Csodaszép Magyarország 317. Villány

A pincesor

Villány

A borbarátok kedvence

Villány a Villányi-Siklósi Borvidék központja.

A Villányi-hegységtől keletre található. 

Vasútállomás

Villány vasútállomás megközelíthető az Eszék (Horvátország) felé vezető Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonalon; innen indul a Villány–Mohács-vasútvonal.
Korábban ide csatlakozott a Barcs–Villány-vasútvonal is

A kisváros a szőlőművelésre és a borturizmusra szakosodva számtalan panziót, vendéglátóhelyet, pincét nyitott meg a bort kedvelő látogatók számára.

A villányi történelmi borvidéknek két központja van; a keleti (villányi), ahol főként vörösborok készülnek, illetve a nyugati (siklósi), ahol jellemzően a fehérborok alapanyagát termelik.

A közel 2000 hektáros szőlőültetvényen leginkább a kékoportó, a kékfrankos, a cabernet sauvignon a jellemző.

Bormúzeum

A fehérbort adó fajták közül pedig az olaszrizling, a hárslevelű és a chardonnay a legelterjedtebb.

Villányi Szoborpark: Pál Zoltán szobrászművész kezdeményezésére baranyai és dél-dunántúli művészek alapították 1968-ban.

A szobrok különlegességét az adja, hogy valamennyit itt, helyben készítették el az alkotók.

A kiállításhoz közeli Gyimóthy villában ma is alkotóház működik, ahol a Pécsi
(volt Janus  Pannonius) Tudományegyetem művészeti karának tanulói készítik műhelymunkáikat.

Görögkeleti szerb templom

Villányban – a szekszárdi borrenddel egy időben – 1988-ban alakult meg a Custodes Vinorum de Villány, a Borőrök Borrendje.

Céljuk a helyi borok hírnevének öregbítése.

A tagavató ceremónián két próbát kell kiállnia a jelöltnek.
Fel kell ismernie a „zászlósbornak” számító cabernet franc-t, illetve palackba kell zárnia a bor szellemét.

A borrend öt kontinens neves borászait tudhatja soraiban.

Templom-hegy

 

Villányi látnivalók:
Pincesor,  Templomok,  Bormúzeum, Szársomlyó hegy,  Templom-hegy kilátóval.

Érdekesség:2011-ben itt mérték a 24 óra leforgása alatt lehullott legnagyobb csapadékösszeget. Augusztus negyedikén egy nap leforgása alatt 114 mm csapadék hullott le.

Tessék választani!

 

Szársomlyó-hegy

Csodaszép Magyarország 316. Matty

Madár emlékpark

Matty

Fejfák a madarak emlékére

Matty Siklóstól 7 km-re dél-délnyugatra, Alsószentmárton és Gordisa között, a Drávától és a horvát határtól 4 km-re a Dráva árterében található apró falu.

A település nevét már egy 1221-ből fennmaradt oklevél is említette Moch alakban írva.

Matty határa természetvédelmi terület, ahol egy szép tó és egy madáremlékpark is található.

Madár emlékpark

Nevezetességét a helyiek természetszeretete táplálja:  megalkották az egyedülálló  Madár Emlékparkot, ahol a korábban hazánkban élt, de már kihalt madárfajok fejfái láthatók.

A park létrehozása óta ismét fészkel Magyarországon a kiscsér, a kiskárókatona és a vándorsólyom.

A Dráva holtágaiból horgásztavakat alakítottak ki, a tavak szomszédságában többek között lovaspanzió várja a látogatókat.

A falu határában levő mattyi kormorános erdőben nagy számban fészkelnek kormoránok, fekete gólyák , barna kányák, ám a terület fokozottan védett, ezért nem látogatható.

A kormorán magyar megnevezése kárókatona.

A kifejezés a török eredetű „quara qatna”szavakból ered, jelentése fekete madár.

                                                                                           

Kormorán

Református templom

Nevezetességei:

Református temploma 1784-ben épült

Horgásztó - Matty és Gordisa között húzódik a Dráva-töltés mentett oldalán.

Madáremlékpark

Mattyi-tó

 

 

Csodaszép Magyarorszá 315. Máriagyüd

Kegytemplom

Máriagyűd

A Mária-kultusz központja

A Tenkes-hegy lábánál elterülő csendes falucska szinte egybenőtt Siklóssal.

Római katolikus Kegytemploma a 17. század óta a Mária-kultusz egyik központja. Népes búcsúk helyszíne és európai zarándokok célpontja.

Szentkút

Szép környezete a turizmus kedvelt helyszínévé is teszi.

A kegytemplomtól keletre található a Szentkút. Ennek vizét a „gyűdi korsókban” vitték haza az idelátogató zarándokok. Máriagyűdön minden Márianapkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsüli.

A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a már a Római Birodalom idején természetes pihenőhelyként szolgált, amikor erre futott a Sopianae-t (a mai Pécset) és Mursát (a mai Eszéket) összekötő út.

Kegyhely

A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd (vagy Eudu, Győd, Gyödö) vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta.

A török megszállás idején a templom nem működhetett tovább: benne mecsetet alakítottak ki.

Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török időkben azonban eltűnt. Ma Eszéken látható. A Rákóczi-szabadságharc idején került oda és azért, hogy a várható harcok nehogy kárt tegyenek benne. A szatmári béke (1711) után a gyűdiek visszakérték, de nem akarták nekik visszaadni, és hiába fordultak a római egyházi törvényszékhez is. Így Rudnay Mátyás más képet állítatott a gyűdi oltárra.

A kegytemplom délnyugatra néző főhomlokzatát hangsúlyozó, egyenként 56 méteres tornyaiban 4 harang lakik. Mind a 4 harangot Szlezák László, a leghíresebb magyar harangöntő öntötte 1935-ben Budapesten.

Akinek(jó)füle van:   Alaphangjaik: c1, g1, c2, esz2.

Szabadtéri oltár

A kegytemplomtól keletre található a Szentkút.

A kegytemplomi dombon Kálváriát építettek. A stációk domborművei a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült kerámia kegyképek.

A kegyhely búcsúnapja július 2-án van. Ezen kívül sok kisebb és öt nagy búcsút tartanak.

Máriagyűd közvetlen környezethez tartoznak, s gyalogosan megközelíthetők:

Kálvária kápolna

• Szentkút: A kegyhely parkolójától keletnek induló utca visz ki a Szentkúthoz.
•  
• Csukma-hegy: kereszt. A Plébánia épülete alatt induló turista-ösvényen egy óra járásnyira fekszik erdős hegyoldaltól és szőlőültetvényektől övezve, tövében gyönyörű kilátással.
• Máriagyűdi református templom: A máriagyűdi reformátusok a használatukból kikerült kegytemplom helyébe csak a XVIII. század második felében építhettek fatemplomot a mai református templom helyén, amit 1770 és 1775 között rossz állapota miatt bezárattak. 1807-ben emeltek helyébe kőtemplomot az eklézsia költségén copf stílusban.



Fájdalmas Szűzanya

•  

Csodabogyó tanösvény A kegytemplom főlépcsőjének lábától indulva máriagyűdi református templomnál hagyja el a falut a tanösvény, hogy kellemes sétaút során vezessen fel a kilátóhoz, bemutatva a Tenkes-hegy növény- és állatvilágát. Innen a vadászház mentén továbbhaladva több kirándulócélpontot is választhatunk

Csodaszép Magyarország 314. Bóly

Batthyány Mauzóleum

Bóly

Mi az a pacsker ?

Bóly Baranya megyében, Pécstől kb. 30 km-re kelet-délkeletre, Mohácstól kb. 15 km-re nyugatra.

Az 57-es főúton közelíthető meg Szajknál, vagy a főváros felől az M6-os autópályán. 

Vasútállomás

Vasútállomása a Villány–Mohács-vasútvonalon található, a településtől kb. 3,5 km-re.

A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában.

A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy(Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.

A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül.

A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.

A Mohács-Bóly fehérbor-út központja 1997-ben nyerte el a városi rangot.

Bóly mezőgazdasága jelentős, a vidéken kiváló fehérbor „terem”.

Batthyány kastély

A térség a 17. században a Batthyányiak birtokába került, ennek emléke a barokk Kastély – ma gyermekotthon.

A Borházban helytörténeti és néprajzi kiállítás tekinthető meg.

Az itteni németség kismesterségi hagyományokat őriz; jellemző a mézeskalács készítés, a gyertyaöntés, a gyapjúfonás vagy éppen a pacsker, azaz papucskészítés.

 

Pacsker

A helyi németek vallási életébe enged bepillantást a húsvéti Emmausz-járás, amikor is a családok a helyi pincékben vigadozva töltik el a húsvéthétfő délutánját.

Római kat. templom

Szent Vendel kápolna

Nevezetességei:   
1746-ban épült késő barokk katolikus templom, 

 

Kálvária domb

Szent Vendel-kápolna 1771-ből ,

1771-ben épült Szent Bálint barokk stílusú kápolna, mely az egyetlen Szent Bálintnak szentelt kápolna Magyarországon,

1805–1807 között épült klasszicista stílusú Mountenuovo-kastély,

1843-ból a Kálvária-domb stációi,

 a 19. század végén épült békáspusztai Szent József-kápolna.

Csodaszép Magyarország 313. Nagynyárád

Nagynyárád

A kékfestők falva

Nagynyárád Baranya megyében, Mohácstól 12 km-re, Bólytól 7 km távolságra a Villány–Mohács-vasútvonal mellett található, alig 800 főt számláló község

Nagynyárád elsősorban kékfestő-hagyományairól híres.

A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, lakói – a mohácsi csata helyének közelsége miatt – a környéken zajló csaták áldozataivá váltak, vagy elmenekültek. A török uralom után a faluban a Rajna vidékéről származó német földműves családok telepedtek le.

Kékfestő Találkozó

A mesterség a németség körében elterjedt tradíciónak számított, manapság csupán néhány képviselője őrzi az utókor számára.

A hagyományok Nagynyárádon élénken élnek, ennek ékes bizonyítéka például, hogy évente július utolsó szombatján itt rendezik meg az Országos Kékfestő Fesztivált.

Nevezetességei
Márton napi búcsú, búcsúfa állítás
A búcsúfa állítása egybe esik a Márton nappal. E népszokás a helyi német kisebbség ünnepe, mely még máig is él. Az őszi betakarítás befejezését ünnepelték ilyenkor úgy, hogy egy kb. 10 méter hosszú farúdat – melyen három kerékforma is volt – feldíszítették színes őszi virágokkal, beásták a földbe és körbetáncolták. Ezután következett a búcsúbál sok tánccal, vigalommal. E néphagyomány ugyanígy elevenedik fel napjainkban is minden második évben.

Muskátlis-ház

Falumúzeum
Nagynyárád, Kossuth L. u. 5. A régi iskola egyik nem használt épületszárnya lett átalakítva 2002-ben múzeummá. A múzeumban az iskolatörténeti kiállítás mellett egyéb régiségek, régi használati eszközök tekinthetők meg. Például itt látható a régi templomóra szerkezete.

Kékfestés
A falu fő vonzereje a sváb hagyományok mellett Sárdi János országos hírű kékfestő mester műhelye. A műhelyében megtekinthetők a kékfestés munkafolyamatai és munkaeszközei. Az elkészült kékfestő anyagok megvásárolhatóak.
Kékfestő Fesztivál
Minden év július utolsó szombatján és vasárnapján megrendezett, már tradicionálisnak számító kulturális rendezvény a Kékfestő Fesztivál.

Róm. kat. templom

A római katolikus templom
Mária Terézia királynő építtette. A díszes barokk-stílusú templom építése 1757-ben kezdődött, és mint az ország egyik legszebb barokk alkotása 1766-ban fejeződött be. Építője Fischer von Erlach volt.

Lakodalmas

A kápolna
Állíttatója ismeretlen, adományokból tartották fenn. Különösen a nők keresték fel, és végezték ott ájtatosságaikat. A toronyba kis harangot is szereltek. Az ünnepélyes felszentelés az első szentmise napján, 1897. szeptember 29-én történt meg.

Csodaszép Magyarország 312. Kölked

Gólyamúzeum

Kölked

Gólyaközpont

Kölked nevét már 1015-ben említette egy oklevél, Kulkedyként. 1057-ben Radó nádor egy falut adott a pécsi Szent Péter püspökségnek a Duna mellett 10 szolgálóval és azok feleségeivel és fiaival és tartozékaival együtt, az ősei által megállapított határok szerint, kivéve 3 halászt és 1 szántót, s a közös földből annyit, amennyit egy eke megművel, ezeket pedig a pécsváradi Szent Benedek egyháznak adta. Ez a Duna melletti Kölked volt az egyetlen falu, ahol a pécsváradi apát és a pécsi püspök együtt birtokolt. Földjük keleti határa azonban nem a Duna, hanem a Danóc víz volt.

Karapancsai Kastély

Kölked a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik centruma.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa Tájegysége a Dunai magyarországi szakaszának déli részén terül el. A rendkívül értékes növény- és állatállománnyal rendelkező terület két fő részből áll. A bédai rész a Duna jobb partján húzódik, Mohácstól a déli országhatárig. A karapancsai rész a bal parton követi a folyamot, és magába foglalja a Karapancsai-halastavat is.

Halastó

A 22 utcából álló kis település mellett, a Duna holtágainál hamisítatlan vízi világ várja a természetkedvelőket, ritka madarakkal, kapitális harcsákkal, csukákkal, ártéri növényekkel.

Református templom

Nevezetessége:  Református temploma - 1817-ben épült.

A sík terep ideális az érintetlen táj szerelmeseinek; a környéken közel 30 kilométernyi kerékpárút épült ki.

Ez az ártér tökéletes táplálkozási terület a fehér gólya számára.

Kölkeden 10-14 pár költ évente, talán ezért is hozták létre ebben a faluban a gólyák teljes életciklusát, vonulását bemutató, igazi ritkaságnak számító Gólyamúzeumot.

Gólyafészek

Gólya-minilexikon:

Az élőhelyek drasztikus csökkenése miatt a magyarországi állomány 20 év alatt a tizedére csökkent (4000 párra fogyatkozott).

A fészket akár 100 évig is használják a gólyagenerációk, hiszen vándormadarunk nem a párjához, hanem a fészkéhez hűséges.
A fogságban akár 70 évig is élő gólya átlagéletkora 10-12 év, de 100 kirepült fiókából csak 30 éri meg a következő tavaszt.

 

De itt sem a gólya hozza

Szarvasok

Csodaszép Magyarország 311. Zengővárkony

Míves tojásgyűjtemény

 

Zengővárkony

A Holdfény-szonáta  tojáson

Dallamos nevű, varázslatos szépségű település a Keleti-Mecsek lábánál meghúzódó Zengővárkony. A dús lombú erdők által óvott, takaros gyümölcsösökkel tarkított falu.

Zengővárkony érdekes, sőt kuriózumnak számító programokkal várja a látogatókat.

Tájház

A helyet ősidők óta lakják. A zengővárkonyi madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát, amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használt Dombay-tó őrzi).

A legkülönlegesebb élményt talán a tájház Mívestojás-Gyűjteménye nyújtja.

Fürj-, liba- és strucctojások egyaránt helyet kapnak a kiállításon.

Harminchat év gyűjtőmunkájának eredményeként Indiától Izraelig 19 országból származnak a míves tojások.

A Tojásmúzeum egy vitrinje

A legérdekesebbek talán azok, amelyekre a Himnusz vagy a híres Holdfény-szonáta kottáját festették.

A település határában levő gesztenyésben található a híres természetfilmes, Rockenbauer Pál sírja.  Ő volt az a neves rendező, aki a rendkívül népszerű
Másfélmillió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúra útvonalát bemutató televíziós sorozatot készítette.

Rockenbauer Pál sokoldalú televíziós rendező, szociográfus, kultúrtörténész útjain csodálatos természetfilmeket készített.
Saját kívánságára, jeltelen sírba temették el Zengővárkonyban, ám barátai megbecsülésük jeléül egy többmázsás terméskőből emeltek neki síremléket.

Rockenbauer Pál Sírja

Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült.

 

Hagyományos népviselet

A kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés és nem csak a nép hagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét is megbecsülik.

Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény.

A Tájházban működik a hagyományos kismesterségeket és a paraszti kultúrát őrző Kézművesek Baranyai Egyesülete.

Gesztenyefa liget  -  maradéka

 

Nevezetességek:
Negyven hektáros ősi szelídgesztenyés (pusztulóban van, de 500-600 éves fáinak egy része még áll)

Fülep Lajos-emlékház
 Rockenbauer Pál sírja

Nemzetközi Szalmagyűjtemény (Szalmakincstár)

Császár János-emlékház

Tojásmúzeum (Míves Tojás Gyűjtemény)

Tájház.

Szalmakincstár

Látványnak sem utolsó a zengővárkonyi sertésborda