Senki nem segített a fuldokló királynénak
Sziámban a XIX. század második felében is érvényben volt az a törvény, amelynek értelmében a királyi család női tagjainak megérintéséért halálbüntetés járt a közembereknek. Arról, hogy ez a tiltás milyen mélyen beleivódott a thai emberek gondolkodásába, egy igen szomorú eset tanúskodik.Mai ésszel ugyancsak nehezen felfogható véget ért Szunanda Kumariratana, Sziám (ma Thaiföld) királynéja 1880 májusában. Az országot sok tekintetben modernizáló (például a rabszolgaságot is eltörlő) Csulalongkorn király felesége 19 éves volt ekkor és egy kislányt már szült férjének, valamint éppen terhes volt második közös gyermekükkel.
A hercegnő és gyermeke |
Történt ugyanis, hogy 1880 májusában a 19 éves Szunanda Kumariratana királyné és lánya egy kisebb hajón utazva igyekezett átkelni a Csaophraja folyón nyári palotájukba, a Bangkok közelében található Bang Pa Inbe.
A királyné és lánya éppen az uralkodói család nyári rezidenciája felé tartottak, amikor megtörtént a tragédia. A palota felé vezető út során át kellett kelni egy nagy folyamon is, amelyet a kíséret úgy – próbált – megoldani, hogy míg a szolgálók egy nagyobb hajóba ültek, addig a királynét és a hercegnőt egy ehhez kötött kisebb hajóba ültették.
Az erős áramlatok azonban felborították a királynét szállító bárkát, így anya és lánya a vízbe zuhant.
Senki nem segített |
Európai szemmel nézve a történet valószínűleg itt váltott teljesen szürreálisba.
A nagyobb hajón utazó szolgálók egyetlen mozdulatot sem tettek a két fuldokló kimentése érdekében, ugyanis a korabeli sziámi törvények halálbüntetés terhe mellett tiltották minden közember számára, hogy megérintse a királyi család egy tagját.
Egy másik elmélet szerint a szolgák tétlenségét az is motiválhatta, hogy a népi hiedelemvilág szerint egy fuldokló kimentése balszerencsét hoz, hiszen a megmentő ilyenkor „beavatkozik a vízi szellemek ügyeibe”.
A terhes királyné és lánya így a folyóban lelte halálát.
A testőrségük velük utazó tagja pedig végignézte, ahogy az ár elsodorja őket, majd megfulladnak – hiszen nem érhetett hozzájuk, hogy segítsen nekik.
Csulalongkorn király |
Csulalongkorn királyt mélyen elszomorította felesége halála, és mély gyászában pompázatos temetést szervezett az elhunytaknak, majd ma is megcsodálható emlékművet emeltetett az asszonynak.
A tétlen őrt pedig kivégeztette, noha valószínűleg akkor is ugyanez a sors jutott volna neki, ha megszegi a törvényt, és közbelép.
Az érintést tiltó szabályt – talán e baleset miatt is – eltörölte Csulalongkorn, de az időközben már Thaifölddé átnevezett országban ma is rendkívül súlyos büntetés jár annak, aki kritizálja, ne adj isten kigúnyolja a királyi család bármely tagját.
Az igencsak tágan megfogalmazott passzusok alapján rendszeresen ítélnek el ellenzékieket és időnként meggondolatlan külföldi turistákat is hosszú börtönbüntetésekre.
A hercegnő emlékműve |
Thaiföld a világ egyik első számú turisztikai célpontja, hírnevét elsősorban gazdag kultúrájának és a mai napig élő évezredes hagyományainak köszönheti.
Thaiföld független alkotmányos monarchia Délkelet-Ázsiában, Indokínában.
Keletről Laosz és Kambodzsa, délről Malajzia és a Thai (Sziámi)-öböl, nyugatról az Andamán-tenger és Mianmar határolja.
1939. június 24-ig az ország hivatalos neve Sziám (thai) volt.
1945-ben ugyan visszakapta eredeti nevét, de 1949. május 11-től újra Thaiföld a hivatalos elnevezése.
A thai népnevet gyakran rokonítják az azonos kiejtésű ’szabad’ szóval, de a tágabb taj népcsoport nevével is összefügghet.
Thaiföld |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése