Csodaszép Magyarország 246. Balatonudvari

Szív alakú sírkövek

Balatonudvari

Szív alakú sírkövek

Balatonudvari a Balaton északi partján, Balatonfüredtől 10 km-re nyugatra, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik.

Autóval a 71-es főúton, vonattal a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon érhető el.

Nevét valószínűleg a királyi udvarnokokról kapta. A falu neve az 1055-ben készült tihanyi alapítólevélben nem szerepelt, ám egy 1092-ben írt (feltehetőleg hamisított^[3]) oklevél tartalmazott Udvarira vonatkozó megjegyzéseket. Az első okleveles említésekor mint Vduory szerepel. Az itteni birtok a Tihanyi apátságé, majd a leveldi karthauziaké, végül a veszprémi püspökségé egészen a 20. századig.

Fövenyes

A községhatár nyugati része és a Balaton szögében üdülőtelep létesült, Szent Antal telep néven, amely 1945 után a Kiliántelep, 1990-ben a Fövenyes nevet kapta.

Aki figyelmesen szemléli a tájat, Balatonudvariba érve azonnal észreveheti az utmenti temető szív alakú sírköveit.

A Magyarországon egyedülálló formájú, napsütésben enyhe rózsaszínben fénylő sírkövek eredetét illetően több legenda is született:

A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a szív alakú köveket egy „udvari” kőműveslegény készítette az  Akali határában fejtett kövekből.

A területet a 18. század vége felé kezdték temetőként használni a helyiek, s vallási hovatartozástól függetlenül ide temetkezett a falu lakossága.

A másutt példa nélküli szokás nagyjából negyven éven át tartott, majd – talán a sírkőfaragó mesterek e világból való távozása miatt – amilyen hirtelen felbukkant, olyan gyorsan el is tűnt.

Strand

A szív alakú sírkövek másik különlegessége, hogy egyes napszakokban rózsaszín színűek, attól függően, hogy a napsugarak milyen szögből érik őket.

Balatonudvari temetője az itt található több tucatnyi, szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkőről nevezetes, melyek eszmei értéke miatt az egész temető védettnek minősül. A több mint hatvan ilyen sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni (például néhányat Balatonfüred temetőjében). A sírköveken 1808–1840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. A leggyakoribb családnevek a Kozma és a Kerkápoly.

Sokan próbálták már megfejteni, miért faragtak ilyen szív alakú sírköveket ebbe a temetőbe; a pontos válasz nem ismert, de a róluk szóló legenda a helytörténeti galériában megtalálható.

Balatonudvari templom

Látnivaló még a Szent Márton-templom – római katolikus templom (a középkori templom felhasználásával épült a 19. század első felében.

Balaton Vendégház

Csodaszép Magyarország 245. A Művészetek Völgye

Művészetek Völgye

A művészetek völgye

Kapolcs és környéke

Kapolcs feletti Vigántpetendhez tartozó Csórompuszta volt a kiindulópontja a ma már több településen zajló Művészetek Völgye fesztiválnak. A kulturális rendezvény mostanra olyannyira összeforrt a település nevével, hogy például a falunak nincs is önálló internetes honlapja, a weboldalon főként a rendezvénnyel kapcsolatos információk találhatók meg.

Öcsi templom

Kulturális téren kevés olyan sikeres vállalkozás született a rendszerváltás óta, mint a
Márta István színházigazgató és barátai által kezdeményezett Művészetek Völgye.

A színházi fesztiválnak induló rendezvény mára hat települést érintő és százezreket vonzó programsorozattá nőtte ki magát.

Az egymáshoz közel eső kis falvak utcái, terei, udvarai júliusban egy hétre lüktető forgatag helyszínévé válnak.

A településeket az úgynevezett  csigabusz  járata is összeköti.
A színházi előadások mindig rengeteg nézőt vonzanak, akárcsak a komoly- és könnyűzenei koncertek, a népművészeti kirakodóvásárok, kézműves foglalkozások és más érdekes programok.

A kapolcsi barokk templom a 18. században épült, és érdemes megnézni a falu egykori vízimalmát is.

Falumalom

Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik.

A falumúzeumot egy XIX. századi kovácsműhelyben rendezték be, eredeti füstöskonyhával, parasztszobával. A faluban dolgozó utolsó patkolókovácsé, Vörös Lajos kovácsmesteré volt. A település egyik legrégebbi építészeti, ipartörténeti és néprajzi emléke

Falumúzeum

Kapolcsi híd

 

Pula határában honfoglalás kori temetőt és 14. századi gótikus kolostorromot tártak fel.

A Kinizsi-forrás és környéke természetvédelmi terület.

Taliándörögd Bakony felé eső határában a romjaiban is lenyűgöző román kori Szent András templom maradványai állnak.

Öcs irányába indulva az Űrtávközlő Földi Állomás várja a látogatókat (előzetes bejelentkezés alapján).

Monostorapátiban a 12. században alapított, ma már romos bencés Almádi kolostor és az
1759-ben emelt barokk stílusú katolikus templom kereshető fel.

A falu közelében a Boncsostetői kilátótorony kínál vonzó célpontot a kirándulni vágyók számára.

(A kapolcsi hatok:  Kapolcs, Pula, Taliándörögd, Öcs, Monostorapáti és 
Vigándpetend)
 

Kapolcsi szüret

Versudvar

 

 

Csodaszép Magyarország 244. Nagyvázsony

Nagyvázsony, Kinizsi vár

Nagyvázsony

Kinizsi otthona

Nagyvázsony a Veszprém-Tapolca 77-es főút mellett helyezkedik el, a róla elnevezett medence közepén.
Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy, délen a Balaton-felvidék dombjai határolják.
A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el, jól látható ez a Kab-hegy óriási bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi, a Balaton 14 km-re van a községtől. 

Pálos templom- és kolostorrom

A falut keresztül szeli a Vázsonyi-séd.

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.

A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza. Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon várat építtetett.
A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták. 15. században épült a Pálos kolostora. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta. Majd 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort , nehogy beköltözzön a török.

Római katolikus templom

A középkori várat Kinizsi Pál, a molnárlegényből lett legendás hadvezér bővítette.

Mátyás fekete seregének hű katonája emeltette a helység várának külső falát, a kápolnát és a lovagtornyot.

A vár négyemeletes tornyának alsó szintjén börtönkiállítás, az első emeleten az őrség szobája, a második szinten a lovagterem, a harmadikon pedig az úgynevezett asszonyház látogatható.

A negyedik emeleten ásatási leletek mellett makettek láthatók az erődről és a község melletti pálos kolostorról.

A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.

Kinizsi Pál szobra

Kinizsi Pál síremléke a vár kápolnájában, bronz lovas szobra pedig a vár melletti kis dombon található, utóbbi Szabó Iván szobrászművész alkotása.

Kinizsi nevéhez fűződik a település határában álló Szent István templom felépítése is.

Postamúzeum

A falu utcáit járva megannyi gondosan felújított 19. századi épületre bukkanhat a turista.

A Schumacher Házban néprajzi kiállítás, a várral szemközt az ország egyik leghangulatosabb Postamúzeuma várja a látogatót.

Várjátékok

Nyaranta Kinizsi napokat rendeznek Nagyvázsonyban.

A Balaton-felvidéki Hétkanyar Vendégház nevét a Nagyvázsonyt Vigántpetenddel összekötő kanyargós, szerpentines útról kapta.

Hétkanyar Vendégház

Csodaszép Magyarország 243. Vöröstó

Kálvária Kápolna, Vöröstó

Vöröstó

Békebeli hangulat

A Balaton-felvidéken, Nagyvázsonytól délkeletre fekvő település a Kinizsi várhoz legközelebb épült község:  Vöröstó.
Nevét régi oklevelekben  sokféleképpen írták:
Szerepel Verestou (1284), Vórós Tho  (1588), Felverestó, Veristó, Werestohn, Werestho, Werewtho, Verestó és végül  Vöröstó elnevezéssel.
Nevéről ítélve hiába keresnénk közelében vöröstavat, nem akadunk ilyenre, csupán Nagyvázsonytól északra ismeretes a Vízvöröstó megnevezés, ami a talaj minőségére vonatkozik.

A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, 1671-ben már csak mint pusztát említették. Egykori lakói a közeli Vanyolára költöztek.

Szeplőtelen fogantatás templom

1652-ben a környező településekkel együtt a Zichy család kapta meg Vöröstót adományként.
1714-ben a faluba szlovák családokat telepített, azok azonban egy éven belül megszöktek innen.
1722-ben Honbachból származó németeket telepített Vöröstóra, akik borkereskedelmük révén felvirágoztatták.

A faluban álomszép, felújított parasztházak sorakoznak végig az út mentén.

Ezek homlokzatán gyakran német nevekkel találkozhatunk.

Mindez jól mutatja, hogy a századok viharaiban a tatár, a török, később a labanc által tépázott ország kisebb falvaiban a lakosság elűzése vagy elpusztítása miatt egy-egy vidékre gyakran telepítettek idegen ajkú lakosságot.

Így kerülhettek ide német parasztok is, akiknek egykori házai ma a vidék nevezetességei.
Nevezetessége még: a  Kálvária-kápolna.

Vöröstói utcarészlet

 Az eredetileg szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomot már 1121-ben említik,

 s 1550-ben még fennáll. Nagy a valószínűsége annak, hogy mivel fából készült, a törökök felégették. Ezt a templomot az új telepesek 1746-ban renoválták. A jelenlegi templom alapkövét 1825. március 14.-én rakták le. 108 ember ásta ki a templom alapjait. 349 ember fát vágott és mindent saját kezűleg készítettek elő. Az építkezést 1825. április 5-én kezdték el. Nem volt ugyan még befejezve, de az első misét már november 1-én megtartották, innen ered a jelenlegi búcsúünneplés. A téglákat a faluban, a temető mögött égették, az építést a falu lakói végezték. Ebben az időben még több mint 400-an lakták, s a kisgyerekeket kivéve szinte mindenki dolgozott a templom építésén. Az összes költség 90.000 Ft volt. A mai is látható oltárképet – Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása – Zichy-Ferraris Ferdinánd kegyuraság felesége gróf Széchenyi Zsófia festette Bécsben, így a templom védőszentje ez újabbira változott, a búcsúünneplés azonban Mindenszentek maradt. Az orgonát 1833-ban készítette Fischer János keszthelyi orgona építő, ára 1450 Ft. A templomot 1826 augusztus 15.-én szentelte fel Padányi Biró Márton veszprémi püspök.

 

Bruderhaus Szállás

Csodaszép Magyarország 242. Révfülöp

A Hajóállomás épülete

 

Révfülöp

Az ősi átkelőhely

Amint a helység nevéből is kitűnik, Révfülöp már a középkorban kapcsolatot jelentett az északi és déli part között.
Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon.

Ecserpusztai rom

Cholnoky Jenő jeles földrajztudós egykori véleménye szerint "…a révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, hát ilyet alig találunk a világon.

Szigeti strand

Nem véletlen, hogy itt, Révfülöp és Balatonboglár között volt az első Balaton-átúszó verseny, s az első „csavargőzös” hajónk is ezen a távon járt 1846-tól 1891-ig.

A község felett őrködő Fülöp-hegyről páratlan kilátás nyílik az itt álló kilátóból a tanúhegyekre.

Ugyancsak a környező hegyek ölelésében bukkanhatunk rá az egykori ecséri templom romjaira, s aki néhány kilométerre még jobban bemerészkedik a szárazföld belsejébe, az a közeli Kővágóörs határában található kőrengeteget is felkeresheti.

Fülöp hegyi kilátó

A Balaton-átúszó versenyeket 1974 óta rendezik meg minden évben.
Az 5,2 kilométeres erőpróbát Révfülöp és Balatonboglár között kell teljesíteni az arra  vállalkozóknak.
A mára több, mint tízezer résztvevőt számláló eseményt különböző kiegészítő programok, többórás koncertsorozat, valamint tűzijáték is színesíti.

Békakirály ivókút

A révész szobra a mólón.

Csodaszép Magyarország 241. Dörgicse

Alsódörgicsei evangélikus templom

Dörgicse

Az öt templom falva

Balatonakalitól kb. 5 km-re északnyugatra helyezkedik el, a Balaton-felvidék középső, Balatonfüred és Badacsony közti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás alapkőzetű medencék egyikében, amit a település után Dörgicsei-medencének neveznek.

Utcarészlet

A területen a XIII-XV. században 6 falu alakult ki:
Boldogasszony vagy Alsódörgicse,   Szentpéterdörgicse vagy Felsődörgicse, Szarkadörgicse,               Akalidörgicse,  Kisfaluddörgicse és  Ságdörgicse.

Szarkadörgicse településrész nevében a  megkülönböztető "Szarka-" előtag a legnagyobb itteni nemes családra, a Szarka családra emlékeztet.
Érdekessége, hogy  ennek megfelelően a dikális összeírásokban 1534, 1542, 1548, és 1549-ben a faluban csak Szarka nevűek vannak összeírva.

Felújított antik parasztház

A helység neve talán kapcsolatba hozható a magyar nyelvjárási dörgécs durbincs halnévvel, amely személynévként alkalmazva lehetett a helységnév előzménye. Az Alsó- előtag Felsődörgicse előtagjával van korrelációban. A korábbi települések ma településrészek.

A nádtetős házakat, présházakat, a keskeny kanyargós utcácskákat és a szakrális építészet gyöngyszemeit látva úgy érzi az utazó, hogy megállt az idő.

Egyházai még a települések végleges megkötődése előtt épültek mégpedig az alsó részben Boldogasszony, a felső részben Szent Péter tiszteletére.

Templomrom, Alsódörgicse

Az Alsó- és Felsődörgicse egyesülése révén létrejött 300 lelkes kis faluban öt templom áll.

Igaz, ezek közül kettő csak romjaiban, de a fenti tény ennek ellenére sem hétköznapi.

S ha idesoroljuk Kisdörgicse két templomát is, minden bizonnyal egyedi „rekorddal” állunk szemben. 
A Felsődörgicsei kettős templom romja különösen érdekes.

A templomegyüttes első része egy itt álló római szentély elemeit felhasználva épült a 11. század elején. 
Az Alsódörgicsei templom a 13. században, kerítőfallal épült.

Levendarium

 

Történelmi szobor a templomromok környezetében

 

Csodaszép Magyarország 240. Hegyestű

Hegyestű, bazaltbánya volt

Hegyestű

A megdermedt történelem

A Hegyestű vagy Hegyes-tű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén.

Geológiai bemutatóhely

Tengerszint feletti magassága 337 m vagy 338 m.
A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelésnek köszönhető, hogy feltárult a hegy belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, s kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt.
A hegy tetején Árpád-kori cserepeket, illetve egy nagyjából kör alakú falgyűrűt találtak a régészek.

Zánkáról, az egykori úttörővárosból vezet fel az út a 338 méter magas Hegyestűre.
Az óriás bazaltoszlopok tövében lépdelve a szemünk láttára elevenednek meg a Föld geológiai történelemkönyvének lapjai.

A 30-50 cm átmérőjű, 50 méter magas bazaltoszlopok, mint kővé vált orgonasípok emelkednek méltóságteljesen a mesés táj fölé.

Hegyestű, Múzeum

A Hegyestű tövében szabadtéri ásványgyűjtemény mutatja be a Balatonfelvidéken található képződményeket.

A bazaltoszlopok tetejére kiépített út vezet, s félútról letekintve káprázatos kilátás nyílik a tájra.

Egy panorámatérkép segít eligazodni, mit is lát a turista alant a Káli medencében és a Balaton körül.

Megszemlélhető innen a Fonyódi hegy, a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi hegység, a Csobánc, a Fekete hegy, a Boncos tető és a távoli Tátika hegy is.

Erdei iskola

1930-ban kezdték el a bazalt kitermelését a Hegyestűn. A Balaton-felvidéki bazaltbányászat elleni erőteljes tiltakozás eredményeképpen az 1960-as évek közepén a Természetvédelmi Tanács meghatározta az itteni bányák jövőjét. A Hegyestűvel kapcsolatban hozott határozat szerint az akkori bányafalat már nem bonthatták tovább, csak a fal mentén az alapzatig fejthették a hegyet. Ennek megfelelően a bánya 1970-ig működött, majd felhagyták.
A bányászat eredményeként a hegy mintegy felét letermelték.

Bemutatóhely

Miután az egykori bánya természetvédelmi kezelésbe került, 1996–97-ben rendbe tették az elhanyagolt területet. Az egyik bányaépületben 1998-ban állandó kiállítás nyílt, melyen az egykori kőbányászatot, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeit, a Balaton-felvidék földtörténetét, kőzeteit és a Hegyestű kialakulását mutatják be.

A fogadóépületben lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására, illetve frissítők fogyasztására.

Tagyon birtok, lazulós hely

A Tagyon birtok a festői szépségű Hegyestű tövében található. Mint sok romantikus vállalkozás a Tagyon Birtok is egy baráti hóbortból kezdődött.
Később folyamatosan bővült a terület mérete és a szolgáltatások mennyisége, de a szlogen maradt a régi: “Barátoktól barátoknak..”

Kiszolgálás