Csodaszép Magyarország 329. Szigetvár

Korhű öltözékben

Szigetvár

A hazafias város

A dél-dunántúli település Baranya megye nyugati részén, a Tolna– Baranyai-dombvidékhez tartozó Zselicnek a Dráva menti síksággal határos déli szegélyén helyezkedik el.  A várost kettészeli az Almás-patak, amely szabályozása előtt gyakorta megáradt, s a környéket mocsaras ártérré változtatta.

Vasútállomás

A város közúton Barcs és a főváros felől a 6-os, Balatonszemes-Kaposvár irányából a 67-es főútvonalon közelíthető meg.  Érinti a Gyékényes–Pécs-vasútvonal, amelyhez Szigetvár vasútállomáson az 1977-ben történt megszüntetéséig csatlakozott a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal.

Leghősiesebb város

A Somogy megyéből átnyúló Zselic dél-délkeleti részének legjelentősebb városa

A település a hazafiasság és az önfeláldozás szimbóluma lett, hiszen még ma is jó állapotú várában vívták elkeseredett harcukat a Zrínyi Miklós vezette magyar csapatok 1566-ban.

A törökök egy hónapos ostrom után foglalták el a várat és ezzel a várost.

A győztes ostrom idején elhunyt II. Szulejmán emlékére dzsámit építettek, a vár pedig még ma is a török kori átalakításokra emlékeztet.

 

Tinódi szobor

A kapu előtt Tinódi Lantos Sebestyén szobra áll, aki Török Bálint alatt szolgált a várban.

Az épületegyüttesen belül vártörténeti kiállítás, 16. századi fegyvereket, illetve a híres ostromot bemutató kiállítás látható.

Az egykori dzsámi kupolafreskóján II. József rendeletére Dorfmeister István a vár ostromát, elestét, valamint Zrínyi és a szultán halálát örökíttette meg.

 

Ali pasa dzsámija

A város mai főterén áll Ali pasa egykori dzsámija (1568), ami 1788 óta római katolikus templomként működik.

Egyedülállóan jó állapotban maradt fenn a piactéren a 16. századi Török ház,, amely egykor karavánszeráj lehetett, ma múzeumi kiállítóhely.

Török ház

Szigetvár a török kori emlékek mellett egyéb érdekességeket is tartogat az idelátogatóknak: a Tinódi utcában Termálfürdő található, amelynek 62 Celsius fokos sós-jódos vize mozgásszervi, ízületi betegségek gyógyítására alkalmas.

A 2005-ös felújítás után téliesített medencével egész éven át várja a látogatókat.

Strandfürdő

A krónika szerint két nappal Szigetvár eleste előtt meghalt II. Szulejmán, ám a törökök eltitkolták a szultán halálát.

A hős szigetváriak történetét a várvédő ugyancsak Zrínyi Miklós nevű dédunokája (1620-64) Szigeti veszedelem című eposzában énekelte meg.
A túlerő, a tűzvész és az élelemhiány miatt a maroknyi védőcsapat az északi kapunál álló ágyú tűzjelére utat tört magának a török ostromzárban, s a biztos halálba rohant 1566 szept. 8-án.

Zrínyi és Szulejmán

 

Szulejmán dzsámija

Csodaszép Magyarország 328. Patapoklosi

Tájház

Patapoklosi

Bolygók a festett kazettán

A Zselicség lábánál, Szigetvár északnyugati szomszédjában fekvő zsáktelepülés.

Református templom

Az apró zselici faluban egy Európaszerte is egyedülállónak számító barokk stílusú református templom található.

Pata műemléki védelem alatt álló református temploma 1794-ben épült barokk stílusban.

Egy ismeretlen korabeli mester 112 festett kazettáját sikerült restaurálni, amelyek között – a szokásos virágmotívumok mellett – bibliai témájú, sőt egy bolygókat ábrázoló festmény is látható.

 

Festett kazetták

Patapoklosi 1950. szeptember 6-án jött létre az egykori mezőváros Pata és a Keleti-Gyöngyös túlpartján fekvő Poklosi egyesítésével.
Pata nevét 1283-ban említették először az oklevelek Pathaa alakban írva. Neve valószínűleg személynév eredetű.
Poklosi nevét feltehetően ragadós, fekete földjéről kapta. Más vélemény szerint viszont a honfoglaláskor visszatérő magyar seregekben sok volt a leprás (bélpoklos), és ide, Poklosi területére gyűjtötték össze és itt ápolták őket a szerzetes barátok, innen kapta nevét.

Árpád fejedelem

Patapoklosi a „szobrok falva”. A kicsi településen hét szobor áll: Árpád nagyfejedelem, Zrínyi Miklós, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, a falu első református lelkésze: Szegedi Kis István és a poklosi falurészen a bélpoklos (leprás) vitézt ápoló szerzetes is szobrot kapott.

Zrínyi Miklós

Leprás vitéz szobra

Csodaszép Magyarország 327. Almamellék

Biedermann -Kastély

Almamellék

Vadászparadicsom

A Zselicségben található, Szigetvártól 16 km-re, a 67-es út szentlászlói leágazásától 4 km-re.

A szép fekvésű falu több különlegességgel is büszkélkedhet.

Az egykori felvételi épület, ma a kisvasút végállomása

Az első írásos emlék 1492-ből származik. Alma megnevezése 1275-ből az Almás-patakra utal, s e patak neve már 1009-ben, a pécsi püspökség alapító oklevelében szerepel.
Az egyedüli település az Almás-patak völgyében, amely a török megszállás után fennmaradt.

A legismertebb talán az 1901-ben épített – eredetileg gazdasági célokat szolgáló – vasút, amely az Almamellék, Szentmártonpuszta,  Sasrét útvonalon jár.

A kisvasút vonalán vadászkastélyok, a végállomásnál vasút- és erdészettörténeti múzeum található.

1900 novemberére készült el a települést is érintő, Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal (a forgalom a vonalon 1976. december 31-én szűnt meg).

Kőkereszt

A környékre látogató vadászok kézzelfogható élménnyel gazdagodhatnak, hiszen Szigetvár térségében egy 4000 hektáros vadászparadicsom vár rájuk.

Lukafapusztán és Sasrétpusztán Üveghuta, azaz üveget feldolgozó műhely maradványai láthatóak.

Veterán Motorok Almamellék nevű veterán motor kiállítás

A falu temploma

Sasréti vadászház, vadászkastély, az épületet Biedermann báró építtette. 

Kisvasút Sasrét megálló

Erdei Vasút Múzeum, ősbükkös.   Az almamelléki állomásépületben az Erdei Vasút Múzeum a környék élővilágát és a századelő erdőgazdálkodását szemlélteti. A ház melletti 200 éves ősbükkös a megye legöregebb erdeje, melyet a benne kanyargó tanösvény és kiépített források tesznek még izgalmasabbá. 

Veterán motorok találkozója

Almamelléki Állami Erdei Vasút: Almamellékről Sasrét pusztára vezet, ahol az egykori Biedermann kúria áll, amely ma szálloda.  Németlukafai üveghuta

Római kút és római villa maradványai

205 éves kőkereszt a szőlőhegyen
Biedermann-kastély Szentmártonpusztán, most Vitál Hotel néven szálloda működik benne.
A kastélyszálló a Zselici-dombság vadregényes természetvédelmi területén helyezkedik el, az ország vadállományban leggazdagabb vidékén, egy meseszép 30 hektáros erdő ölelésében.

Almamellék temploma

Közvetlenül a nagyvasút megszűnése után, 1977-ben forgatta a falu egykori állomásán a Kihajolni veszélyes! című filmet Zsombolyai János.

Horgásztó

Csodaszép Magyarország 326. Ibafa

Egy szép cseréppipa

Ibafa

A fapipáról nevezetes

A Dunántúli-dombságban, a Zselic keleti dombjai közt, Szigetvártól északkeletre, Horváthertelendtől délre, Almáskeresztúrtól északkeletre, Almamelléktől keletre fekvő zsáktelepülés.

Közúton a 67-es főútról Szentlászlónál leágazó mellékútról érhető el, kb. 9 km után.

Eredetileg birtokosa után, mely feltehetően német személynévből alakulhatott ki, Ibafalvának nevezték.

Pipamúzeum

A papi fapipa hiteles története:
Ibafa, a zselici dombok közt megbúvó kis faluhírnevét a 19. század végén itt lakó katolikus plébánosnak, Hangai Nándornak köszönheti, aki szenvedélyesen szeretett  pipázni.

Ez adta az ötletet újságíró barátjának egy mondóka megírásához, amely már a 20. század eleji tankönyvekben is nyelvtörőként szerepelt, de végül egy 1931-es operett betétdalaként vált országos hírűvé.

Azért írom le a nyelvtörő mondókát, mert a különböző vetélkedőkön azt tapasztaltam, hogy sokan nem tuják helyesen, nem csak a mondókát, de még a település nevét sem:

„Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.

Tél vagy nyár, meg nem unja már, mindig ott lóg szájában a papi pipaszár.

Mert az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.”

Pipagyűjtemény

Ezt követően kezdtek el az ibafai plébánosok pipákat és egyéb dohányzással kapcsolatos tárgyakat gyűjteni, amelyek ma már nyolc ország remekeiből álló kiállításon tekinthetők meg.

Különlegességnek számítanak a dél-amerikai pipák, az indián közösségi
(béke)-pipák, a magyar kötődésű pipák közül pedig Károlyi Mihály vagy Deák Ferenc pipája – az utóbbi 1865-ben készült.

Róm. kat. templom

Pipaszívók:  Az úgynevezett lassúsági pipaszívó versenyek különleges szabályok szerint folynak.
A lényeg: ki tud patikamérlegen kimért 3 gramm dohányt újragyújtás nélkül tovább szívni. Az egyforma pipa és dohány mellé két szál gyufát és egy tömőfát is kapnak a versenyzők, akik ez utóbbi segédeszközt csak akkor használhatják, ha a pipa a szájukban van.

Minden versenyzőnek egy perc áll rendelkezésére arra, hogy pipában elhelyezett dohányt meggyújtsa, s az nyer, aki a legtovább füstölög.

A magyar versenyzők szép nemzetközi sikerekkel büszkélkedhetnek, a kaposvári
dr. Zsákai Zsolt például 1998-ban Velencében több, mint három órán át füstölte a 3 gramm dohányt (03. 02:39 óra), s világbajnoki címet szerzett.

Paplak

Látnivalók:
Pipamúzeum:
 Ibafa, Arany János u 2.
Nyitva tartás a hét minden napján, helyszíni kérésre ( a gondnokot kell keresni ).

Platánfa: A fa kb. 200 éves, magassága eléri a 25 métert és törzskerülete 398 cm.
Római katolikus (Szentháromság-) templom: 1865-ben épült.
Kőkeresztek
Millenniumi kopjafa rovásfelirattal
Világháborús emlékmű
Iba vitéz várának földsáncai

 

Iba vitéz várának földsánca

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rovásfelírásos kopjafa

Kőkereszt

Csodaszép Magyarország 325. Gyűrűfű

Készül a vályogtégla

Gyűrűfű

Ökofalu

Gyűrűfű 1974 óta Ibafához tartozó település.
Erdei gyalogutakon több irányból, gépjárművel Dinnyeberki felől közelíthető meg.

A Dél-Zselic gyönyörű lankái között, természetvédelmi területen fekszik hazánk egyik első ökológiai faluja, Gyűrűfű. A hajdan virágzó kis település -melynek nevét már 1332-es írásos források is említik- az egykori rendszer körzetesítési politikája miatt az 1970-es években elnéptelenedett.

Gyűrűfű emlékköve

A régi falu helyén a 90-es évek közepén telepedett le a mai rohanó, túlcivilizált, városi életformát elhagyó, emberléptékű társadalmi modellt kereső néhány család. Gyűrűfű a kihalt falu újjászületésének példájává vált Magyarországon. A jelenleg itt lakó 7 család igyekszik ötvözni a hagyományos és a modern életformát, s tőlük telhetően takarékosan, környezettudatosan élnek. A házak természetes anyagokból (vályog, kő, fa stb.) készülnek, nádágyas szennyvíztisztító tartozik hozzájuk.

Egy régi-új ház

A fűtés fával, illetve napenergiával történik. A csapadékvizet ciszternákban gyűjtjük és vegyszert nem használunk. A településen a következő biotermékek vásárolhatók:
kecske és tehén -tej, -sajt, -túró, -kefír és hús, valamint tojás.

Az idelátogatók részt vehetnek a falu életében: alkotótáborokban munkálkodhatnak, lovagolhatnak, íjászatot tanulhatnak, illetve túrázhatnak az érintetlen környezetben.

Az iskolásokat erdei iskolával várják a helyiek.

Veronika, erdei iskola

A környék látnivalói:
Kirándulás a természetvédelmi területen (200 éves bükk és tölgyfa),
extenzív legeltetésű, vegyes nyáj (kecske, tehén, szürkemarha)
Isten-kút, forrás,
11. szd-i földvár (Árpádkori)Istenkút-forrás
Vöröshomokkő-kibúvás
Szent László tanösvény
Szelídenergia-ösvény
Ibafa – Pipamúzeum

Istenkút forrás

 

Az ökofalu ötlete a 90-es évek elején született meg, amikor a környezetvédő mozgalmak is megerősödtek Magyarországon.

A falu létesítése kísérlet arra, hogy a természet károsítása nélkül is komfortos körülményeket lehet kialakítani.

A Gyűrűfűn élő családok megélhetését az állattenyésztés és a növénytermesztés biztosítja.

Az európai szabványoknak is megfelelő sajtüzemet 2000-ben indították be, amelyhez a szükséges mennyiségű tejet a szintén idetelepített kecskefarm állatállománya adja.

Tanösvény

Neve: Két különböző elmélet létezik a név magyarázatára. Az egyik szerint a Gyűrűfű névben a fű utótag jelentése a „fő” (valaminek a teteje, feje). Eszerint római korban épült, gyűrű alakú földsánc feje lehetett. A másik magyarázat szerint a környéken gyakori veresgyűrű som és sok forrásra utaló „fő” vagy „fű” összetételéből alakulhatott ki.

Tanösvény túra

Csodaszép Magyarország 324. Drávaiványi

Református templom

Drávaiványi

Kardot emelő sellő

Az Ormánságban, Sellyétől 3,5 km-re délnyugatra fekszik, körülbelül félúton a kisvárosból Drávasztárára vezető országúton, a Dráva közelében. Közúton csak a két említett település irányából érhető el, illetve a falu határában ágazik ki az országút Sósvertikére vezető mellékútja.

Nevét a hagyományok szerint egykori földesuráról, Petrovszky Ivánról kapta.

A falu határában található Cilina (Cserna) nevű hely, ahol egykor falu állt.

A drávaiványi református templom – a kovácshidaihoz hasonlóan – festett. 

Festett, kazettás

Református temploma - 1792-ben épült. A templom különlegessége a környék (Ormánság) több templomára is jellemző kazettás mennyezet: A mennyezetet 167 db négyszög alakú kazetta borítja, az egyik kazettán egy figurális ábrázolat, egy sellő látható [ez minden ormánsági református templom közül kivétellé teszi], a többin különböző nonfiguratív népi motívumok, középen pedig a napkorong, valamint az alapítás éve és neve található. 

 

Sellő a karddal

A fakazettákon kívül hasonló, színpompás és nonfiguratív mintákban gazdag festések díszítik a karzat mellvédjét, a karzatot tartó oszlopokat és a földszinti padsorok előlapjait is.

A főkazetta

 Ezt írták a településről:

Kevés régebb óta és nagyobb ínségben szenvedő tája van az országnak, mint az Ormánság. Az elmúlt 90 év vergődését lehet azzal magyarázni, hogy gyepűre szorult térség Baranya távoli, horvát határ menti részén, távol a nagyvilág zajától – és munkahelyeitől. De a bajok gyökerét keresve mélyebbre kell ásnunk még a szép sellyei kastélypark fenyőinek gyökérzeténél is, egészen a XIX. századig.

 

Az egykézés miatti elnéptelenedésnek aztán tök egyenes következménye volt, hogy az üres házakban megjelentek a letelepedő cigány családok, akiknek földművelési szaktudásuk nem nagyon lévén, lassan nyomorba süllyedtek a falvak.

Tucatnyi hasonlóan szép festett kazettás református temploma van még állítólag Baranyának. Érdemes felfedezni a többit is, például Patapoklosi, Adorjás vagy Kovácshida felé barangolva.

Világháborús emlékmű

Turistapihenő

Csodaszép Magyarország 323. Drávafok

Templom

Drávafok

Átültek a szomszéd faluba

Az írott források először 1257-ben említik Fukó néven, mai névalakja 1493-ból való. A neve a Dráva folyónévnek és a fok, magas vízállású folyóág vagy a tó vízét elvezető ér főnévnek az összetétele.
A falu lakossága az évszázadok során színmagyar volt.
A ma Nagyhomok néven ismert külterület helyén a középkorban egy Homok elnevezésű magyar falu állt, amely a török uralom alatt elnéptelenedett.

Drávafok, a Somogy és Baranya határánál fekvő település nevével ellentétben nem a Dráva mellett található.

A 19. században még állt a település egyik akkori nevezetessége, a Becsali-csárda.

A hagyomány szerint éppen a két megye határvonalán állt egy csárda, ahová valaha szívesen betértek a betyárok.

Ha az illetékes megyei pandúrok megjelentek, a körözött személyek egyszerűen csak „átültek” a másik megyébe.

Bittó Kastély

Mai látványosságai közé tartozik az Ybl Miklós által tervezett, 1896-ban épült Bittó-kastély és a 19. század elején emelt kéttornyú egykori Fodor-kúria, ahol ma az Ormánsági Alapítvány tevékenykedik.

Előzetes bejelentés alapján ökotúrák (kerékpáros és gyalogtúrák) szervezését is vállalják.

2007-ben megszűnt a vasútforgalom.

Bittó-kastély
A község kastélya Ybl Miklós tervei alapján épült 1896-ban [más adat szerint 1870-ben], klasszicizáló, emeletes földesúri lakként, a Bittó család megbízásából, körülötte 40 hektáros kiterjedésű angolparkkal, melyben ritkaságszámba menő, óriási fák álltak. Az épülettömb felét az 1940-es évek végén lebontották, anyagából építették fel a katolikus templomot; az angolpark fáinak többségét ugyancsak elpusztították. Sajnos a tanácsi időkben szervezett kastélymentési program keretében tervezett felújítása meghiúsult, állapota romos.

Református templom

 

Fodor kúria kertje

Fodor-kúria
Helyi védettség alatt álló, egykori kisnemesi lak, ma az Ormánsági Szabadiskola központja.

 

Református templom
A református közösség temploma 1863-ban épült, helyi védettség alatt áll.

Kat. templom

Római katolikus templom
A Szent László tiszteletére emelt templom 1949-ben épült, helyi védettség alatt áll.

 

 

Hősi emlékmű

Hősi emlékmű
Az 1920-as években, a drávafoki első világháborús áldozatok emlékére emelt emlékmű 1988 óta őrzi a második világháború áldozatainak emlékét is.

„Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul…” (Gyóni Géza)