érdekel a szereplők további sorsa, itt elolvashatod:

Edelpeck Borbála (egyes források szerint Edelpock vagy Edelpöck), ragadványneve: Boroszlói Borbála, Mátyás király ágyasa és házasságon kívül született, de törvényesített fiának, Corvin Jánosnak az édesanyja.

(Hunyadi) Mátyás magyar és cseh király Edelpeck Borbálával az 1470-es bécsi csúcstalálkozó alkalmával ismerkedett, ahol III. Frigyes táncmulatságokat rendezett.

 Mátyás ezután magával vitte Budára. 1473. április 2-án Budán megszületett a gyermekük, János, akit Borbála Besztercebányán kezdett el nevelni egy Mátyás királytól kapott házban egészen 1476-ig.

Beatrix jött, Borbálának pedig mennie kellett. Mátyás azért nem volt hálátlan az együtt töltött évekért, grófnői címet, egy ausztriai várat, de még egy férjet is szerzett az exnek. De csak Borbála távozott a királyi udvarból, a fiú maradt, méghozzá a nagyanyja Szilágyi Erzsébet óvó karjai között

Edelpeck Borbála 1476-ban férjhez ment Friedrich von Enzersdorfhoz, akitől további két gyermeke született, ami a végrendeletéből derült ki, viszont a nevük nem ismert, és a Mátyás által vásárolt várban, az alsó-ausztriai Enzersdorfban élt. Mátyást öt évvel túlélve 1495. februárjában (vagy március 9-én)  hunyt el az alsó-ausztriai Klosterneuburgban.

Mátyás és Beatrix

Beatrix

1508. szeptember 23-án hunyt el Nápolyban Aragóniai Beatrix magyar királyné, aki Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) után egy rövid ideig II. Ulászló (ur. 1490-1516) hitveseként is trónra léphetett. Beatrix aztán minden idők egyik legnépszerűtlenebb királynéjának bizonyult, ami az asszony gyermektelensége mellett állítólagos hataloméhségére és intrikáira vezethető vissza.
A királyné népszerűtlenségét mutatja, hogy első férje 1490 májusában bekövetkező halálát sokan az ő mesterkedésének tulajdonították.
Miután megözvegyült, az ambiciózus királyné mindent megtett annak érdekében, hogy – egy második házasság révén – megtarthassa trónját. Beatrix végül elérte, hogy a magyar trónra meghívott II. Ulászló 1490 októberében feleségül vegye őt, a Jagelló-királynak azonban nem volt túlságosan ínyére a frigy, ezért rászedte az özvegyet.
Ulászló az esküvő előtt titokban nyilatkozatot írt arról, hogy kényszer hatására áll majd az oltár elé, Bakócz Tamás egri püspök pedig – a vőlegény kérésére – szándékosan hibát vétett az esküvői szertartás során.
VI. Sándor pápa végül 1500-ban kimondta Ulászló és Beatrix házasságának érvénytelenségét, miután pedig a királyné addigra felélte vagyonának nagy részét, úgy döntött, hazatér szülőföldjére.
A megalázott asszony élete utolsó éveit Ischia szigetén, illetve Nápolyban töltötte, és saját bukása után azt is végig kellett néznie, ahogy az itáliai háborúk során az Aragóniai-dinasztia hatalma a félszigeten is leáldozik. A nagyravágyó királyné 1508. szeptember 23-án, Nápoly városában fejezte be életét, és a város egyik monostorában helyezték őt végső nyugalomra.

 

Corvin János

Corvin János:

A fiú vezetéknevét Mátyás címerállatáról, a hollóról (latin: corvus) kapta, keresztnevét pedig nagyapja, a nándorfehérvári hős tiszteletére adták neki.
Nem tudni, hogy mikor döntött úgy Mátyás király, hogy törvénytelen fiából csinál trónörököst, de minden tette innentől kezdve ezt a célt szolgálta. Ennek érdekében egy külföldi hercegnőt is akart mellé feleségnek, ami kedves feleségénél kiverte a biztosítékot rendesen.A tárgyalások jól haladtak a leendő arával, annak családjával, így a fiatal pár távollétében, annak a megbízottjai útján 1487. november 25-én megtartották az esküvőt. Mondani se kell Beatrix őrjöngött a hír hallatán.Corvin mintegy 7.000 katonával dél felé indult, hogy minél több embert toborozzon az ügye mellé. A királyi tanács erre úgy döntött, hogy Mátyás két leghíresebb hadvezérét Báthori István erdélyi vajdát és Kinizsi Pál főkapitányt a fekete sereggel Corvin után küldik. A két, közel azonos sereg 1490. július 4-én találkozott a Tolna megyei Szabaton falu határában lévő Csontmezőn. Mátyás tapasztalt hadvezérei elég könnyen győzedelmeskedtek, tapasztalatuk eldöntötte a csatát. Corvin tanácsadói tanácsosabbnak látták, ha kimenekítik Corvint a csatatérről, amivel lényegében fel is adták az ütközetet.
A vereség után a Corvin pártján álló Buda is megnyitotta kapuit, és az új országgyűlés Jagelló Ulászló koronázását szavazta meg.
Oda lett a királyi korona, a trón, Mátyás örökössége, de még ott volt a Hunyadi név, ő volt Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet unokája, akinek már csak ezen örökség miatt is az ország védelmét kellett előtérbe helyezni.
János hercegnek tehát meg kellett nyernie Bernardin gróf jóindulatát. Egyre több időt töltött a gróf udvarában, és ezek a látogatások közben egyre közelebb került a gróf négy leánygyermeke közül a második, az alig 16 éves Beatrix szívéhez. Lehet, hogy már korábbról is ismerték egymást a királyi udvarból, de az mindenesetre valószínű, hogy igazi szerelem bontakozott ki a fiatalok között. 1496 márciusában tartották meg az esküvőt, ami a szeretett hölgy kezének elnyerése mellett a Frangepán-család szövetségének a megszerzését is jelentette.(felesége Frangepán Beatrix (1480–1510), V. Alfonz aragón és nápolyi királynak, Aragóniai Beatrix királyné nagyapjának a dédunokája).  (Kacifántos kapcsolat, de érthető).

1504. októberében egy nagyobb török rablóhadjárat indult immár sokadszor Szlavónia ellen. Corvin amennyi embert csak tudott összeszedett és nekiment a törököknek, de ezúttal a sors nem kedvezett neki. Csapata vereséget szenvedett a túlerőtől, majdnem ő is fogságba került, alig bírt elmenekülni a csatatérről. Betegen tért haza, valamiféle láz támadta meg.
Hátrahagyott egy kislányt egy kiskorú fiút, az 1499-ben született Kristófot, és már nem érte meg harmadik gyermeke Corvin Mátyás születését, aki csak alig három hónapig élt mindössze.

Ezt a Mátyás képet szívesen nézegetném számtalan példányban

Papa mesél 17. Churchill

Churchill

A híres brit államférfi, Winston Churchill (1874-1965) egész életét végigkísérték az ösztönös megérzések: befolyásolták a cselekedeteit, s nem egyszer megóvták a bajtól.
Gyermekkorában történt érdekes esetet versben is leírtam.

                Apák és fiaik

Egy szegény skót farmer a földeken járva                   

Sír Alexander Fleming

Figyelmes lett egy nagy segélykiáltásra

Odaszaladt nyomban a hang irányába

Rémült fiút látott a zord ingoványba

Derékig elmerült a sötét iszapban

Egyedül kimászni végrehajthatatlan

Sikerült kihúzni borzalmas halálból

Biztos helyre vitte, az iszaptól távol.

Másnap a házánál díszes hintó állt meg.

A fiúnak apja jött, kit ő kimentett.

Jutalmat ajánlott az életmentésért

Mit el nem fogadott a világ kincséért.

S amikor a farmer fiát is meglátta

A nemes úr egy új ötletet ajánla:

Tanuljon a fiú a fiával együtt.

És a két kisfiú tanult is egy helyütt.

A farmernek fia így diplomát szerzett,

Egy londoni kórház híres orvosa lett.

S amidőn a nemes úr fia beteg lett

A találmánya volt, mi életet mentett

Hathatós gyógyszer volt, neve: penicillin

Aki feltalálta, jól ismerjük, Fleming.

A megmentett fiút - érdekes a helyzet,

Hívták világszerte sir Winston Churchillnek.

Így mentettem ki Winstont

1940-41-ben London német bombázása, a blitz idején egy este a miniszterelnök  a légelhárító ágyúk legénységének munkáját szemlélte. Hazainduláskor közönséges hivatali kocsit kért a kényelmetlen páncélozott autó helyett.

A sofőr kinyitotta neki a bal ajtót, mivel Churchill mindig a járdához közelebb eső ülésre szokott ülni.  Most azonban, maga sem tudta miért, megtorpant, sarkon fordult, kinyitotta a túloldali ajtót, és oda ült be.

Száz kilométeres óránkénti sebességgel mentek egy mellékúton, amikor a közelben becsapódott egy bomba. A robbanástól a kocsi két kerékre dőlt, de aztán visszahuppant, és tovább ment.  Biztosan az ő súlya húzta vissza az autót –  mondta fanyar humorral Churchill.

Mikor a felesége később megkérdezte, miért ült a másik oldalra, némi tűnődés után így válaszolt:   „Odaértem a nyitott kocsiajtóhoz, s valami azt súgta: Állj!
Majd olyan érzésem támadt, hogy a másik oldalra kell ülni, s így is tettem”.

Az ifjú Churchill

Önéletrajzi írásában Churchill elmeséli, hogy amikor a búr háborúban újságíróskodott, a búrok elfogták. Sikerült megszöknie a fogságból, de lemaradt a vonatról, amellyel tovább menekülhetett volna. Kétségbeesve, céltalanul bolyongott, s egyszerre égő tüzeket pillantott meg a messzeségben. Azt gondolta, egy benszülött falu lehet arrafelé – s ekkor, mint írja: „hirtelen minden kételyem elillant…a kafferek falujába indulok”.
Hosszas gyaloglás után ráébredt, hogy egy szénbánya fényeit látja.
Bekopogott a bányaigazgató ajtaján, és elmesélte a történetét a gyanakvó férfinak.   „Hála Istennek – mondta az - , húszmérföldes körzetben ez az egyetlen ház, ahol nem jelentik fel. Itt mindannyian britek vagyunk”

Churchill úgy érezte, megérzései valamiféle magasabb hatalomtól származnak, az irányítja, oltalmazza és teszi legyőzhetetlenné.

Az intuicióra való érzékenységet valószínűleg egész életútja és egyénisége is erősítette benne.
Az ő nevéhez fűződik a „vasfüggöny” kifejezés, ami a fultoni beszédében hangzott el.
Erősen hajlamos volt a depresszióra, és szüksége volt rá, hogy elterelje nyomasztó gondolatait.
Gyermekkora magányosan telt, szüleitől nem sok szeretetet kapott, és nehezen tanult. Talán épp élete eme árnyékos oldalai fejlesztették ki benne azt a gazdag képzeletvilágot, amelyben oly nagy szerepe volt a megérzéseknek.

Amit még tudni lehet róla:
     Churchill ereiben a család állítása szerint anyai nagyanyja révén irokéz indián vér is folyt. A későbbi miniszterelnök koraszülött volt, anyja – aki éppen egy fogadáson tartózkodott – a Blenheim Palace öltözőszobájában hozta világra fiát.
      Churchill élete során számos balesetet szenvedett. Fiatalkorában volt agyrázkódása, megrepedt egy veséje, később majdnem belefulladt egy tóba, többször leesett a lováról, New Yorkban pedig elütötte egy autó, mert elfelejtette, hogy az USA-ban jobbkezes közlekedés van.
      Édesanyja minden eszközzel próbálta meggyőzni a fiatal Winstont, hogy szokjon le a szivarozásról. Egy alkalommal egy fegyvert és egy pónit ígért neki, ha hat hónapra felhagy a szokással. Bár Churchill fél évig tényleg nem gyújtott rá, miután anyja beváltotta az ígéretét, újra szivarozni kezdett.
      Churchill olyannyira nem tudott lemondani a szivarozásról, hogy amikor a II. világháború alatt repülővel utazott, még az oxigénmaszkját is úgy alakították ki, hogy azon keresztül tudjon füstölni. Az anekdota szerint Churchill volt az egyetlen, akitől Montgomery tábornok elviselte, ha a jelenlétében dohányzik..
       Churchill alkoholszeretete közismert. A búr háborúban 36 üveg borral, 18 üveg tízéves whiskyvel és 6 üveg brandyvel ment a frontvonalba. Életének utolsó tíz évében minden ebédhez megivott egy üveg pezsgőt, és sokszor még vacsorához is elfogyasztott egy üveggel.
        A Churchillt 1921-túl 1935-ig, majd a II. világháború alatt szolgáló testőr, Walter H. Thompson mintegy húsz alkalommal mentette meg a politikus életét, többek között srapneltől, valamint arab, indiai és ír nacionalisták, náci ügynökök és görög kommunisták merényleteitől.

Festés közben

        Churchill egyik hobbija Hitlerhez hasonlóan a festés volt. Életében közel 600 képet alkotott. Picasso egy alkalommal azt mondta róla, hogy ha hivatásként űzné a festészetet, nem lenne gondja a megélhetéssel. A háborús miniszterelnök emellett a kőműves munka nagy rajongója volt. Chartwelli házait jórészt a saját kezével építette.

Miután Winston Churchillt a második világháború második évében, 1940 májusában miniszterelnökké választották, ezekkel a cseppet sem megnyugtató szavakkal szólt a tömegekhez:
 "Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket!"
Ez a frázis azonban már egy jóval korábbi beszédében is megjelenik, amikor azt mondja, hogy "a nemzeti lét új alapjait a vér, verejték és a könnyek emelték fel", de kísértetiesen emlékeztet Byron 1823-as művében, A bronzkorban leírtakra is: "milliók vére, verejtéke és könnyei".

Papa mesél 16. Salamon

Salamon

(Egy eltűnt király nyomában)

Első András gyermekként megkoronázott fia, Salamon volt, akinek történelmünk folyamán talán a leghányatottabb sors jutott.
Többször is hazája elhagyására kényszerült.

Az Árpád -ház egy kis része

Saját unokatestvérei fordultak ellene, akik végül megfosztották őt a tróntól is.

Kétségkívül halála a legtitokzatosabb – lehet, hogy remeteként végezte be életét az Isztriai-félszigeten - , ám kalandos életútja sem kevésbé izgalmas.

A magyar királyság történetében a két testvér, András és Béla között konfliktus keletkezett a trón megszerzéséért, ami a gyermekeik életében tovább gyűrűzött.
András (I.) öccsét Bélát nyilvánította örökösének, mivel neki fia nem volt.

Később Béla helyzete megingott, mert Andrásnak leánygyermeke után végre fia született, Salamon, sőt nem sokkal utána testvére Dávid is.  Sőt Salamonnak született egy féltestvére is (György)  apjának egy falusi szeretőjétől.

Salamont öt évesen eljegyezték (a későbbi) IV. Henrik nővérével Judittal, aki nála 6 évvel idősebb volt.  Előtte Salamont trónörökösként meg is koronázták.

Salamon apja halálos ágyánál

Béla lengyel segítséggel megdöntötte András uralmát, aki nem sokkal később meghalt.  Özvegye (Anasztázia) gyermekeivel Ausztriába menekült.

Béla lett a király. 

Salamon német seregekkel támadt  Bélára, akit ez nem ért váratlanul. Seregével elébe ment, de a legenda szerint a dömösi kúriában rászakadt a trónszék építménye.  Ez a szimbolikusnak is tekinthető esemény Béla részére tragikus véget ért.  A balesetben  (vagy merényletben) halálos sebet szerzett király ugyan még így is hadba vonult, de hamarosan eltávozott az élők sorából.

Dömösi kastély, ahol Bélára rászakadt a trón

Fia Géza nem vállalta az összecsapást és Lengyelországba menekült, így a német király Salamont ültette a trónra.

Az unokatestvérei, (Béla fiai), Géza,  László és Lampert nem sokáig várattak magukra és a lengyel uralkodó támogatásával akarták letaszítani Salamont a trónról.

Dezső püspök békítő tárgyalásainak eredményeképpen a háború elmaradt és egy győri találkozó alkalmával – látszólag – kibékültek, és egy darabig békében éltek.
Olyannyira, hogy az országra támadó „kunokat” vagy besenyőket fényes  diadallal közösen verték vissza.
Nándorfehérvár ellen is közösen indultak ám ez nyílt összetűzéshez vezetett, mert Géza a király tudta nélkül kötött fegyverszünetet a várvédőkkel.
Salamon haragjában a zsákmányból kevesebb részt juttatott a rebellis kuzinnak.

Mindenki igyekezett külföldi szövetségesek után nézni;

Szent László pénze

Salamon megindította a támadást Géza ellen.

Ám, amíg a szekszárdi monostorban szőtték intrikáikat, a monostor apátja az olasz származású Vilmos kihallgatta a beszélgetésüket és személyesen vitte el a hírt Gézához. (A monostort Géza édesapja, Béla alapította).

Géza összehívta csatlósait és a Tiszántúlra indult.  Salamon azonban beérte és Kemejnél összecsapást erőszakolt ki és megverte Gézát, amihez hozzájárult, hogy Géza katonáinak soraiban árulók lapultak és egy adott jelre megadták magukat.

A mogyoródi ütközetben azonban Géza és László kisebb létszámú seregét a király alábecsülte és László roppant jó taktikájának következtében teljes vereséget szenvedett.

A Képes Krónika szerint: 

A későbbi Szent László király vitézei Salamon ide-oda kanyargó dandárát rémítő kardcsattogással adták kegyetlen halálra. Másfelől Géza vitézei ízleltették meg velük a halál keserves poharát….”

Salamon pénze

Salamon megfutamodott és Mosonba menekült anyjához és feleségéhez, majd Pozsony várába húzódott vissza és a vármegyét ellenőrzése alatt tartotta. Saját pénzt veretett és a nyugati határszélen királykánt uralkodott tovább.
Hét évig nézett farkasszemet a királlyá koronázott Gézával, később Lászlóval.

Géza a bizánci császártól kért és kapott koronát – ez lesz a Szent Korona alsó része, a görög, vagy bizánci korona.

A mogyoródi csata után hét évvel Salamon teljes királyi ellátás fejében lemondott a koronáról. László egyeduralkodásával helyre állt az ország egysége.

Ám Salamon egy év múlva merényletet tervezett a király ellen, ami kudarcba fulladt és egyéves fogság után örökre elhagyta Magyarországot.

A bizánci korona

A legenda szerint Regensburgba utazott sógorához, IV. Henrikhez, aki most sem sietett a rokon segítségére (ahogy mogyoródnál sem).
A császári udvarból a besenyők földjére utazott, ahol a besenyő vezérnek felajánlotta Erdélyt, ha segít László hatalmának megdöntésében. Még a vezér lányának kezét is megkérte, pedig Judit személyében törvényes felesége volt.
László azonban kiverte őket az országból.
Salamon az utolsó róla szóló hírek szerint a  besenyők oldalán  harcolt a bizánciak ellen. Nem tudni, hogy innen élve keveredett-e ki, de tény, hogy Judit egy évvel később új férjet választott magának.

Pulai szent Ferenc templom

A legenda szerint szent életű remeteként fejezte be életét az Isztriai-félszigeten Pulában.  Az ott bekövetkezett csodák és gyógyulások miatt sokáig a környékbeliek kedvelt zarándokhelyének számított állítólagos sírja.

Ereklyéjét – faládikába tett vélt vagy valós hamvait – a pulai Szent Ferenc templom oltárában őrzik.

Salamon vár

László állítólag azért engedte szabadon, mert abban az évben (1083) avatták az első magyar szenteket, többek között Szent István is, akinek fehérvári sírját addig nem tudták felnyitni – és a szentté avatás szertartását megejteni -  amíg a híres rab el nem hagyta börtönét.

Ha nem is ez az oka a megbocsátásnak, az ünnep azért szerepet játszhatott benne; László talán így kívánta megmutatni milyen a kegyes keresztény uralkodó.

A köztudatba nagyon mélyen beleivódott az a vélekedés, hogy a tornyot azért hívják Salamon-toronynak, mert a XI. században ez volt Visegrádon raboskodó Salamon király fogságának a színhelye. Ezt a történetet mindenki így ismeri, de ennél a történelmi eseménynél lényegesen később, a XIII. század második felében épült a torony, tehát értelemszerűen Salamon király nem raboskodhatott a Salamon-toronyban.

Salamon királyt valójában az Alsóvártól északra elterülő Sibrik-dombi ispánsági várban tarthatták fogságban. Ez a vár nagyrészt már a XII. században elvesztette a jelentőségét, és az 1241-42-es tatárjárás idején néptelenedett el teljesen.

Egykor a visegrádi Alsóvár központját alkotó lakótorony volt, és egyúttal a XIV. század első felének egyetlen megmaradt magyar királyi lakhelye is. 

Ha már a Salamon-torony elnevezésnél tartunk, akkor indokoltabb lenne I. Károly Róbert toronynak nevezni, ugyanis Salamont – mint említettem – nem ott tartották fogva, I. (Anjou) Károly viszont rövid ideig ott lakott.

Töklámpás

Salamon töke legendája:

A Salamon-toronyhoz fűződik a mondás, miszerint „Fénylik, mint Salamon töke”. Ugyanis amikor Salamont bebörtönözték, a torony összes ajtaját befalazták, az ablakokat ökörhólyaggal takarták, az őrség éjjel nappal őrizte. Az őrök feladata volt, hogy sötétedés után minden ablakba tegyenek egy-egy töklámpást, hogy éjszaka is lássák a rabot. Ezek fénye messziről látszott, s aki feltekintett a toronyba, láthatta, hogy fénylik Salamon töke...!

Papa mesél 15. Trójai faló

Trójai faló

Először ismerjétek meg a trójai háború okozóinak történetét:

Helené (Szép Heléna) a görög mitológiában Zeusz és Léda leánya, aki egy tojásból kikelve látta meg először a napvilágot Lakedaimón városában.

Heléné

Léda tojásaiból két ikerpár kelt ki – Helené és Klütaimnésztra, illetve  Castor és Pollux, mindegyikből az egyiknek Zeusz volt az apja, a másiknak Tündareósz király, Léda férje.

Amikor házasulandó korba lépett a hercegnő a sok kérő közül Menelaoszt választotta, akinek szült egy kislányt, Hermionét.

Thetisz és Péleusz esküvőjére minden istent meghívtak, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét. Ezért Erisz megsértődött és egy aranyalmát dobott le közéjük, amin az állt: „a legszebbnek”. Az istennők összevesztek az almán. Zeusz úgy ítélt, csak hárman méltók a címre: Héra (akit nem mert megsérteni), Pallasz Athéné (a kedvenc leánya), valamint Aphrodité (aki valóban a legszebb istennő volt). Zeusz úgy döntött, a világ legszebb férfija, Parisz döntsön. Mindhárman megpróbálták megvesztegetni Pariszt: Héra az Ázsia feletti uralmat ígérte neki, Athéné bölcsességet, míg Aphrodité a világ legszebb asszonyának a szerelmét. Parisz nekiítélte az almát, ezért Héra bosszúból eltervezte Trója pusztulását.

Paris

Parisz Spártába ment, ahol visszaélve Menelaosz vendégszeretetével, megszöktette Helenét és Trójába vitte, közben kiderült ugyanis, hogy Parisz nem egyszerű pásztorfiú, hanem a trójai király fia, akit gyerekkorában kitettek, mert megjövendölték róla, hogy városa pusztulását fogja okozni.

Az ókori görög monda szerint a trójai háború azért tört ki, mert Parisz – aki a trójai Priamosz király ötven fiának egyike volt – elrabolta Helénét, Spárta híres királyának, Menelaosznak gyönyörű feleségét. 

Trója

A görögök, hogy visszaszerezzék Helenét, hatalmas hadsereget küldtek Trója ellen, és tíz éven át ostromolták a várost.

Bár Homérosz Iliász című epikus költeményében megörökítette a trójai háború utolsó napjainak történetét, évszázadokon át kételkedtek Trója létezésében.
De mindig voltak, akik feltételezték, hogy Homérosz eposza valóságos helyszínen játszódott. A siker 1870-ben köszöntött be, amikor Heinrich Schliemann német régész, a Dardanellák közelében, a török tengerparton ásatásokba kezdett a Hisarlik falu melletti domboldalban.  15 méter mélységig hatolva, hét különböző szinten városi települések rétegeit tárta fel, és a leletek kincsei minden kétséget kizáróan magas fokú civilizációról tanúskodtak.

Mára általánosan elfogadott tény, hogy Hisarlik azonos Trójával.

Trójai ásatások

Tíz év sikertelen ostrom után a görögök cselhez folyamodtak.
Elvonultak Trója falai alól a városon kívül hagyva egy hatalmas falovat.
A görögök olyan jóslat elterjesztése révén vették rá a trójaiakat, hogy az üreges falovat a falakon belülre vontassák, amely szerint, ha a lovat a trójai várban helyezik el, az örökre megvédi a várost a görögök támadásaitól.
A csel bevált.

A hatalmas faló Trója falai felett bámult le az utcára, ahol az emberek boldogan ünnepeltek, hogy hosszan tartó megpróbáltatásaik véget értek. A tíz éves ostrom alatt a kereskedelem szétzilálódott, éhínség fenyegetett, és sok bátor ifjú harcos,

Köztük Priamosz király legidősebb fia és a trón várományosa, Héktor is elesett  a falakon kívül folyó harcokban.

A görögök távozását ünneplő trójaiak szélesre tárták a kapukat és összegyűltek a ló körül, tanakodva, hogy mit kezdjenek vele. A legtöbben azt mondták, hogy vontassák be a lovat a városba és vigyék fel a fellegvárba. 

Priamosz leszúrása

Az óvatosabbak – élükön Laokoónnal, a főpappal, azt javasolták, hogy égessék el a lovat, vagy egy szikláról vessék a mélybe – nem bízván semmiben, amit a görögöktől kaptak.

Közben a pásztorok elfogtak egy görögöt és hadifogolyként hozták magukkal.
A görög elmondta, hogy Szidónnak hívják és Odüsszeusz katonái üldözik, így Priamosz kegyelmére bízza magát.  Elmesélte Priamosznak, hogy a görögök Pallasz Athéné, Trója védőistennőjének tiszteletére készítették a lovat, hogy kiengeszteljék bűneikért.

Laokoon a kígyókkal

Ez és még egy rettentő előjel hatására a kétkedőknek is megszűntek az aggályai.

Az történt, hogy a bizalmatlan Laokoón – amikor éppen bika-áldozatot mutatott be Poszeidónnak, a tenger istenének – két hatalmas kígyó jelent meg a békés tengeren.  Laokoónt fiaival együtt megragadták, rájuk tekeredtek és halálra szorították.  A trójaiak ezt úgy értelmezték, hogy Laokoón azért bűnhődött, mert vétkezett az istenek ellen, amikor dárdáját a lóba vágta.

Megszületett a döntés: a lovat bevontatják a városba. A faló olyan hatalmas volt, hogy ehhez a városfalat egy helyütt el kellett bontani. A faló nyakára kötelet kötöttek, lábai alá görgőket helyeztek és felvonszolták a fellegvárba.

Éjjel, amíg a trójaiak az ünneplés fáradalmait pihenték ki, a görög hajók észrevétlenül visszatértek.
Szidón, amikor megkapta a jelet Agamemnón király hajójáról, kibontotta a faló oldalán a deszkákat. A harcosok kiugráltak a lóból, megölték az őrszemeket a kapuknál, amelyeket szélesre tártak a kint várakozó seregek előtt.
A görögök feldúlták Tróját és lekaszaboltak mindenkit.
Priamosz király hiába csatolta fel bronzvértjét, a görög Neoptolemosz hajánál fogva megragadta és kardját oldalába döfte.

Aineias

Trója főembereit mind legyilkolták, csak Aineiász maradt életben. Amint Trója utcáin bolyongott, megpillantotta Helénét, a görög Menelaosz feleségét, akit Priamosz fia, Parisz megszöktetett, okot szolgáltatva ezzel a trójai háborúra.

Csak Aphrodité istennő akadályozta meg, hogy megölje, aki elmondta neki, hogy Heléné ártatlan és Trója pusztulását csupán az emberek okozták.

Az eposzköltők szerint Trója ostroma akkor ért véget, amikor a görögök egy furfangos „fegyvert” vetettek be tízévi háborúzás után.

Dido és Aineias

Aineiász számára nem maradt más, minthogy kimenekítse apját, feleségét és kisfiát. Elindultak a hegyekbe, ahol sok más trójai menekült csatlakozott hozzájuk.  Vezetőjükül választották és kijelentették, hogy követik, bárhová viszi is őket, hogy új életet kezdjenek  túl a tengeren.

Róla tudjuk, hogy az istenek Róma megalapításával bízták meg, amit rövid kitérővel – amit Karthagón töltött Didó királynő szerelmes társaságában – meg is valósított.
De ez egy másik mese lesz.