Pipaszó 16. Szolgálati lakás

                PIPASZÓ

Lakás a fűtőházban

Anyám a szükséges vasúti vizsgák megszerzése után Kőszeg állomáson kapott forgalmi szolgálattevői beosztást.

Kőszeg állomás

Kőszeg állomás az akkori forgalma miatt éppen megfelelt egy kezdő forgalmistának. A Szombathelytől 18 kilométerre levő állomáson két óránként fordult meg egy személyvonat, ami Szombathelytől Kőszegig közlekedett. Valamikor persze élénkebb volt itt a vasúti közlekedés, mert a vonal tovább ment Sopronig.

A Szombathely-Kőszeg-Soproni vonalat 1912-ben építette a Kőszeg-Szombathelyi HÉV társaság. A vasút a GySEV Soproni állomásáig haladt.

Kőszeg - Sopron

1913-ban Felsőlászlói csatlakozással létrejött a Kőszeg-Csepreg-Bük-Sárvár vasútvonal is.

A trianoni szerződés azonban jól elintézte ezt a vonalat:
Kőszeg után, Sopron felől pedig Harka után, átvágta a vasútvonalat, amelyet ezután a GySEV, később az ÖBB (osztrák vasút) üzemeltetett.

A kőszegi határátmenetnél 1951. október 6-án állt le a személyforgalom, az osztrák vonatok végállomása Rattersdorf (Rőtfalva) lett, majd 1960. szeptember 1-jével a teherforgalom is.
Amikor mi ideköltöztünk még volt teherforgalom Ausztria felé.
Kőszegtől a határig a vasútvonalat a 90-es években szedték fel. A régi Sörgyári megálló épülete a Vámház utcában még áll.  

Előttünk a Gyöngyös part, mögöttünk a vasút

 
Amikor a Nevelőintézetben voltam még mögöttünk ment el a soproni vonat!
 1960-ban a vasútvonalat Felsőlászlótól Kőszegig felszedték (11 km), földcsuszamlásra hivatkozva.

A megmaradt vonalat Sopron felől szolgálják ki korridorvasútként, mivel más osztrák vonalakkal nincs kapcsolata. Jelenleg Soprontól Nyék-Haracsonyig (Neckenmarkt-Horitschon) van csak személyforgalom.

Korridorvasút  az olyan vasútvonal, amely pályájának egy része idegen állam(ok) területén halad keresztül, hogy célállomását a honos államban elérje.

Mindezek után nem csoda, hogy Kőszeg állomáson a Fűtőház feleslegessé vált és már régóta nem fűtőházként funkcionál.

Ami a fűtőházból megmaradt egy hatalmas víztorony, ahonnan a hajdani gőzmozdonyok a vizet tudták vételezni és az egykori irodák, fürdőszobák.

Ilyen egy fűtőház víztoronnyal

Laktak már fűtőházban?

Én már igen.  Talán négy évig is.

A fűtőház mellett volt egy kör alakú „medence”, ahol egykor a mozdony-fordítókorong volt. Jó kis játszótér vált belőle. Lehetett benne labdázni.

Az épületben a régi irodákból lettek a lakásunk szobái. Szinte mindegyikőnknek jutott egy-egy szoba.
Konyhát is lehetett kialakítani.
A fürdőszoba pedig olyan tágas volt, hogy télen alig lehetett befűteni.
A fűtés, sajnos vaskályhákkal történt. Szenet, fát a víztorony alatti helyiségben tudtunk tárolni.

Én csak ezt ismertem

Hétvégeken anyám a kislányokkal eljárt gombát szedni a környező erdőbe.
Én nem mentem velük, mert azt a gombát, amit én szedtem volna, nem lett volna tanácsos elfogyasztani.  De a lányok ismerték a gombát, bár bevizsgálás nélkül soha nem ettünk belőle.

Én inkább azért jártam az erdőre, hogy fát, gallyat, rőzsét szedjek, és kis pajtás kocsival hazacipeljem, hogy a fürdőszobát be lehessen fűteni.
Ezen kívül eljártam a hegy lába felé, ahol rengeteg szelídgesztenyefa volt és mindig sok gesztenyével tértem haza. Nem győztük őket pirítani.

Rengeteg időm volt bejárni a kőszegi tájakat.  

Gesztenyefa a Királyvölgyben

 
Megkerestem az akkor 600 évesnek mondott gesztenyefát, amit mostanság 800 évesnek mondanak, (így 60 év alatt 200 évet kellett öregednie!).

Felmentem az Írottkőhöz is, ahol a kilátó érdekessége, hogy fele osztrák területen van.
Nem mulasztottam el a Jurisics vár körüljárását sem. Nagyon tetszett a várkapitány legendája, ami a 11 órai harangozást vonta maga után.

Egyes vélemények szerint ekkor köttetett az a megállapodás, mely alapján a védők megtarthatták ugyan a várat, a törökök azonban kitűzhették a falakra a lófarkas zászlóikat. Ha belegondolunk, az „üzlettel”, feltéve, hogy így történt, mindenki jól járhatott: Jurisics látszólag átadta a várat, a valóságban viszont sosem vesztette el azt. A törökök büszkén vihették a hírt az ostrom utolsó napjaiban a helyszínről távozó Szulejmánnak a győzelemről. Ibrahim sem járt rosszul: 25 elvesztegetett nap után továbbállhatott, a morgolódó janicsárokkal együtt. A visszavonulásra 11 órakor került sor. (Ennek tiszteletére húzzák ma is a harangokat 11-kor.) Kőszeg ezzel megmenekült.

Jurisics vár

Ennek ellenére Kőszeg nagyon szép város.
Jó 10 éve ellátogattunk a feleségemmel és meg akartam mutatni hol laktunk, hol jártam iskolába.
Azt, hogy hol laktunk, csak a hűlt helyét tudtam megmutatni, mert teljesen megszüntették.  Mondhatnám, hogy a földdel tették egyenlővé.
A MÁV Nevelőintézetet viszont sikerült megnézni. 
Akkor sajnos még nem volt gazdája. Ma már van ugyan – úgy tudom a Pannon Egyetem – kíváncsi vagyok mit kezd a csodálatos épülettel.

Műemlék fényképezőgépem

Fényképeket is készítettem az őskori MIR (FED 2) típusú szovjet fényképezőgépemmel (amit az orosz katonáktól vettem váltókezelő koromban 200.- forintért).
Legalábbis én abban a hiszemben voltam, hogy fényképeztem. De otthon kiderült, hogy csak kattogtattam, mert a gépbe elfelejtettem filmet tenni.
Mennyivel egyszerűbb most az okos telefonokkal!
De ez nyár is eltelt és mehettem ismét Szegedre, a Vasútforgalmi Technikumba vasutasnak tanulni.

Írott-kő kilátó