Papa mesél 21. Madáchné, Fráter Erzsébet

Madách Imre

Madáchné, aki az anyósa miatt vált elmebeteggé...

Mindenki összeteheti a két kezét, ha egy szerető anyóst kap, hiszen az már fél siker egy házassághoz. Madách Imre feleségének ez nem adatott meg...

Madách édesanyja, Majtényi Anna

Az ő egyik nagy tragédiája pont az volt, hogy anyósa sosem állt mellette. Sőt, ha csak tehette, éreztette vele "alsóbbrendűségét", hiányos műveltségét. Többek között ez is közrejátszhatott abban, hogy az egyébként is labilis idegrendszerű nő nem bírta a sorozatos megpróbáltatásokat.
Amikor a fiatal táblabíró, Madách Imre a gyarmati bálban táncra kérte Fráter Erzsit, még senki sem gondolta, hogy e táncnak tragikus vége lesz majd. Hiszen itt kezdődött az ő szerelmük, melyet özv. Madáchné az első perctől kezdve ellenzett. Már az sem vetett jó fényt a lányra, hogy Madáchon kívül másoknak is adott hajfürtöt. A férfi azonban nem törődött a rossz nyelvekkel, és feleségül vette.

Ippi, érkeserűi és bélmezei Fráter Erzsébet Madách Imre magyar író felesége, Madách korábbi principálisa, Fráter Pál Nógrád megyei alispán unokahúga, Fráter Loránd dalszerző rokona. Fráter Erzsébet Csécsén született, 1845. július 20-án. Az ottani katolikus templomban tartották Madách Imre és Fráter Erzsébet esküvőjét. Madách Imre és régi nemesi családból származó felesége hét boldog évig élt házasságban Csesztvén, mielőtt megromlott köztük a kapcsolat.

Boldogan éltek, míg….
…...egy este a "császár kopói" - azaz a császár titkos rendőrei - kopogtattak az ajtajukon.
A férjet vasra verve vitték a pozsonyi vízi kaszárnyába. Erzsi mit sem tudott arról, hogy Imre a szabadságharc leverése után Kossuth szárnysegédjét, Rákóczi Jánost a paróczai birtokán rejtegette. Harmadik gyermekével volt várandós éppen, s a lelki sokk nemcsak a saját, hanem születendő gyermekére is beláthatatlan következményekkel járt.
Anyósa nem adott számukra elegendő pénzt a bajban, így az anyagi nehézségek megtörték az asszonyt. Leveleket írogatott férjének a börtönbe, melyekben panaszkodott a rossz körülményekre. Szülés után a gyermekei által bárányhimlős lett, mely tudvalevő, hogy felnőtt embereknél sokkal súlyosabb tüneteket produkál, mint kicsik esetében.
Ezért sem valószínű, hogy hihetünk a pletykáknak, melyek szerint megcsalta a börtönben levő férjét. Már hogyan is tehette volna ezt ilyen állapotban?

Fráter Erzsébet

Igaz ugyan, hogy egyszer paraszti ruhába öltözött, és részt vett a szomszédos faluban egy arató ünnepélyen. Ez megbocsáthatatlan volt akkoriban egy nemes asszony részéről - pláne, hogy még táncolt is. Na, de eljött a szabadulás végre, és a fiatal pár átköltözött a sztregovai kastélyba, ahol Erzsi úrnő lehetett. A vendégeskedések és a ruharendelések rendszeresek lettek, mellyel puritán szellemű anyósát kívánta bosszantani.

Vasárnaponként a lutheránus templomba hordta gyermekeit, tudván, hogy a katolikus anyósnak ez szúrni fogja a szemét. De az anyós sem hagyta magát csak úgy: sokszor direkt olyan témákban kívánt társalogni, melyekhez a fiatalasszony - műveletlenségéből fakadóan - hozzá sem tudott szólni.

A házaspár kapcsolatának végül a losonci bál adta meg a kegyelemdöfést. Madách még nem heverte ki a nemzeti tragédiát, és nem óhajtott mulatni menni, Erzsi azonban annál inkább. Végül a férje nélkül ment a bálba, ahol azonban a társaság csupán egy hűvös fejbólintással üdvözölte. Ez pedig sok volt az anyósnak, aki szerint Erzsi többszörösen foltot ejtett a nemesi család becsületén. Hát hogy is lehet az, hogy egy Madáchot kiközösítsenek a nógrádi dzsentri társaságból? Márpedig Erzsivel ez történt. Ennek pedig válás lett a vége. Madách azonban kötelezte magát arra, hogy évi 800 pengő forintot biztosítson gyermekei anyjának.

Az ember tragédiája

Ezt követően alkoholizálás és téboly következett Erzsi számára, míg Madách a válás után megalkotta élete remekművét.
"Én vagyok az örök nő, a múzsa... Nélkülem Emi nem írta volna meg  Az ember tragédiáját" - hangoztatta többször is a fiatalasszony.   Éva alakját róla mintázta a költő.
Ezek után Madáchnak volt még néhány kapcsolata, de mind rosszul végződött. 1858-ban például megismerkedett Schönbauer Karolinával, aki verseinek ihletője is lett. Közös leánygyermekük született ugyan, de a férfi soha nem vállalta fel az apaságot.
Erzsi, mivel képtelen volt bánni a pénzzel, és hatalmasra nőtt a tartozása - ráadásul leányát, Jolánkát egy korábbi egyezséglevél értelmében át kellett adnia férjének -, így összeomlott a terhek alatt. Innentől kezdve már csak céltalanul - és sokszor csaknem ruha nélkül - bolyongott, rémlátásai voltak, és ellenséget szimatolt mindenkiben.

Madách Imre

Férje halála után több száz kilométert utazott, mert látni szerette volna a gyermekeit, de anyósa nem engedte a közelükbe sem.
Ekkor már állandó lakóhely híján fák odvában hált. Baranyi Adolf, a nő távoli rokona szánta meg az asszonyt, és a megyei kórházba vitette, ahol látogatta is.
„ Elmezavarodottságán kívül … epileptikai rohamok …” is gyötörték ezért november 10-én  egy újabb roham kioltotta az életét. Temetésén pedig csak ő és „két Fráter fiú” volt ott (Kálmán és Guszti). 1923-ban már nem emlékeztek a sírhelyére.   Egy újságíró felkereste Margittán Erzsébet unokaöcsét Fráter Józsefet, aki mint a malom főgépésze élt ott. Érdekes módon, akkor nem mondta meg, hogy ismeri Madáchné sírjának helyét. Majd a Nagyvárad augusztus 26-i számában közli Perédy, hogy felkereste őt az unokaöcs és elmesélte, hogy húga sírjánál járva 1890-ben- aki 1887-ben hunyt el- véletlenül tudta meg Fráter Erzsébet sírjának pontos helyét. Egy sírásó emlékezett a helyre, amely nővére sírjától a harmadik volt. Fráter József 1926-ban, tehát meg tudta mutatni Perédy Györgynek Fráter Erzsébet sírját
Halála előtt a nő a gyermekeit emlegette, akik közül kettő is örökölte terheltségét.     Fia spiritiszta lett, aki egy asztaltáncoltatáskor kapta a parancsot, hogy vegye feleségül barátjának házvezetőnőjét. Borbála pedig - akivel éppen viselős volt Madáchné, mikor a férjét elhurcolták - a lipótmezei tébolydában fejezte be életét.
Ágya felett a következő tábla állt: Nymfománia, Szerelmi téboly: öröklött terheltség.
Perédy Adél, György lánya 2004-ben azt írta, hogy apja:” Exhumáltatta Fráter Erzsébet maradványit, előrehozatta őket, és szép sírt csináltatott a Szigligeti Társaság nevében”.

Fráter Erzsébet síremléke

 

 

Érdekes információkhoz juthatunk Szalma György erdélyi származású, ma Győrben élő mérnök- műpártoló 2011. december 14-én közreadott tudósításából. E szerint Fekete József (Vajdahunyad 1903- Nagyvárad 1979) szobrász 1964-ben készített egy kőből faragott síremléket Fráter Erzsébet emlékére. „Fájdalom” című alkotás végül a temetőből visszakerült a művész udvarára, ma a Gyulafehérvári temetőben látható.

Madách Imre síremléke Alsósztregován