Papa mesél 8. Karthagó alapítása

Karthágó alapítása

A főniciai Türosz palotájában tragikus események történtek.

Meghalt Bélosz király. A főniciai város gyászba borult.
A törvények szerint az ifjú Pügmalión, az uralkodó fia, Elissza hercegnő fivére követte apját a trónon.

De micsoda szörnyűség!  

Elissza

 
Azonnal meggyilkoltatta sógorát, Elissza férjét, aki a város főpapja volt és mérhetetlenül gazdag.
Elissza számára ez intő jel volt, hogy el kell hagynia Türoszt, hiszen az élete forog kockán.
Néhány kísérőjével: Anna húgával, férjének néhány hűséges katonájával és emberével hajóra szállt és a fedélzetről figyelte, ahogy távolodnak  Főnicia partjai, míg végül összemosódnak a horizonttal.

Cipruson, ahol útközben kikötöttek, csatlakozott hozzájuk Asztaré, az oltalmazó istennő főpapja és huszonnégy felszentelt szűz, akik őt szolgálták.

Többnapos tengeri utazás után kikötöttek Afrika partjainál.

A hely barátságosnak látszott, nem hiányzott a víz, a dús növényzet pedig termékeny földről árulkodott.
Mivel nem háborús szándékkal érkeztek, küldöttséget indítottak, hogy elsőként találkozzanak a helybéliekkel.
Több órányi gyaloglás után is csak néhány emberre bukkantak, akik a magas pálmafák árnyékában felállított hatalmas sátrak előtt gyűltek egybe.

Ezek elmondták, hogy a Szüphax királyságba érkeztek, aki az országot lakó egyik berber törzs vezére.

A berberek, akik jól értettek a tárgyaláshoz hamar rájöttek miként húzhatnának hasznot ebből a találkozásból.  Ők jól ismerték a sivatagot, a főniciaiak pedig a nagy vizeken való hajózásban tűntek ki.

Karthago építése

Másnap elő is álltak javaslatukkal:  Elfogadjuk, hogy a tenger partja legyen az otthonotok, de szárazföldi területetek csak akkora lehet, amekkorát egy áldozati ökör bőrével be tudtok takarni.

E szavak hallatán a főniciaiak dühösen felugrottak, csak Elissza őrizte meg nyugalmát…   Mintha könnyed mosoly is bujkált volna a tekintetében.

Az ökör áldozat a berbereknél súlyos tett volt, példátlanul komoly dolog.

Az áldozatot másnap hajnalban kellett bemutatni.  Először leölték az állatot, kibelezték, különleges fából rakott tűznél megsütötték, majd az alaposan megsütött darabokat szétosztották az egybegyűltek között.

A szétdarabolásnál nagyon vigyáztak, hogy ne tegyenek kárt a bőrben, amely – magától értetődően -  egyben, érintetlenül maradt.

A főniciaiak izgatottan vitatták, hogy mire jó belemenni ebbe a játékba a berberekkel, akik ezzel a bőrhistóriával szemlátomást gúnyt űznek belőlük.

Hogyan is képzelhetik, hogy egy ökörbőrnyi kicsiny területen telepedjenek le, építsék fel városukat és kikötőjüket?

Nem is értették, hogy hercegnőjük hogyan is lehet ennyire türelmes és beletörődő?
Bizonyossá vált, hogy folytatni kell az útjukat, és új területeket kell keresni…

Miután befejezték a tort, megtisztították a bőrt, a lehető legnagyobbra nyújtották és levitték a folyóhoz.  Ott a berberek színlelt nagyvonalúsággal – amivel persze a ravaszságukat leplezték – hagyták, hogy a hercegnő választhassa ki a helyet, ahol a bőrt kiterítik a földre.
Egy homokos terület közepére helyezték el a bőrt.  Mindössze öt vagy hat ember – semmiképpen sem több – fért el rajta!
Ebben a pillanatban Elissza a mellette álló rabszolgához fordult:_
- Add csak ide a késedet!
Ellenőrizte elég éles-e, majd közelebb lépett a bőrhöz, letérdelt és nagyon keskeny csíkokra kezdte hasítani. A legtöbben nem tudták mire vélni a dolgot.

Valósággal tapintani lehetett a csöndet, az idő megállt, csak a kés pengéjének tompa hangja hallatszott, amint a bőrszíjakat kihasította.

Karthago romjai

Amikor a hercegnő felemelkedett, halomnyi, igen keskeny bőrcsík maradt előtte.

Megparancsolta a rabszolgáknak, hogy kössék össze a bőrcsíkokat.
Nyomban mindenki számára világossá vált minden: a berbereknek is, akiket rászedtek, a főniciaiknak is, akik viszont ilyenformán elegendő nagyságú területet nyertek, ahol letelepedhettek. A földre terített hosszú bőrszalag ugyanis már megfelelően nagy területet kerített körül, amelyen felépíthették erődítményüket.

Elissza ravaszságának és eszének köszönhetően megszületett Bürsza (neve az „ökör” jelentésű szóból származik), a későbbi Karthágó központja.

Századokkal később a rómaiak a Dido, azaz „bolyongó” nevet adták a hercegnőnek, aki annak a városnak az alapítója volt, amelynek ők oly sok bánatot okoztak.

A trójai háború után Aeneas Karthágóba menekül, ahol a hős és a város királynője egymásba szeret. Gonosz alvilági szellemek azonban szervezkedésbe kezdenek a kapcsolat meghiúsítására. Egy vadászat közben a boszorkányok nagy vihart keltenek, és a párt elválasztják egymástól, Aenasszal pedig közlik: Jupiter parancsára Itáliába kell hajóznia. Dido nem hisz az isteni parancsban, és amint Aeneas és harcosai elhajóznak, véget vet életének.

Dido és Aeneas

i. e. 509-ben Karthágó szerződést kötött Rómával, melyben meghatározták kereskedelmi és befolyási övezeteiket. Ez az első írásos emlék, mely szerint Szicília és Szardínia Karthágó fennhatósága alá tartozott.

Az i. e. 6. századra meghódították a Földközi-tenger déli területeinek jelentős részét.

Az i. e. 5. század kezdetére már Karthágó vált a régió kereskedelmi centrumává; ez egészen addig tartott, amíg a várost Róma meg nem hódította.
Idővel felerősödött azoknak a római szenátoroknak a hangja, akik Karthágó teljes pusztulását kívánták. Az egyik szenátor, idősebb Cato, minden egyes felszólalását azzal fejezte be, hogy „Egyébként javaslom, hogy Karthágót le kell rombolni.

Karthago romjai

A terjeszkedés konfliktusokhoz vezetett először Görögországgal, később a Római Birodalommal. A görögökkel való Szicíliáért folytatott versengés karthágói győzelemmel végződött, azonban a Róma ellen vívott pun háborúk (i. e. 264 – i. e. 146) végén vereséget szenvedtek, és a harmadik pun háborúban i. e. 146-ban a győztesek lerombolták a várost.

A Földközi tenger nagyhatalmú kikötővárosát, amely szembeszegült Róma hatalmi törekvéseivel, a Kr.e. 2. században földig rombolták.

Az ókori Karthágó környékén létesült arab állam – a mai Tunézia – függetlenségének 20. századi elnyerésekor a történelmi folytonosság és a tekintély jelképeként, ezt a várost választotta az elnöki palota színhelyéül.

Karthagó a térképen