Papa mesél 23 Az emberi hülyeség határtalan

Az utolsó  "hátulgombolós"  képem

Az emberi hülyeség határtalan

Egy svájci szálloda séfje levágta az egyik ujját egy újonnan beszerzett hússzeletelő géppel. Mivel volt élet és balesetbiztosítása, beadta a kárigényét a biztosítótársaságnak, ahol gyanút fogtak, tehát a helyszínre küldték az ellenőrüket - ha lehet - leplezze le a csalót. A szakember kiszállt a helyszínre és kipróbálta a hússzeletelő gépet, ami próba közben levágta az egyik ujját.

                                                                      Hússzeletelő

Van hó elég

A chicagói hóvihar után, a 25 centiméteres hóban egy férfi egy órán keresztül lapátolta a havat, hogy gépkocsija számára parkolóhelyet biztosítson. A munka elvégzése után a beállás helyett, előbb visszavitte a hólapátot a házba. Amikor visszatért az utcára már egy nő beparkolt az imént kiásott helyre. Szerintem teljesen érthetően a férfi a beparkolt nőt a helyszínen agyonlőtte.
Egy kicsit durva, de Chicagóban...?

 

Meglepődtek hol kötöttek ki!!!

Egy zimbabwei maszek busz tulajdonosa, hogy szomját oltsa, útközben megállt egy italra, amikor visszaült a volán mellé azt észlelte, hogy a 20 elmebajos, akiket át kellett volna szállítani Harareből Bulowayoba, az utolsó szálig meglépett. Miután nem akarta feltárni balfácánságát, beállt a legközelebbi buszmegállóba és közölte a várakozókkal, hogy 20 személyt el tud szállítani, a felszállt utasokat el is vitte a Bulowayovi elmegyógyintézetébe. Megérkezésekor közölte az ápolókkal, hogy a szállítmány nagyon izgága és fantáziadús. A valóság kiderítéséhez 5 napra volt szükség.

 

Egy amerikai tinédzsert a kórházban ápolták súlyos fejsérüléssel, amit az állomásra beálló vonat okozott. Kikérdezésekor, hogyan történt a baleset, derült ki, hogy a fiú csak arra volt kíváncsi milyen közel hajolhat a befutó vonathoz.

Ki fizetett rá?

Egy férfi besétált egy 24 órás vegyesboltba, a pultra rátett egy húszdollárost és kérte, hogy váltsák fel neki. A pénztáros kinyitotta a pénztárt, de ekkor a férfi elővett egy pisztolyt és megparancsolta a pénztár tartalmának a kiürítését egy átnyújtotta zacskóba. A zacskó megtömése után a férfi távozott, de a 20 dolláros bankjegyet a pulton hagyta. Csak az elmenekülés után derült ki, hogy a zacskóban mindössze 15 dollár volt.

Egy arkansasi férfi igen szomjas lehetett, mert az utcán kikapart egy bazaltkockát és megpróbálta betörni vele egy italbolt kirakatát, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy kiemel néhány üveg italt. Csakhogy a kirakat plexiből volt, amiről a nekivágott kockakő visszapattant és fején találta a próbálkozót, aki a helyszínen elvesztette az eszméletét. Az eseményt egy térfigyelő kamera az elejétől a végéig felvette.

Tőle loptam!

Egy női vásárló éppen elhagyott egy üzletet, amikor egy férfi kikapta a kezéből a retikült és elfutott vele. Az egész jelenetet az üzletből végignézték és azonnal hívták a rendőrséget, akik percek alatt elfogták a bűnözőt, akit visszavittek a helyszínre azonosítás végett. Megérkezés után a rendőr fennhangon közölte, hogy felismerésre kerül sor, amire a bűnöző készségesen közbevágott:
- Igen uram, ő az, tőle loptam el a retikült.

Egy férfi hajnal 5 órakor besétált a Burger King helyiségébe, és pisztoly pörgetés közben kérte a kassza tartalmát. Az alkalmazott közölte, hogy nem tudja kinyitni a kasszát csak akkor, ha rendelést adnak le. Erre a betörő kért egy adag sült hagymát. Az alkalmazott közölte, hogy sült hagyma reggelire nem rendelhető, amire a betörő káromkodva elment. Ez a betörő kapta az év leghülyébb embere külön díjat.

Egy parkoló lakókocsiból éjjel egy férfi ki akarta szívni a benzint a magával vitt kanna és gumicső segítségével. A sötétben óvatosan lecsavarva a kupakot, behelyezte a magával hozott csövet a tartályba és szívott egy nagyot. Az eredmény kifejezetten meglepő volt. A kihívott rendőr a földön egy rosszullét jeleit mutató, fetrengő férfit talált, aki véletlenül nem a benzintankba eresztette be a gumicsövét, hanem a lakókocsi vécéjének gyűjtőtankjába. A lakókocsi tulajdonosa nem tett feljelentést. Nyilatkozata szerint ekkorát még életében nem röhögött.

Vécébe szorult a nő keze - ez lett a sorsa:

Beszorult a keze

Csak szakemberek segítségével sikerült kiszabadítani egy nőt "rabságából", miután beleragadt a keze egy vécébe.
 A hölgy elmondása szerint nem volt otthon WC-pumpa, ezért kezével próbálta elhárítani a dugulást, amit egy nagy köteg WC-papír okozott. A szerencsétlen próbálkozásnak nem lett jó vége, a nő keze beszorult: a kiérkező szakemberek kivitték a fürdőszobából a vécét a "hozzá tartozó" hölggyel együtt, majd az udvaron megszabadították a pórul járt nőt az illemhelyiségtől.

És akkor most a győztes:
A kaliforniai Long Beachen egy rabló rálőtt a leendő áldozatára. Azonban a pisztoly csütörtököt mondott, egy visszafogott kattanás, aztán semmi. A rabló csodálkozva nézett bele a pisztoly csövébe és újra meghúzta a ravaszt. Ez alkalommal a fegyver hibátlanul működött.

Papa mesél 22. Háromkirályok

Háromkirályok

A bibliai napkeleti bölcsek a csillag vezetésével keletről Betlehembe érkeztek, hogy hódoljanak Jézusnak, a zsidók új királyának.

A háromkirályok

Szokás három királyoknak is nevezni őket, ám a Biblia nem nevezi királyoknak őket, arról sem szól, hogy hárman volnának. A Biblia szóhasználata alapján helyesebb a napkeleti bölcsek elnevezés.
A keresztények névvel is illetik őket: Gáspár, Menyhért és Boldizsár.
Máté evangéliumának gyermekség történetében  olvashatunk egyedül a keletről érkezett mágusokról, bölcsekről, akik egy csillagot követve, a zsidók újszülött királyát keresték Jeruzsálemben, Heródes palotájában, aki meghagyta nekik, hogy majd visszatérve mondják el pontosan a Kisded tartózkodási helyét, hogy majd ő is leborulva imádhassa!

Heródes

Az itt kapott útbaigazítás után tovább haladtak a csillag vezetésével Betlehembe, ahol megtalálták Jézust, de álmot láttak, s nem tértek vissza Heródeshez.
Máté leírása egyszerűen bölcsekről beszél többes számban. Nem említi, hogy hányan voltak. Mégis elterjedt vélekedés, hogy három bölcsről van szó. Ennek alapja az általuk hozott háromféle ajándék:
„Kinyitották kincses ládájukat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.”
Ennek megfelelően a 6. század körül három nevet adtak a mágusoknak.
A hármas szám utalhat az akkor ismert földrészekre (Európa, Ázsia, Afrika), más értelmezés szerint a Szentháromságra vagy Krisztus méltóságaira (az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára) is.
A szír–arám egyház és az örmények szerint a bölcsek száma 12 volt.
A köznyelv királyoknak is nevezi a bölcseket, ennek azonban Máténál nincs irodalmi alapja, viszont ezt támogatja az Ószövetség két helye, melyeket a Napkeleti bölcsekkel összefüggésben értelmeznek.
Egy magyarázat alapján a XIV. századig a keresztény nyugaton úgy gondolták, hogy három kontinens létezik: Európa, Ázsia és Afrika.

Betlehemi csillag

A bölcsek ezeknek a királyai. Ez alapján a történet azt fejezi ki, hogy az egész világ hódol Jézus előtt.
 „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: »Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.«”
A bölcsek egy csillagot követtek Máté leírása szerint.
Milyen csillagról lehet szó?
Egy hullócsillagot követtek?
Johannes Kepler 1604. október 10-én egy új csillagot fedezett fel, ami nem más volt, mint egy nóvarobbanás. Ez az új csillag nagyon közel helyezkedett el az éppen akkor történő Jupiter és a Szaturnusz együttállásától (coniunctio) a Halak csillagképben. A két bolygó együttállása húszévenként megismétlődik, ekkor általában a bolygók hátráló mozgása miatt háromszor.
Bár egyes kutatók felhívják a figyelmet, a szöveg csillagról beszél – mely vezeti a bölcseket azon a néhány kilométeren is, amely Jeruzsálem és Betlehem között található – inkább együttállásról lehet szó.
Máté tudományosan bizonyítható pontossággal írja le a csillagászati eseményeket a kor csillagászati szakkifejezéseivel, amit a későbbi fordítók ez irányú mélyebb ismeretek hiányában nem értettek.

A betlehemi csillag titka

Az ókori Babilon csillagértelmezése

Ma már asztronómiai számítások bizonyítják, hogy a betlehemi csillag a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt a Halak csillagképben. Az ókori babiloni csillagászok a következő megállapításokkal éltek:
A Jupiter az ég ura, s a királyok királyának jele. Fölkelte idején, vagy amikor legmagasabban áll az ég közepén, jóságos és igazságos uralkodók születnek.
A Szaturnusz az „éjszaka Napja”, a nyugati országok és királyok jele, különösen Izrael csillaga. Esti kelte idején bölcs törvényhozók és erős kézzel kormányzó uralkodók születnek.
 Ez a két hatalmas vándorcsillag különösen jelentős a Halak csillagképében, amely a közeledő tavasz jele, új élet és új remény égi hírnöke. Nyugati ága alatt áll Judea és Jeruzsálem, keleti ágához tartozik Mezopotámia és Babilon.

A háromkirályok ereklyetartója

A háromkirályok ereklyéit a kölni dómban őrzik egy díszes síremlékben. A hagyomány szerint az ereklyetartóban a bölcsek csontjai találhatók, melyeket Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona talált meg a Szentföldön, majd vitette Konstantinápolyba, a Hagia Szophia bazilikába. Innen később Milánóba kerültek, majd 1164-ben I. Frigyes császár vitette Kölnbe.
Január 6-át, az ún. Urunk megjelenésének ünnepét (magyar kifejezéssel élve: Vízkereszt napját) Németországban, Ausztriában és Svájcban a Háromkirályok ünnepének is nevezik. Néhány német tartományban ez a nap munkaszüneti nap.
Szokás ilyenkor házat, lakást is megáldani. Ekkor kerül fel az ajtófélfára az alábbi felirat, mely az adott évszámot és az áldás tényét tartalmazza:

20 + C + M + B + 18

A három betű a Christus mansionem benedicat! (’Krisztus áldja meg a hajlékot!’) imádság rövidítése. De beleláthatók a háromkirályok neveinek kezdőbetűi is, különösen akkor, ha nem a magyar nevekben gondolkodunk.

Gáspár, Menyhért, Boldizsár

A bölcsek nevei:
angolul: Caspar, Melchior, Balthazar,
franciául: Gaspard (vagy Gaspar), Melchior, Balthazar (vagy Balthasar),
németül: Caspar, Melchior, Balthasar,
olaszul: Gaspare, Melchiorre, Baldassarre,
spanyolul: Gaspar, Melchor, Baltasar.

Nevük a hagyományban:

Háromkirályok

Az írásmód háromkirályok: mind a Magyar Katolikus Lexikonban, mind a helyesírási kézikönyvben így szerepel. A szóalakot ugyanis mint az ünnep elevezését tekinthetjük összetételnek. Nem példátlan, hogy gyakran egymás mellé kerülő elemek együtt megszilárdulnak, és fokozatosan összetett szóvá válnak, ilyen például a hiszekegy, a bizisten, az alászolgája stb. Ilyen szervetlen összetételnek tekinthető a háromkirályok is, és ez indokolhatja az egybeírását.

Az érthető, hogy egybe kell írni, de ennél sokkal érdekesebb, és nem is csak helyesírási kérdés az, hogy mi az oka a többes szám ilyen rendhagyó, nyelvtanilag hibás alkalmazásának, ami a mindenszentekben is felbukkan?
Miért nem simán háromkirály?

Ez archaizmus, mint az „Arany János összes költeményei”
Engem az lepett meg, amikor észrevettem, hogy viszont „József Attila összes költeménye” pedig a mai nyelvszokásnak ez felel meg.

Ha archaizmus, akkor ezt úgy értsem, hogy régen az volt az általános nyelvszokás, hogy a számok ill. az "összes" után többes számot használtak? Pl. két kutyák, összes házak?

Az archaizmus (latinul antiquitas) egy letűnt kor felidézése nyelvi elemek ill. stilisztikai eszközök segítségével. Célja lehet a régiesítés vagy az ünnepélyesség hangulatának megteremtése.

A hagyományos három név szír forrásokban fordul elő először: Karsudas, Hior és Bazantor, amelyek biztosan későbbi jelképes elnevezések. Ezekből alakult ki az 5. században az arám és görög nyelvjárásokban a Kaspar, Melkhior és Baltazar.

Gáspár

Kaspar az iráni-perzsa Gathasphar rövidített formája lehet, amelyben a Szaturnusz elnevezése rejlik.
. Nevéből alakult ki a latin Caspar, amelyet a legöregebb mágusnak tulajdonítottak. Ennek a hagyománynak alapján jött létre a középkori legenda arról, hogy Tamás apostol keresztelte meg a Betlehemben járt mágusokat is. A legendától eltekintve nincs kizárva, hogy keleti missziós útjai közben találkozott a babiloni mágusokkal és Mátéval is.

Menyhért

Melkhior kifejezetten héber név: melekhi-or = királyom-fény, vagy Fény-király, ami már Jupiterre emlékeztet, a királyok csillagára. Úgy látszik, hogy egyes ókeresztény hagyományok is héber származásúnak tartottak legalább egyet a három mágus között, akit Melkhiornak neveztek.

Boldizsár

Dániel próféta babiloni neve, aki a legfőbb mágus volt Babilonban, és látomásai voltak a Messiással kapcsolatban.. A babiloni csillagászok pedig a papi osztály legelőkelőbb tagjai voltak. Dániel gyerekkorában került Babilonba a száműzött izraeliták első csoportjával, Kr. e. 597-ben. Nabukodonozor kiválasztott néhány nemes családból származó izraelita fiút, akik hároméves kiképzést kaptak. Megtanulták a kaldeusok nyelvét, írását és minden tudományát, hogy aztán a királyi udvarban teljesítsenek szolgálatot. Köztük Dániel volt a legtehetségesebb, látnoki képességgel rendelkezett, ezért új nevet adtak neki: Bel-tsar-uzur = az Úr-óvja-életét. (Ez a név a görög és latin átírásban Balhasar, magyarul Boldizsár.)
Nabukodonozornak (Nabukadnezárnak) egyszer valami igen jelentős álma volt az ország jövőjéről, de nem emlékezett rá pontosan. Hívatta mágusait és azt követelte tőlük, hogy mondják meg, mit álmodott. Egyikük sem tudta, csak Dániel, aki az álom értelmét is megmagyarázta. Amikor a király látta, hogy Dániel minden jóslata szó szerint beteljesedett, a legfőbb mágus rangjára emelte őt. Ezek az elbeszélések a 8. fejezetig arámiul vannak írva a héber Bibliában. A könyv szerkesztői bizonyára az eredeti babiloni feljegyzéseket idézik, mert a kaldeusok nyelvjárása is arámi volt.
Az arámi kifejezés megfelel a babiloni elnevezésnek: nagy tudós és mester.

Betlehem

Papa mesél 21. Madáchné, Fráter Erzsébet

Madách Imre

Madáchné, aki az anyósa miatt vált elmebeteggé...

Mindenki összeteheti a két kezét, ha egy szerető anyóst kap, hiszen az már fél siker egy házassághoz. Madách Imre feleségének ez nem adatott meg...

Madách édesanyja, Majtényi Anna

Az ő egyik nagy tragédiája pont az volt, hogy anyósa sosem állt mellette. Sőt, ha csak tehette, éreztette vele "alsóbbrendűségét", hiányos műveltségét. Többek között ez is közrejátszhatott abban, hogy az egyébként is labilis idegrendszerű nő nem bírta a sorozatos megpróbáltatásokat.
Amikor a fiatal táblabíró, Madách Imre a gyarmati bálban táncra kérte Fráter Erzsit, még senki sem gondolta, hogy e táncnak tragikus vége lesz majd. Hiszen itt kezdődött az ő szerelmük, melyet özv. Madáchné az első perctől kezdve ellenzett. Már az sem vetett jó fényt a lányra, hogy Madáchon kívül másoknak is adott hajfürtöt. A férfi azonban nem törődött a rossz nyelvekkel, és feleségül vette.

Ippi, érkeserűi és bélmezei Fráter Erzsébet Madách Imre magyar író felesége, Madách korábbi principálisa, Fráter Pál Nógrád megyei alispán unokahúga, Fráter Loránd dalszerző rokona. Fráter Erzsébet Csécsén született, 1845. július 20-án. Az ottani katolikus templomban tartották Madách Imre és Fráter Erzsébet esküvőjét. Madách Imre és régi nemesi családból származó felesége hét boldog évig élt házasságban Csesztvén, mielőtt megromlott köztük a kapcsolat.

Boldogan éltek, míg….
…...egy este a "császár kopói" - azaz a császár titkos rendőrei - kopogtattak az ajtajukon.
A férjet vasra verve vitték a pozsonyi vízi kaszárnyába. Erzsi mit sem tudott arról, hogy Imre a szabadságharc leverése után Kossuth szárnysegédjét, Rákóczi Jánost a paróczai birtokán rejtegette. Harmadik gyermekével volt várandós éppen, s a lelki sokk nemcsak a saját, hanem születendő gyermekére is beláthatatlan következményekkel járt.
Anyósa nem adott számukra elegendő pénzt a bajban, így az anyagi nehézségek megtörték az asszonyt. Leveleket írogatott férjének a börtönbe, melyekben panaszkodott a rossz körülményekre. Szülés után a gyermekei által bárányhimlős lett, mely tudvalevő, hogy felnőtt embereknél sokkal súlyosabb tüneteket produkál, mint kicsik esetében.
Ezért sem valószínű, hogy hihetünk a pletykáknak, melyek szerint megcsalta a börtönben levő férjét. Már hogyan is tehette volna ezt ilyen állapotban?

Fráter Erzsébet

Igaz ugyan, hogy egyszer paraszti ruhába öltözött, és részt vett a szomszédos faluban egy arató ünnepélyen. Ez megbocsáthatatlan volt akkoriban egy nemes asszony részéről - pláne, hogy még táncolt is. Na, de eljött a szabadulás végre, és a fiatal pár átköltözött a sztregovai kastélyba, ahol Erzsi úrnő lehetett. A vendégeskedések és a ruharendelések rendszeresek lettek, mellyel puritán szellemű anyósát kívánta bosszantani.

Vasárnaponként a lutheránus templomba hordta gyermekeit, tudván, hogy a katolikus anyósnak ez szúrni fogja a szemét. De az anyós sem hagyta magát csak úgy: sokszor direkt olyan témákban kívánt társalogni, melyekhez a fiatalasszony - műveletlenségéből fakadóan - hozzá sem tudott szólni.

A házaspár kapcsolatának végül a losonci bál adta meg a kegyelemdöfést. Madách még nem heverte ki a nemzeti tragédiát, és nem óhajtott mulatni menni, Erzsi azonban annál inkább. Végül a férje nélkül ment a bálba, ahol azonban a társaság csupán egy hűvös fejbólintással üdvözölte. Ez pedig sok volt az anyósnak, aki szerint Erzsi többszörösen foltot ejtett a nemesi család becsületén. Hát hogy is lehet az, hogy egy Madáchot kiközösítsenek a nógrádi dzsentri társaságból? Márpedig Erzsivel ez történt. Ennek pedig válás lett a vége. Madách azonban kötelezte magát arra, hogy évi 800 pengő forintot biztosítson gyermekei anyjának.

Az ember tragédiája

Ezt követően alkoholizálás és téboly következett Erzsi számára, míg Madách a válás után megalkotta élete remekművét.
"Én vagyok az örök nő, a múzsa... Nélkülem Emi nem írta volna meg  Az ember tragédiáját" - hangoztatta többször is a fiatalasszony.   Éva alakját róla mintázta a költő.
Ezek után Madáchnak volt még néhány kapcsolata, de mind rosszul végződött. 1858-ban például megismerkedett Schönbauer Karolinával, aki verseinek ihletője is lett. Közös leánygyermekük született ugyan, de a férfi soha nem vállalta fel az apaságot.
Erzsi, mivel képtelen volt bánni a pénzzel, és hatalmasra nőtt a tartozása - ráadásul leányát, Jolánkát egy korábbi egyezséglevél értelmében át kellett adnia férjének -, így összeomlott a terhek alatt. Innentől kezdve már csak céltalanul - és sokszor csaknem ruha nélkül - bolyongott, rémlátásai voltak, és ellenséget szimatolt mindenkiben.

Madách Imre

Férje halála után több száz kilométert utazott, mert látni szerette volna a gyermekeit, de anyósa nem engedte a közelükbe sem.
Ekkor már állandó lakóhely híján fák odvában hált. Baranyi Adolf, a nő távoli rokona szánta meg az asszonyt, és a megyei kórházba vitette, ahol látogatta is.
„ Elmezavarodottságán kívül … epileptikai rohamok …” is gyötörték ezért november 10-én  egy újabb roham kioltotta az életét. Temetésén pedig csak ő és „két Fráter fiú” volt ott (Kálmán és Guszti). 1923-ban már nem emlékeztek a sírhelyére.   Egy újságíró felkereste Margittán Erzsébet unokaöcsét Fráter Józsefet, aki mint a malom főgépésze élt ott. Érdekes módon, akkor nem mondta meg, hogy ismeri Madáchné sírjának helyét. Majd a Nagyvárad augusztus 26-i számában közli Perédy, hogy felkereste őt az unokaöcs és elmesélte, hogy húga sírjánál járva 1890-ben- aki 1887-ben hunyt el- véletlenül tudta meg Fráter Erzsébet sírjának pontos helyét. Egy sírásó emlékezett a helyre, amely nővére sírjától a harmadik volt. Fráter József 1926-ban, tehát meg tudta mutatni Perédy Györgynek Fráter Erzsébet sírját
Halála előtt a nő a gyermekeit emlegette, akik közül kettő is örökölte terheltségét.     Fia spiritiszta lett, aki egy asztaltáncoltatáskor kapta a parancsot, hogy vegye feleségül barátjának házvezetőnőjét. Borbála pedig - akivel éppen viselős volt Madáchné, mikor a férjét elhurcolták - a lipótmezei tébolydában fejezte be életét.
Ágya felett a következő tábla állt: Nymfománia, Szerelmi téboly: öröklött terheltség.
Perédy Adél, György lánya 2004-ben azt írta, hogy apja:” Exhumáltatta Fráter Erzsébet maradványit, előrehozatta őket, és szép sírt csináltatott a Szigligeti Társaság nevében”.

Fráter Erzsébet síremléke

 

 

Érdekes információkhoz juthatunk Szalma György erdélyi származású, ma Győrben élő mérnök- műpártoló 2011. december 14-én közreadott tudósításából. E szerint Fekete József (Vajdahunyad 1903- Nagyvárad 1979) szobrász 1964-ben készített egy kőből faragott síremléket Fráter Erzsébet emlékére. „Fájdalom” című alkotás végül a temetőből visszakerült a művész udvarára, ma a Gyulafehérvári temetőben látható.

Madách Imre síremléke Alsósztregován

Papa mesél 20. Jeltelen sírban

"Mozart kutyája"

Jeltelen sírban

A gyermek Mozart

Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt: már hatévesen Európa előkelő szalonjaiban koncertezett, és ekkortájt komponálta első műveit.
30 évvel később, pályafutása csúcsán, rövid szenvedés után meghalt.
Még arra is gyanakodtak, hogy megmérgezték, de ez soha nem bizonyosodott be.
Egy ideig Salierit gyanusították, aki vetélytársa volt.

1791 első vasárnapján sógornője látogatta meg a beteg sógorát Bécsben és azzal a hírrel jött vissza, hogy jobban van.
Másnap kávéfőzés közben furcsa dolog történt:  a petróleum lámpában a láng hirtelen kialudt, mintha sohasem égett volna. Még csak nem is izzott a kanóc, pedig egyáltalán nem is volt huzat.

Mozart utolsó napja

Balsejtelmektől gyötörve utazott Bécsbe Mozartékhoz. Megtudta, hogy a zeneszerzőnek nyugtalan éjszakája volt.
Mellette volt fiatal tanítványa, Süssmayt, akit utasításokkal látott el a Requiem befejezésére vonatkozóan.
Mozart nem tudott szabadulni attól a gondolattól, hogy a Requiem – amelynek megírásával egy titokzatos idegen bízta meg – saját temetésére készül.
(Mi már tudjuk, hogy von Walsegg gróf kérte fel rá felesége halála alkalmából.)

Egy órával éjfél előtt elvesztette eszméletét  és egy órával éjfél után, 1971 december 5-én, meghalt.

Constanze

Mivel halálakor felesége Constanze anyagilag nagyon rosszul állt, a lehető legolcsóbb temetést rendelte meg.  Maroknyi gyászoló jelenlétében zajlott le a gyászszertartás  (valószínű, hogy Salieri is ott volt).
A rokonok és barátok állítólag a havas esőre hivatkozva nem követték a halottszállító kocsit az egy órányi járásra fekvő Szent Márk temetőbe, így senki sem látta, hol temették jeltelen tömegsírba Mozart holttestét.
Egy verssel elmesélem a temetőben történteket:

                                                   Temetőcsősz

Havas decemberi délután volt

Mikor egy deszkából összetákolt

Koporsót kísért ki három ember,

S hagyott a bécsi temetőkertben.

Az eltávozott szegény lehetett

Nem váltottak polgári sírhelyet,

Csak egy gödröt, névtelen, fejfátlan

A temető szegény fertályában

Temetési menet

Barátai sem hintón érkeztek

Tán hasonló szegények lehettek

Nem álltak soká latyakban, sárban

Papírt nyomtak a csősznek markába

Halottas-cédulát, hogy az árva

Az isten kertjének leltárába

Vezesse be a megboldogultat.

Ezzel ők is hátat fordítottak.

A temetőcsősz sem tett már többet,

Vetett még rá néhány lapát földet.

Bement aztán a meleg szobába

Beírni, hogy melyik parcellába,

Melyik sorába, melyik sírjába

És persze, hogy kinek lesz itt ágya.

De mikor a nevére pillantott,

Agyába egy régi emlék ugrott.

Mozart

                                               Gyerekként az apja kézen fogta,

S vezette a Szent István templomba.

Suhogott a nők fényes ruhája

És szállt a tömjénnek kék párája.

Búgott az orgona. Ó de szép volt!

A templom ragyogott, mint az égbolt.

Mise végén apja felemelte.

Mi történik, hogy ő is meglesse.

Az a nagyorrú, látod, a császár

Egy fiút simogat az oltárnál.

A fiú egy karmesternek fia.

Miatta van itt a kompánia.

A fiú egy szép muzsikát költött,

Amiért a sok úri nép eljött.

Látod, ilyen egy szorgalmas gyermek,

Akit a felnőttek megbecsülnek.

Te megéred, nagy úr lesz belőle.

Amit mondtam, majd jusson eszedbe.

A temetőcsősz csóválta fejét

Nem értette, miért ilyen a vég.

Mert a fiú, ki nagy úrnak indult,

Jeltelenül, szegények közé bujt.

Mégsem lehetett szorgalmas gyerek?

Rossz magaviseletű lehetett?

Mozart családja

Nem értette, mi lehet e mögött,

Hogy itt van most a szegények között.

Húzott egyet az égetett borból,

Könnyebben megszabadul a gondtól.

S beírta a protokollba mindjárt,

Neve: Wolfgang Amadeus Mozart.

Kinézett a hideg éjszakába

Pont rálátott a zenész sírjára.

A fehér hó úgy bemárványozta,

Mintha gazdag ember sírja volna.

Jeltelen sír

1859-ben a halhatatlan komponista végre márvány emlékművet kapott a Szent Márk temetőben, de hogy hova tegyék, azt már csak találgatni lehetett.

Mozart síremléke

Papa mesél 19. Ganésa

GANÉSA

Az Akadályok Elhárítója

Az elefántfejű, nagy hasú Ganésa a legnépszerűbb hindu istenség, a költők és kereskedők védnöke, jóindulatú segítségével elhárulnak az alkotó, vállalkozásba kezdő ember előtt tornyosuló akadályok. Szobrát az indiaiak házi istenként őrzik otthonukban. Ganésa hátas állata a patkány, amit szent állatnak tartanak Indiában.

Párvatival és Sívával

GANÉSA Siva és Párvatí fia. Vörös vagy sárga, emberi törzzsel, hatalmas gömbölyödő hassal, négy karral és elefántfejjel ábrázolják, szájából egyetlen agyar meredezik csupán.
 Külső vonásaira néhány mítoszban lelünk magyarázatot. Az egyik, hogy a születésekor tartott ünnepségre elfelejtették meghívni Sani istent (a Szaturnusz bolygó megtestesítőjét), aki bosszúból tekintetével elhamvasztotta a csecsemő fejét, mire Brahma azt tanácsolta Párvatínak, hogy annak az élőlénynek a fejét tegye a helyére, akivel először találkozik; ez a lény egy elefánt volt.

 Egy másik mítosz szerint Siva maga vágta le dühében fia fejét, amikor az megzavarta együttlétét Párvatíval, ám azután, hogy feleségét megvigasztalja, Ganésa törzsére a közelben talált elefánt fejét helyezte.

Ganésa egyik agyarát a legenda szerint a Parasurámával vívott párharc során veszítette el. Parasuráma meglátogatta Sivát, aki azonban aludt, Ganésa pedig nem volt hajlandó beengedni a vendéget, mire az Ganésához vágva fejszéjét, levágta jobboldali agyarát. 

Elefántfejet kap

Egy másik legenda úgy tartja, hogy a Gadzsamukha óriással való verekedés során Ganésa maga vágta le agyarát és vágta ellenfeléhez; a mágikus erejű agyar patkánnyá változtatta Gadzsamukhát, aki Ganésa hátasállata (vahana) lett.
Rímbe szedve is olvashatjátok:  (az én művem)

  Ganésa

Ha a költők Indiában
segítséget kérnek,
üzennek a legnépszerűbb
hindu istenségnek.

Szépségével első díjat
biztos nem aratna,
tudja róla mindenki, hogy
a bölcsesség atyja.

Alakjának történetét
elmesélem nektek,
normálisnak született, mint
minden hindu gyermek.

Istenségek a szülei
Pármati és Siva,
érthető, hogy isten lett
a két istennek fia.

Amikor az anyja szülte
távol volt a férje,
így esett meg, hogy a fiú
apját nem ismerte.

Ez okozta, hogy amíg ő
az anyját vigyázta,
nem engedte be az apját,
ki fejét levágta.

De rájött, hogy fejetlenné
saját fiát tette.
Keressenek neki fejet,
nyomban elrendelte.

Ha meglátnád azt a fejet
biztos nagyot néznél,
a legelső állatként egy
elefánt volt kéznél.                                                 

Ganésa

Ezt a fejet helyezték
a kis fiú testére,
és ezt kellett viselnie
egész életébe’.

Ezen ritka külsőségek
cseppet sem zavarják,
Indiában a bölcsesség
istenének tartják.

Az alakját mindenfelé
gyakran ábrázolják:
E népszerű furcsa istent
Ganésának hívják.

Az akadályok elhárítója

Négy kezének tartása illetve a bennük tartott tárgyak – kagyló és diszkosz, elefántösztöke és vízililiom – mind szimbolikus jelentést hordoznak.
A lefele fordított tenyér menedéket kínál híveinek, a felfelé fordított tenyér pedig áldást oszt. Egyik kezében az elefántösztöke a jó és rossz ösztönök szétválasztását segíti, és követőit az igazságosság ösvényén tartja. A másik kezében a kötél a kötelékektől való szabadulást jelképezi. A halál feletti uralmát a tőr és a kígyó mutatja. Néha egyik kezében kedvenc rizsgombóca van, amelynek pocakját köszönheti, a másikban pedig letört fél agyara, amellyel Vjásza bölcs diktálása nyomán leírta a Mahábháratát.

Ganésa a patkány hátán

Papa mesél 18. A király szerelme

A király szerelme

A királyokat a történelemkönyvek leírásai alapján sokan hajlamosak felmagasztosítani, afféle földöntúli figuráknak gondolni, holott bizonyos szempontból ők is ugyanolyan emberek voltak, mint bárki más. Bár házasságaik nagy részét politikai célból kötötték, ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetettek volna szerelmesek, ne érhették volna őket sikerek és kudarcok a nőkkel kapcsolatban, vagy adott esetben ne léphettek volna gond nélkül félre.

Mátyás

Mátyásról a legrészletesebb leírások történetírójának, Galeotto Marziónak köszönhetően maradtak ránk történetek - tudtuk meg sok egyéb érdekességgel együtt a Budapesti Történeti Múzeum rendhagyó tárlatvezetésén. Ezekből kiderül, hogy nem volt éppen adoniszi szépség: valószínűleg alig 170 centiméteres magasságához zömök testalkat és nagy orr társult. Bár a szemei szépek, tekintete pedig tiszta volt, összességében nem számított a kor férfiideáljának.

Talán ez is közrejátszott abban, hogy sok másik királlyal, például a híresen kicsapongó Luxemburgi Zsigmonddal szemben ő kifejezetten tisztességes életet élt. Soha nem csalta meg feleségét, és más szaftos pletykák sem igazán terjedtek róla az ilyesmire mindig felfigyelő udvari követek körében.
Mátyás első házassága olyan távol állt a romantikus jelzőtől, mint Makó Jeruzsálemtől..
Mátyást alig 12 éves korában - 1445-ben lekötötték Cillei Erzsébetnek. Természetesen ezúttal sem a kislány bája számított, hanem a Cillei-család hatalmas vagyona, aminek - fiúörökös híján - Erzsébet volt az egyetlen várományosa. A kor szokásainak megfelelően a kislány a Hunyadi-családhoz költözött. 

Mátyás király

 
Egybekelésükre végül négy évvel később, 1455-ben került sor, de a családfők nem örülhettek sokáig: Erzsébet pár hónap múlva váratlanul meghalt, a viszály pedig folytatódott.
Mátyás második jövendőbelijét is a politika választotta. Nagybátyja, Szilágyi Mihály 1458 januárjában megegyezett a Garai-liga vezetőjével, Lászlóval, hogy Mátyás feleségül fogja venni Garai Annát, és így a két befolyásos család együtt fog osztozni a hatalmon. A pici probléma ezzel a megegyezéssel az volt, hogy Szilágyi Mihály figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Mátyásnak ekkor már volt egy menyasszonya: Podjebrád György cseh király lánya, Podjebrád Katalin.

Mátyás és Pobjebrád György

Mátyás  az éppen uralkodó és a Hunyadiakban potenciális trónkövetelőt látó V. László fogságába került. Fogalma sem volt, milyen sorsot szán neki a király, de mivel testvérét, Lászlót nem sokkal azelőtt kivégeztette, túl sok jóra nem számíthatott.
A dolgok viszont  gyökeres fordulatot vettek: a király váratlanul meghalt. Utódja a kormányzó, Podjebrád György volt, aki egyenesen a tömlöcből hívatta magához Mátyást, és a lehető legjobb ajánlatot tette neki: őt teszi meg Magyarország uralkodójává, amennyiben elveszi lányát, Katalint.

Pobjebrád Katalin

Mátyás rövid gondolkodás után igent mondott, így alig 17 éves korára megvalósult, amire évek óta tudatosan készült: király lett belőle. Sajnos ez a házasság is tragédiával végződött. Katalin nem sokkal az esküvő után teherbe esett, de a szülés során komplikációk léptek fel és két nap múlva mindketten meghaltak. Mátyás így másodjára is elvesztette feleségét, sőt, ami még fájóbb, potenciális örökösét is.

Corvin János

Ezt követően nem kevesebb, mint kilenc évig élt özvegyen, bár folyamatosan kutatott potenciális házastárs után. Erre az időszakra esik viszonya Edelpeck Borbálával, akit 1469-ben ismert meg egy sziléziai hadjárat során. A lány származása miatt a házasság itt szóba se jött, ennek ellenére évekig éltek együtt. Még egy gyerekük is született, Corvin János, akinek törvénytelen mivolta miatt nem sok esélye volt, hogy trónörökössé váljon – persze azért megpróbálta.

Aggodalomra ez  nem adott okot: Mátyás ekkor még csak 22 éves, ere teljében lévő fiatalember volt. Ám mégsem járt igazán sikerrel a házassági piacon. Nem a vonzerejével volt probléma, hanem azzal, hogy a házassága továbbra is külpolitikai kérdés volt. Szerencsés lett volna, ha a Német-római Birodalomból talál magának egy kislányt. Próbálkozott a brandenburgi választófejedelemnél, aztán szívesen elvette volna III. Frigyes unokahúgát is, de rendre kikosarazták. Többször visszautasította őt Jagelló (IV.) Kázmér is. Végül Mátyás feladta nagyratörő terveit, és legalább a trónörököst szerette volna biztosítani, így Itáliából választott magának feleséget, Aragóniai Ferdinánd lányát, Beatrixet.

Aragóniai Beatrix

Mátyás életének legnagyobb szerelme vitán felül Aragóniai Ferdinánd lánya, Beatrix volt. 1476-ban házasodtak össze, a lány ekkor alig múlt 19 éves, és a leírások szerint nagyon is vonzó külsővel rendelkezett. Nem csoda, hogy a király első látásra beleszeretett, és gyakorlatilag társuralkodót csinált belőle.
Beatrix becsvágyát nagyon jól kielégítette ez a helyzet, így a végsőkig lojális volt férjéhez. Arról megoszlanak a vélemények, a szívével szerette-e őt, de az eszével mindenképpen. Házasságuk rendkívül kiegyensúlyozottan működött, amíg ki nem derült, hogy Beatrix meddő, így nem születhet gyereke. Az ekkorra már idősödő Mátyást ez különösen megviselte, mivel mindig is arra vágyott, hogy dinasztiát alapítson.

Corvin János

A fiatal Corvin Jánost a nagyanyja megóvta minden mesterkedéstől, az itáliai tudósok pedig egy művelt, a tudományokban igen jártas gyermeket neveltek belőle. Szilágyi Erzsébet szeretetét jelzi, hogy halálával minden vagyona nem a fiára, hanem Corvin Jánosra szállt, így halálával is gondoskodott egyetlen unokájáról. Mátyás még 1479-ben hivatalosan is elismerte a fiának a fiút, egy sor címet, birtokot adományozott számára. Ő lett Hunyad és Liptó hercege, Vajdahunyad ura, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén megyék birtokosa, szinte a teljes Hunyadi vagyon idővel az ő nevére került. A magyar királyság leggazdagabb embere lett, 30 vár, 49 mezőváros, 1000 falu ura.

Innentől fogva egyre inkább az volt a célja, hogy Corvin Jánost hozza helyzetbe. Ehhez viszont Beatrixnak is volt egy-két szava, aki legszívesebben önmagát látta volna a trónon.
A két utódjelölt között így állandóvá vált a vetélkedés. Mátyás állítólag még a halálos ágyán is próbálta kibékíteni őket, de nem járt sikerrel.

Ha érdekel a szereplők további sorsa, itt elolvashatod:

Edelpeck Borbála (egyes források szerint Edelpock vagy Edelpöck), ragadványneve: Boroszlói Borbála, Mátyás király ágyasa és házasságon kívül született, de törvényesített fiának, Corvin Jánosnak az édesanyja.

(Hunyadi) Mátyás magyar és cseh király Edelpeck Borbálával az 1470-es bécsi csúcstalálkozó alkalmával ismerkedett, ahol III. Frigyes táncmulatságokat rendezett.

 Mátyás ezután magával vitte Budára. 1473. április 2-án Budán megszületett a gyermekük, János, akit Borbála Besztercebányán kezdett el nevelni egy Mátyás királytól kapott házban egészen 1476-ig.

Beatrix jött, Borbálának pedig mennie kellett. Mátyás azért nem volt hálátlan az együtt töltött évekért, grófnői címet, egy ausztriai várat, de még egy férjet is szerzett az exnek. De csak Borbála távozott a királyi udvarból, a fiú maradt, méghozzá a nagyanyja Szilágyi Erzsébet óvó karjai között

Edelpeck Borbála 1476-ban férjhez ment Friedrich von Enzersdorfhoz, akitől további két gyermeke született, ami a végrendeletéből derült ki, viszont a nevük nem ismert, és a Mátyás által vásárolt várban, az alsó-ausztriai Enzersdorfban élt. Mátyást öt évvel túlélve 1495. februárjában (vagy március 9-én)  hunyt el az alsó-ausztriai Klosterneuburgban.

Mátyás és Beatrix

Beatrix

1508. szeptember 23-án hunyt el Nápolyban Aragóniai Beatrix magyar királyné, aki Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) után egy rövid ideig II. Ulászló (ur. 1490-1516) hitveseként is trónra léphetett. Beatrix aztán minden idők egyik legnépszerűtlenebb királynéjának bizonyult, ami az asszony gyermektelensége mellett állítólagos hataloméhségére és intrikáira vezethető vissza.
A királyné népszerűtlenségét mutatja, hogy első férje 1490 májusában bekövetkező halálát sokan az ő mesterkedésének tulajdonították.
Miután megözvegyült, az ambiciózus királyné mindent megtett annak érdekében, hogy – egy második házasság révén – megtarthassa trónját. Beatrix végül elérte, hogy a magyar trónra meghívott II. Ulászló 1490 októberében feleségül vegye őt, a Jagelló-királynak azonban nem volt túlságosan ínyére a frigy, ezért rászedte az özvegyet.
Ulászló az esküvő előtt titokban nyilatkozatot írt arról, hogy kényszer hatására áll majd az oltár elé, Bakócz Tamás egri püspök pedig – a vőlegény kérésére – szándékosan hibát vétett az esküvői szertartás során.
VI. Sándor pápa végül 1500-ban kimondta Ulászló és Beatrix házasságának érvénytelenségét, miután pedig a királyné addigra felélte vagyonának nagy részét, úgy döntött, hazatér szülőföldjére.
A megalázott asszony élete utolsó éveit Ischia szigetén, illetve Nápolyban töltötte, és saját bukása után azt is végig kellett néznie, ahogy az itáliai háborúk során az Aragóniai-dinasztia hatalma a félszigeten is leáldozik. A nagyravágyó királyné 1508. szeptember 23-án, Nápoly városában fejezte be életét, és a város egyik monostorában helyezték őt végső nyugalomra.

 

Corvin János

Corvin János:

A fiú vezetéknevét Mátyás címerállatáról, a hollóról (latin: corvus) kapta, keresztnevét pedig nagyapja, a nándorfehérvári hős tiszteletére adták neki.
Nem tudni, hogy mikor döntött úgy Mátyás király, hogy törvénytelen fiából csinál trónörököst, de minden tette innentől kezdve ezt a célt szolgálta. Ennek érdekében egy külföldi hercegnőt is akart mellé feleségnek, ami kedves feleségénél kiverte a biztosítékot rendesen.A tárgyalások jól haladtak a leendő arával, annak családjával, így a fiatal pár távollétében, annak a megbízottjai útján 1487. november 25-én megtartották az esküvőt. Mondani se kell Beatrix őrjöngött a hír hallatán.Corvin mintegy 7.000 katonával dél felé indult, hogy minél több embert toborozzon az ügye mellé. A királyi tanács erre úgy döntött, hogy Mátyás két leghíresebb hadvezérét Báthori István erdélyi vajdát és Kinizsi Pál főkapitányt a fekete sereggel Corvin után küldik. A két, közel azonos sereg 1490. július 4-én találkozott a Tolna megyei Szabaton falu határában lévő Csontmezőn. Mátyás tapasztalt hadvezérei elég könnyen győzedelmeskedtek, tapasztalatuk eldöntötte a csatát. Corvin tanácsadói tanácsosabbnak látták, ha kimenekítik Corvint a csatatérről, amivel lényegében fel is adták az ütközetet.
A vereség után a Corvin pártján álló Buda is megnyitotta kapuit, és az új országgyűlés Jagelló Ulászló koronázását szavazta meg.
Oda lett a királyi korona, a trón, Mátyás örökössége, de még ott volt a Hunyadi név, ő volt Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet unokája, akinek már csak ezen örökség miatt is az ország védelmét kellett előtérbe helyezni.
János hercegnek tehát meg kellett nyernie Bernardin gróf jóindulatát. Egyre több időt töltött a gróf udvarában, és ezek a látogatások közben egyre közelebb került a gróf négy leánygyermeke közül a második, az alig 16 éves Beatrix szívéhez. Lehet, hogy már korábbról is ismerték egymást a királyi udvarból, de az mindenesetre valószínű, hogy igazi szerelem bontakozott ki a fiatalok között. 1496 márciusában tartották meg az esküvőt, ami a szeretett hölgy kezének elnyerése mellett a Frangepán-család szövetségének a megszerzését is jelentette.(felesége Frangepán Beatrix (1480–1510), V. Alfonz aragón és nápolyi királynak, Aragóniai Beatrix királyné nagyapjának a dédunokája).  (Kacifántos kapcsolat, de érthető).

1504. októberében egy nagyobb török rablóhadjárat indult immár sokadszor Szlavónia ellen. Corvin amennyi embert csak tudott összeszedett és nekiment a törököknek, de ezúttal a sors nem kedvezett neki. Csapata vereséget szenvedett a túlerőtől, majdnem ő is fogságba került, alig bírt elmenekülni a csatatérről. Betegen tért haza, valamiféle láz támadta meg.
Hátrahagyott egy kislányt egy kiskorú fiút, az 1499-ben született Kristófot, és már nem érte meg harmadik gyermeke Corvin Mátyás születését, aki csak alig három hónapig élt mindössze.

Ezt a Mátyás képet szívesen nézegetném számtalan példányban