Csodaszép Magyarország 236. Badacsony

Szegedi Róza Irodalmi és Bormúzeum

Badacsony

A szürkebarát hazája

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1–1,5 km.

Badacsony

Badacsony nevű állomás ugyan létezik, ám ilyen nevű települést hiába is keresne az utazó a térképen.

Több apró, Badacsony előnevű falu veszi körül a legendás, 438 méter magas, lapított tetejű hegyet.
Érdemes felkaptatni a vulkanikus eredetű tanúhegy derekára, ahonnan lenézve szinte az egész tó a tájat fürkésző előtt fekszik, önzetlenül feltárva minden szépségét.

A Szegedi Róza Házban, a Kisfaludy Házban vagy a Bormúzeumban még a legigényesebb  borbarátok is megtalálják a számításukat, ha azért kirándultak ide, hogy megízleljék a hegy nedűjét.

Kilátó

A lejtőkön és a környéken bármely gazdához vagy borászhoz betérhetünk, igaz, a bor szeretete előfeltétel,  Badacsonytördemicen és Badacsonyörsön ugyanúgy, mint Badacsonytomajban.

Badacsonytomaj még egy különlegességgel is szolgál a látogatóknak:
Az Európa Első Bazalt templomaként 1930-32 között emelt katolikus templom ugyanis kizárólag a hegy bazaltjából faragott téglákból épült.

A szürke kéttornyú épület roppant tömegével hangsúlyos látványossága a vidéknek.

Szent Imre Bazalt templom

A Badacsony lejtőin termő szőlőket, a szőlőkultúrát még a rómaiak telepítették és a később idetelepedő népek is átvették.

A szőlőültetvények különleges mikroklímában érlelik gyümölcseiket.

A Balaton ugyanis éjjel kiadja magából a nappal magába szívott meleget, s ezzel éri el hőmérsékletkiegyenlítő hatását.

Ez segíti elő az ízletes szőlőszemek fejlődését.

A hegy bazaltsipkája hosszú és meleg vénasszonyok nyarát eredményez, amely rendkívül kedvezően befolyásolja a szőlő érési folyamatát.

Badacsonytomaj, Tájház

Miért válasszák Badacsonyt?!

Mert, barátságos, kényelmes, otthonos szálláshelyek várják az utazót,
az ott élők vendégszeretete, figyelme kíséri a vendéget nyaralása során,
a Balaton selymes, lágy, simogató édes vize különösen a családos vendégeknek az öröm forrása,
túrára, kalandra csábítanak a dombok, lankák, hegyek...
történelmi, irodalmi barangolásra a környék kis kápolnái, a várak, várromok, múzeumok...
két keréken is csodás élményeket nyújt e táj,
gasztronómiai találkára hívnak a borospincék, hangulatos vendéglők, éttermek...
és mindezek együtt arra késztetik a látogatót, hogy újra és újra visszatérjen, megmerítkezzen Badacsony varázsában.

                                      

Badacsonytördemic

 

Badacsony

Csodaszép Magyarország 235. Szigliget

Szigligeti vár

Szigliget

Bevehetetlen vár

A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu.

Esterházy kastély (Alkotóház)

A nádtetős, kedves házak falva több nevezetességgel is büszkélkedhet.

Vonattal a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon (Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás kb. 3 km-re van a településtől)

Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.

A település közepén épült egykori Esterházy Kastély és annak parkja ma az Írók Alkotóházának ad otthont.

A várban

A falu fölé magasodó hegyen álló hajdani várat 1260-62 között emelték.

Az építmény az 1550-es évektől végvár volt.

Az utóbbi évek munkálatainak köszönhetően szintről szintre haladva ismerkedhetünk meg a vár múltjával, tündöklésével (a török képtelen volt bevenni) és bukásával (1701-ben villám csapott a várba, amelynek következtében jelentős károkat szenvedett). 

Esterházy pince

A várból érdemes sétát tenni Tapolca felé, ahol egykori barokk Tóti-Lengyel kúriában, az Esterházy pincében patinás Bormúzeum várja a kirándulókat.

További értékes látnivaló a község Balaton felőli szélén álló Avas torony.

A kicsiny Árpádkori román templomnak már csak az alapjai láthatók, de az építmény tornya ma is büszkén hirdeti a középkor mesterembereinek dicsőségét.

Különlegessége, hogy lent négy-, majd hat-, feljebb pedig nyolcszögletű a templomtorony.

Avasi templomrom

. Nevezetességei
A 12. században épült Avasi-templom romjai
A 168 m magas hegyre (Rókarántó) épült klasszicista stílus Szentháromság kápolna
A szigligeti vár
A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát – nem véletlen, hogy számos magyar költőt is megihletett e táj varázsa.
A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély (és 9,2 hektáros arborétuma) a Szigligeti Alkotóház néven működik.
A településen áthalad az Országos Kéktúra

 

Szentháromság kápolna

 

Strand

Csodaszép Magyarország 234. Balatongyörök

Kilátó

234.      Balatongyörök

Varázslatos panoráma

A Balaton északi partján, a Keszthelyi-fennsík tövében fekvő település.

Nevét valószínűleg Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta.

Vasútállomás

A település két vasútmegállóhellyel (Balatongyörök és Becehegy) rendelkezik a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon.

A 71-es út mellett, Balatongyöröknél tábla jelzi a Szépkilátót, ahonnan valóban varázslatos látkép tárul elénk.

A Kilátó tetején

A római korban kisebb telep működött a mai Szépkilátó környékén, ahol egy fürdő maradványai is láthatóak
Nem csak a Balaton végtelennek tűnő víztükre, a Keszthelyi öböl, hanem Szigliget, a Szent György hegy és a Badacsony is megmutatja innen méltóságteljes körvonalait.

Európa egyik legszebb kilátójaként tartják számon.

1903-ban elkészült a települést érintő Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal.
1910-ben platánsort ültetett a községben II. Festetics Tasziló herceg skót származású felesége, Lady Mary Hamilton.

Becehegyi kápolna

Érdemes elsétálni a község klasszicista templomához is.

A római katolikus templom 1831–1833 között épült. Az épület műemlék, klasszicista stílusú. Kertjében sírkövek láthatók, előtte pedig egy 1848-as kőkereszt.

Szép Kilátó, szép kilátás

1990-ben a település megkapta az Európafalu Prix d'Honeur tiszteletdíját.

Római-forrás a Szépkilátó aljában található. Az 1940-es évek során feltárt kis római fürdőt látta el egykor vízzel.

Balatongyörök szőlőhegyén, a Becehegyen régi présházak sora látható.

Festetics (II.) Tasziló-Kastély – kastélyszálló

Simándy József Kossuth-díjas operaénekes Balatongyörökön a Petőfi utcában házat, Becehegyen szőlőbirtokot vásárolt magának.

Minden év augusztusában Simándy József-emlékestre kerül sor.

Tasziló Kastélyhotel

Csodaszép Magyarország 233. Vonyarcvashegy

Szent Mihály domb

Vonyarcvashegy

A tóparti Riviéra

Vonyarcvashegy a Keszthelyi-öböl partján, a Keszthelyi-fennsík déli szélénél, Zala megye keleti részén fekszik. Délről a Balaton, északról a hegyek zárják el a települést, így csak kelet-nyugat irányba nyitott. Így fut a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal is keresztül a településen, amelyen a település egy vasútállomása elővárosi szerelvényeket és Pécsről, valamint Szombathelyről gyorsvonatokat fogad.

A Balatonhoz közelebb eső Vonyarc településrész történetileg jóval megelőzi Vashegyet.

A község part melletti kis dombján áll az 1739-ben emelt barokk templom.

40 Halász Emlékhely

Építői annak emlékére húzták fel az épületet, hogy valamikor régen negyven halász megmenekült a jeges Balaton vízéből.

A község lakói azóta is minden évben megemlékeznek a szerencsés eseményről.

40 Halász Emlékhely
A hálás utókor Szerdahelyi Károly építész tervei alapján egy régi, omlatag halottasházból kialakította a 40 halász emlékhelyet, melyben Németh János keramikusművész dombormű alkotása idézi fel a csodás megmenekülés történetét.
Hagyományteremtő kezdeményezésként minden év augusztusában színvonalas és változatos programmal itt rendezik meg a “40 halász emléknapot” a ma élő balatoni halászok tiszteletére is.

Egyszer régen állt a Balatonnál egy kis sziget, azon egy domb, amire egy kápolna épült. Ezt a legenda szerint negyven halász építette, akik egy hatalmas vihar után szerencsésen megmenekültek. Ők egy óriási jégtáblán sodródtak ki a partra, de hat társuk odaveszett a viharos időben.
Arról a kis dombra épült kápolnáról van szó, amelyet 1739-ben állítottak fel Vonyarcvashegyen. Bár egy freskótöredék azt erősíti meg, hogy az épület már 1622-ben is állt, azaz erősen a legenda mivoltát erősíti a történetnek.

Vashegyi kápolna

Ami az igazság lehet, az az, hogy a halászok hálából 1739-ben kijavítgatták a kápolnát, és megfestették menekülésük történetét, aminek 1964-ben nyoma veszett. A kápolnában ennek a másolata látható.
A 18. század végén a feljegyzések szerint remeték vették birtokba a szent házat, kiválva a keszthelyi ferences rendházból, a közelben lévő Remetekert név utalhat egykori ottlétükre
A falu strandja egyébként az egyetlen hely a tó partján, ahol végig kellemes homokföveny örvendezteti a strandolni vágyókat.
Ez a kellemes, tengerparti hangulatot idéző terület különösen kedvelt a kisgyermekkel érkező családok körében, hiszen itt, az úgynevezett balatoni Riviérán a gyerekek egész nap játszhatnak, futkoshatnak vagy éppen homokvárat építhetnek.

Kitaibel kilátó

Nevezetességei:
Szent Mihály-domb
Kitaibel kilátó
A balatoni riviéra egyik kiemelkedő pontján, a pados dolomitból felépülő 225 m magas hegyen 2002-ben építette meg a Vonyarcvashegyi Önkormányzat segítségével a Balaton
felvidéki Nemzeti Park az új kilátót.
Vonyarci kápolna
Vashegyi kápolna

Fénykereszt

 

 

 

 

Kálvária és „fénykereszt” (2010)
A 7,38 m magas fénykereszt a Csándor-hegy tetején található, melyről felejthetetlen balatoni panoráma tárul a látogatók elé.. Az odavezető sétaút a hegyen lévő gyönyörű erdőt szeli át.

 

 

 

Millenniumi Emlékmű

 

Millenniumi emlékmű
Major Lajos vonyarcvashegyi fafaragó tervei és munkája révén állíttatta a helyi Önkormányzat a Millennium évében

Csodaszép Magyarország 232. Hévíz - Egregy

Szent Magdolna templom

Hévíz-Egregy

Egy csepp grinzingi hangulat

Egregy neve az égerfa nevének egür alakjából keletkezett. A mocsaras vidéket kedvelő égerfa ma is meghatározó, jellemző növénye a környéknek.

Pincék

Az egregyi szőlők, pincék között sétálva nemcsak falusias nyugalmat, de hamisítatlan magyaros ízeket találunk. Kisebb-nagyobb pincék, éttermek várják a túrázókat, vendégeket, nem véletlenül hívják az Egregyi városrészt Hévíz gasztronómiai zöldövezetének.

 

Pince belseje

 

 

 

Egregy Hévíz központjától úgy másfél kilométerre található, félórás sétával vagy pár perces autózással közelíthetjük meg.
Ha meg akarjuk kóstolni a finom egregyi borokat, nem célszerű saját kocsival elindulni, javasoljuk, hogy sofőrszolgálatot vagy taxit hívjanak.

Városnéző DOTTO vonat

A nyári időszakban a városban közlekedő Dottó vonat is erre kanyarodik.
Érdemes végigsétálni Egregy mindkét kis borutcácskáján, és be-betérni a különböző hangulatú pincékhez.

Városháza

Hévíz városának egyik külvárosa az egykori Egregy község Árpád-kori templomáról nevezetes.
Az Árpád-kori templom a belvárostól északra, mintegy félórányi sétaútnyi távolságra áll a dombtetőn az egykori Egregy település temetőjében. Szép diadalívén fonatos festés figyelhető meg. Nyugati tornya kőgúla-sisakos.
A templom köré temető települt, innentől kezdve temetőkápolnaként használták, új védőszentjévé Szent Magdolnát választották.

Római pince

Aki járt már Bécs híres domboldalán, a Grinzingben, annak bizonyára ismerős lesz az a hangulat, amely Egregyen fogadja a látogatót.
A méltán kedvelt és elismert fürdőhely feletti dombokon kitűnő borok és kellemes ételek kóstolhatók meg.

A városrész szélén található temetőben áll a település pici, a 13. század első felében épült
román stílusú temploma.
A kápolna falain középkori freskók és barokk festmények is láthatók.

Boros pincék

A szőlőkultúra nagy hagyományokra tekint vissza Hévíz egregyi városrészében. A rómaiak honosították meg a szőlőtermesztés tudományát, melyet egy 1221-ben kelt oklevél tanúsága szerint az Árpád korban itt élő magyarság ápolt tovább. 

A középkori falu a török időkben elpusztult, s a népesség pótlására a XVIII. Század elején német telepesek költöztek Egregyre. Elődjeikhez hasonlóan elsajátították a tradicionális, Balaton környéki szőlőkultúrát. Az egregyi szőlőhegyet 1998-ban minőségi bortermelő hellyé, az itt termő borokat pedig balatoni tájjellegű borokká nyilvánított

Gizi néni Csárdája

Csodaszép Magyarország 231. Cserszegtomaj

Várszinház

Cserszegtomaj

Betyársírok a fűz tövében

Keszthely és Hévíz felett, egy képzeletbeli háromszög csúcsán érünk Cserszegtomajra.

Cserszeg település neve a magyar cser és szeg (szeglet) szavak összetételéből származik. Tomaj helységnév a Tomaj nemzetség nevéből származik.

Margit kilát

A település első említése – Tolmaj néven – 1357-ből való, amikor is Keszthellyel együtt írták össze.

A község határában, messziről is jól láthatóan magasodik a falu kilátótornya, amelynek tetejére hosszú lépcsősor vezet, s ahonnan belátható az egész Keszthelyi-öböl, a környező dombok és hegyek.

Kastélyszálloda

A falu határában építették fel a Festeticsek 1728-banazt az uradalmi Fogadót és Csárdát, amely azóta is várja a vendégeket.
Az épülethez – amellett, hogy népi barokk építészetünk pompás emléke – több monda is fűződik.
A fogadó egykor ugyanis a környék betyárjainak kedvelt találkozóhelye volt.

Ezt bizonyítandó a falakon megannyi híres, hírhedt betyár képe függ (fotók és rajzok), de
olvashatunk korabeli körözőleveleket, s láthatóak a 19. századi betyárok fegyverei is.

A csárda mögötti gyepen, hatalmas fűzfa árnyékában lelt örök nyugodalmat Vak Illés és
Kökes Pista a környék betyárjai.

Dobogó major

A község említésekor nem szabad megfeledkezni a nagy népszerűségnek és keresletnek örvendő borról, a cserszegi fűszeresről sem.

Lefelé a kútbarlangba

A település legérdekesebb látnivalója az egyedülálló Cserszegtomaji-kútbarlang, amit 1930-ban Tóth Lajos kútmester véletlenül fedezett fel, és amely szövevényes hálózattal, valamint különleges formakinccsel rendelkezik. A barlang fokozottan védett természeti képződmény.

A Kútbarlang.  Megkapta a Zala megye csodája címet.

További látnivalók:

• Arborétum
• Okker- és piritbánya
• Európa tér
• Templom
• Szent Anna-kápolna
• Várszínház
• Margit-kilátó
• Acheron-kútbarlang

Római katolikus templom

Csókakő

Csodaszép Magyarország 230. Balatonederics

Afrika Múzeum

Balatonederics

Tevegelés a Balatonnál

                                                                                        

Vasútállomás

A Keszthelyi-fennsík keleti szélénél helyezkedik el; a Balaton északi partján haladó 71-es főút és a Balatont Sopronnal összekötő 84-es főút találkozásánál.


Vonattal elérhető a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon.

Gyermekparadicsom

A község római katolikus temploma kis magaslaton, valószínűleg középkori alapokon épült 1895-ben, eklektikus stílusban. A szőlőhegyeken szép népi stílusú présházak sorakoznak.

Legfőbb látványossága a 71. sz. Főút mellett található Afrika Múzeum.

Bivalyok

Az értékes hazai és közép-afrikai trófeákon kívül megtekinthetőek itt a fekete kontinens őslakosságának használati és dísztárgyai is.

A tárlat érdekes darabja az elefánt formájú asztal  az ébenfából faragott, egyenként 50 kg súlyú székekkel.

Nagy Endre (1913-94) vadász háza előtt több karámban zebrák, tevék, antilopok és bivalyok élik mindennapjaikat.

Tevegelés

A tevegelésről – kérésre és csekélyke összeg befizetése mellett – a múzeum munkatársai
„tevehajcsár-diplomát” is kiállítanak.

A múzeum melletti parkban a legelésző őz és a vadkacsa mellett teve-, zebra-, bivalycsorda és egy rekonstruált afrikai falu is látható.

Kittenberger Kálmán (1881-1958) hazánk egyik legismertebb vadásza volt.

1904-ben egy oroszlánvadászat közben elvesztette egyik ujját, s életét is csak a vakamba törzsbéli bennszülöttek  segítségének köszönhette.

Az első világháborúban letartóztatták és  5 évig Indiában raboskodott.

                                                                           

"Elátkozott" Fekete-kastély

Látnivaló még:  Fekete Kastély 
(Nem tévesztendő össze a következővel: Fekete-kastély (Csabrendek))

Balatonederics külterületén, elvadult kastélyparkja közepén áll a Fekete-kastély, amelyet a nedeczei Nedeczky család építtetett. Nevét tetejének egykori fekete színéről – mások szerint a feketére festett ajtóiról-ablakairól – kapta. Az itt történt események azonban más megvilágításba helyezik ezt a nevet.

A kastélyt Nedeczky Jenő vette meg pénzügyi nehézségekkel küszködő bátyjától, Nedeczky Istvántól.  Istvánt 1864-ben fegyveres felkelés előkészítésének vádjával letartóztattak, és halálra ítéltek. Deák Ferenc közbenjárására (unokaöccse volt Deáknak) azonban az ítéletet 20 évi várfogságra mérsékelték, végül az 1867-es kiegyezéskor amnesztiával szabadult.

A kastély egy időben üdülőként üzemelt, de mára már nagyon elhanyagolt állapotban van.

Balatonedericsi pincék

Az Afrika Múzeumban